Ez nagyon jó tanulság a következõ tavaszokra, hogy azért március-áprilisban a modellek ugyanúgy nem tudják még megfogni a reális labilitást és a többi, zivatarhoz szükséges paramétert, mint ahogy február közepétõl április közepéig tartó idõszakban "az alálõtt maximumok idõszakában" (By Derick) a nappali hõmérsékleteket sem tudják pontosan megfogni a modellek, mert nem tudják eldönteni, a télies hidegpárnás bedögléses idõszak van-e még, vagy már elég magasan van a nap, hogy egy kis szél át tudja keverni.
A téli konvekciómentes idõszakban pedig nagyon ki vagyunk éhezve a zivatarokra, és ugyanazt a hibát követjük el, mint amikor a télfanok már szeptember végén havat várnak minden ciklonból.
Úgy néz ki, várni kell még a szupercellákra, bár már nagyon viszket a tenyerem nekem is.