Az eredet a tudomány mai állása szerint nyitott kérdés. A késõ-miocéntõl a pleisztocénig tartó rétegsor és fejlõdéstörténet (a legelterjedtebb vélekedés szerint az idõsebb dolgok nem érintettek az ügyben) gyakorlatilag ugyanaz, mint Zalában vagy az Alföldön. Mégis, utóbbi helyeken olajat és gázt találunk, a Kisalföldön pedig CO2-t, ami elvileg akkor keletkezik, ha a szerves anyag túl mélyre és túl hosszú idõre temetõdik be. (Vagyis ha az átalakulása túllép a kõolajon és a földgázon.) Valószínûleg ott lehet a dolog nyitja, hogy az alföldi és zalai szénhidrogének mégsem a késõ-miocén üledék szerves anyagából keletkeztek, hanem valamelyik idõsebb képzõdménybõl, azoknak viszont a Kisalföldön már más lehet a rétegsora és az éréstörténete is.

A CO2-termelõ kutak mélysége általában 1200-1700 m. Ezek a kutak mind a Mihályi-hát nevû szerkezetet fúrták meg, ami a Kisalföld aljzatában egy magasra kiemelkedõ, a felette lévõ rétegeket is meggyûrõ (ezzel a CO2 számára tankönyvbe illõ "csapdát" létrehozó) szerkezet.