Csillagászat és űrkutatás
Bevallom én nem tudom, bizonyára bõvíteni kell a szoftvert. Ha nem tévedek, Rafi tett fel ilyen térképet (elsõ Iridium fotózására készülve). Akkor rögtön keresni kezdtem a Stellariumhoz netrõl letölthetõ kiegészítõ fájlokat, nekem nem jött össze Rafi talán segít Addig a Noli javasolta www.heavens-above.com marad, beregisztráltam (csak formai, nem jár fizetési kötelezettséggel)
halkan jegyzem meg hogy ne bosszantsak senkit vele, a GOTO mechanika szoftvere illetve távcsõvezérlõ csillagtérképe megmutatja a múholdakat is (kisbolygókat, üstökösöket) csak le kell tölteni a kiegészítõ katalógusokat és rendszeresen frissíteni a kell a netrõl hogy "naprakész" legyen
halkan jegyzem meg hogy ne bosszantsak senkit vele, a GOTO mechanika szoftvere illetve távcsõvezérlõ csillagtérképe megmutatja a múholdakat is (kisbolygókat, üstökösöket) csak le kell tölteni a kiegészítõ katalógusokat és rendszeresen frissíteni a kell a netrõl hogy "naprakész" legyen
Fél-OFF
A Stellarium progival/ban hogyan lehet "megtalálni" a mûholdakat (Iridium vagy mifene)? Nem rég ebben a fórumban láttam ilyesmit, de nem tudom hol kellene ezt nézni, vagy hogyan?
A Stellarium progival/ban hogyan lehet "megtalálni" a mûholdakat (Iridium vagy mifene)? Nem rég ebben a fórumban láttam ilyesmit, de nem tudom hol kellene ezt nézni, vagy hogyan?
Külön kell választani az elsõdleges és másodlagos sugárzást. Az elsõdleges sugárzás majdnem mindig töltött, hisz ez kell ahhoz, hogy kölcsönhasson a gyorsító mezõvel (pulzárok stb). Aztán a légkörbe érkezéskor csapja szét a légköri atommagokat/atomokat/molekulákat, így megíndul a másodlagos sugárzás is. Ebben már van mindenféle töltésû részecske.
Szerintem, ami miatt nincs nagy (és az idõjárásra számottevõ hatást gyakorló) különbség az ionkoncentrációban a sarkok és az egyenlítõ között az az, hogy a sarkokhoz azok a részecskék érkeznek amelyek befogódtak a Föld mágneses terébe. Ebbõl következik, hogy ezek kissebb energiájúak, így szóródásuk nem jár olyan ionizációval ill nagy energiájú szekunder sugárzással, ami növelné a troposzférikus koncentrációt. Viszont 10-100MeV felett nincs kecmec, oda csapódik, amerrõl jön. Ez pedig homogén eloszlású. Szerencsére ezekbõl nagyságrendekkel kevesebb van.
Szerintem, ami miatt nincs nagy (és az idõjárásra számottevõ hatást gyakorló) különbség az ionkoncentrációban a sarkok és az egyenlítõ között az az, hogy a sarkokhoz azok a részecskék érkeznek amelyek befogódtak a Föld mágneses terébe. Ebbõl következik, hogy ezek kissebb energiájúak, így szóródásuk nem jár olyan ionizációval ill nagy energiájú szekunder sugárzással, ami növelné a troposzférikus koncentrációt. Viszont 10-100MeV felett nincs kecmec, oda csapódik, amerrõl jön. Ez pedig homogén eloszlású. Szerencsére ezekbõl nagyságrendekkel kevesebb van.
Hogyan találtál rá? Úgy értem, az eredeti oldalon sem volt forrásmegjelölés, miegyéb? A kép Deepsky észlelõtársunk munkája, pl. itt részleteket is megtudhatsz róla: Link
"A kozmikus sugárzásra nem hat a mágneses mezõ? Mert én még nem figyeltem meg, hogy a sarkkörön fokozottabb lenne a villámtevékenység... Ugyanez igaz a napszélre is."
