Globális jelenségek
Az a baj, hogy nem vagyok egy nagy tévézõ, és ha kapcsolgatás közben nem kapok el valami érdekeset, akkor lemaradok ezekrõl. Egyébként meg az szentigaz, hogy néhány stratéga mellé elfért volna egy-egy jó meteorológus akár még a 20. században is.
egyébként a kicsit lejjebb írt okostévés adásban is volt szó Agincourt-ról, mivel ott esõben volt a csata, ami nagyban befolyásolta a francia nehézlovasság mozgását, így nem pusztán az íjászok ügyességén, hanem az idõjárási szerencsén is múlt a csata kimenetele.
Sejtettem, hogy nem lehet egy konkrét csatához kötni, de hátha... Azért is gondoltam inkább Crécyre, mert az mégis csak korábban volt 70 évvel, mint Azincourt.
A százéves során sok íjászgyõzelemmel zárult csata volt, a legnagyobbként Agincourt-t és Créchy-t emlegetik. Talán Shakespeare (az V.Henrik) miatt lett híresebb Agicourt. :-)
Igazából persze nem tudni, hogy van-e valami köze a nevezett mozdulatnak a valósághoz, de a legenda szép és szimpatikus. Fõleg ismerve a hosszúíjak kb két méteres nagyságát, elég tiszteletre méltó dolog lehetett azokat jól kezelni, így nem csoda, hogy a gyengusz kis francia számszeríjak nem vehették fel velük a versenyt.
Igazából persze nem tudni, hogy van-e valami köze a nevezett mozdulatnak a valósághoz, de a legenda szép és szimpatikus. Fõleg ismerve a hosszúíjak kb két méteres nagyságát, elég tiszteletre méltó dolog lehetett azokat jól kezelni, így nem csoda, hogy a gyengusz kis francia számszeríjak nem vehették fel velük a versenyt.
Csak egy kérdés Noli: csak nem köthetõ Crécyhez a középsõ ujjal való benutatás? Nem sok csatát tudok a százéves háborúból, de ez egy legendás angol íjászgyõzelem.
Persze, hogy nem az angol parasztok harcoltak, de a terhek, amik rájuk nehezedtek nagyobbak voltak)
astral: szerintem ugyan nem az angol parasztok harcoltak a százéves háborúban, hanem - fõleg az elején, a pestisjárvány idején elsõsorban lovagok, nemesek, illetve a hírhedt angol íjászok (innen a középsõ ujjal való "bemutatás" szokása). Ettõl persze nem volt könnyebb a parasztoknak otthon...
Egyébként érdekes téma a történelem és az idõjárás alakulásának összefüggése is, valamelyik észosztó tévécsatornán pár éve volt is errõl egy pár részes sorozat.
Egyébként érdekes téma a történelem és az idõjárás alakulásának összefüggése is, valamelyik észosztó tévécsatornán pár éve volt is errõl egy pár részes sorozat.
Fogyóeszköz volt akkoriban a paraszt mind az angoloknál mind a franciáknál, mert ugye a százéves háború is ekkor zajlott.
Usrin, ami érdekes a második linken (ahol a Breughel-kép is van :-), hogy a pestist összefüggésbe hozza a kis jégkorszakkal. A járvány terjedése szempontjából maximum az lehetett szerintem fontos, hogy az éhínségtõl legyengült emberek könnyebben kapták el és pusztultak bele, illetve a lehûlés okozta élelemhiány miatt Európába ügetõ mongolok hozták át Ázsiából a nagy 1347-es járvány kitörésekor. Minden egyéb ellentmond az összefüggésnek. A pestis - már ha valóban az volt a középkor járványa, amit ugye fekete halálnak hívunk, és nem valami ebola-szerû vérzéses láz, ahogy feltételezik egyes kutatók - melegebb vidéken elõbb létezett, mint Európában; nem egy, az egész kis jégkorszak ideje alatt egyenletesen jelentkezõ járványsorozat volt, hanem több nagy rohamban csapott le Európára, ebbõl az 1347-1350 közötti a legnevezetesebb, ez kb. egybeesik a kis jégkorszak "kezdetével" (ugye ez sem egyik napról a másikra köszöntött be). Azonban voltak Európában az ókorban is pestisjárványok, és voltak még 150 éve is.
