Csillagászat és űrkutatás
Ezt egy kicsit kiegészíteném.
Az ekliptika két döféspontjánál az üstökös a Földpályán belül volt, ezért az apró porszemekbõl álló csóva, ami ugye a Naptól kifelé van, átvágta a Földpályát is, amikor az üstökös átment az ekliptikán. A két döféspont esetében a második nem játszik, akkor ugyanis a Nap mellett zúgott el, az ott kiszabadult por, teljesen szét fog oszlani. Az elsõnél azonban a csóva még "egyben volt", ezért az ott lévõ porfelhõ nem oszlik szét annyira. Ez a porfelhõ az üstököspálya síkjában az üstököspályán kívül jelen lesz. A Föld ezen a síkon, vagyis a porfelhõn jan. 14-15-én fog átmenni. Ezen a két napon tehát jó esély van arra, hogy meteorokat lássunk, mely egy új meteorzápor lehet. Már van neve is (igaz, nem a nevezéktan szabályai alapján adták): "Isonidák". (Gondolom, ha kiderül, hogy hol lesz a radiánsa, adnak neki rendes nevet is.)
Hogy mennyire igaz az, amit mondok, azt egyelõre még magam sem tudom , de kiderül pl. ebbõl: Link Link
Az ekliptika két döféspontjánál az üstökös a Földpályán belül volt, ezért az apró porszemekbõl álló csóva, ami ugye a Naptól kifelé van, átvágta a Földpályát is, amikor az üstökös átment az ekliptikán. A két döféspont esetében a második nem játszik, akkor ugyanis a Nap mellett zúgott el, az ott kiszabadult por, teljesen szét fog oszlani. Az elsõnél azonban a csóva még "egyben volt", ezért az ott lévõ porfelhõ nem oszlik szét annyira. Ez a porfelhõ az üstököspálya síkjában az üstököspályán kívül jelen lesz. A Föld ezen a síkon, vagyis a porfelhõn jan. 14-15-én fog átmenni. Ezen a két napon tehát jó esély van arra, hogy meteorokat lássunk, mely egy új meteorzápor lehet. Már van neve is (igaz, nem a nevezéktan szabályai alapján adták): "Isonidák". (Gondolom, ha kiderül, hogy hol lesz a radiánsa, adnak neki rendes nevet is.)
Hogy mennyire igaz az, amit mondok, azt egyelõre még magam sem tudom , de kiderül pl. ebbõl: Link Link