Sziasztok!
Nem vagyok szakértõje a dolognak...A szóban forgó cikkbe éppen csak beleolvastam. Viszont annak idején amikor a légköri elektromosságot tanultuk nagyon megmaradt bennem az a meglepõ dolog, hogy a légkör ionjainak nagy része a kozmikus sugárzásnak, azon belül is valami speciális részecske (valami mezon?) ionizáló hatásának köszönhetõ. Ez alapján ha a sarkvidékek és az egyenlítõ vidéke között nem lenne különbség a labilitási feltételekben, akkor szerintem a sarkoknál lenne több villám...(egy ugyanolyan mélykonvekciós cella nagyobb potenciálkülönbséget hozna létre a több rendelkezésre álló ionból ...) mondjuk utána kéne nézni, hogy tényleg több ion van-e a troposzférában is a sarkoknál...
Ja várjál! a mágneses mezõ csak a töltéssel rendelkezõ részecskékre hat... Ez a bizonyos mezonféle viszont ugye nem az. inkább hagyjuk
Sziasztok!
Nem vagyok szakértõje a dolognak...A szóban forgó cikkbe éppen csak beleolvastam. Viszont annak idején amikor a légköri elektromosságot tanultuk nagyon megmaradt bennem az a meglepõ dolog, hogy a légkör ionjainak nagy része a kozmikus sugárzásnak, azon belül is valami speciális részecske (valami mezon?) ionizáló hatásának köszönhetõ. Ez alapján ha a sarkvidékek és az egyenlítõ vidéke között nem lenne különbség a labilitási feltételekben, akkor szerintem a sarkoknál lenne több villám...(egy ugyanolyan mélykonvekciós cella nagyobb potenciálkülönbséget hozna létre a több rendelkezésre álló ionból ...) mondjuk utána kéne nézni, hogy tényleg több ion van-e a troposzférában is a sarkoknál...
Ja várjál! a mágneses mezõ csak a töltéssel rendelkezõ részecskékre hat... Ez a bizonyos mezonféle viszont ugye nem az. inkább hagyjuk
Bezavartak Pécs fényei is, de igaz, hogy párás volt az idõ Elõtte olyan köd volt, hogy eltévedtem az erdõben Köszi az infót ! Utánajárok
Flafi "csatlakozom az elõttem szólókhoz", egyenletesen szaggatott vonal repülõ lenne (a szokásos "villogás" miatt, bár távcsõvel láttam, némelyik utasgép farkán megvilágítják a légitársaság jelét is, de a villogófény "erõsebb") Noli egyszer megadta a címet, lépj fel a "heavens above" site-ra. Formailag be kell regelni, cserébe hozzáférhetsz mûhold átvonulási adatokhoz. A fényképet egybeveted csillagtérképpel (mondjuk a nagyon jó és ingyenes Stellarium, szinte bárhonnan letölthetõ) idõpont alapján nomeg az akkor várható mûholdforgalommal, így azt is megtudhatod ki "ragadt" a fényképre Ha megengeded, elsõ próbálkozásnak jó kép, bár kissé úgy tûnik, mintha párás idõben próbáltad volna
Rengeteg van, amelyeket szabad szemmel sose látsz meg, de egy fotón nyomot hagynak.
Sok sikert a csillagfotózáshoz!!!
Sok sikert a csillagfotózáshoz!!!
Ahhoz képest, hogy elsõ próbálkozás volt a csillagászat felé a kép és ráadásul egy 100mm-es obival. Köszi a választ!
Az egy halvány távközlési mûhold amit a 30 mp-es expó szépen csíkként kihoz!
Háborúra nem készülünk,ez nekünk belsõ "pálya", nem kinti és talán hülyék se vagyunk egészen. És még Marcus Tullius Cicero-t is olvasgattunk annó.. Az utolsó szentenciát meg csak szeretnénk ha mindenki így gondolná.Nekünk lenne a legjobb, mint az itteni példa is mutatja.
