A valamit is érõ tanulmányok ezek szerint gyakran végzik a kukában laza

Szerintem azért Zala és Somogy van nyilvántartva a legcsapadékosabb térségnek, mivel a tengerszint feletti magasságot figyelembe véve esik errefelé a legtöbb, mivel a két megyében 120-140-160 méteres tszf. magasságban mértek 800 mm körüli csapadékátlagot.
A Kõris-hegy 700 méter magas, 950 mm-es átlaggal (mivel 900-1000 mm-t írtál).
Vegyük mondjuk Nagykanizsát 140 méternek az állomás szintjét, 800 mm-es átlaggal.
Az omsz leírása szerint 100 méteres szintkülönbség 35 mm-es csapadékhozam növekedést okoz.
Tehát ha lenne egy 700 méteres hegy Nagykanizsán, akkor 196 mm-el több esne ott, tehát 996 mm-es átlaga lenne.
Ha ledózerolnánk a Bakonyt 140 méterig, szerintem a 35 mm-nél sokkal többet csökkenne, mivel a térképen is látni Link , hogy a Bakonyban lévõ magas csapadékösszeg izoláltan jelentkezik, mert torlódik a csapadék a Bakony magas hegyein északnyugati áramlásnál is és délkeleti áramlásnál is, hisz a szélcsatorna kellõs közepén fekszik, pont merõlegesen a szélcsatornában fújó szélre.
Nem tudom, az omsz a 35 mm-es csapadéknövekedést az ország hegyei és mellettük lévõ síkabb területeinek összehasonlításából állapította-e meg, vagy csak a magasságkülönbségbõl adódó elpárolgási veszteség van benne, de ha ez utóbbi van, akkor a torlódásból adódó különbség nincs benne.
Szóval ha nem lenne ott a Bakony magas hegyvidéke, és ott is 140 méteren mérnénk, akkor bõven 800 mm alatt lenne a csapadékmennyiség.
Gondolom ezért van Zala és Somogy a legcsapadékosabb térségnek nyilvántartva.

Engem az nagyon érdekelne, hogy a nyugati áramlás gyengülése mennyire írta át az ország csapadéktérképét az elmúlt 10-15-20 évben.
Az 1961-1990 közötti 30 év Link és az 1971-2000 közötti 30 év Link térképe szerint nem változott sokat a 10 évvel késõbbi 30 év átlaga, de az elmúlt 10-15-20 év nem zárom ki, hogy máshogy alakul.