Tegnap a párommal, Ancsival elsétáltunk a helyi víztáróhoz, készítettünk képeket is, szóval beszámoló következik. vidám
Útközben hófúvás nyomaira bukkantunk: Link Ancsi elakadt a hóban és nevetett saját magán: Link Következõ hónyelv: Link Ugyanez, csak tájjal együtt: Link Ismét a szél munkájának eredménye: Link Megörökítettük természetesen a Metnetet Bakon is a hóban; jahj, olyan mûvészi vagyok! Link vidám Csak elkészült: Link Már a víztározónál, együtt: Link Panoráma, víztározó only: Link Az út, amelyen mentünk: Link Link Ancsiék háza elõtt megtelt a sánc, amikor a havazás elállt,aztán mire kihordtuk a havat, kb. 1.5-2 méteres magas lett az egész a sánc aljától a kupac tetejéig: Link Szomszéd házának tetõrészlete a napok óta rajta lévõ hónyelvvel: Link

laza hideg

Még a február 6-7-i havazásról is teszek be Ancsi képeibõl, amolyan télbúcsúztatóként. nyelvnyujtas kacsint Gyarapodik a hó: Link Reggelre ugyanezen pozícióból készült kép: Link Szél munkája: Link Utcakép havas kresz-táblával: Link Tuja körül sepert a szél: Link Magányos: Link Fõút: Link Vasút és napsütés: Link Kukucs: Link Kert, hó, nap: Link

Hajrá tél, hajrá tavasz! nevet