Csillagászat és űrkutatás
Kicsit túlzás ez a gammasugár-villám (de csúnya) dolog. Ez csak az aránylag közel lévõ SN-ra érvényes. Persze a távolabbi robbanáskor is eléri a Földet a gamma sugárzás a többivel együtt, de ennek fluxusa már messze az alatt van ami számottevõen árthatna az ózonrétegnek.
Egy Ia típusú SN gammasugárzásának nagy része az 1 MeV körüli energiára esik. Ennek fluxusa 1000 pc-rõl kb 0,005 J/cm2. Ez kb 1000 nagy energiájú napfler gamma fluxusának felel meg 1 MeV-on. Ráadásul nem perces idõtartamra, hanem 1-2 hónapra. Azonban mint mindig, Gaia törõdik az övéivel (csak mi nem vele) és olyan ózonréteget húzott felénk aminek lerombolásához (fotodisszociációval) ennek a fluxusnak a többszöröse kell. Tehát 600-700 parsec felett viszonylag biztonságban vagyunk. Ezen belüli robbanás esélye az elkövetkezendõ pár ezer évben nagyon alacsony.
Egy Ia típusú SN gammasugárzásának nagy része az 1 MeV körüli energiára esik. Ennek fluxusa 1000 pc-rõl kb 0,005 J/cm2. Ez kb 1000 nagy energiájú napfler gamma fluxusának felel meg 1 MeV-on. Ráadásul nem perces idõtartamra, hanem 1-2 hónapra. Azonban mint mindig, Gaia törõdik az övéivel (csak mi nem vele) és olyan ózonréteget húzott felénk aminek lerombolásához (fotodisszociációval) ennek a fluxusnak a többszöröse kell. Tehát 600-700 parsec felett viszonylag biztonságban vagyunk. Ezen belüli robbanás esélye az elkövetkezendõ pár ezer évben nagyon alacsony.