Csillagászat és űrkutatás
Az Állatövi ellenfény
Hosszabb leírást mellékelek amit a facebookos oldalamról másoltem be.
A fényszennyezéstõl mentes égbolton az ember tavasszal nyugat fele tekintve kb. egy órával a naplemente után egy hatalmas fénypiramist lát, ami nem a városok fénye hanem a naprendszerben lebegõ bolygóközi por veri vissza a nap fényét. Maga a por két egymás felé fordított cintányér alakban helyezkedik el a naprendszerben, a cintányérok között középen maga a nap foglal helyet, tehát ott jobban látszódik a derengés. Ezért van az, hogy naplemente után látszódik tavasszal az állatövi fény, mert az ekliptika síkja is magasan van a nyárihoz képest, amikor alacsonyan látunk rá és még a Tejút is „útbaesik”. Ám egy naaaagyon sötét égbolt esetében, távol minden település zavaró fényétõl… kiváló idõjárás alkalmával és megfelelõ idõpontban látható az állatövi fénynek egy különleges része az ÁLLATÖVI ELLENFÉNY (Gegenschein). Az ellenfény a nap ellenpontján válik láthatóvá. Nem mindegy, hogy mikor. Leginkább november elején késõ este, vagy tavasz elején késõ éjjel figyelhetõ meg, amikor a Gegenschein a Tejút mellett látszódik. Maga az ellenfénylés igen halvány, de jó égbolt esetében akár szabad szemmel is látható, ha tudjuk, hogy hol keressük. Megpillantása kiváló égboltra és kiváló idõjárási helyzetre utal.
Az állatövi ellenfényt fotografikusan is meglehet örökíteni, ám ebben az esetben egy widefield-asztrofotón került lencsevégre egy átalakított, de amúgy bolti tükörreflexes fényképezõgéppel. Az átalakítás miatt a szenzor érzékenyebb a hidrogén-alfa csillagködökre, illetve a kiváló égbolt miatt az állatövi ellenfény is észrevehetõ. Noha harminc képbõl lett összeadva ez a fotó – tehát feldolgozás során több részlet elõjött. Egy fotót öt percig készített egy EQ-5ös távcsõmechanika. A fotók érzékenyége ISO800 volt, tehát a nehézség inkább a követésnél szokott elõállni.
A fotón számos mélyég objektum látható. Az állatövi ellenfény jobbról feltûnõen látszódik. A legfényesebb vörös folt a Kalifornia-köd. Az ellenfényben látható még a Pleiades – a Fiastyúk nyílt csillaghalmaz. Balról a Tejút sávjában több emissziós köd is lapul: Lélek-köd, Szív-köd, Lángoló csillag-köd. Balról a legfényesebb csillag a Capella – a Szekeres csillagkép fõ csillaga.
Hosszabb leírást mellékelek amit a facebookos oldalamról másoltem be.
A fényszennyezéstõl mentes égbolton az ember tavasszal nyugat fele tekintve kb. egy órával a naplemente után egy hatalmas fénypiramist lát, ami nem a városok fénye hanem a naprendszerben lebegõ bolygóközi por veri vissza a nap fényét. Maga a por két egymás felé fordított cintányér alakban helyezkedik el a naprendszerben, a cintányérok között középen maga a nap foglal helyet, tehát ott jobban látszódik a derengés. Ezért van az, hogy naplemente után látszódik tavasszal az állatövi fény, mert az ekliptika síkja is magasan van a nyárihoz képest, amikor alacsonyan látunk rá és még a Tejút is „útbaesik”. Ám egy naaaagyon sötét égbolt esetében, távol minden település zavaró fényétõl… kiváló idõjárás alkalmával és megfelelõ idõpontban látható az állatövi fénynek egy különleges része az ÁLLATÖVI ELLENFÉNY (Gegenschein). Az ellenfény a nap ellenpontján válik láthatóvá. Nem mindegy, hogy mikor. Leginkább november elején késõ este, vagy tavasz elején késõ éjjel figyelhetõ meg, amikor a Gegenschein a Tejút mellett látszódik. Maga az ellenfénylés igen halvány, de jó égbolt esetében akár szabad szemmel is látható, ha tudjuk, hogy hol keressük. Megpillantása kiváló égboltra és kiváló idõjárási helyzetre utal.
Az állatövi ellenfényt fotografikusan is meglehet örökíteni, ám ebben az esetben egy widefield-asztrofotón került lencsevégre egy átalakított, de amúgy bolti tükörreflexes fényképezõgéppel. Az átalakítás miatt a szenzor érzékenyebb a hidrogén-alfa csillagködökre, illetve a kiváló égbolt miatt az állatövi ellenfény is észrevehetõ. Noha harminc képbõl lett összeadva ez a fotó – tehát feldolgozás során több részlet elõjött. Egy fotót öt percig készített egy EQ-5ös távcsõmechanika. A fotók érzékenyége ISO800 volt, tehát a nehézség inkább a követésnél szokott elõállni.
A fotón számos mélyég objektum látható. Az állatövi ellenfény jobbról feltûnõen látszódik. A legfényesebb vörös folt a Kalifornia-köd. Az ellenfényben látható még a Pleiades – a Fiastyúk nyílt csillaghalmaz. Balról a Tejút sávjában több emissziós köd is lapul: Lélek-köd, Szív-köd, Lángoló csillag-köd. Balról a legfényesebb csillag a Capella – a Szekeres csillagkép fõ csillaga.