Globális jelenségek
Ültess fát! Minnél többet.
Olvastam, hogy a leégett nodre damból kimentett fát vizsgálták, hogy még is ne valami "kacatot" rakjanak a helyére és azt találták, hogy keményebb az adott fatipus(már arra nem emlékszem pontosan de tán bükk) mint a ma kivágott, felhasznált jelenlegi fák. Keresték a magyarázatot és arra jutottak, hogy a kevesebb Co tartalommal bíró környezetben a fák általánosságban vége keményebbek és lassabban nőnek mint most növő társaik. Ellenben magasabb szén-dioxidos környezetben sokkalta gyorsabban nőnek a fák, viszont a keménységük elmarad a több száz évvel ezelőttitől. )
A metánt nem tudod a föld alá dugni, az megkötődik, ha helyre áll a rend. Előbb vagy útóbb kiforog a légkörből.
A keveset beszélt jelentős üveghatással bíró vízgőzről nem is szólva. Emiatt mondtam a fa ültetést.
Pedig ezeket a hirtelen leeső csapadékokat meglehet fogni növényzettel. Fákkal. Tavakkal. Idővel. Nem lesz könnyű, de ha szarunk bele tényleg szétcsesszük a bolygót. Optimizálni a klímát,amennyira csak lehetséges. Legalább annyira, hogy megállítani nem is, mert szerintem kizárt, csak mérsékelni tudjuk a ránk váró klíma változást.
Párologtat, megfogja a talajt, a helyi mikroklíma mérsékli a hőhullámokat, fényvisszaverő képessége is jobb mint a csupasz talajé vagy a "drágaságos" térkőé, a monokultúrás méhlegelő nélküli szabvány fűvel együttvéve. A mezőgazdasági haszonnövények nem képesek annyi megkötni mint a fák, bokrok. Meg ilyen apróságok. És lehet hogy én is hülyeséget beszélek.
(Biodiverzitás szempontjából a szántóföldek telek határait vad gyümölcsösökkel,bokrokkal raknám tele. Vadnak is jó lesz meg a méheknek is meg az egész helyi ököszisztémának.-bár ez mellékvágányos téma.)
Ott van a terjeszkedő Szahara. Ahol belső részeken pár ezer évvel ezelőtt még vadászó gyűjtögető nomádok szavannás éghajlatú antilopokat meg állatokat rajzolgattak a sziklákra. Valami történt, ami azóta alapból elindult melegedés, de nem vitatom, hogy az ember is tehet róla. Viszont a Szahara keletkezésére kíváncsi lennék. Gondolom a Golf áramlat délebbre volt mint most.
Felteszem a kérdést:
Ha az Északi Sark jégmentessé válik akkor a Golf elkanyarodik e Európától? Szahara megveti-e lábát Európában? Ibériai félszigeten például?
Kárpát-medencében ha nem kezdünk el idejében a növénytakaró növelésén és víz megkötésen fáradozni hamar félsivatagi klíma lehet. Talán annyi mázlink lehet más országoktól eltérően, ha ki is esne esetleg a rendszeres nyugati nedvesség transzport, a közeli Földközi - tenger megmentene minket ősszel meg télen. Tehát mediterrán klíma. Ilyen jó féle ciklonocskák meg délnyugatról beszusszanó nedvesség, ami csapdába esik a Kárpátok gyűrűjében. Monszumszerű rendszeresség. Melegebb klíma. Tél nélküli telek, 6 hónapos ősz, 6 hónapos nyár. Ennyi.
Olvastam, hogy a leégett nodre damból kimentett fát vizsgálták, hogy még is ne valami "kacatot" rakjanak a helyére és azt találták, hogy keményebb az adott fatipus(már arra nem emlékszem pontosan de tán bükk) mint a ma kivágott, felhasznált jelenlegi fák. Keresték a magyarázatot és arra jutottak, hogy a kevesebb Co tartalommal bíró környezetben a fák általánosságban vége keményebbek és lassabban nőnek mint most növő társaik. Ellenben magasabb szén-dioxidos környezetben sokkalta gyorsabban nőnek a fák, viszont a keménységük elmarad a több száz évvel ezelőttitől. )
A metánt nem tudod a föld alá dugni, az megkötődik, ha helyre áll a rend. Előbb vagy útóbb kiforog a légkörből.
A keveset beszélt jelentős üveghatással bíró vízgőzről nem is szólva. Emiatt mondtam a fa ültetést.
Pedig ezeket a hirtelen leeső csapadékokat meglehet fogni növényzettel. Fákkal. Tavakkal. Idővel. Nem lesz könnyű, de ha szarunk bele tényleg szétcsesszük a bolygót. Optimizálni a klímát,amennyira csak lehetséges. Legalább annyira, hogy megállítani nem is, mert szerintem kizárt, csak mérsékelni tudjuk a ránk váró klíma változást.
Párologtat, megfogja a talajt, a helyi mikroklíma mérsékli a hőhullámokat, fényvisszaverő képessége is jobb mint a csupasz talajé vagy a "drágaságos" térkőé, a monokultúrás méhlegelő nélküli szabvány fűvel együttvéve. A mezőgazdasági haszonnövények nem képesek annyi megkötni mint a fák, bokrok. Meg ilyen apróságok. És lehet hogy én is hülyeséget beszélek.
(Biodiverzitás szempontjából a szántóföldek telek határait vad gyümölcsösökkel,bokrokkal raknám tele. Vadnak is jó lesz meg a méheknek is meg az egész helyi ököszisztémának.-bár ez mellékvágányos téma.)
Ott van a terjeszkedő Szahara. Ahol belső részeken pár ezer évvel ezelőtt még vadászó gyűjtögető nomádok szavannás éghajlatú antilopokat meg állatokat rajzolgattak a sziklákra. Valami történt, ami azóta alapból elindult melegedés, de nem vitatom, hogy az ember is tehet róla. Viszont a Szahara keletkezésére kíváncsi lennék. Gondolom a Golf áramlat délebbre volt mint most.
Felteszem a kérdést:
Ha az Északi Sark jégmentessé válik akkor a Golf elkanyarodik e Európától? Szahara megveti-e lábát Európában? Ibériai félszigeten például?
Kárpát-medencében ha nem kezdünk el idejében a növénytakaró növelésén és víz megkötésen fáradozni hamar félsivatagi klíma lehet. Talán annyi mázlink lehet más országoktól eltérően, ha ki is esne esetleg a rendszeres nyugati nedvesség transzport, a közeli Földközi - tenger megmentene minket ősszel meg télen. Tehát mediterrán klíma. Ilyen jó féle ciklonocskák meg délnyugatról beszusszanó nedvesség, ami csapdába esik a Kárpátok gyűrűjében. Monszumszerű rendszeresség. Melegebb klíma. Tél nélküli telek, 6 hónapos ősz, 6 hónapos nyár. Ennyi.