Egyébként pont a pestis miatt megfogyatkozott népesség hiánya okozott éhínséget 1350 körül Angliában, ahol egyszerûen "elfogytak" a parasztok. Errõl konkrétan olvastam a História c. lapban, elemezték az élelmiszerárakat, iparcikkárakat, korabeli feljegyzéseket, és az jött le, hogy sok iparos elment földet mûvelni, mert sokkal jobban megélt belõle, mintha cipész vagy fazekas lett volna. Ez is ellentmond az éghajlati hatásnak.
Szóval én ezt a kis jégkorszak-pestis dolgot így nem merném egyenes összefüggésbe hozni.
Egyébként pont a pestis miatt megfogyatkozott népesség hiánya okozott éhínséget 1350 körül Angliában, ahol egyszerûen "elfogytak" a parasztok. Errõl konkrétan olvastam a História c. lapban, elemezték az élelmiszerárakat, iparcikkárakat, korabeli feljegyzéseket, és az jött le, hogy sok iparos elment földet mûvelni, mert sokkal jobban megélt belõle, mintha cipész vagy fazekas lett volna. Ez is ellentmond az éghajlati hatásnak.
Szóval én ezt a kis jégkorszak-pestis dolgot így nem merném egyenes összefüggésbe hozni.
Kenya nekem nagyon tetszik ez a cikk! Eleget is tettem a kötelességemnek, éppen abban az idõpontban hatalmas bombákat ugrottam a medencébe. 
Amúgy sokaktól hallottam már, hogy ilyen forróság nem volt régen. (érdekes, 1 hónapja még az volt a baj, hogy eltûnik a nyár...) Hiába mondom nekik, hogy nincs rekordmeleg és elõfordult ilyen régebben is.
"...ez az idõjárás nem normális..."
Amúgy sokaktól hallottam már, hogy ilyen forróság nem volt régen.
(érdekes, 1 hónapja még az volt a baj, hogy eltûnik a nyár...) Hiába mondom nekik, hogy nincs rekordmeleg és elõfordult ilyen régebben is. "...ez az idõjárás nem normális..."
Snowhunter, ha jól emlékszem a te oldaladon (vagy az általad belinkelt egyik oldalon?) is vannak adatok a kis jégkorszakról és ott sincs szó 5 °C-ról. Kösz a linket.
Astral:
Link
Usrin: Tényleg nem tudom, honnan van ama emlékezetem, hogy 5°C, hiába, akinek nincs esze, legyen notesze, és csak írásodra keresetem elõ régi másolataimat, így meghajlok elõtted, he-he !
Viszont nyugi, tisztában vagyok a dolgokkal, a címre utalván írom, ám szégyellem azt az 5°C-ot, he-he !
Link
Usrin: Tényleg nem tudom, honnan van ama emlékezetem, hogy 5°C, hiába, akinek nincs esze, legyen notesze, és csak írásodra keresetem elõ régi másolataimat, így meghajlok elõtted, he-he !
Viszont nyugi, tisztában vagyok a dolgokkal, a címre utalván írom, ám szégyellem azt az 5°C-ot, he-he !
Snowhunter: tudomásom szerint világviszonylatban is legfeljebb 1°C lehetett a "kis jégkorszak" lehûlése. 5°C-os csökkenés már majdnem felérne egy gyengébb glaciálissal... A becsléseket szépen összegzi ez a grafikon: Link
De érdekes ez az oldal is (1-1,5°C-os adattal): Link Utóbbi helyen figyelmedbe ajánlom a szöveg melletti kép címét is.
De érdekes ez az oldal is (1-1,5°C-os adattal): Link Utóbbi helyen figyelmedbe ajánlom a szöveg melletti kép címét is.
Noli: nem tudom felfogni amit írtál mer szól mellettem a TV! de komolyan. Az óceáni hatásig eljutottam. Na akkor off tv mert nem hallom magam..
de komolyan. Az óceáni hatásig eljutottam. Na akkor off tv mert nem hallom magam..
