Földtan
A "médiacsend" ellenére Izlandon - szó szerint - továbbra is folynak a dolgok. 17, 19 km2-re tehetõ a láva által már elöntött terület (közel 0.1 km3-nyi anyaggal!).
Meteorológiai szempontból is érdekes jelenség:
Ugyanez infra-felvételen: Link
Meteorológiai szempontból is érdekes jelenség:
Ugyanez infra-felvételen: Link
Azóta már kiderült, a hasadék továbbrepedés a legnyomósabb oka a szeizmikus aktivitásnak.
Most már az a valós veszély, ha repedés tovább haladva elérné a szilikátban gazdag Askja-magmarendszert (erõs, robbanásos kitörés).
További lehetõség egy klasszikus hasadékvulkáni mûködés.
A több változós egyenlet további kimeneteit adja a szeizmikus aktivitás ellaposodása, avagy az elgyengülõ kõzettest miatt csak kitörõ Bárdarbunga.
Most már az a valós veszély, ha repedés tovább haladva elérné a szilikátban gazdag Askja-magmarendszert (erõs, robbanásos kitörés).
További lehetõség egy klasszikus hasadékvulkáni mûködés.
A több változós egyenlet további kimeneteit adja a szeizmikus aktivitás ellaposodása, avagy az elgyengülõ kõzettest miatt csak kitörõ Bárdarbunga.
Egyelõre semmi hír jeges-iszapos áradásról, szerintem magma még nem érte el a földfelszínt (jeget).
A hasadék alig néhány óra alatt 5 km-en nyílt fel, az nem semmi.
A hasadék alig néhány óra alatt 5 km-en nyílt fel, az nem semmi.
Az izlandi parti õrség tegnap délutáni jelentése szerint 20 óra is lehet, amíg a magma jégfelszínre juthat, ha valóban elindult a jég alatti kitörés. Másik lehetõség, hogy a szeizmikus aktivitást a vulkánt éltetõ hasadék tovább repedése okozta.
Hamarosan kiderül.
Hamarosan kiderül.
Londont (Stansted) elérheti a légtérzár hétfõ késõ délutánig?
Anyum az öcsémnél van látogatóban Londonban és hétfõn jön a gépe.
Anyum az öcsémnél van látogatóban Londonban és hétfõn jön a gépe.
A gond a 200 m vastag gleccserrel van, ami a vulkánt borítja. A feltörõ láva megolvasztja a jeget, a víz betör a lávadómba - és kész is a szépen "felrobbanó" vulkán. Szimplán gyakorlatilag ez volt a forgatókönyve az Eyjafjallajökull kitörésének is. A robbanás rendszerint olyan heves, hogy a részecskék a jetet is elérik, onnan pedig nincs megállás. Jelenleg "vörös" riasztás van érvényben a nemzetközi légiforgalom számára, a környéken már lezárták a légteret.
Ki is tört, mégha csak "kicsit" is. Mérések szerint a kontinentális lemez 20 cm-t mozdult el, ez iszonyatosan sok az évi szokásos/átlagos 2 cm-hez képest.
Bárdarbunga, Izland: Link (Érdemes lejjebb görgetve az "elején" kezdeni.)
Egyelõre nem lehet tudni, hogy az egyre sûrûsödõ rengéseket "csak" hasadékvulkáni (hosszú idõre nyúló, de nem túl nagy erejû) tevékenység okozza, vagy jelentõsebb események is várhatók (nagy mennyiségû magma, jég/iszapáradat, esetleg robbanásos kitörés).
Mindenesetre érdemes figyelni, érdekes lehet a dolgok további alakulása.
Egyelõre nem lehet tudni, hogy az egyre sûrûsödõ rengéseket "csak" hasadékvulkáni (hosszú idõre nyúló, de nem túl nagy erejû) tevékenység okozza, vagy jelentõsebb események is várhatók (nagy mennyiségû magma, jég/iszapáradat, esetleg robbanásos kitörés).
Mindenesetre érdemes figyelni, érdekes lehet a dolgok további alakulása.
