Bocsi, tényleg rosszul fogalmaztam.
Szóval mikor a részecskét felviszik/felviszük nedves adiabatán elhanyagolják a fagyás hatását. Nem veszik/veszük figyelembe, hogy valahol 0 és -40 fok között általában a vízrészecskék megfagynak, kikristályosodnak, amely során hõ szabadul fel.
Ugye amikor az emagrammon megrajzoljuk a részecske útvonalát - végig haladva a nedves adiabatán -, ott is ugyanúgy figyelmen kívül hagyjuk, hogy a fagyás során felszabaduló hõ miatt egy másik magasabb hõmérséklethez tartozó nedves adiabatán kellene tovább vinni. Mondjuk érthetõ is az elhanyagolás, hiszen fogalmunk sincs, hogy a 0 és -40 fokos rétegben hol valósul meg a fagyás valójában.