Csillagászat és űrkutatás
Persze, lehet bolygózni, holdazni is. De én kifejezetten nem szeretem a holdfényt, hiszen azt városból is lehet fotózni. De amikor lenyugszik a nap, és újhold elõtt vagyunk pár nappal. Csak annyit lehet látni, hogy egyre sötétedik... jönnek a fényesebb, majd a halványabb csillagok. A Tejút is elõtûnik a sötétbõl, végül a teljes csillagászati szürkület beálltával 2500 szabad szemmel látható csillag lesz az égen, illetve Tejút, ködösségek, Androméda galaxis... És még bele sem néztünk egy távcsõbe, stb. El sem indítottuk a rendszert, amellyel gyõz az ember fényt begyûjteni.
Van akit a Hold látványa varázsol el, engem a mélyég hihetetlen nagyságra, részletessége és érdekessége.
Az alábbi objektum egy tesztelés során született. Hjaj ez az asztrofotózás... Tesztelések, balesetek sora bizony. Ugyanis a következõ projektnél a rendszer egyik fõ alkatrésze bemondta az unalmast. A bordásszíjak amelyek a két tengelyt hajtjék.. Egyik kitört, másik meg megrepedezett. Teljesen elkoptak, elhasználódtak. (régiek voltak). Így lehetetlenné téve a fotózást.
Ki kellett cserélnem õket, majd holtjátékot állítani stb.
A tesztelés objektuma a Messier 45 lett, másnéven Fiastyúk / Hetevények / Plejádok.
Nagyobb méret: Link
A felvétel adatai:
Távcsõ: SkyWatcher 200/800 Newton tubus
Mechanika: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Szûrõ: Astronomik IR/UV-Block CCD-szûrõ
Vezetõegység: Lacerta Standalone MGen
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez
45 x 300sec, ISO800, f4, 800mm
Viszonylag fényes és könnyû objektum ez, de nekem még mindig húzza a szám a segédtükörtartó lábak ferdeségébõl akadó plusz diffrakció. A képen látható csillagtüskék szétnyílnak. A megoldás már folyamatban van, de pár hónapig az is elfog tartani.
A Fiastyúk nyílt csillaghalmaz a Bika csillagképben látható. Tõlünk 450 fényévre helyezkedik el. Szabad szemmel 4-5-6 csillagot is látni, viszont binokulárral (vadásztávcsõvel) több tucatot. A Messier katalógusban ez a csillaghalmaz a 45-ös sorszámot kapta.
A nyílthalmazt sötét égen egy 15cm-es távcsõvel megfigyelve azt tapasztaljuk, mintha a szemlencse, amibe belenézünk... az zsíros lenne, homályos. Pedig nem az. Ez konkrétan a nyílthalmaz körüli diffúz ködösségnek köszönhetõ, amelyet ezek az óriáscsillagok megvilágítanak.
Amikor fotóztam akkor csak úgy süvöltött a Tejút az éjszakai 15°C-ban... szeptember utolsó (!!!) napján. Rendkívül tiszta idõ volt, az egyik legjobb szeptemberi éjszakával. A Zselicbõl jött az Állatövi ellenfény, és hasonlók.
Van akit a Hold látványa varázsol el, engem a mélyég hihetetlen nagyságra, részletessége és érdekessége.
Az alábbi objektum egy tesztelés során született. Hjaj ez az asztrofotózás... Tesztelések, balesetek sora bizony. Ugyanis a következõ projektnél a rendszer egyik fõ alkatrésze bemondta az unalmast. A bordásszíjak amelyek a két tengelyt hajtjék.. Egyik kitört, másik meg megrepedezett. Teljesen elkoptak, elhasználódtak. (régiek voltak). Így lehetetlenné téve a fotózást.
Ki kellett cserélnem õket, majd holtjátékot állítani stb.
A tesztelés objektuma a Messier 45 lett, másnéven Fiastyúk / Hetevények / Plejádok.
Nagyobb méret: Link
A felvétel adatai:
Távcsõ: SkyWatcher 200/800 Newton tubus
Mechanika: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Szûrõ: Astronomik IR/UV-Block CCD-szûrõ
Vezetõegység: Lacerta Standalone MGen
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez
45 x 300sec, ISO800, f4, 800mm
Viszonylag fényes és könnyû objektum ez, de nekem még mindig húzza a szám a segédtükörtartó lábak ferdeségébõl akadó plusz diffrakció. A képen látható csillagtüskék szétnyílnak. A megoldás már folyamatban van, de pár hónapig az is elfog tartani.
A Fiastyúk nyílt csillaghalmaz a Bika csillagképben látható. Tõlünk 450 fényévre helyezkedik el. Szabad szemmel 4-5-6 csillagot is látni, viszont binokulárral (vadásztávcsõvel) több tucatot. A Messier katalógusban ez a csillaghalmaz a 45-ös sorszámot kapta.
A nyílthalmazt sötét égen egy 15cm-es távcsõvel megfigyelve azt tapasztaljuk, mintha a szemlencse, amibe belenézünk... az zsíros lenne, homályos. Pedig nem az. Ez konkrétan a nyílthalmaz körüli diffúz ködösségnek köszönhetõ, amelyet ezek az óriáscsillagok megvilágítanak.
Amikor fotóztam akkor csak úgy süvöltött a Tejút az éjszakai 15°C-ban... szeptember utolsó (!!!) napján. Rendkívül tiszta idõ volt, az egyik legjobb szeptemberi éjszakával. A Zselicbõl jött az Állatövi ellenfény, és hasonlók.