Jó a cikk Noli, egy Czelnay írást gondoltam elérhetõvé tenni. ám eme cikk is jól reprezentál.
Elolvasva és értelmezve többek tanulságokat vonhatnak le.
Elolvasva és értelmezve többek tanulságokat vonhatnak le.
petrol: pont ma lesegettem a mûholdfilmen az áramlást, és gyönyörûen látható rajta, hogy Ny-Európa fölé húzódik az afrikai eredetû levegõtömeg. Érdekes is, hogy Ny felé melegebb volt, mint nálunk, ahol a kontinentális hatás okán kellene... Itt talán pont azt lehet szemlélni, hogy az óceáni hatás nem tud érvényesülni, mivel északabbra tolódott el az azori maximum öve egész Ny-Európában az anticiklonáris hatás érvényesült. Ha átnézed az európai körkép menüponton a légnyomásadatokat, szépen látszik is, hogy a görögöknél alacsonyabb a légnyomás, mint pl. a franciáknál.
astral, gondold végig, hogyan mozgatja a szél a vizet. A felszínét fújja egy bizonyos irányba, a víz megy, megy, de csak a felszíne, a mélye is mocorog, de nem áramlik (nyilvánvalóan a szélerõ s a vízmélység arányát képzeld hozzá, míg a Balatonon a viharos északi szél képes a déli parta vinni a vizet, addig egy többezer méter mélységû óceánnal ezt nem teheti meg, akkor sem, ha nagyobb felületen érintkezik a szél a vízzel). Szóval megy a felszíni áramlat, hullámokat vet (egészen leegyszerûsítve Kelvin-Helmholtz elmélete alapján két eltérõ sûrûségû folyadék - jelen esetben a légkör folyadéknak tekintendõ - eltérõ sebességû mozgásakor keletkeznek a hullámok, melyek a sûrûség kiegyenlítõdését szolgálnák) majd egyszer csak szembetalálja magát egy akadállyal (ami nagy léptékben egy kontinens volna, de a mi modellünkön legyen egy kis fal). Mit csinál ilyenkor a felszínen áramló víz? Nekiütközve a falnak elkezd visszaverõdni, a hullámok egymásnak csapódva interferenciájuk okán hol kioltják, hol erõsítik egymást. Arról szó nincs, hogy a falba ütközve a felszíni víz lebukna a mélybe, mint az úszó a medence végén. A víz csak akkor tud lebukni a mélybe, ha a sûrûsége nagyobb lesz az alatta lévõ víztömeg sûrûségénél. Az óceánok esetében ez úgy néz ki (nagyjából vázolva), hogy a trópusi vizek párolgása okán a sótartalom kisebb, így mind a hõmérsékletük, mind a sótöbbletük okán elkezdenek a kevésbé meleg és kevésbé sós (kevésbé sûrû) víztömegek irányába vándorolni. A kontinensek az áramlatok irányát befolyásolják, de a hideg-meleg és sós-kevésbé sós közti cserét nem.
Az, hogy a kontinensek elhelyezkedésében az idõk során végbementek változások, bizony adtak teret az áramlások átalakulásának is. Pl. az Antarktisz körül jelenleg egy körben futó mélységi hidegármalás van, eképpen ez a hidegmennyiség kiesik a globális körforgásból, és nem érvényesül a hûtõ hatása. Korábban, amikor az Antarktisz nem egy magányos déli-sarki kontinens volt, hanem összekapcsolódott pl. Ausztráliával, Dél-Amerikával, nem tudott kialakulni ez a köráram, így annak a hideg vize eljutott a trópusokra, és hûteni tudta azokat, így jóval kisebb volt a hõmérséklet különbsége a mainál.
Na abbahagyom, mert reggelig írhatnám, közben meg a macska is mindig ideugrál, és beleír a szövegembe, nem gyõzöm visszatörölgetni...
