Nagyjából hasonlóan látom én is.

12UTC környékén még nem igazán lesz megfelelõ a körülmény zivatarok kialakulásához az északnyugati országrész térségében. Igaz, hogy alacsony szintû konvergencia (alsó 150 hPa), valamint a differenciált divergencia (magasabb szinten divergencia, alacsony szinten konvergencia kedvezõ emelõ hatást biztosít) kedvezhetne a zivatarok kialakulásának. Van egy tényezõ, ami azonban a zivik kialakulása ellen hathat, ez a negatív differenciált örvényességi advekció. Hogy képes lesz-e ezt a negatív örvényességi advekciót a differenciált divergencia legyõzni, vagy közömbösítik egymást az jó kérdés. Lehet, hogy a gomolyfelhõ képzõdés már beindul, de nem fognak még kellõ magasra törni, inkább egy nagy clustert fognak képezni a congestusok.
Kellõ mennyiségû nedvesség ekkor elvben meglehet már és labilitási energia is rendelkezésre állhat.
12Z
Nedvesség:
Link
Differenciált örvényességi advekció(!) - vagyis nem maga az örvényesség, hanem maga az advekció nagysága, jellege 400 és 700 hPa között.
Link
Alacsony szinti konvergencia (alsó 150 hPa) - kék árnyalat a negatív divergenciát jelöli, vagyis ahol konvergens az áramlási mezõ:
Link
Továbbá egy paneles megjelenítésben a differenciált divergencia (bal felsõ ábra), 10m-es divergencia/konvergencia (jobb felsõ ábra), és a nedvesség, illetve nedvesség advekció + 4L-BLI (bal alsó)
Link
A bal felsõ ábrán zöld szagatott vonal jelzi a 850 hPa-os konvergenciát, a piros vonalak a 300 hPa-os divergenciát. A kettõ eredõje (300-850) adja differenciált divergenciát, ami ha pozitív azt jelöli, hogy magasabb szinteken divergensebb az áramlás, mint alacsonyabb szinten. Ez ugye a felemelésnek kedvez. A bal alsó ábrán a 2m-es specifikus nedvesség (g/kg) van színezve és a fehér folytonos vonalak által határolt területen van nedvesség advekció, a fehér szagatott vonalak területén szárazabb levegõ advektálódik. A piros vonalak az LI értékek.
Jól látszik, hogy ekkor még az egész Dunántúlon nedvesség advekció folyik - ami kvázi úgyis felfogható, mintha melegfronti jellegû folyamat játszódna le 2 m-en.

Valószínüleg északnyugati tájakon illetve valahol a Kisalföld délkeleti, déli részén lesz a berobbanás.
15Z-ra észak-dél tengellyel eléri a 12Z-s bécsi pozitív örvényességi advekció az ország nyugati területét:
Link
Érdemes megfigyelni, hogy Budapest térségében megjelenik egy gyenge pozitív örvényességi advekció szintén, ez még érdekes lesz nekünk.
Ha megnézzük, hogy ekkor kb hol van az alacsony szintû konvergenciánk, azt tapasztaljuk, hogy nagyjából Szengtgotthárdtól a Balatonon át a Cserhátig, majd a Magas-Tátráig nyúlik - északi ága a legerõsebb:
Link
Látjuk, hogy ez az erõs konvergencia vonal a pozitív differenciált örvényességi advekcióval összetalálkozik nagyjából Zala megye térségében, valamint a fõváros térségében. (Érdemes megjegyezni, hogy a Magas-Tátra térségében teljesen egybeesik a két fizikai jelenség.
A délnyugati országrészben a nedvességgel ekkortájt már nem valószínû, hogy gond lesz:
Link
Sõt, ez hogy éppen határeseten van a nedvesség még jó is. A kihullható vízmennyiségbõl látszik, hogy azért adott lenne a nedvesség a légkörben. De nézzünk itt meg még valamit. A hõmérsékleti gradiens a középsõ troposzférában (700-400 hPa):
Link
7,2 °C/Km... ami elég jó a jégképzõdés szempontjából. Labilitási energia:
Link
2000 J/kg, de még ha csak 1500 J/kg, akkor is kellõ energia jöhet össze a jégnövekedési zónában, hogy szignifikáns méretû jég képzõdhessen zivatarokban.
Link
A térképen jól látható, hogy 600 J/kg-nyi érték 15Z-re jó nagy területen meg lehet - talán még ennél nagyobb is - és olyan 25-30 m/s körüli szelek fújhatnak a jégnövekedési zónában. A 0 fokos hõmérséklet (nem nedves hõmérséklet) úgy 3500 m körül alakulhat, ami jónak mondható. A FHP jég paraméter(ez idei új változat ezért a v2) 24-28-as értéket is felvesz, de bõven 16 felettieket. (Itt megjegyezném, hogy az amerikai eseteket mikor vizsgáltam, a 20-28-as értéknél már bõven lehetett számítani, akár elszórtan is szignfikáns jéggel járó heves zivatarokat, sõt ilyen 24-28-as értéknél már az 5 cm-nél nagyobb jégra is komoly az esély.)
12Z-re egyébként így néz ki:
Link
Vagyis még a Kisalföld térségében is 10-16 körüli az érték.
De még mielõtt rátérnénk a szignifikáns lehetséges kísérõ jelenségekre menjünk még tovább.

