Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Holnap egy gyenge, disszipálódó hidegfront érinti hazánkat, így esély kínálkozik zivatarok kialakulására.
A GFS, az ECMWF és a WRF teljes egyetértésben a keleti országrészt preferálják a konvektív események helyszínéül, ezen belül is kiemelt terület a Mátraerdõ (Északi-khg.) és az Észak-Alföld.
A GFS számításai szerint a délelõtti órákban egy É-D-i irányú konvergencia épül föl kb. Salgótarján-Szeged vonalban. Ez a zóna a nap folyamán lassan kelet-délkelet felé tolódik, vagy ha jobban megnézzük akkor inkább csak a tengelyirány változik ÉK-DNy irányúvá. Az összeáramláshoz igazodva 200-600 J/kg potenciális energia áll majd rendelkezésre a zivatarok kialakulásához (az ECM a Bükk térségére ennél jóval többet is vár, nem tudom, hogy mi lehet az oka, de ez gyakran elõfordul; gyakorlatilag a legnagyobb CAPE kijelöli a hegység helyét; talán számol az orográfiával?). Az egyéb labilitási indexek is elég jók lesznek: TI 34-40 fok, BLI -1,-3 fok, negatív SSI. A nedvesség minden lényeges szinten megfelelõ lesz. További pozitívum, hogy nagy, 28-31 fokos vertikális hõmérsékleti gradienst jelez a modell.
Számottevõ helikalitás nem párosul a labilitáshoz, a 0-6 km-es vertikális szélnyírás 10 m/s alatt marad, emellett örvényesség advekció sem valószínû napközben, így aztán SC-k kialakulásának az esélye gyakorlatilag nulla. Egycellás és gyenge multicellás konvekció lesz jellemzõ.
Hogy aztán PS (pulsa severe) zivatar kialakulhat-e, arról fogalmam sincs, abszolút nem értek hozzá, egyszer írhatna már ezekrõl valaki egy hosszabb lélegzetvételû hsz.-t.
Lehetséges veszélyes jelenségek:
- kifutószél: DK-en közepes harmatpont-depresszió és szintén közepes DCAPE értékek mellett elõfordulhat egy-egy 70-80 km-es széllökés, általában nem nagyon kell számítani szélviharra.
- jég: a nedves hõmérséklet 0 fokos szintje kevéssel 2500 m fölött alakul, ami ideálisnak mondható. Középszinten nedves lesz a levegõ, az MCT sem néz ki extrém magasnak, nem lesz ebbõl nagy átmérõjû jég. Mondjuk DK-en a 2-4 km közötti Tgrad elég magas, eléri a 8 fokot is. Máshol is meglesz a 6-7 fok, azt viszont nem tudom, hogy a CAPE-bõl mennyi halmozódik a jégnövekedési zónában, de szerintem lesznek jégesõk, kis átmérõvel.
- felhõszakadás: a kihullható víz mennyisége nem túl nagy, 24-30 mm, ám lassú cella-áthelyezõdésre van kilátás, így aztán egy-egy helyen nem kizárt, hogy összejöjjön a felhõszakadás. A Mátraerdõben szerencsétlen esetben akár villámárvíz is lehetséges.
- forgószél: NM tubák, tornádók képzõdésére szintén északon van nagyobb esély, ahol a konvergenciához nagyobb felszínközeli CAPE is társul. Más kérdés, hogy a tornádó-keletkezés esélyét csökkenti a relatíve magas felhõalap, bár az is igaz, hogy pont ott alacsony, ahol a legnagyobb SBCAPE van Ez a terület jórészt Szlovákiára esik, ám hazai tájakra is átnyúlik Szécsény-Salgótarján-Ózd térségében.
Kíváncsian várom, hogy a katyvasz mennyire befolyásolja majd az eseményeket, jó lett volna hazamenni, de már mindegy.
A GFS, az ECMWF és a WRF teljes egyetértésben a keleti országrészt preferálják a konvektív események helyszínéül, ezen belül is kiemelt terület a Mátraerdõ (Északi-khg.) és az Észak-Alföld.
A GFS számításai szerint a délelõtti órákban egy É-D-i irányú konvergencia épül föl kb. Salgótarján-Szeged vonalban. Ez a zóna a nap folyamán lassan kelet-délkelet felé tolódik, vagy ha jobban megnézzük akkor inkább csak a tengelyirány változik ÉK-DNy irányúvá. Az összeáramláshoz igazodva 200-600 J/kg potenciális energia áll majd rendelkezésre a zivatarok kialakulásához (az ECM a Bükk térségére ennél jóval többet is vár, nem tudom, hogy mi lehet az oka, de ez gyakran elõfordul; gyakorlatilag a legnagyobb CAPE kijelöli a hegység helyét; talán számol az orográfiával?). Az egyéb labilitási indexek is elég jók lesznek: TI 34-40 fok, BLI -1,-3 fok, negatív SSI. A nedvesség minden lényeges szinten megfelelõ lesz. További pozitívum, hogy nagy, 28-31 fokos vertikális hõmérsékleti gradienst jelez a modell.
Számottevõ helikalitás nem párosul a labilitáshoz, a 0-6 km-es vertikális szélnyírás 10 m/s alatt marad, emellett örvényesség advekció sem valószínû napközben, így aztán SC-k kialakulásának az esélye gyakorlatilag nulla. Egycellás és gyenge multicellás konvekció lesz jellemzõ.
Hogy aztán PS (pulsa severe) zivatar kialakulhat-e, arról fogalmam sincs, abszolút nem értek hozzá, egyszer írhatna már ezekrõl valaki egy hosszabb lélegzetvételû hsz.-t.
Lehetséges veszélyes jelenségek:
- kifutószél: DK-en közepes harmatpont-depresszió és szintén közepes DCAPE értékek mellett elõfordulhat egy-egy 70-80 km-es széllökés, általában nem nagyon kell számítani szélviharra.
- jég: a nedves hõmérséklet 0 fokos szintje kevéssel 2500 m fölött alakul, ami ideálisnak mondható. Középszinten nedves lesz a levegõ, az MCT sem néz ki extrém magasnak, nem lesz ebbõl nagy átmérõjû jég. Mondjuk DK-en a 2-4 km közötti Tgrad elég magas, eléri a 8 fokot is. Máshol is meglesz a 6-7 fok, azt viszont nem tudom, hogy a CAPE-bõl mennyi halmozódik a jégnövekedési zónában, de szerintem lesznek jégesõk, kis átmérõvel.
- felhõszakadás: a kihullható víz mennyisége nem túl nagy, 24-30 mm, ám lassú cella-áthelyezõdésre van kilátás, így aztán egy-egy helyen nem kizárt, hogy összejöjjön a felhõszakadás. A Mátraerdõben szerencsétlen esetben akár villámárvíz is lehetséges.
- forgószél: NM tubák, tornádók képzõdésére szintén északon van nagyobb esély, ahol a konvergenciához nagyobb felszínközeli CAPE is társul. Más kérdés, hogy a tornádó-keletkezés esélyét csökkenti a relatíve magas felhõalap, bár az is igaz, hogy pont ott alacsony, ahol a legnagyobb SBCAPE van Ez a terület jórészt Szlovákiára esik, ám hazai tájakra is átnyúlik Szécsény-Salgótarján-Ózd térségében.
Kíváncsian várom, hogy a katyvasz mennyire befolyásolja majd az eseményeket, jó lett volna hazamenni, de már mindegy.