Az, hogy a kontinensek elhelyezkedésében az idõk során végbementek változások, bizony adtak teret az áramlások átalakulásának is. Pl. az Antarktisz körül jelenleg egy körben futó mélységi hidegármalás van, eképpen ez a hidegmennyiség kiesik a globális körforgásból, és nem érvényesül a hûtõ hatása. Korábban, amikor az Antarktisz nem egy magányos déli-sarki kontinens volt, hanem összekapcsolódott pl. Ausztráliával, Dél-Amerikával, nem tudott kialakulni ez a köráram, így annak a hideg vize eljutott a trópusokra, és hûteni tudta azokat, így jóval kisebb volt a hõmérséklet különbsége a mainál.
Na abbahagyom, mert reggelig írhatnám, közben meg a macska is mindig ideugrál, és beleír a szövegembe, nem gyõzöm visszatörölgetni...
Szahara Európában - ez lesz minden idõk legmelegebb nyara?
Az európai nagyvárosok közül Berlinben volt a legmelegebb, itt harminchat fokot mértek. Közben csütörtökre több fokkal enyhült az angol kánikula, bár Londonban és környékén még mindig 30 fok körül tetõzött a hõség. Csehországot sem kíméli a forróság. Itt országszerte 35 Celsius fok feletti, illetve körüli hõmérsékletek uralkodnak napok óta.
A német fõvárostól délnyugatra a hõmérõ higanyszála a 40 fokot is megközelítette. 2003. augusztus 8-án mérték a Saar-vidéki Perl-Nennigben a legmelegebbet azóta, hogy Németországban léteznek meteorológiai feljegyzések. A Meteomedia szolgálat elõször 40,8 fokot jelentett, majd az értéket 40,3 fokra módosította.
A németek fegyelmezetten viselik a hõséget, az azonban aggasztja õket, hogy egyre gyakrabban önti el az országot tartós hõhullám, a klímaváltozást a legtöbben tényként kezelik. Minden esély megvan arra, hogy "az évszázad legmelegebb nyarát", a 2003-ast 2006-ban "minden idõk legmelegebb nyara" váltsa fel.
A televíziós állomások különkiadásokban foglalkoznak a tikkasztó hõséggel, a riportokban megszólalók közül egyesek azt mondják, hogy "nem kell már Olaszországba mennünk nyaralni". A lapokban "szaharai nyarat", vagy "karibi nyarat" emlegetnek.
A magas ózonértékek miatt a szövetségi környezetvédelmi hivatal arra szólította fel az autósokat, hogy hagyják otthon jármûveiket. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet közlekedési tilalmat is elképzelhetõnek tart a szmog miatt. Egyes atomerõmûvek a felmelegedett hûtõvíz miatt csökkentett kapacitással dolgoznak, de az áramellátást nem fenyegeti veszély.
A Boden-tó szintje egy méterrel alacsonyabb a szokottnál, az Északi-, valamint a Balti-tenger vízének hõfoka már jóval túllépte a húsz fokot. A meleget leginkább a tengerparton lehet elviselni, a parti sávban a szél 22-27 fokra mérsékli a meleget.
Szelídült a brit kánikula
A szerdai évszázados hõségrekord-döntés után csütörtökre valamelyest szelídült minden idõk legforróbb angliai júliusa, de a csúcshõmérsékletek még ezen a napon is bõven 3-assal kezdõdtek.
A brit meteorológia hivatalos csütörtöki összesítése szerint az 1911 óta érvényben volt júliusi brit hõségrekordot - amelyet Epsomban jegyeztek fel, 36 fokkal - a dél-angliai Surrey grófság Wisley nevû kisvárosa döntötte meg, 36,5 fokkal.
Valószínûleg nem ez volt azonban a legforróbb hely Angliában: Northamptonshire grófság egyik középiskolájának diákjai a tanintézet amatõr meteorológiai laboratóriumának korszerû idõjárásfigyelõ mûszereivel szerda délután, helyi idõ szerint 15 óra 29 perckor 37,3 fokot mértek.
A meteorológiai intézet mindazonáltal ezt nem ismeri el hivatalos mérésnek, és az általa regisztrált 36,5 fokot tekinti az új júliusi rekordnak. A jelenleg érvényes abszolút brit hõségrekordot 2003 augusztusában mérték 38,5 fokkal, ez azonban az idei nyáron eddig nem dõlt meg.