18Z-re a következõ képpen alakulhat a helyzet.
A differenciált pozitív örvényességi advekció ekkortájt kb a Somogy-Pest megye vonalban helyezkedhet el:
Link
21Z-re pedig egy szép Pécs-Duna-Tisza köze vonalban ívelõdhet:
Link
18Z-re gond maximum Baranya megye térségében lehetne:
Link
de ha kiépül a dél-dunántúli rendszer az kellõképen benedvesíti majd, így tovább fog haladni. Ugyanakkor ez egy potenciális veszélyt jelent majd a viharos szelekre vonatkozóan.
21Z-re azonban
Link
már csak a Tiszántúlon és az ország déli felén marad kellõ nedvesség, így igazából ekkor tájt már csak ezeken a részeken lehetne zivatarokra számítani.
Az is látható, hogy 18Z-re már csak a Tiszántúlon és délen lesz alacsony szintû konvergencia és 21 Z-re még épp hogy határon belül lehet:
Link
Link
Utóbbi idõlépcsõnél inkább már a differenciált örvényességi advekció valamint a differenciált divergencia eredményezhet emelt konvekciós zivatarokat. Az is inkább a Tiszántúlon:
Link
Látható, hogy 21Z-re a szárazabb levegõ advektálódása már a Tiszáig jut és a differenciált divergencia is csak ott pozitív szinte, így ez az ottani kevés pozitív örvényességi advekcióval emelhet.
18Z-re viszont még ez a helyzet:
Link
Látható, hogy pozitív differenciált divergencia északkelet-Kecskemét-Balaton vonalon még van és ha emlékszünk, hogy a Balaton és Fejér megye térségben még ott van a pozitív örvényességi advekció:
Link
így esélyes lehet, hogy a Dunántúl középsõ részén.. pontosabban szólva egy Balaton-Budapest-Szolnok-Kecskemét által határolt négyszög térségében kicsit elidõzhet, illetve nagyon aktivizálódhat 18Z-ra a zivatarképzõdés.
Ekkorra a jéggel kapcsiban a helyzet:
Link
vagyis inkább az ország déli részére korlátozódna a szignifikáns méretû jég elõfordullásának esélye.
21Z-nél látható, hogy hiába lesz éjjel már a feltételek még kedveznek a szignifikáns jég képzõdésének a Tiszántúlon, valamint az ország déli, délkeleti részén:
Link

Ami a szupercellák esélyét illeti:
BRN
12z
Link
15z
Link
18z
Link
21z
Link

Látható, hogy zömmel 10 és 60 közöttiek az értékek, de 15Z körül jelentekezett 80-140 körüli BRN érték, ami azt sejtetné, hogy esetleg ott izolált egy-cellás jelleggel indulhat, de valószínûleg multicellás jellegbe fog átmenni. Szóval jellemzõen multicellás, illetva ha kedvezõek a körülmények szupercellás jellegû konvekcióval lehetne számolni. Ez utóbbi, hogy hol lehet sanszosabb nézzük meg az EHI-t:
EHI
12z
Link
15z
Link
18z
Link
21z
Link

Vagyis jellemzõen 0,5 vagy a feletti értéket inkább a Dunántúlon, valamint a Duna-Tisza köze déli részén vesz fel az EHI. Szóval északkeleti harmadon nem nagyon esélyes az SC.
Legesélyesebb a Dunántúl délnyugati harmada, ahol GFS és ECMWF egyet értve 1 körüli értéket vázol. Nem hidrosztatikus modell futások is látnak esélyt mezociklon képzõdésre a Dunántúl délnyugati harmadán.
SCP 1 körüli
Link

Ami még aggodalomra adhat okot az a magas DCAPE érték 15Z körül:
Link
A problémát az jelenti, hogy ha a délnyugati rendszer létrejön, akkor nagyon jó eséllyel az is MKR jellegû zivatar-láncolat lehet és ahogy jeleztem a szárazabb déli területeken igen komoly széllökéseket produkálhat. Talán ezért van, hogy az MM5 fõleg a délnyugati és déli területekre jelez 90-100 km/h feletti széllökéseket. Mondjuk Derecho nem valószínû, hogy kialakulna, de bow echos rendszert elutdnék képzelni, de ez mondom bizonytalan és több információt kellene átnézni ez utóbbihoz.
Szóval 90 feletti szél még szupercellákon kívül is esélyes lehet.
Továbbá benne van a pakliban hogy nem csak helyenként lehet szignifikáns jég... sõt nem kizárt, hogy egy-két helyen fõleg a Dunántúl délnyugati harmadán, esetleg Duna-Tisza köze déli részén az 5 cm körüli, vagy afeletti jég... pláne, ha szupercella is képzõdik abban igazából jó esélyel lehet számítani 4-5 cm körüli jégre.

Ezen fentieket a GFS 00Z-s futása alapján írtam zömmel és mindenképpen feltételes módban olvasandó - lévén, hogy az idõjárásban egy dolog 100%-os hogy változik nevet.

Szerk:
Ha esetleg valaki vadásznak indulna... ez most az én szerény véleményem, de érdemes lehet azért elmenni Zala megye térségébe onnan neki lehet indulni a Balatoni térségnek is és fel Budapest fele, de el lehet indulni is délnyugatnak hogy képzõdik a rendszer. Természetesen északon, fõleg az Északi-középhegység térségében is érdekes dolgok lehetnek a nagyon erõs konvergencia miatt.