6 vagy 7 évvel ezelõtt történt, hogy a Rába Gyõrhöz közeli (Gyirmót) egykori lassú folyású, kanyarulatos (mára zsilipekkel lezárva hotvízként tovább élõ) medre mentén jártam. Egy partmenti löszgorond közelében éppen a megjelenõ érdekes növényeket határoztam a fûben, amikor a csendet elõbb idõnkénti, majd egyre folyamatosabb és hangosabb munkálkodás zavarta meg. Maradtam csendben, és füleltem. Nyár volt, a buja növényzettõl nem láthattam a partot. Néhány perc alatt "belejött" az állat, csobbant a vízbe, sebesen úszott a part mentén, majd hirtelen kijött a partra, és a növényzet között hallottam járásának hangját. Meglepõdtem, de egybõl gondoltam, hogy ez csak a hód lehet. Aztán mikor tovább mentem, néhány méter múlva kimentem egy horgászstégre, hátha látok valamit. A vizitökkel borított part menti vízfelszín egy darabon "szûz" volt, és a szegélynövényzet is kissé "viharvertnek" tûnt. Nyilván a hód ezeket dézsmálta olyan hevesen. Késõbb a helyi Tájvédelmi Körzet felmérte az állományt, ami 2 családból (8 egyed) állt 2003-ban.
Nyáron tehát nem döntöget fákat, hanem lágyszárúakat fogyaszt. Télen a part menti fákat rágja, fakéreggel táplálkozik. Ösztönösen több fát dönt ki, mint amennyit elbír a család fogyasztani a téli víz alatti, partoldalba vájt kotorékában, mert számol az öblök, morotvák gyakoribb, vastagabb jegével is. (Idén talán meg is hagyhatnának minden fát, vastag jég aligha lesz, és van lágyszárú kaja is nevet )
Sok sikert a hódleshez! Várat aligha találtok, a kotorékot nem látni, mert víz alatt van. Ha ügyesek vagytok, akkor találkozhattok vele. Menjetek a Stihl-fûrész hangja felé. nevet Egy érdekes lehet még: a Kerka néhány méter széles csak (én az õrségi szakaszán jártam, Csesztreg felé), elõfordulhat, hogy megfelelõen magas partszakasz híján gátat épít, hogy felduzzassza a vizet. Kivételes szerencse lenne!