Globális jelenségek
Kéregelmozdulásról...
2004. december 26-án helyi idõ szerint 7 óra 58 perc 53 másodperckor a Richter skála szerinti 9,0 erõsségû földrengés pattant ki Szumátrától délnyugati irányban, melyet néhány másodperc múlva újabb két rengés követett. Az epicentrum a sziget fõvárosától, Banda Acehtõl 250 km távolságra volt. A Föld külsõ szilárd kõzetburkát képezõ 80-120 km vastag litoszféra hat nagy, hat kisebb és néhány kis lemezbõl épül fel, melyek egymáshoz képest folyamatos mozgásban vannak. A mozgás lassú, de állandó. A lemezhatárokat alkotó törésvonalak mentén a lemezek torlódása roppant feszültséget kelt a kõzetekben, melyek elmozdulással járó földrengésekhez vezetnek. Ilyen törésvonal húzódik a Szunda árok alatti földkéregben is, mely az Indiai-óceán legmélyebb pontját (-7455 m) is rejti.
Itt az ausztrál-indiai kéreglemez délnyugat felõl 10°-os szögben hajlik az eurázsiai alá. A két lemez évente 6 cm-t mozog kissé ferdén egymás felé. A kb. 100 km széles és 1200 km hosszú törésvonal mentén hirtelen felszabaduló energia hatására az indiai-kõzetlemez számítások szerint 15 m függõleges elmozdulással a Burmai-mikrolemez alá tolódott. Ez a hirtelen elmozdulás, a tengerfenék gyors megemelkedése 875 km/ó kezdõsebességgel meginduló gyûrûs hullámzást gerjesztett.
Link
2004. december 26-án helyi idõ szerint 7 óra 58 perc 53 másodperckor a Richter skála szerinti 9,0 erõsségû földrengés pattant ki Szumátrától délnyugati irányban, melyet néhány másodperc múlva újabb két rengés követett. Az epicentrum a sziget fõvárosától, Banda Acehtõl 250 km távolságra volt. A Föld külsõ szilárd kõzetburkát képezõ 80-120 km vastag litoszféra hat nagy, hat kisebb és néhány kis lemezbõl épül fel, melyek egymáshoz képest folyamatos mozgásban vannak. A mozgás lassú, de állandó. A lemezhatárokat alkotó törésvonalak mentén a lemezek torlódása roppant feszültséget kelt a kõzetekben, melyek elmozdulással járó földrengésekhez vezetnek. Ilyen törésvonal húzódik a Szunda árok alatti földkéregben is, mely az Indiai-óceán legmélyebb pontját (-7455 m) is rejti.
Itt az ausztrál-indiai kéreglemez délnyugat felõl 10°-os szögben hajlik az eurázsiai alá. A két lemez évente 6 cm-t mozog kissé ferdén egymás felé. A kb. 100 km széles és 1200 km hosszú törésvonal mentén hirtelen felszabaduló energia hatására az indiai-kõzetlemez számítások szerint 15 m függõleges elmozdulással a Burmai-mikrolemez alá tolódott. Ez a hirtelen elmozdulás, a tengerfenék gyors megemelkedése 875 km/ó kezdõsebességgel meginduló gyûrûs hullámzást gerjesztett.
Link