Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Amint a Metnet-talin is említettem, az árvíz után kb. 2 héttel jártam Mátrakeresztesen. Néhány fényképem itt látható:
Link
Igazából nem az embereket ért kárt fényképeztük (nem esett volna jól senkinek, és úgyis sok ilyen kép van a neten), de szerintem érdemes összehasonlítani a medernek a település fölötti és a településen belüli állapotát (keresztmetszetét)... Ami a képeken nem látszik, de a helyszínen feltûnt: a vízgyûjtõ nagy részét - a híresztelésekkel ellentétben - erdõ borítja, és az erdõ nélküli részek sem teljesen kopárak. Ez azért lehet lényeges, mert az árvíz idejére a fák lombja még nem igazán fejlõdött ki, így erdõben is az aljnövényzet lehetett volna a fõ vízvisszatartó - az viszont az egész területen megvolt. (Nyugodtan javítsatok ki, ha ez hülyeségnek tûnik.) A kõtörmelék pedig semmiképpen nem a lejtõkrõl, hanem a mélyen bevágódó patakmederbõl származhatott...
Link
Igazából nem az embereket ért kárt fényképeztük (nem esett volna jól senkinek, és úgyis sok ilyen kép van a neten), de szerintem érdemes összehasonlítani a medernek a település fölötti és a településen belüli állapotát (keresztmetszetét)... Ami a képeken nem látszik, de a helyszínen feltûnt: a vízgyûjtõ nagy részét - a híresztelésekkel ellentétben - erdõ borítja, és az erdõ nélküli részek sem teljesen kopárak. Ez azért lehet lényeges, mert az árvíz idejére a fák lombja még nem igazán fejlõdött ki, így erdõben is az aljnövényzet lehetett volna a fõ vízvisszatartó - az viszont az egész területen megvolt. (Nyugodtan javítsatok ki, ha ez hülyeségnek tûnik.) A kõtörmelék pedig semmiképpen nem a lejtõkrõl, hanem a mélyen bevágódó patakmederbõl származhatott...