Csütörtökre több fokkal enyhült az angol kánikula, bár Londonban és környékén még mindig 30 fok körül tetõzött a hõség. A légkondicionálást nem ismerõ londoni metró napi hárommillió utasának - akik a londoni esti lap, az Evening Standard minapi epés megállapítása szerint rosszabb körülmények között kénytelenek eltölteni a nyári ingázás verejtékes óráit, mint amilyeneket az Európai Unió a szarvasmarhák szállításához elõír - így sok megkönnyebbülést nem hozott a viszonylagos lehûlés.
A csehek is olvadnak
Csehországban országszerte 35 Celsius fok feletti, illetve körüli hõmérsékletek uralkodnak napok óta, ami számos régióban több mint száz, illetve százötven éves melegrekord megdõlését jelenti.
Míg a strandok üzemeltetõi és a sörgyárak örülnek az kánikulának, hiszen a közfürdõk reggeltõl estig telt házat jelentenek, s az amúgy is szokásosan magas sörfogyasztás pedig mostanában megduplázódott, a munkahelyeken, kórházakban, közlekedésben a hõség komoly gondokat jelent. A tisztiorvosi szolgálat felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy meleg következtében a legtöbb tóban romlott a víz minõsége, bár eddig még csak néhány helyen tiltották be emiatt a fürdést.
Prágában szerdán délután 34,4 csütörtökön pedig 35,4 Celsius fokot mértek. Mindkét érték megközelítette a 150 éve mért maximumot. A külföldi turisták érdeklõdése a mûemlékek iránt azonban a kánikulában sem csökkent, s az Óvárosban, a Kisoldalon, a Károly-hídon, vagy a Hradzsinban a déli órákban is tömegek sétálnak. A vendéglõsök panasza: a kánikulában ugyan sokkal többet isznak az emberek, mint általában de ételbõl viszont éppen ezért délben jóval kevesebb fogy el.
Egy központi rendelet szerint minden munkáltató köteles alkalmazottainak megfelelõ mennyiségû vizet, illetve üdítõt biztosítani a saját költségére, sõt néhány helyen a munkaidõt is korlátozták. Az észak-csehországi régió vezetése például a hivatalnokok munkaidejét reggel 7 és 12 óra közé korlátozta, mivel a munkahelyeken gyakorlatilag sehol sincs légkondicionáló berendezés. A városi közlekedési vállalatok országszerte kivételesen engedélyezték a rövid nadrág viselését, a szokásos egyenruha helyett. A csehországi kánikula átmeneti mérséklésére a meteorológusok elõrejelzése szerint csak szombaton és vasárnap lehet számítani.
Ezer bocs a hosszért, de nem volt szívem levágni semmit! :-)
Az európai nagyvárosok közül Berlinben volt a legmelegebb, itt harminchat fokot mértek. Közben csütörtökre több fokkal enyhült az angol kánikula, bár Londonban és környékén még mindig 30 fok körül tetõzött a hõség. Csehországot sem kíméli a forróság. Itt országszerte 35 Celsius fok feletti, illetve körüli hõmérsékletek uralkodnak napok óta.
A német fõvárostól délnyugatra a hõmérõ higanyszála a 40 fokot is megközelítette. 2003. augusztus 8-án mérték a Saar-vidéki Perl-Nennigben a legmelegebbet azóta, hogy Németországban léteznek meteorológiai feljegyzések. A Meteomedia szolgálat elõször 40,8 fokot jelentett, majd az értéket 40,3 fokra módosította.
A németek fegyelmezetten viselik a hõséget, az azonban aggasztja õket, hogy egyre gyakrabban önti el az országot tartós hõhullám, a klímaváltozást a legtöbben tényként kezelik. Minden esély megvan arra, hogy "az évszázad legmelegebb nyarát", a 2003-ast 2006-ban "minden idõk legmelegebb nyara" váltsa fel.
A televíziós állomások különkiadásokban foglalkoznak a tikkasztó hõséggel, a riportokban megszólalók közül egyesek azt mondják, hogy "nem kell már Olaszországba mennünk nyaralni". A lapokban "szaharai nyarat", vagy "karibi nyarat" emlegetnek.
