Lám, az ember "Nyugaton" is csak ember, tévedhet... És ha tévedett, nem szívesen ismeri el, inkább kimagyarázkodik. Mentségére legyen mondva, a szibériai hideghullám mindig "fekete ló" az elõrejelzõ számára, prognosztizálni nem könnyû, a globálmodellek általában késõn fogják meg. (Amellett viszonylag ritka is)
Régebben évekig az ORF idõjárás-jelentésein éltem. Az õ specialitásuk minden, ami az Atlantika felõl -északról és nyugatról- jön. Ebben nagyon jók, viszont úgy vettem észre, a keletrõl származó lehûléssel nehezen tudnak mit kezdeni. Igaz, õk egy házzal távolabb laknak az orosz maci barlangjától, mint mi. Az ilyen keleti hatások minket még elég erõsen érintenek, rendszerint eljutnak a Bécsi-medencéig, Stájerországig is, de aztán az esetek többségében slussz.
A déli, délnyugati irányítás prognosztizált abszolút hiánya -tekintetbe véve a közelmúlt idõjárását- hihetõen hangzik. Mi is elhúzódó télre, hullámozva lecsengõ hidegre tippeltünk március 20.-ig. Amíg ez marad az alaphelyzet, hogy ti. az északnyugati áramlás "cicózik" a szibériai hideggel, addig tartós tavasz aligha várható -az enyhe idõszakok a tél "meleg" intermezzói csupán.
Elég sok archív térképet végignéztem a GFS-en a közelmúltban (a térképarchívum böngészését mindenkinek szívbõl ajánlom): a grönland-kanadai hidegmag gyakorlatilag minden télen adott-
és ezzel együtt a hosszabb-rövidebb zonális idõszakok lehetõsége is. Az idei tél specialitása -véleményem szerint- nem ez, hanem a feltûnõen kevés jég a Barrents és Kara-tengeren, ezzel párhuzamosan az itt képzõdõ hideg légtömegek hiánya. Ennek most makrocirkulációs oka (is) van, azonban a sarki jég gyengélkedése hosszú ideje megfigyelhetõ, ez természetesen fõleg az északatlanti-áramlás által érintett tengerrészekre jellemzõ (az okokat itt ne boncoljuk) A lényeg, hogy a jég, s ezzel párhuzamosan a hideg AC-k fogyatkozásával az északi hemiszféra (egyik) téli "hidegpontja" egyre keletebbre és délebbre húzódik Szibéria irányába. Szibériában a téli hófedettség, és a hideg -úgy látszik- nem csökkent jelentõsen az elmúlt évtizedekben. Fentiek klimatikus következményeit érdemes végiggondolni. Ez azt jelenti, hogy a szibériai hideg AC délnyugati peremén a fagyos légtömegek könnyen elárasztják Délkelet-Európát, míg a kontinens északnyugati részét egyre kevésbé érinti hideg levegõ. Az Európa téli idõjárására egyébként is jellemzõ maszfej mind kifejezettebbé válik -a Balkán-félszigeten sokszor hidegebb van, mint Skandináviában.
A hideggel együtt a blokkoló AC-k is keletebbre kerülnek, a lefûzött alacsony nyomással (mediciklonok) egyetemben. Talán erre vezethetõ vissza országon belül északnyugat régóta megfigyelhetõ feltûnõ hószegénysége délkelettel szemben. Mindez természetesen csak teória. Kíváncsi vagyok a kollégák véleményére.