"Elsõ havas nap

Magyarországon az elsõ havazás - azaz havas nap,
amikor a hó nem feltétlenül marad meg - átlagos
idõpontja síkvidéken november második felére, a
hegyekben egy-két héttel korábbra tehetõ - mondta el
Babolcsai György. De feljegyeztek már síkvidéki
hóesést szeptember végén is, mégpedig 1936-ban.

Az elsõ hótakarós nap - amikor a talajt összefüggõ,
legalább 1 centiméteres hóréteg fedi - átlagosan
Kékestetõn például november 11., a Kisalföldön
december 5., az Alföldön december 9. körül fordul elõ.
Igaz, volt már síkvidéken is 30 centimétert
meghaladó, nagy területre kiterjedõ havazás
novemberben is. Ebben a hónapban legnagyobb
eséllyel a Dunántúlon, annak is nyugati, délnyugati
részén fordulhat elõ komoly havazás.

Az OMSZ budapesti síkvidéki mérõállomásain
összefüggõ hóréteget 1900 óta legkorábban 2003.
október 24-én reggel mértek (1 cm), korábban nem
volt példa októberi hótakaróra. Az 1954 óta mûködõ
Budapest-Pestszentlõrinci állomás adatai szerint az
elsõ hótakarós nap átlagosan december 11., ?
tartósan havas napok átlagosan 32 körül alakulnak.
De 1969/1970 telén ez igencsak megugrott, 71 napig
hótakaró fedte a térséget.
Érdekes az a mérési adat is, miszerint a legvastagabb
hótakaró "csak" 40 centi volt, 1980. december 1-jén.
Ám a Magyarországon valaha mért legvastagabb
hóréteg 151 centiméteres volt, 1947. február 19-én
mérték Kõszeg-Stájerházaknál. Az utóbbi 50 év
legnagyobb magyarországi havazása az 1987. január
11-13-i volt, amikor is sokfelé meghaladta a 30
centimétert a lehullott hótakaró, a hófúvás és a
rendkívüli hideg napokra megbénította az országot
Természetesen az utóbbi évtizedek leghavasabb
magyarországi teleire is vannak adatok: ezek között
volt a már említett 1969/1970-es tél, az 1995/96-os és
a 2002/2003-as is. A másik véglet, az 1989/90-es és a
2006/2007-es rendkívül enyhe teleken például
Budapesten egyszer sem tudott hótakaró kialakulni."

Link