Na igen, az archeologist szón átsiklottam, így már érthetõ
Elsõ linkbõl ezen a szövegen azért megakadt a szemem:
"I also want to recall a theory that our scientists worked on in the 1980s - it has been left and then forgotten for a number of years. The theory was that the number of Yamal lakes formed because of exactly such natural process happening in the permafrost.
Such kind of processes were taking place about 8,000 years ago. Perhaps they are repeating nowadays. If this theory is confirmed, we can say that we have witnessed a unique natural process that formed the unusual landscape of Yamal peninsula."
Elsõ linkbõl ezen a szövegen azért megakadt a szemem:
"I also want to recall a theory that our scientists worked on in the 1980s - it has been left and then forgotten for a number of years. The theory was that the number of Yamal lakes formed because of exactly such natural process happening in the permafrost.
Such kind of processes were taking place about 8,000 years ago. Perhaps they are repeating nowadays. If this theory is confirmed, we can say that we have witnessed a unique natural process that formed the unusual landscape of Yamal peninsula."
Nekem is azonnal a pingó (és a pingótó - susulyka kedvéért ) jutott eszembe a képre ránézve, bár jobb lenne egy oldalnézeti kép, ahol látszik a pingó eredeti "völgytalpa", mivel általában a pingó közepénél szakad el a föld, és az alsó része épen marad.
"Érthetetlen, miért nem ez jutott eszükbe elõször a Nature-ben hivatkozott tudósoknak?" Talán az archeológusok nem geológusok.
Egyébként van vita róla bõven, pl. : Link Link
"Érthetetlen, miért nem ez jutott eszükbe elõször a Nature-ben hivatkozott tudósoknak?" Talán az archeológusok nem geológusok.
Egyébként van vita róla bõven, pl. : Link Link
Köszi szépen a linket! Tehát nem véletlenül volt nekem gyanús a "gázrobbanásos" magyarázat, valamiért egybõl gondolkodóba estem, nem lehet-e véletlenül összeomlásos forma.
Kimásoltam a képet a pdf-bõl, ide: Link
Érthetetlen, miért nem ez jutott eszükbe elõször a Nature-ben hivatkozott tudósoknak? Talán tudnak róla, hogy a kráter helyén nem volt korábban pingó? Ha ez a helyzet, akkor azért még mindig vannak lehetõségek...
Kimásoltam a képet a pdf-bõl, ide: Link
Érthetetlen, miért nem ez jutott eszükbe elõször a Nature-ben hivatkozott tudósoknak? Talán tudnak róla, hogy a kráter helyén nem volt korábban pingó? Ha ez a helyzet, akkor azért még mindig vannak lehetõségek...
Nem sok mindenre emléxem a geomorfológiai tanulmányaimból, de a pingó maradandóan rögzült. Merthogy itt éppen a pingókról van szó. Nagyon sok zagyvaság kering a neten errõl, de az origón volt egy elég korrekt cikk néhány hete. Link
A metán-kibocsátás csupán kísérõjelensége a pingó összeomlásának, aminek során létrejön a "krátertó". Itt egy egész jó kis vázlat róla a 26. slide-on: Link
A metán-kibocsátás csupán kísérõjelensége a pingó összeomlásának, aminek során létrejön a "krátertó". Itt egy egész jó kis vázlat róla a 26. slide-on: Link
Áthelyezve innen: Éghajlatváltozás (#8683 - 2014-08-05 20:54:57)
Hm-hm... Link
Metántól ekkora kráter? A tundra formakincsei közül nem rémlik, hogy tanultunk volna effélékrõl. Utána kell nézzek. Mindenesetre elég érdekes, látványos jelenség.
Videó róla itt: Link
Hm-hm... Link
Metántól ekkora kráter? A tundra formakincsei közül nem rémlik, hogy tanultunk volna effélékrõl. Utána kell nézzek. Mindenesetre elég érdekes, látványos jelenség.
Videó róla itt: Link
Volt ma abban az idõben földrengés Nógrád megyében, Cserhátsurányban.
