Az utóbbi idõben sok szokatlan fordult elõ a trópusi ciklonoknál.Legutóbb hosszú csend volt,hosszú napokig nem képzõdött új sehol a Földön,ami október közepén nem túl gyakori.Szeptemberig a szokásos szezonok zajlottak az egyes régiókban,de szeptembertõl igazán kevés volt mindegyik régióban a termés,ami eltér az utóbbi évek erõs aktivitásától.Szerintem az északi félgömb passzátjai õszre teljesen legyengültek.Pl. az atlanti és Ény-Pacifik örvények egy-két kivételtõl eltekintve messze elkerülték az USÁ-t és Ázsia partjait és észak ill. kelet felé kanyarodtak.
A legfeltûnõbb a változás az ÉK-Pacifikumban.Ott eleinte a szokásos módon megindultak Ny ,vagyis Hawai felé,majd a nyugati szelek felülkerekedésével rendre Mexikóra kezdtek lecsapni.
Legújabban a várhatóan hurrikánná erõsödõ Paul is É-Mexikóra fog lecsapni,míg Közép-Amerikát még egy hurrikán sem pusztította az idén.
Újabb szokatlan jelenség szerintem,hogy a DNy-Pacifikumban már kezdetét vette a ciklonszezon.A déli féltekén a Salamon szk-tõl keletre létrejött az elsõ TS és várhatóan 3-as ciklonként lecsaphat az ausztrálokra.Közben az ÉNY-i régióban,mintha passzát nem is létezne,még remény sincs tájfunra(gondolom meg vannak az ottaniak nélküle),felhõ is alig látszik,mintha sivatag lenne.Itt gyakran még decemberben is pusztítani szoktak tájfunok.
Mindezekkel párhuzamosan Európában két hónapja a nyugati szelek nagyon gyengék,a száraz meleget egy -egy hevesebb örvény(görög szk. katasztrófája)vagy hidegbetörés(svéd rekordhavazás) színesíti csupán.
Mindezek talán az oszcillációban bekövetkezõ erõs változással ill. a tengeráramlások átalakulásával magyarázhatók ?Nem csodálkoznék ezek után,ha Peruból és az Atacamából egy-két hónap múlva óriási esõzésekrõl érkezne hír...