Ezzel contra oldalról meg volt az 1!Részedrõl lezártuk.
Ezzel contra oldalról meg volt az 1!Részedrõl lezártuk.
T. Gépház, igazodva Hozzátok, si vis pacem, para bellum, DE a fegyver Nálatok van Ám ne feledjétek parvi sunt foris arma, nisi est consilium domi. A modus vivendi jegyében a fórumtagság sztem úgy véli nulla salus bello, pacem te poscimus omnes No csillagászat: milyen hiba van ezen a képen szerintetek Link 3264p ISO400 15sec F2.0 Én egyetlen, de nagy hibát észlelek
Türelemmel vártam hova vezetnek majd a szaporodó fórumbeírások..reményeimben nem csalatkoztam.. így írhatnám, hogy "Quot capita, tot sensus!", ...de egyrészt afeletti örömömben, hogy elcsendesülõben vannak a heves "szerelem" felkorbácsolt hullámai, másrészt mielõtt elöntik a fórumot a latin bölcseletek deklinációi, ezzel lezárom a privát élet gyönyöreit.Így kéretik a privát csatornákon folytatni tovább. Ha már van.Az elõzményket a moderátorok nagy rotyogó levesébe dobom, fõ abban már úgy is elég szépen, sok ízes falat. A pro és contra felek számára egy-egy rövid, tömör egymást békegalambbal körberepülõ megjegyzést még engedélyezek, mivel tudván tudjuk Vivere militare est! ...utána viszont jön az özönvíz és következményei.
Vagyis: csillagászkodjunk most már inkább tovább...Köszönjük!
Vagyis: csillagászkodjunk most már inkább tovább...Köszönjük!
Sziasztok!
Ha valaki nem látta volna a NATIONAL GEOGRAPHIC CHANNEL tegnap délutáni filmjeit:
Utazás az Univerzum peremére
Kozmikus szörnyek
Pusztuló univerzum
A Hubble urtávcso
Robotok a Marson
Csodálatos grafikák,értheto magyarázat.A TV-rip linkjeit egy olyan oldalon találtam ami
warez dolgokkal is foglalkozik,ezért megnevezni nem akarom.Ha valakit érdekel,elküldöm
priviben,vagy mondjátok meg hogy ide linkeket szabad-e, vagy hogyan tudok betenni.
Ha valaki nem látta volna a NATIONAL GEOGRAPHIC CHANNEL tegnap délutáni filmjeit:
Utazás az Univerzum peremére
Kozmikus szörnyek
Pusztuló univerzum
A Hubble urtávcso
Robotok a Marson
Csodálatos grafikák,értheto magyarázat.A TV-rip linkjeit egy olyan oldalon találtam ami
warez dolgokkal is foglalkozik,ezért megnevezni nem akarom.Ha valakit érdekel,elküldöm
priviben,vagy mondjátok meg hogy ide linkeket szabad-e, vagy hogyan tudok betenni.
Nem szeretnék érdemben válaszolni neked, mert azért meg engem tiltanának ki, amit elkerülnék. Viszont nem biztos, hogy ez a bejegyzésed a fórum témájába illõ volt... A helyesírásodra pedig ügyelhetnél.
Vannak benne elírások, az a "mágneses mezõ nem hat" dolog fõként szemet szúrt. Ízlések és pofonok!
Szép cikk, de azért eléggé csodálkozó fejet vágtam itt-ott. Hogy egy távoli csillag befolyásolná a villámtevékenységet...
Privát vélemény következik: Szerintem ez baromság. Kozmikus sugárzás nélkül mi történne a zivatarfelhõvel? Szorulása lenne?
"Ám a légkörbe jutó kozmikus sugárzás átmenetileg felbontja a levegõ molekulaszerkezetét."
Univerzális egy kozmikus sugárzás lehet, hiszen a Föld születésekor is volt jelentõs villámtevékenység, de akkoriban még más levegõt szívtunk. Vagy ez nem számít?
