Eleve kisebb esélye volt hóra Nógrádnál, hiszen a modellek alig számoltak arra csapadékkal. Minden modell eredménybõl látható volt, hogy a Tiszántúlon, a Tisza mentén várható a kiadósabb havazás. Más részeken jóval kevesebb és az sokban attól is függött, hogy éppen hol alakultak ki a "csapadéksávok". Egyébként ennél az áramlási rendszernél maga a GFS is kalkulált a hegyek hatásával - nevezetesen, hogy a Magas-, illetve Alacsony-Tátrától délre kevesebb csapadék hullik, majd még délebbre haladva az Alföld felé már több. A globális modellekben benne van - rácspont sûrûségtõl függõen - többé-kevésbé az orográfia hatása. Ilyen északi, északkeleti áramlásnál már fordult elõ, hogy a "szélárnyékos" oldalon egy meleg dóm képzõdik, ez a csapadék mennyisége és jellege ellen dolgozhat. Hogy ez a meleg légkupola mikor alakul ki, mennyire erõs, vagy hogy tényleg adott körülmény között létre jön, sok mindentõl függ. Áramlás homogenitásától - mennyire terjed ki nagy területre ugyanaz az áramlási rendszer, vagy csak keskeny csatornára jellemzõ? Mennyire gyors az áramlás. Milyen nedvességû az áramló légtömeg.
De pluszba szerepet játszhat a magassági mezõkben az örvényesség, hogy hogyan alakul és persze egyáltalán milyen nedvességi mezõ van jelen, vagy várható abba a térségbe.
Ezek valamelyest benne vannak a modellekben, de valamelyest pluszba hozzá kell "gondolni".
Például tegnap a GFS szépen adta, hogy a Kárpátok északkeleti oldalán úgy 18 óra alatt a lengyel területeken akár 15-25 mm is eshet, de a délnyugati oldalán szlovák részen már alig 5-10 mm. Ez persze egy térségre kalkulált csapadékösszeg - ugye 50-50 km-ként van egy rácspont a GFS operatív futásában. Ilyen rácsfelbontásnál ne feltételezzük, hogy pl a pici Mátra, vagy Bükk hatása komolyan benne lesz a modellben. Viszont, egy ECMWF, vagy GFS határfeltételekkel indított WRF-ben (pl:
Link
) már benne lehet a kisebb hegyvonulatok, apróbb hatások (tavak, stb...).