Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#63653 - 2009-05-19 02:47:19)

Tegnap délután, kora este volt egy vita a meteorológiai társalgóban, amiben tájékozatlanságomnak, avagy szakmai hozzá nem értésemnek adott hangot elsõsorban Anarki, részint Wetsomra reagálva.
A vita egy átlagos zivatarcellák életidejérõl szólt, akkor lássuk, mit is ír a szakirodalom.
Talán az alábbi ábra az,ami legjobban szemléltet: Link (pdf fájl 2. oldalának lap teteje) Ez a csoportosítás Orlanski (1975) alapján készült, akit érdekel a teljes cikk: Link
Ez az írás volt korszakalkotó, mert a mai napig sokan idézik ezt a cikket, hisz elõször csoportosította ennyire részletesen a légköri mozgásrendszereket karakterisztikus méretük és életidejük alapján...
Aki ránéz az ábrára, az láthatja, hogy a zivatarok az ún. meso-gamma mozgásrendszerbe csoportosíthatók, amelynek karakterisztikus méretük: 2-20km, élettartamuk kb. 0.5 - 6 óra (Figyelem! Az ábra idõkarakterisztikái nem lineárisak!), mindenesetre durván az órás nagyságrendi kategória jeles képviselõi. Való igaz, hogy itt nem szól a fáma, hogy ezek milyen zivatarok, de ki kell hangsúlyozni, hogy a szervezett zivatarrendszerek már eggyel magasabb (meso-béta) kategóriába tartoznak, amelyeknek karakterisztikus élettartama több óra.
Továbbá meg kell említeni, hogy a skála alapján két nagyságrenddel lentebb helyezkedik el a "TERMIK", avagy a légbuborékok, amelyeknek fennmaradási ideje cca. 1-10 perc közé tehetõ. (A termik egyébként leginkább kézzelfogható jelei az égbolton a Cu humilisek, ennél fejlettebb gomolyformát ritkán alakítanak ki, ahhoz a kategória tetején lévõ fennmaradási idõt kell produkálniuk)
Tehát egy két nagyságrenddel kisebb karakterisztikus méretû légköri jelenség a maga 1-10 perces élettartamával és egy zivatar képzõdése és lebomlása között ennyire minimális lenne a különbség egy átlagos esetben? Kissé ellentmondásosnak érzem...
De közelítsük meg kicsit gyakorlati példával, szinoptikus oldalról is a zivatarok élettartamát! Remélem mindenki aláírja, magyarázat nélkül, hogy izobárikus mocsár idején, amikor a légkörben a magassággal szinte alig erõsödik a szél, azaz 0-hoz közelít a szélnyírás, akkor fejlettebb zivatarrendszerek (multi-, vagy szupercellás) nem igazán tudnak kialakulni.
Akkor rendszerint sok, monocellás zivatar jellemzõ, és ezek egyike másika igencsak komoly problémát tud okozni a különösen nagy csapadékával...Nyári félévben, Magyarországon a hosszan egy helyben álló zivatarokhoz kapcsolhatók leginkább az özönvízszerû esõk, amelyek lehetnek sima (monocellás) zivatarok. Problémát ezek rendszerint akkor okoznak, ha egy adott hely fellett akár egy-két órát is elidõznek, miközben csak egy adott cella ilyen aktív.
De ne rugaszkojunk el enniyre, aki radarképeket nézeget, az általában a negyed órás felbontásban látja az események alakulását. Ha egy átlag zivatar 15-25 percig él, akkor 1, legfeljebb 2 radarképen láthatja nyomát monocellás esetben is. Általában ennyi ideig követhetõk?

Összefoglalva tehát, elméleti és gyakorlati oldalról is igyekeztem alátámasztani azt az állításomat, miszerint egy átlagos zivatar(cella) életideje 0.5-1.5 órára tehetõ, természetesen a hosszabb idõtartam irányában bonyolódik a rendszer és a fogalmak is összemosódnak (különösen itt a 1.5 óra körül), amelyek alkalmat adhatnak vitára ... Természetesen egy zivatar fennmaradása rengeteg tényezõtõl függ, még olyanoktól is esetlegesen, amirõl nem is tudunk, de az átlagos esetet azért már néhány évtizede jól körülhatárolták...

Végkövetkeztetésképp pedig azt hiszem, jobb lesz, ha egy kicsit takarékra állítom magam a Meteorológiai társalgóban és egyéb más fórumokban is, hiszen akkor nem adhatok alkalmat egyes szakmabéli profi hozzáértõnek, hogy kérdõre vonjanak, hogy "félrevezessem" a többieket az informálatlanságommal. Elnézést a hosszért.