A kozmikus sugárzásra nem hat a mágneses mezõ? Mert én még nem figyeltem meg, hogy a sarkkörön fokozottabb lenne a villámtevékenység... Ugyanez igaz a napszélre is.
Igazából azt nem értem, hogy ha felmerül egy kérdés, amire nem találjuk rögtön a választ, akkor azt miért fényévekre innen keressük?
Továbbá azért, mert bedobjuk az "RSP is egy nagy rejtély"-kártyát, attól még nem lesz misztikusabb a dolog.
Na meg ilyen mondatok: "A viharok durvák, a villámlás pedig kiszámíthatatlan…"
Bocsánat, nekem nem tetszik!
Privát vélemény következik: Szerintem ez baromság. Kozmikus sugárzás nélkül mi történne a zivatarfelhõvel? Szorulása lenne?
"Ám a légkörbe jutó kozmikus sugárzás átmenetileg felbontja a levegõ molekulaszerkezetét."
Univerzális egy kozmikus sugárzás lehet, hiszen a Föld születésekor is volt jelentõs villámtevékenység, de akkoriban még más levegõt szívtunk. Vagy ez nem számít?
A kozmikus sugárzásra nem hat a mágneses mezõ? Mert én még nem figyeltem meg, hogy a sarkkörön fokozottabb lenne a villámtevékenység... Ugyanez igaz a napszélre is.
Igazából azt nem értem, hogy ha felmerül egy kérdés, amire nem találjuk rögtön a választ, akkor azt miért fényévekre innen keressük?
Továbbá azért, mert bedobjuk az "RSP is egy nagy rejtély"-kártyát, attól még nem lesz misztikusabb a dolog.
Na meg ilyen mondatok: "A viharok durvák, a villámlás pedig kiszámíthatatlan…"
Bocsánat, nekem nem tetszik!
WoW! Szép cikk! Máris hiányzik a nyár, a langyos éjszakák. A távoli villámok. Most nincsenek sajna sõt ebben a hidegben nemigazán jó fényképezni a csillagokat sem!
Itt egy érdekes írás a témában:Link
Ugyan nem vagyok modi,de innentõl ez szerintem ez légköroptika.Vagy fotóiskola..?
Ugyan nem vagyok modi,de innentõl ez szerintem ez légköroptika.Vagy fotóiskola..?
Ahogy néztem: ez a kép érdekes: Link Városi égbolt és hogy világítanak a felhõk. Ez fényképezõgépnél kb. olyan ISO 800/ISO 1600 lehet max 15seces expóval - ha vesszük azt középmagas szintû felhõzetet látunk ott.
Akela úr - a gép mentése ismerõs. Jóbarátomnak van egy Panasonic TZ1-ese. Az 30 mp-ig exponált utánna 30mp-ig mentett. Na most ez én tükörreflexesem nem, az exponál és amint végez azonnal tudja csinálni a következõt. És csakia azért vettem tükörreflexeset hogy nyáron a villámokat folyamatosan tudjam fényképezni. Ha kell csinálok 400-500 képet, bõven lehet válogatni.
Ugyenzt sprite nál is meglehet csinálni, és a képen látszik hogy nem is kell olyan nagy zoom, meg mindenféle ketyere hozzá. Ha egy kamera látja városi fényben akkor egy ilyen fényképezõgép is látni fogja.
Ez akkor fog sikerülni ha az égbolt tiszta és a környezõ országokban igen aktív vihar tombol: Link Radaron érdemes lesz nyomon követni a ziviket.
Akela úr - a gép mentése ismerõs. Jóbarátomnak van egy Panasonic TZ1-ese. Az 30 mp-ig exponált utánna 30mp-ig mentett. Na most ez én tükörreflexesem nem, az exponál és amint végez azonnal tudja csinálni a következõt. És csakia azért vettem tükörreflexeset hogy nyáron a villámokat folyamatosan tudjam fényképezni. Ha kell csinálok 400-500 képet, bõven lehet válogatni.
