A naptevékenységrõl: óvatosan nyúlok a témához, nehogy megszurkáljanak, és mondanivalómat ÓRIÁSI BAROMSÁGNAK minõsítsék. Talán jobb is lenne nem feszegetni a kérdést, azonban van néhány gondolatom, melyeket feltétlen meg szeretnék osztani a társasággal. Õszintén szólva, elég szilárd elképzelésem van a naptevékenység hatásairól, de egyrészt a fentiek miatt, másrészt, mert ez nem szakmabeli ember véleménye (se napfizikus, se klimatológus nem vagyok), ennek részletes ismertetésétõl tartózkodni fogok.
Konklúziómat ellenben ideírom: véleményem szerint a naptevékenység ÁTFOGÓ, de GYENGE hatást gyakorol a klímára. E hatások kifejlõdéséhez éppen gyenge voltuk következtében hosszú idõ szükséges, s mivel ezek maximumban és minimumban közel ellentétesek, a ciklus rövid periódusideje a kifejlõdést nem teszi lehetõvé. Más lenne a helyzet, ha a hullámzás minimum, vagy maximum fázisban megállna. Ez esetben könnyen lehet, komoly klímamódosulás következne be -gondoljunk csak a Maunder-minimumra, melynek idõbeli egybeesése a kis jégkorszakkal sokat sejtetõ, de természetesen nem bizonyító erejû.
Nekem is az a benyomásom, hogy a nemrég lezárult napfoltminimum idején olyan áramlási muszterek uralkodtak, melyek erõsen szokatlanok. Hogy ezen tartósan negatív AO-s, NAO-s helyzetek állandósulás esetén kibillentették volna a klímát egyensúlyából, fölöttébb valószínû (nemsokára folytatom)