Globális jelenségek

Azért egy közepesen erős El Nino szerintem bőven benne van, sőt akár több is. Azt nem mondanám ennyire előre, hogy 1997/98-at vagy 2015/16-ot megközelítő, de a modellek elkezdték szépen melegíteni az óceánt. 
Viszont akárhogy is lesz, a következő 1-2 évben a globális átlaghőmérséklet akár jelentősebb emelkedésére számítok. Ezt három dologra alapozom:

1. Erről kevés szó volt szerintem a fórumban, de a Hunga-Tonga vulkán nagyon jelentős mennyiségű vízgőzt jutttatott nagy magasságba, ami azóta is megfigyelhető a sztratoszférában. jóideig a déli féltekén és a trópusi régiókban terült szét, de az idei évben már az északi félteke mérsékelt területei fölött is látványosan észrevehető. Ennek pedig a vulkanikus kénnel ellentétben a felszínen pont inkább melegítő hatása lehet. A NOAA mérései alapján a vízgőz csóva kiterjedése így  néz ki animálás után:

2. Maga a La Nina-El Nino váltás, ami elég gyorsan bekövetkezett. Szépen látszik, hogy az év eleje óta tartó melegedés, ami a perui partoknál a leghevesebb a klasszikus régiókban, hullàmokban a többi régióban is zajlik, a felszín alatt meg nagy tartaléka van a melegnek.

Ezt a hullámzást részben az évszakon belüli változékonyságért felelős egyenlítői hullámok okozzák (MJO főleg), illetve az ahhoz kapcsolódó nyugatias szélanomáliák (piros átlós színezés március elején a lenti képen), amik megtörik a La Nina erősebb paszátszeleit.

Szemléletes kép a következő, amin látszik, hogy amikor áthalad egy ilyen hullám összeáramlási zónája hátoldalán a nyugatias szélanomáliával (fekete folytonos kontúrok), akkor kiterjednek a pozitív tengerfelszíni anomáliák. Amikor pedig a divergens zóna (szaggatott vonalak március közepétől), akkor visszahúzódnak.

Összességében a Középső-Pacifikus régióban március második felében lassult-megállt a melegedés, de nemrég újabb egyenlítői hullám haladt át és májusban jöhet a következő a hozzájuk tartozó nyugatias anomáliákkal. Újra gyorsulhat a melegedés, a friss modellek is emelték a várható El Nino erősségét, mind a statisztikusak mind a dinamikusak, CFS abszolút nevetséges. 





Egyébként 2015 tavaszán is nyugatiasabb szeleket behozó MJO epizódok (rózsaszínes átlós területek) után robbant be az El Nino, azzal a különbséggel, hogy akkor eleve pozitívból indult 2014 után.

3. Pár hónapja olvastam először, hogy az elmúlt évtizedek csökkenő SO2 kibocsátása után az utóbbi évtizedben, és különösen 2020-tól radikálisan lecsökkentették a hajók üzemanyagának kéntartalmát, emiatt hirtelen látványosan csökkenhetett a sűrű hajóforgalmú területeken (ebbe erősen beletartoznak az északi mérsékelt óceáni vizek is) a visszavert napsugárzás. Van egy kutató, aki most megszállottan nyomja ezt a témát, tőle van a következő ábra a kénkibocsátás és a visszavert (illetve itt a képen az elnyelt) sugárzás korrelációjáról.

Valószínű, hogy ez közrejátszik a Nano által is belinkelt megugrott tengerhőmérsékleti anomáliában is

(Plusz elvileg a mérsékelt területeken a La Nina, főleg ha ilyen hosszan tart, végsősoron emelheti a tengerfelszín hőmérsékletét. Amellett, a globális átlagT meg La Nina alatt alacsonyabb természetesen. Kicsit visszanéztem pár grafikont, néhány La Nina végén tényleg jelentkezett ez. És most 2020 óta különösen elszabadult az északi mérsékelt régió, pont mióta La Nina és a lecsökkent SO2 tart. Ráadásul ez a több okból adódó mérsékeltövi tengerfelszíni anomália most összetalálkozott a hirtelen berobbanó EL Nino-féle trópusi óceáni melegedéssel, innen jön a mostani durva globális óceáni anomália.)

Ha ezekhez hozzáveszem a napciklus csúcspontját, akkor még csak extrém ELNino sem kell egy globális átlagT ugráshoz. Aztán meglátjuk, összeadhatóak-e ezek a dolgok...