Ugyenzt sprite nál is meglehet csinálni, és a képen látszik hogy nem is kell olyan nagy zoom, meg mindenféle ketyere hozzá. Ha egy kamera látja városi fényben akkor egy ilyen fényképezõgép is látni fogja.
Ez akkor fog sikerülni ha az égbolt tiszta és a környezõ országokban igen aktív vihar tombol: Link Radaron érdemes lesz nyomon követni a ziviket.
A háttérproblémát megerõsítem, az elsõ 30 sec expo próbálkozásaim sötét éjjel is világos égboltot eredményeztek, nem beszélve hogy a világ összes szórt fénye is ráült a képre, a városok felett is "UFO-ként hemzsegtek" a közvilágítás narancsszinû ovális fényfoltjai. Elõkeresem az ominózus "debreceni" felvételt, jó példa a Zoli reális aggályaira. Az is gond hogy tapasztalatom szerint egészen távoli viharok villámfényét nagyon szépen "átvezeti" a felhõzet, minden halványkék lesz még a fejed fölött is. Erre a jelenségre is van fotóm - a egy magányos egri vihargóc villámainak villogása szabad szemmel is érzékelhetõ volt a felettem húzódó felhõzeten. A fórumtársak közlése és a radar szerint mindenütt befelhõsödött, de csak ott volt erõs vihar az országban; a fejem fölött lévõ felhõk villogása annyira élénk volt, hogy elõször közeli viharra tippeltem. A fotón még a D-i irányban felszakadozott felhõk között bujkáló Jupiter fényét is elnyomja a felhõkön szóródó villámfény, pedig minden azt tanusította hogy a vihar Eger környékén tombolt, máshol nem.
Ui: Zoli van benne valami romantikus, ahogy az éj közepén bõrkabátban, csizmában elballag az ember a sötét semmibe, szépen leül a kempingszékre és vár a "csodára" (és szentségel ha a kutya meglöki az állványt; újabban viszem a kutyát is nomeg egy gázrevkót, ki tudja... sötét éjjel, kihalt terület)
Ui: Zoli van benne valami romantikus, ahogy az éj közepén bõrkabátban, csizmában elballag az ember a sötét semmibe, szépen leül a kempingszékre és vár a "csodára" (és szentségel ha a kutya meglöki az állványt; újabban viszem a kutyát is nomeg egy gázrevkót, ki tudja... sötét éjjel, kihalt terület)
Mondom, hogy láttátok az összes RSP/BJ fotómat...
Én egy kicsit más mûfaját végzem a vadászatnak. Ez azt jelenti, hogy géppel, állvánnyal felszerelkezve kint a pusztában "várom a csodát". Nos azért teszek is érte. Szükség lesz egy fényerõs objektívre, a gyújtótáv talán kevésbé fontos, de valahol 20 és 60mm között lehet a legjobb. Ennél persze nagyobb is lehet, ha tudod elõre, hogy merre leszen a jelenés...
Az ISO érték legyen a maximumon, persze zajos lesz a fotó, de most nem a zaj a szûk keresztmetszet. Az expozíciós idõ hossza a körülményektõl függ, de nem lehet túl hosszú, mert akkor oda a sötét háttér. Rekesz nyitva.
Hogy lehet e így RSP-t és társait fogni, azt nem tudom, de a fent leírtakkal talán van némi esély. Ha nekem egyszer sikerül (akár csak észlelni is) arról fogtok tudni...
Én egy kicsit más mûfaját végzem a vadászatnak. Ez azt jelenti, hogy géppel, állvánnyal felszerelkezve kint a pusztában "várom a csodát". Nos azért teszek is érte. Szükség lesz egy fényerõs objektívre, a gyújtótáv talán kevésbé fontos, de valahol 20 és 60mm között lehet a legjobb. Ennél persze nagyobb is lehet, ha tudod elõre, hogy merre leszen a jelenés...