3,1-es erõsségû a Richter skálán. Anyagi kár nem keletkezett.
Elõfordulhatott, hogy Fehérváron is lehetett érezni.
3,1-es erõsségû a Richter skálán. Anyagi kár nem keletkezett.
Elõfordulhatott, hogy Fehérváron is lehetett érezni.
Ma éjjel lehetett Székesfehérváron kis földrengés 3:30 környékén? Csak mintha kilengett volna picit a panel. Ágyban fekve, félálomban éreztem.
Tudom én azt.
De hagy mondjak már nagyot, ha úgy akarom!
A sajtóban csípõbõl ennél sokkal nagyobb csúsztatások szoktak lenni.
De hagy mondjak már nagyot, ha úgy akarom!
A sajtóban csípõbõl ennél sokkal nagyobb csúsztatások szoktak lenni.
Az évi 4-5 alkalmas átlagot ne évenkénti bontásban nézd
Teljesen valószerû lehet az is hogy egy adott évben csak 1-2 van a másikban meg 8-10.
Így is kijöhet az évi 4-5 átlag
Teljesen valószerû lehet az is hogy egy adott évben csak 1-2 van a másikban meg 8-10.
Így is kijöhet az évi 4-5 átlag
Olvasom, hogy:
Magyarország területén évente átlagosan 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrálunk érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része a lakosság számára nem érezhetõ. A rengések megfigyelt gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érezhetõ, de károkat még nem okoz (2.5-3.0 magnitúdójú) . Jelentõsebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként, míg erõs, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki.
A kiemelt részt csak itt a Bükkben már egy hónap alatt túlteljesítettük.
Magyarország területén évente átlagosan 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrálunk érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része a lakosság számára nem érezhetõ. A rengések megfigyelt gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érezhetõ, de károkat még nem okoz (2.5-3.0 magnitúdójú) . Jelentõsebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként, míg erõs, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki.
A kiemelt részt csak itt a Bükkben már egy hónap alatt túlteljesítettük.
Egy nap alatt 3 földrengés!
A földrengés.hu alapján:
19:56:28-kor 3,2-es,
19:56:54-kor 3,5-ös,
majd éjszaka 3:44:20-kor 2,6-os volt a Bükkben.
A földrengés.hu alapján:
19:56:28-kor 3,2-es,
19:56:54-kor 3,5-ös,
majd éjszaka 3:44:20-kor 2,6-os volt a Bükkben.
A második tuti igaz.
Azt amúgy hagy mondjam el, hogy a tavaly nyári, és a januári nógrádi földrengések idejében (és a kettõ közötti idõszakban) az egész Kárpát-medencében sok volt a rengés, gyakran volt 15-20 pötty is a térképen, mostanában meg 3-5 pöttyöket látok csak. A tavalyi év során a Kárpát-medence aktívabb volt, most jóformán csak a Bükk aktív.
Hogy ennek mi jelentõsége lehet, azt nem tudom, de az egész medencét tekintve szerintem csökken a rengés-aktivitás, ezen belül egy véletlen eseménynek is lehet tekinteni, hogy az utóbbi két (három) erõsebb rengés pont a Bükkben volt. Ha nem véletlen, akkor a Bükkben még talán lehetnek további rengések is egy ideig. Majd kiderül.
Egyébként két rengésetek volt, közöttük 26 másodperc telt el és a mélységek között elég jelentõs a különbség.
Azt amúgy hagy mondjam el, hogy a tavaly nyári, és a januári nógrádi földrengések idejében (és a kettõ közötti idõszakban) az egész Kárpát-medencében sok volt a rengés, gyakran volt 15-20 pötty is a térképen, mostanában meg 3-5 pöttyöket látok csak. A tavalyi év során a Kárpát-medence aktívabb volt, most jóformán csak a Bükk aktív.