A magas ózonértékek miatt a szövetségi környezetvédelmi hivatal arra szólította fel az autósokat, hogy hagyják otthon jármûveiket. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet közlekedési tilalmat is elképzelhetõnek tart a szmog miatt. Egyes atomerõmûvek a felmelegedett hûtõvíz miatt csökkentett kapacitással dolgoznak, de az áramellátást nem fenyegeti veszély.
A Boden-tó szintje egy méterrel alacsonyabb a szokottnál, az Északi-, valamint a Balti-tenger vízének hõfoka már jóval túllépte a húsz fokot. A meleget leginkább a tengerparton lehet elviselni, a parti sávban a szél 22-27 fokra mérsékli a meleget.
Szelídült a brit kánikula
A szerdai évszázados hõségrekord-döntés után csütörtökre valamelyest szelídült minden idõk legforróbb angliai júliusa, de a csúcshõmérsékletek még ezen a napon is bõven 3-assal kezdõdtek.
A brit meteorológia hivatalos csütörtöki összesítése szerint az 1911 óta érvényben volt júliusi brit hõségrekordot - amelyet Epsomban jegyeztek fel, 36 fokkal - a dél-angliai Surrey grófság Wisley nevû kisvárosa döntötte meg, 36,5 fokkal.
Valószínûleg nem ez volt azonban a legforróbb hely Angliában: Northamptonshire grófság egyik középiskolájának diákjai a tanintézet amatõr meteorológiai laboratóriumának korszerû idõjárásfigyelõ mûszereivel szerda délután, helyi idõ szerint 15 óra 29 perckor 37,3 fokot mértek.
A meteorológiai intézet mindazonáltal ezt nem ismeri el hivatalos mérésnek, és az általa regisztrált 36,5 fokot tekinti az új júliusi rekordnak. A jelenleg érvényes abszolút brit hõségrekordot 2003 augusztusában mérték 38,5 fokkal, ez azonban az idei nyáron eddig nem dõlt meg.
Csütörtökre több fokkal enyhült az angol kánikula, bár Londonban és környékén még mindig 30 fok körül tetõzött a hõség. A légkondicionálást nem ismerõ londoni metró napi hárommillió utasának - akik a londoni esti lap, az Evening Standard minapi epés megállapítása szerint rosszabb körülmények között kénytelenek eltölteni a nyári ingázás verejtékes óráit, mint amilyeneket az Európai Unió a szarvasmarhák szállításához elõír - így sok megkönnyebbülést nem hozott a viszonylagos lehûlés.
A csehek is olvadnak
Csehországban országszerte 35 Celsius fok feletti, illetve körüli hõmérsékletek uralkodnak napok óta, ami számos régióban több mint száz, illetve százötven éves melegrekord megdõlését jelenti.
Míg a strandok üzemeltetõi és a sörgyárak örülnek az kánikulának, hiszen a közfürdõk reggeltõl estig telt házat jelentenek, s az amúgy is szokásosan magas sörfogyasztás pedig mostanában megduplázódott, a munkahelyeken, kórházakban, közlekedésben a hõség komoly gondokat jelent. A tisztiorvosi szolgálat felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy meleg következtében a legtöbb tóban romlott a víz minõsége, bár eddig még csak néhány helyen tiltották be emiatt a fürdést.
Prágában szerdán délután 34,4 csütörtökön pedig 35,4 Celsius fokot mértek. Mindkét érték megközelítette a 150 éve mért maximumot. A külföldi turisták érdeklõdése a mûemlékek iránt azonban a kánikulában sem csökkent, s az Óvárosban, a Kisoldalon, a Károly-hídon, vagy a Hradzsinban a déli órákban is tömegek sétálnak. A vendéglõsök panasza: a kánikulában ugyan sokkal többet isznak az emberek, mint általában de ételbõl viszont éppen ezért délben jóval kevesebb fogy el.