Az ISO érték legyen a maximumon, persze zajos lesz a fotó, de most nem a zaj a szûk keresztmetszet. Az expozíciós idõ hossza a körülményektõl függ, de nem lehet túl hosszú, mert akkor oda a sötét háttér. Rekesz nyitva.
Hogy lehet e így RSP-t és társait fogni, azt nem tudom, de a fent leírtakkal talán van némi esély. Ha nekem egyszer sikerül (akár csak észlelni is) arról fogtok tudni...
CCA- korrigálok, a nagy távolság miatt (a radar szerint kb. Debrecen körzetében) BJ-nek vélt jelenség lehet hogy csak "felfelé csapó superbolt" kisülés volt, bár a kisülés "végén" megjelent egy kékes fénycsóva is mint a BJ-ken, azt egyértelmûen látni véltem, a "felhõn kerékpározó ET fénypöttyeivel" együtt (tréfás Noli terminus) melyek szerencsére még rákerültek a fényképre, utána pattant ki "rézsút felfelé a semmibe" a halvány jelenség melyet BJ-nek szeretnék hinni, de a "superbolt" gyakoribb Rafi javaslom, fotózásnál vedd figyelembe, ezek rövid életû és halvány jelenségek (nem csoda hogy sokáig észrevétlenek maradtak) az RSP max cca. 0,3sec, a BJ 0,1sec "élettartamú", de mások tán többet is tudnak mondani errõl. Tudomásom szerint Sopronban MTA támogatással már egy éve fotózzák a "lidérceket", szivesen fogadják a szabadszemes beszámolókat is. Én a választ térképpel és szabadkézi vázlattal akartam elbonyolítani, emiatt egy éve tartozom nekik a 84-es észlelés leírásával, valahogy eljutott hozzájuk a "családi észlelés" (pedig csak itt "reklámoztam") és váratlan email-ben felkértek, írjam le mit láttunk, milyen körülmények között
Godazoli megkövetlek, bocsánat, kifelejtettelek a felsorolásból, de többnyire "olyan csendes" vagy mintha itt se lennél, pedig lenne bõven témád felvetni, ismertetni
Régi mondás: aki tudja, csinálja, aki nem tudja, beszél róla... bár a fórumos beszélgetéseink mögött azért mindíg van szép egyéni teljesítmény is Kedvem lenne felsorolni név és témakör szerint, mennyi mindent láttam már Tõletek, de úgyis tudjátok, nem fogom a helyet
Régi mondás: aki tudja, csinálja, aki nem tudja, beszél róla... bár a fórumos beszélgetéseink mögött azért mindíg van szép egyéni teljesítmény is Kedvem lenne felsorolni név és témakör szerint, mennyi mindent láttam már Tõletek, de úgyis tudjátok, nem fogom a helyet
Rafy örülök hogy "bekattant", már készültem megismételni az RSP és BJ vadászatról a légköroptika fórumon leírtakat, persze ha szükséges, újra csatolom A többit OFF-ba teszem, mert ez már Légköroptika Egy dolgot megismétlek: legutóbb ajánlgattam RedSprite vadászatra az igen érzékeny WATEC kamerát, mely már itthon is elérhetõ Link itt megnézheted (a lap alján) Azt vélem nemrég Ragnell csatolta egy cseh kamera RSP (Red Sprite) képeit; a képek jobb sarkában olvasható a "WATEC" felirat, a kép is BW, mivel a szineket "feláldozták" az érzékenységért cserébe. "Élõben", szabad szemmel csodálatos bíbor tüzijátékra emlékeztetõ látvány, egyszer láttam családostól 1984-ben; de mintha évekkel ezelõtt említette volna valaki hogy Usrin is látott szabadszemes RSP jelenséget. Kb. fél éve ha jól tévedek, Noli csatolta egy amatõr párás idõben készült, de jól látható szines RSP felvételét; ergo nem lehetetlen "sima géppel" lefotózni, csak szerencse kell hozzá. Két éve én egy Blue Jetet szalajtottam el a gép mentési szuttyogása miatt, de legalább láttam szabad szemmel Az a véleményem, a "ritka légköroptikai jelenségek"-hez hasonlóan nem is olyan ritka (bár nem is túl gyakori) jelenségek ezek, csak eddig nem figyeltünk rá
Huhh. Elsiklottam felette mert akkor csak egy mobilom volt és nemgondoltam volna hogy lesz ilyen fényképezõm. Ha nemgond akkor linkeld be a hsz-okat, képeket. Ha tényleg nem nagy gond! Holnap az lesz az elsõ hogy megnézem. Elõre is köszönöm!