Hogy ennek mi jelentõsége lehet, azt nem tudom, de az egész medencét tekintve szerintem csökken a rengés-aktivitás, ezen belül egy véletlen eseménynek is lehet tekinteni, hogy az utóbbi két (három) erõsebb rengés pont a Bükkben volt. Ha nem véletlen, akkor a Bükkben még talán lehetnek további rengések is egy ideig. Majd kiderül.
Egyébként két rengésetek volt, közöttük 26 másodperc telt el és a mélységek között elég jelentõs a különbség.
Egy szûk hónapja épp azt írtam, hogy mostanság mennyire elszaporodtak itt a földrengések Link
Most meg itt az újabb eset.
Pesszimista következtetés:
Ezek a rengések egy komolyabb eseményt jeleznek elõre. Fõleg, hogy a mostani erõsebb volt, mint az elõzõ.
Optimista következtetés:
Örüljünk, hogy a felgyülemlõ feszültséget több kisebb rengés vezeti le, mint egy nagyobb.
Vajon melyik lehet a valóság?
Mindenesetre a Bükk egy borzasztó összetett földtani képzõdmény. Nem is tudom, ilyen kis területen van e még hasonló a földön. Ehhez képest túl nagy figyelmet nem kap a geológusok részérõl.
Most meg itt az újabb eset.
Pesszimista következtetés:
Ezek a rengések egy komolyabb eseményt jeleznek elõre. Fõleg, hogy a mostani erõsebb volt, mint az elõzõ.
Optimista következtetés:
Örüljünk, hogy a felgyülemlõ feszültséget több kisebb rengés vezeti le, mint egy nagyobb.
Vajon melyik lehet a valóság?
Mindenesetre a Bükk egy borzasztó összetett földtani képzõdmény. Nem is tudom, ilyen kis területen van e még hasonló a földön. Ehhez képest túl nagy figyelmet nem kap a geológusok részérõl.
Ezért jó a homok, amire Tolna nagy része épült: nincs az az özönvíz, amit ne nyelne el simán
Igaz, pár okosnak így is sikerült mellé, a partfal alá építkeznie. El is vitte a házaikat a jegesár 56-ban.
Aztán persze újra beépítették. Na de azt már a Duna-fõág töltéseinek másfél méterrel történõ magasítása után...
Ha már özönvizek: Szekszárdon a lösz meg szurdikok tudnak "vicces" dolgokat, fõként ha kivételes módon pont keletrõl érkeznek a felhõszakadások. 10-12 évente vannak ilyenek, az egyiknél még gyerek koromban a Séd patak lefedett részén feltépte a betont az ár, a belvárosban napokig lábszárig érõ löszpor volt.
10-12 éve pedig halálos áldozat is volt, asszem egy nénit sodort el valamelyik szurdikban a víz.
Sajnos dátumokat nem tudok
Igaz, pár okosnak így is sikerült mellé, a partfal alá építkeznie. El is vitte a házaikat a jegesár 56-ban.
Aztán persze újra beépítették. Na de azt már a Duna-fõág töltéseinek másfél méterrel történõ magasítása után...
Ha már özönvizek: Szekszárdon a lösz meg szurdikok tudnak "vicces" dolgokat, fõként ha kivételes módon pont keletrõl érkeznek a felhõszakadások. 10-12 évente vannak ilyenek, az egyiknél még gyerek koromban a Séd patak lefedett részén feltépte a betont az ár, a belvárosban napokig lábszárig érõ löszpor volt.
10-12 éve pedig halálos áldozat is volt, asszem egy nénit sodort el valamelyik szurdikban a víz.
Sajnos dátumokat nem tudok
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231424 - 2014-06-03 10:10:54)
No,így már tiszta
Egy a lényeg:nagyon jó a talaj a térségben,igen jól elfolyik a víz,nem alakul ki belvíz,max néhány napig,és a talaj mélyebb rétegeiben sokáig raktározódik,így aszály idején 6-8-10 héten át is el tudja látni a növényeket vízzel.
