Nekem megvan a szakdolim, csak a polcról kell levennem, de úgy hallottam Pécsett már 6 év után selejteznek. Az én 26-27 éve írt munkám (bár nem Pécsett írtam), biztosan nincs meg, de a saját példány igen !
Elvégeztünk egy korreláció analízisre alapuló vizsgálatot az 1901-50-es,az 1941-70-es és az 1951-80-as havi és éves csapadékátlagokra és vizsgáltam az egyes lejtõk (hegységoldalak, Ény,Dk stb.) közti kitettségbeli különbségeket Keszthelytõl Mórig,Pápától Füredig(össz. 89 mérési pont). A mai technikai viszonyok mellett ez nem nagy kunszt, de akkor még számítógép alig volt az országban. Végül (ezt is kérdezték) indultam vele a pesti TDK konferencián és a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak is odaadtam kiadásra egy újabb,rövidebb változatban és már a metneten is leírtam lényegét, de a fiatalok nem emlékezhetnek rá, hogy mit írtunk 2004-ben...
Vagyis a lényeg (ha lineárisnak vesszük a magassággal való növekedést: y=a+bx), akkor az jött ki eredményül, hogy 100 m-enként 46,3 (01-50), 41,2 (41-70) és 45,6mm (51-80) a csapadéknövekmény.
Abban tökéletesen igazad van, hogyha a hegyeket teherautóval Zalába fuvaroznánk, akkor ott több lenne az esõ ill. hûlt helyükön jóval kevesebb ill. ha a nagyanyámnak kereke...na de hagyjuk. kacsint
A Kõris -hegyre ezek alapján 01-50 közt 1083,6 mm éves csapadékot számoltam, de ha a Kõszegi-hegyekre is elvégeznénk (ott talán tucatnyi állomás adatait kéne összevetni), lehet, hogy több csapadék jönne ki(a másik két idõsor természetesen kevesebb ennél). Az utóbbi évtizedben beszéltünk arról, hogy az Alpokalja nem kap annyi csapadékot, mint mondjuk 50 vagy 100 éve. Ezért bátorkodtam (bakonyi csúcsadatok már vannak !) írni, hogy a Bakony a legcsapadékosabb (talán), vagyis az 1981-2010-es adatokat szívesen venném, ha valaki esetleg tud ilyenekrõl.