Egy központi rendelet szerint minden munkáltató köteles alkalmazottainak megfelelõ mennyiségû vizet, illetve üdítõt biztosítani a saját költségére, sõt néhány helyen a munkaidõt is korlátozták. Az észak-csehországi régió vezetése például a hivatalnokok munkaidejét reggel 7 és 12 óra közé korlátozta, mivel a munkahelyeken gyakorlatilag sehol sincs légkondicionáló berendezés. A városi közlekedési vállalatok országszerte kivételesen engedélyezték a rövid nadrág viselését, a szokásos egyenruha helyett. A csehországi kánikula átmeneti mérséklésére a meteorológusok elõrejelzése szerint csak szombaton és vasárnap lehet számítani.
Ezer bocs a hosszért, de nem volt szívem levágni semmit! :-)
Elolvastam Noli, köszi! Ezzel már nem tudok és nem is akarok vitatkozni! Legalább az a tudat vígasztal, hogy megtaláltam a könyvet és nem az ujjamból szoptam ezt a marhaságot!
A tankönyv, amire emlékeztem -most néztem meg- 1993-ban íródott, az pédául meg sem említi a termohalin hatást. Errõl csak késõbb tanultam a fõiskolán, de a szelek szerepe ott is hangsúlyos volt (mondhatjuk elsõdleges).
Nagyjából a nyolcvanas években kezdett testet ölteni a termohalin cirkuláció elmélete, szóval ha elõtte tanultad, okés, ha késõbb, akkor késik a tankönyvek anyaga a tudományhoz képest.
Ha csak azt nézed, hogy egy olyan vízkörzési rendszerrõl van szó, ami nem a felszíni pár métert érinti (amit közvetlenül befolyásol a szél), hanem a hideg áramlatokat illetõen egészen mélyen mennek a víztömegek (pont a sûrûbb voltuk okán).
Konkrét kísérleteket csak jó tíz éve végeznek ezzel kapcsolatosan. A termohalin cirkuláció részét képezõ felszíni áramlatokhoz valóban hozzányúl a szél (s a kontinensek elhelyezkedése, Coriolis-erõ, stb) is, de a teljes áramlatrendszert, amirõl beszélünk, a sûrûségkülönbség hajtja.
Ha egyébként érdekel, van egy cikk:
Link
magyarul is.
Szóval hiába fog továbbra is fújni a szél, az áramlatrendszer a sûrûségkülönbség változása miatt borul fel, így az éghajlati kiegyenlítõ hatásuk a felszíni áramlatoknak egyszerûen nem tud érvényesülni.
Ha csak azt nézed, hogy egy olyan vízkörzési rendszerrõl van szó, ami nem a felszíni pár métert érinti (amit közvetlenül befolyásol a szél), hanem a hideg áramlatokat illetõen egészen mélyen mennek a víztömegek (pont a sûrûbb voltuk okán).
Konkrét kísérleteket csak jó tíz éve végeznek ezzel kapcsolatosan. A termohalin cirkuláció részét képezõ felszíni áramlatokhoz valóban hozzányúl a szél (s a kontinensek elhelyezkedése, Coriolis-erõ, stb) is, de a teljes áramlatrendszert, amirõl beszélünk, a sûrûségkülönbség hajtja.
Ha egyébként érdekel, van egy cikk:
Link
magyarul is.
Szóval hiába fog továbbra is fújni a szél, az áramlatrendszer a sûrûségkülönbség változása miatt borul fel, így az éghajlati kiegyenlítõ hatásuk a felszíni áramlatoknak egyszerûen nem tud érvényesülni.
Na várj Noli én még 10 éve úgy tanultam, hogy a temgeráramlatok a fõ energiájukat az általános légkörzésbõl kapják, és ehhez jöhet még a hõmérséklet- sûrûségbeli különbségekbõl adódó energia. (Persze hat még az áramlatokra a kontinensek alakja, coriolis-erõ stb.)
Ha azóta ezt a szeles dolgot teljesen elvetette a tudomány, akkor egy szavam sincs.
Ha azóta ezt a szeles dolgot teljesen elvetette a tudomány, akkor egy szavam sincs.
Most néztem ezt az Apollo 11 dolgot 2 forrás 21-ére teszi egy meg 20-ára, úgyhogy innentõl lényegtelen
astral: Holdat illetõen mindkettõnknek igazunk van.