Tavaly 49 napig tartott az aszály július 8.-augusztus 25.),de semmiféle növény pusztulást nem tapasztaltam,viszont a Vértes,Gerecse durván nézett ki,a fák besárgultak,egész erdõrészek száradtak ki,hullatták le leveleiket,volt szerencsém Gánt és környékén táborozni 1 hetet,hát ahogy kinézett minden,szörnyû!
No,így már tiszta
Egy a lényeg:nagyon jó a talaj a térségben,igen jól elfolyik a víz,nem alakul ki belvíz,max néhány napig,és a talaj mélyebb rétegeiben sokáig raktározódik,így aszály idején 6-8-10 héten át is el tudja látni a növényeket vízzel.
Tavaly 49 napig tartott az aszály július 8.-augusztus 25.),de semmiféle növény pusztulást nem tapasztaltam,viszont a Vértes,Gerecse durván nézett ki,a fák besárgultak,egész erdõrészek száradtak ki,hullatták le leveleiket,volt szerencsém Gánt és környékén táborozni 1 hetet,hát ahogy kinézett minden,szörnyû!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231421 - 2014-06-03 10:01:42)
Ilyen finomléptékû talajtani vizsgálódásokra Agrotopo és OTAB adatbázis az MTA TAKI GIS Labortól.Régebbi MÁFI térképek nem mérvadóak és a genetikai talajtípusokat is átsorolták már ötször.
Csernozjom talajok, ami Vörösváron nincs.
Link
Barnaerdõtalajok, ami van.Dorog felé a hegyláfelszínen ott az altípus, ami Vörösvár térségében nincs.
Link
És kõzethatású talajok ami szintén van.Ez a rendzina.
Link
Tehát még egyszer:max. csernozjomos-barnaerdõtalaj lehetne, de a térségedben nincs. Az pedig a genetikai talajtípus felosztásban nem csernozjom talajtípus, hanem barnaerdõtalaj.
Csak, hogy tiszta legyen és nehogy valaki Vörösváron csernozjomokat keressen.
Egyébként valóban kedvezõ vízgazdálkodású.
Ilyen finomléptékû talajtani vizsgálódásokra Agrotopo és OTAB adatbázis az MTA TAKI GIS Labortól.Régebbi MÁFI térképek nem mérvadóak és a genetikai talajtípusokat is átsorolták már ötször.
Csernozjom talajok, ami Vörösváron nincs.
Link
Barnaerdõtalajok, ami van.Dorog felé a hegyláfelszínen ott az altípus, ami Vörösvár térségében nincs.
Link
És kõzethatású talajok ami szintén van.Ez a rendzina.
Link
Tehát még egyszer:max. csernozjomos-barnaerdõtalaj lehetne, de a térségedben nincs. Az pedig a genetikai talajtípus felosztásban nem csernozjom talajtípus, hanem barnaerdõtalaj.
Csak, hogy tiszta legyen és nehogy valaki Vörösváron csernozjomokat keressen.
Egyébként valóban kedvezõ vízgazdálkodású.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231418 - 2014-06-03 09:43:3
Az általad leírtak mind igazak,de akad csernozjom is,bár való igaz,inkább az Alföldekre jellemzõ,de akad itt is.
Néztem egy talajtani nagy térképet még anno a Földtani Intézetben,és világosan fel van tüntetve a város alatt a lilás színezet is,ami a csernozjom talajt jelöli.
Nem ez az alap,de szórvány foltokban bizony megjelenik,és a csernozjomra leírtak is teljesülnek a térségben,még szelvényt is láttam.
Való igaz rosszul fogalmaztam,nem épül ez semmire,csupán szórványosan jelenik meg.
Az általad leírtak mind igazak,de akad csernozjom is,bár való igaz,inkább az Alföldekre jellemzõ,de akad itt is.
Néztem egy talajtani nagy térképet még anno a Földtani Intézetben,és világosan fel van tüntetve a város alatt a lilás színezet is,ami a csernozjom talajt jelöli.
Nem ez az alap,de szórvány foltokban bizony megjelenik,és a csernozjomra leírtak is teljesülnek a térségben,még szelvényt is láttam.
