Azt már ugye mondottam volt valahol (lehet, hogy itt), hogy ez a jelenleg zájló antropogén ÜHG-kibocsátás akár több szálzmillió évvel meghosszabbíthatja a Földön a diverz életet. Mi (Homo sapoens) persze erős kihívások elé nézhetünk az elkövetkezendő párszáz évben is, de az eltűnésünkel (legalábbis ilyen egyedszábman) igenis sok felhabzsolható CO2-t, plusz rengeteg ÜHG-t hagyunk az elkövetkező millió évekre, amivel a C3-típusú fotoszintézis újra aranykorát élheti. Szóval hagyjuk a siránkozást, és örüljünk a 0,1M-10M közötti felvirágzásnak, ami nekünk lesz köszönhető. nevet Persze addigra, a Hs már a múlté lesz. Hacsak közbe nem lép az intelligencia…

Kiindulópontnak: Link - Carbon dioxide starvation, the development of C4 ecosystems, and mammalian evolution.