De el ám.. Amikor egymást kergetik az önmaguk tempójától majd hasra esõ, hódarával teli gomolyok, s amikor a süvítõ szélben lefagy az ember füle a +5 fokban, a kivilágoszöldült kertet-parkot félórás fehérség borítja.. No de sebaj, bennem már tovább fordult a biológiai óra, az elmúlt napok kora délutáni árnyék után kutatása után pedig nem is tûnik olyan messzinek (és nemkívánatosnak) a késõ õszi hóért-izgulás..
LAM, jó újra hallani Felõled !