Jó éjszakát!
Jó éjszakát!
Örülök hogy velem drukkol/sz/tok, valamiféle szorongásos "teljesítménykényszer" jött rám a la Old Spice reklám "bizonyíték kell, nem ígéret", paranoid módon berezeltem hogy most "nagy az arcom" de majd leég róla az a maradék kevéske bõr is
Akidobos, érthetõ a felvetésed, gond a "vételi eszközzel" van. Hiába lógatod mikrofonod a vízbe, a bálnák infraénekét nem fogod hallani, szárazföldön még egy elefánt morgását sem, amikor infrahang alá csúszó akusztikus jeleket küld társainak. (Amúgy jó kommunikációs eszköz, pld. egy ajtócsapódással keletkezett infrahang képes csillapítás nélkül igen nagy távokat megtenni) Spéci mikrofon, érzékelõ és konverter szükséges, az ember által nem érzékelhetõ jeleket áttéve hallható tartományba vagy jól mûködõ effektus, melynek révén egy bolida légköri súrlódástól keletkezõ "elektrofonikus hangjait" (electrophonic sounds nemrégiben tárgyaltuk ki) hallhatóvá konvertálják a környezet fémtárgyai. Legújabb bolondériámnál az antenna a mikrofon. Az antennacsatolásról bejövõ parányi áramingadozásokat felerõsítve, majd áttéve hallható tartományba, hallani is lehet, az áramingadozásokat vizuálisan, grafikonon is megjelenítheted, a látvány és a hang fejezi ki a folyamatot, hasonlóan a Hubble IR vagy a röntgentartományt vizsgáló mûholdak láthatatlan jeleit rögzítve, majd a jeleket "hamis szinekbe" transzponálva szép látványt nyújtvó felvételeihez; "szakmánál maradva" aki elõször lát mûholdas képet a Földrõl vízgõz (WAPOR)tartományban, meglepõdik, mennyire más mint a közönséges IR vagy vizuális kép; néha mintha a Vénusz sûrû felhõit látná az ember (Lehet letolni a pongyola fogalmazásért) A tárgyalt érzékelési/transzponálási folyamatra jó "hétköznapi" példa egy magzat ultrahangos képe, bonyolultabb de hasonló példa az MRI Kivülrõl "hallgatva" mindhárman nagyon jól érthetõ és "összepasszoló" magyarázatokat adtatok, ki-ki a maga fogalmazásában, ha tetszik más frekvenciatartományban Senki nem hatalmazott fel "lektorálásra", csak a saját véleményem motyogom
Akidobos, érthetõ a felvetésed, gond a "vételi eszközzel" van. Hiába lógatod mikrofonod a vízbe, a bálnák infraénekét nem fogod hallani, szárazföldön még egy elefánt morgását sem, amikor infrahang alá csúszó akusztikus jeleket küld társainak. (Amúgy jó kommunikációs eszköz, pld. egy ajtócsapódással keletkezett infrahang képes csillapítás nélkül igen nagy távokat megtenni) Spéci mikrofon, érzékelõ és konverter szükséges, az ember által nem érzékelhetõ jeleket áttéve hallható tartományba vagy jól mûködõ effektus, melynek révén egy bolida légköri súrlódástól keletkezõ "elektrofonikus hangjait" (electrophonic sounds nemrégiben tárgyaltuk ki) hallhatóvá konvertálják a környezet fémtárgyai. Legújabb bolondériámnál az antenna a mikrofon. Az antennacsatolásról bejövõ parányi áramingadozásokat felerõsítve, majd áttéve hallható tartományba, hallani is lehet, az áramingadozásokat