Való igaz rosszul fogalmaztam,nem épül ez semmire,csupán szórványosan jelenik meg.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231416 - 2014-06-03 09:36:05)
Megnéznék egy pilisvörösvári csernozjomos talajszelvényt karbonátos, magnéziumos alapkõzeten (mészkõ, dolomit). Mutogatni való talajtani kuriózum lenne. A talajképzõdési folyamat leírása pedig még inkább érdekelne.
A Vörösvári-medence felett emelkedõ dachstein-i mészkõ és triász dolomit rögökön redzina talajok, míg a hegyoldalakban és a hegylábfelszíneken elsõsorban vörösbarna és barna erdõtalajok képzõdtek. A terület 2/3-át ez utóbbiak borítják. A völgytalpon, löszös-homokos vályogtalajok vannak. Típusos csernozjomot legközelebb a Mezõföld északi felén találnál.Dorog közelében jelennek csak meg a csernozjomos-barnaerdõtalajok kisebb foltokban. De azok is barnarerdõtalajok.
Megnéznék egy pilisvörösvári csernozjomos talajszelvényt karbonátos, magnéziumos alapkõzeten (mészkõ, dolomit). Mutogatni való talajtani kuriózum lenne. A talajképzõdési folyamat leírása pedig még inkább érdekelne.
A Vörösvári-medence felett emelkedõ dachstein-i mészkõ és triász dolomit rögökön redzina talajok, míg a hegyoldalakban és a hegylábfelszíneken elsõsorban vörösbarna és barna erdõtalajok képzõdtek. A terület 2/3-át ez utóbbiak borítják. A völgytalpon, löszös-homokos vályogtalajok vannak. Típusos csernozjomot legközelebb a Mezõföld északi felén találnál.Dorog közelében jelennek csak meg a csernozjomos-barnaerdõtalajok kisebb foltokban. De azok is barnarerdõtalajok.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231415 - 2014-06-03 09:13:32)
Milyen talaj van a közelben!?
Mert tényleg állandóan áll a víz a földeken Vas-Zalában,eddig-sokszor nem jártam arra-ahányszor arra jártam mindig állt a víz helyenként.
Lehet hogy jól termõ talaj,de rossz a vízelvezetõ képessége.
Felém még a 2010 májusi 250-280 mm csapadék után sem igen volt belvíz,max néhány napig foltokban,(én 279 mm-t mértem,100 méterre kezdõdnek innen a szabad földek,de csak rövid ideig,kis területen láttam belvizet).
Hiába ez a dolomitos-mészköves alapra épülõ csernozjom a 4 legjobb talajfajta közé tartozik,játszi könnyedséggel vezeti le a mélybe a vizet.
Északra mintha peremfelhõ alakulgatna már egy ideje!
Milyen talaj van a közelben!?
Mert tényleg állandóan áll a víz a földeken Vas-Zalában,eddig-sokszor nem jártam arra-ahányszor arra jártam mindig állt a víz helyenként.
Lehet hogy jól termõ talaj,de rossz a vízelvezetõ képessége.
Felém még a 2010 májusi 250-280 mm csapadék után sem igen volt belvíz,max néhány napig foltokban,(én 279 mm-t mértem,100 méterre kezdõdnek innen a szabad földek,de csak rövid ideig,kis területen láttam belvizet).
Hiába ez a dolomitos-mészköves alapra épülõ csernozjom a 4 legjobb talajfajta közé tartozik,játszi könnyedséggel vezeti le a mélybe a vizet.
Északra mintha peremfelhõ alakulgatna már egy ideje!
Sajnos az Andezit 30 túrán nem tudtam részt venni, de a másiknál a Szandán már voltam egyszer . Szép hely az is.
Huh, az az andezitömlés egy fantasztikus hely. Még a kilencvenes évek végén jártam ott, földtanilag is érdekes, de nekem az "emléket" az jelenti onnan, hogy amikor felmásztunk a Nagy-hegy bércére, egy óvatlan lépéssel majdnem rátapostam egy egerészölyvre. Pár másodpercig farkasszemet néztünk, majd vette az adást, és felröppent.
