Üdvözlet feleim.
Igazából véve csak olvasgatója voltam eddig az értekezéseteknek.Kendtek engedelmével hozzászólnék.
Véleményem szerint (na tessék,én is ezt mondom) a fénynek a leképzése illetve annak a gusztálása egyéni ízlés dolga.Követni pedig nem szeretem a mû-vészibb világ dógát. De ez más.
Pontosan nem emlékszem melyik résznél de a csillagvárosban mondta valaki: "ha valakinek már ilyen mûszere van akkor az már belepofázhat?"
Maximálisan nem értek vele egyet.Egy manapság használatos mobil telóval bárki készíthet a lelki világának megfelelõ ízléses fotót.Ugye ez kérdés,kinek mit jelent.
Számomra a következõt: ha szomorú vagyok,ha boldog vagyok vagy csak úgy, akkor gépet ragadok és a "téma" alapján keresem a teremtõvel való kapcsolatot.Ez viszont nem mindig áll fenn.
Egyszer a kerti csapból lecsöppenni készülõ vízcseppre az együttállásból adódóan, pont rávetõdött a napnak hajnali fénysugara.Amolyan sziporkázó gömbre sikeredett a megfelelõ betekintés mellett.Gyönyörködtem benne darabig mert igencsak nagy volt,mint egy tûzgömb.Beszaladtam a gépért,gondoltam lövök egy képet róla.Sehogy sem sikerült.Elmúlt az "együttállás".Az a pillanat csak akkorra volt érvényes.Ekkor esett le nekem mit is jelent az egész.Én azóta így állok hozzá.
Tehát ezt egy smena 8m-el is megtehettem volna ha épp nálam van.(vagy nem?)