vizuálisan, grafikonon is megjelenítheted, a látvány és a hang fejezi ki a folyamatot, hasonlóan a Hubble IR vagy a röntgentartományt vizsgáló mûholdak láthatatlan jeleit rögzítve, majd a jeleket "hamis szinekbe" transzponálva szép látványt nyújtvó felvételeihez; "szakmánál maradva" aki elõször lát mûholdas képet a Földrõl vízgõz (WAPOR)tartományban, meglepõdik, mennyire más mint a közönséges IR vagy vizuális kép; néha mintha a Vénusz sûrû felhõit látná az ember (Lehet letolni a pongyola fogalmazásért) A tárgyalt érzékelési/transzponálási folyamatra jó "hétköznapi" példa egy magzat ultrahangos képe, bonyolultabb de hasonló példa az MRI Kivülrõl "hallgatva" mindhárman nagyon jól érthetõ és "összepasszoló" magyarázatokat adtatok, ki-ki a maga fogalmazásában, ha tetszik más frekvenciatartományban Senki nem hatalmazott fel "lektorálásra", csak a saját véleményem motyogom
Köszönöm a válaszokat. Éppen azért is merült fel bennem mert anno Akela úr linkelt be képeket sprite-ról. Szerintem amikor megfelelõ távolságban zivatar van akkor ugyanaz a teendõ, mint a csíkhúzós fotóknál: sorozatfelvétel - ISO 800, 30sex expó - az ominózus terület felé irányítva!
Majd kitapasztaljuk amikor nyár lesz.
Majd kitapasztaljuk amikor nyár lesz.
Nemértitek,mer nem bírom magam írásban kifejezni.Ez kb. ugyanaz,mint amirõl szó van Foglalkozok hangtechnikával,úgyhogy hülye nem vagyok hozzá(annyira).De mosmá hagyjuk.Felejtsétek el,nem szóltam.
Hajrá Akela!
Hajrá Akela!
Ha jól értem, akkor Te egy (pl.) 8 Hz-es hangot akarsz rögzíteni, a hangkártyán keresztül, de az csak (pl.) 20 Hz-tõl visz át (másrészt a 8 Hz nem is lenne hallható késõbb, lejátszáskor sem). Tehát a 8 Hz-es hangból szeretnél olyat csinálni, amit bevihetsz a hangkártyába. Tehát nem a magára a frekvenciára van szükséged, hanem a jelváltozás lefolyására. Jól értem?
Te tényleg nem érted... A hangkártya, ahogy a füled is, az adott frekvenciatartományt érzékeli. Akármilyen számsorod van, azt meg tudod feleltetni egy másik számsornak, ami már egy hallható (kártya által BEVEHETÕ) frekvenciatartomány. A hangok csak tiszta matek, semmi más.
Nem 8Hz lesz, hanem annyival arányosan növelt Hz, hogy már képes legyen a hangkártya leadni.
Eszembe jutott még valami, ami még egyszerûbb. Bármilyen változást mutató jelsort átalakíthatsz hangfolyammá, teszem azt a napsütéses órák számát egy év során mondjuk heti lebontásban. Egy-egy számértéknek egy adott hangfrekit feleltetsz meg, aztán ezt már egyszerûen hallgathatod.
Vagy ugyanezt megcsinálhatod egy fa lombjának õszi lehullásával is. Minden levél egy számérték, s ahogy fogynak, változik a fa összértéke, a számoknak hangokat feleltetsz meg ismét, s kapni fogsz egy ereszkedõ hangsort.
Vagy ugyanezt megcsinálhatod egy fa lombjának õszi lehullásával is. Minden levél egy számérték, s ahogy fogynak, változik a fa összértéke, a számoknak hangokat feleltetsz meg ismét, s kapni fogsz egy ereszkedõ hangsort.