Jó, hogy lett egy kis bemutatóhely, bár ilyenkor kicsit mindig aggódom, nem lesz-e vége a hely ismeretlenségének és ezzel érintetlenségének.
Jó, hogy lett egy kis bemutatóhely, bár ilyenkor kicsit mindig aggódom, nem lesz-e vége a hely ismeretlenségének és ezzel érintetlenségének.
Prakfalvi Peti éppen pénteken mesélt róla a béri andezitömlés és kõtár avatásakor. (Végre ez, a nemzetközileg is ritkaság számba menõ geológiai értékünk is méltó bemutatásra került, évtizedes méltatlan állapota után.Lsd. képekben: Link )
Gyakorlatilag a Jenõi-patak a beszakadással lefûzõdött a Lókos-patakról. Az más kérdés, hogy mesterségesen áthidalták és a mederkapcsolat így fennmaradt. A földtanászok-karsztosok is kérdõjelek. A mélyszinti tûzállóagyag bányákhoz szerintem sincs köze. Inkább a Romhányi- rög alatt húzódó, eddig feltáratlan karsztrendszer(ek)hez. Két-három éve éppen Eszterhás Pistáék kértek Bánk térségére kutatási engedélyeket, víznyelõ bontásokhoz.(Bár õ nem-karsztos karsztos ..)
Gyakorlatilag a Jenõi-patak a beszakadással lefûzõdött a Lókos-patakról. Az más kérdés, hogy mesterségesen áthidalták és a mederkapcsolat így fennmaradt. A földtanászok-karsztosok is kérdõjelek. A mélyszinti tûzállóagyag bányákhoz szerintem sincs köze. Inkább a Romhányi- rög alatt húzódó, eddig feltáratlan karsztrendszer(ek)hez. Két-három éve éppen Eszterhás Pistáék kértek Bánk térségére kutatási engedélyeket, víznyelõ bontásokhoz.(Bár õ nem-karsztos karsztos ..)
Néhány napja Bánk határában a focipálya mellett keletkezett egy víznyelõ a Jenõi-patak medrében. A patakot elterelték, most kikerüli a gödröt, ami száraz is. Kérdéses, hogy a víznyelõnek köze lehet-e a bányákhoz. Sokan ezt mondják, pedig tudtommal a bányák a hegyoldalban Felsõpetény és Romhány között, jó 1-200 méterrel magasabban a felszínen, szóval nem hiszem.
Az elsõ földrengés amit most már én is egyértelmûen éreztem. Helyesebben inkább hallottam.
Kb. olyan volt, mintha a szomszédba épp kiborítottak volna egy rakat fát. Nagyjából annyi ideig is tartott. Mély morajlás, kisebb rezgéssel.
Az utóbbi idõben mintha megszaporodtak volna itt Miskolcon a kisebb földrengések.
Lehet nem is kell sokat várni, és a Bükk vetekedni fog a Tátrával!
Netán a hegység központi magját övezõ vulkanikus gyûrû aktivizálódik?
Kb. olyan volt, mintha a szomszédba épp kiborítottak volna egy rakat fát. Nagyjából annyi ideig is tartott. Mély morajlás, kisebb rezgéssel.
Az utóbbi idõben mintha megszaporodtak volna itt Miskolcon a kisebb földrengések.
Lehet nem is kell sokat várni, és a Bükk vetekedni fog a Tátrával!
Netán a hegység központi magját övezõ vulkanikus gyûrû aktivizálódik?
Lehet pont a Bányász-barlangban történt valami disznóság, legközelebb ha mennek Rántó Andrásék, egy nagy "hangversenytermet" találnak odalenn
A keleti végen (Sajószigeti út) én sem éreztem, de otthon a többiek érezték.
Elég harmatos volt.
Most szakad le egy jó nagy üregben az egyik mészkõ tömb valamelyik barlangban.
A felszínen pedig alakul az újabb süllyedék, töbör.
