Negatív sarki jégrekord

Népszabadság • S. V. • 2006. január 28.

Minden eddiginél kisebb volt az Északi-sarkon mért jégtakaró a tavalyi nyáron - figyelmeztet egy a közelmúltban megjelent amerikai tanulmány.

Az illetékes amerikai hatóság által készített jelentés, amely a NASA mûholdfelvételeinek analizálásával készült, a fokozott jégolvadásért a felmelegedést teszi felelõssé. A folyamat, mint írják, ráadásul öngerjesztõ, mivel a fehér jégfelületek olvadása után kibukkanó sötét óceánfelszín a napból érkezõ sugárzás nagyobb hányadát képes elnyelni, ami további melegedéshez, azon keresztül újabb jégolvadáshoz vezet.

A Wisconsini Egyetem két kutatója ezzel szemben arra hívja fel cikkében a figyelmet, hogy az utóbbi években drámaian megnõtt a nyári felhõzet mennyisége az Északi-sarkvidéken. Szerintük a nyári fokozott felhõsödés legalább annyira hatékony a sugárzás visszaverésében, mint a jég volt, így a több nyári felhõ némileg ellensúlyozza a jégolvadás melegítõ hatását. A szerzõk szerint korai még találgatni, hogy a nagyobb felhõzet az ismét elõbukkanó óceánfelszín miatti fokozott párologtatás következménye, vagy az északi pólus környezetében ideiglenesen megváltozott légköri cirkulációnak tudható be. Ha az utóbbi a kiváltó ok, akkor a jégvesztés könnyen felgyorsulhat, amennyiben a megváltozott feltételek állandósulnak.

A Nemzetközi Északi-sarki Kutatóközpont munkatársainak közzétett állásfoglalása szerint a fokozott olvadásért az elmúlt években az Atlanti-óceán felõl menetrendszerûen érkezett melegvíz-beáramlások tehetõk felelõssé. Tavaly a meleg vízáramlat a Szibériától északra található Laptyev-tengeren szinte az összes jeget elolvasztotta.

Link

-----------------------------------------------------
olvastam, hogy a Golf-áramlat régebben délebben haladt, mint ma. ezek szerint minél enyhébb a sarki levegõ annál északabbra jut fel a melegvíz mielõtt eléggé lehülne, hogy alábukjon. az áramlás egyébként akkor állna le, ha már nem tudna annyira lehülni, hogy alábukjon. ugyanis a nyugati szelek mellett, ami kisebb részben hajtja az áramlatot, döntõen a vízsüllyedés által keletkezõ folyamatos szívóhatás tartja fel a rendszert és az antartiszi, déli (szintén az Atlanti-ócánban tallható) süllyedés zóna mellett lényegében az egész földi tengeráramlat rendszert ez a két "motor" hajtja.