Elég harmatos volt.
Most szakad le egy jó nagy üregben az egyik mészkõ tömb valamelyik barlangban.
A felszínen pedig alakul az újabb süllyedék, töbör.
Az igazi nagy szenzáció persze az lenne, ha a fokozatos mélyítés során bejutnának egy hatalmas vízszintes barlangrendszerbe.
Szerintem titkon a kutatók is ebben reménykednek. Ezért ez a lelkes munka.
Szerintem titkon a kutatók is ebben reménykednek. Ezért ez a lelkes munka.
Immár a Bányász-barlang az ország legmélyebb barlangja!
Jelenleg 275 m mély, és még tovább "mélyülhet". Mondjuk már egy hetes a hír: Link
A korábbi István-lápai-barlang vs. Vecsembükki-zsomboly vita így mára idejét múlt.
Jelenleg 275 m mély, és még tovább "mélyülhet". Mondjuk már egy hetes a hír: Link
A korábbi István-lápai-barlang vs. Vecsembükki-zsomboly vita így mára idejét múlt.
Hát, nem tudom
Én már a filmbéli "keszonkamrába" sem másztam volna be... persze, valszeg be sem fértem volna
Én már a filmbéli "keszonkamrába" sem másztam volna be... persze, valszeg be sem fértem volna
De jó, köszi a videót!
Hogy miért-hogyan-mikor sötöbö készült az alagút, az egy jó kérdés, de hogy a barlang-felfedezõsdi nagy élmény, az tuti. Mondjuk én még nem fedeztem fel egyet sem :-), de a Pál-völgyiben volt szerencsém egy "csúszó-mászós" túrához, hát felejthetetlen élmény volt. Az alig 40-50 centiméter átmérõjû réseken átpréselni magad, kiépítetlen szakaszokon, néhol több tonnás sziklák alatt kúszni, és ha kicsit (szándékosan :-) ) lemaradsz, egyedül lenni a vaksötétben... Hatalmas élmény! Mindenkinek csak ajánlani tudom!
Hogy miért-hogyan-mikor sötöbö készült az alagút, az egy jó kérdés, de hogy a barlang-felfedezõsdi nagy élmény, az tuti. Mondjuk én még nem fedeztem fel egyet sem :-), de a Pál-völgyiben volt szerencsém egy "csúszó-mászós" túrához, hát felejthetetlen élmény volt. Az alig 40-50 centiméter átmérõjû réseken átpréselni magad, kiépítetlen szakaszokon, néhol több tonnás sziklák alatt kúszni, és ha kicsit (szándékosan :-) ) lemaradsz, egyedül lenni a vaksötétben... Hatalmas élmény! Mindenkinek csak ajánlani tudom!
A gyerekekkel, ha tehetjük, kirándulás közben mindig beiktatunk pár barlangot. Hasonló látványosságok (barlang, vízesés, veszélyes helyek, kötött pályás közlekedési eszközök, stb..) nélkül igen nehéz rábeszélni õket.
Itt az 5 éves kislányom, alvó denevérek társaságában egy bükki barlangban. Link
A fehér borsókõszerû kiválásokon kényelmesen meg tudnak kapaszkodni a kis bõregerek.
Itt az 5 éves kislányom, alvó denevérek társaságában egy bükki barlangban. Link
A fehér borsókõszerû kiválásokon kényelmesen meg tudnak kapaszkodni a kis bõregerek.
Délután 17h elõtt pár perccel kisebb rengés volt, epicentrumát tekintve a tavaly nyári rengések helyén, Érsekvadkerttõl nem messze keletre, erõssége 2,6-os. Tolmácson többen is érezték, mi a Közösségi házban nem. Az anyagi kár 190Ft: a presszóban egy üveg leesett.
(A dolog pikantériája, hogy ekkor éppen a tavalyi földrengésekrõl tartottam elõadást a Közösségi házban.)
(A dolog pikantériája, hogy ekkor éppen a tavalyi földrengésekrõl tartottam elõadást a Közösségi házban.)