Link
Európai idõ szerint valóban 21. volt már. De õk amerikaiak voltak, s eképpen illik az õ idõzónájuk által meghatározott pillanatban emlékezni.
Arra is emlékszem (nem voltam két éves), hogy fater felkeltett, mert éjjel adta a tévé, és a kiságyam rácsába kapaszkodva bámultam tátott szájjal. Úgy emlékszem, mintha ma délután lett volna. Lehet, hogy nem fogtam fel sokat a dologból, de azt tudtam, hogy olyasmit látok, amit nem fogok többé soha, teljesen filmszerûen van elõttem a dolog.
Link
Európai idõ szerint valóban 21. volt már. De õk amerikaiak voltak, s eképpen illik az õ idõzónájuk által meghatározott pillanatban emlékezni.
Arra is emlékszem (nem voltam két éves), hogy fater felkeltett, mert éjjel adta a tévé, és a kiságyam rácsába kapaszkodva bámultam tátott szájjal. Úgy emlékszem, mintha ma délután lett volna. Lehet, hogy nem fogtam fel sokat a dologból, de azt tudtam, hogy olyasmit látok, amit nem fogok többé soha, teljesen filmszerûen van elõttem a dolog.
astral: a szelek???? Jaj. Már bocsánat. Termohalin körforgásról nem hallottál még? A tengeráramlatokat a víz sûrûségbeli, sótartalom- és hõmérsékleti különbségei hajtják. Pont emiatt okozhatja a felmelegedés által a tengerekbe kerülõ nagy mennyiságû édesvíz az áramlatok gyengülését, leállását. (http://geosci.uchicago.edu/~gidon/geosci245/thermohal/TheGreatConveyerBelt.jpg)
Várj Usrin, egy pillanat! A tengeráramlásokat maguk a szelek hajtják, energiájukat az általános cirkulációból nyerik, így ha feltesszük azt, hogy az Észak-atlanti-áramlás leáll, azzal azt is feltételezzük, hogy a nyugatias szelek gyengülnek avagy leállnak. (Egyébként meg Észak-Amerikának is megvan a maga Csendes-óceáni meleg áramlata a Kuro-shio-áramlás, bár az igaz, hogy nincs rá akkora hatással, mint az Észak-atlanti Európa klímájára.)
Persze nem a vita kedvéért írom, csak ha már egyesek eljátszanak a gondolattal, hogy leáll a Golf, akkor indokolják is meg, hogy mibõl gondolják ezt. Ha az általános lékörzés gyengülésére gondolnak, akkor viszont mi nem mondhatjuk azt ellenérvként, hogy Európa továbbra is a nyugati szelek övébe fog tartozni.
Persze nem a vita kedvéért írom, csak ha már egyesek eljátszanak a gondolattal, hogy leáll a Golf, akkor indokolják is meg, hogy mibõl gondolják ezt. Ha az általános lékörzés gyengülésére gondolnak, akkor viszont mi nem mondhatjuk azt ellenérvként, hogy Európa továbbra is a nyugati szelek övébe fog tartozni.
Zooltán :-) Hamár így a kezedbe vetted az ügyet, legyél kedves a cikkért kapott jogdíjat az ötlet megvalósításába fektetni :-)
astral: 20-án, emlékszem, néztem az osztrák tévén
Link
astral: 20-án, emlékszem, néztem az osztrák tévén
Link
Usrin: Végre megjelentél, A Golf-áramlattal kapcsolatban jól esett már végre újra objektivítást is hallani, he-he !
Igazad van, az 5°C-ot illetõen, ez nem lett leszûkítve hozzánk, a medencénkben tényleg csak 2°C-ról lehet szó.
A Winnipeg ügyében csupán a hõmérsékleti összehasonlítást értettem, a nagyon eltérõ földrajzi fekvés más összevtést nem enged meg.
Igazad van, az 5°C-ot illetõen, ez nem lett leszûkítve hozzánk, a medencénkben tényleg csak 2°C-ról lehet szó.
A Winnipeg ügyében csupán a hõmérsékleti összehasonlítást értettem, a nagyon eltérõ földrajzi fekvés más összevtést nem enged meg.
Noli, elvben lehetne olyan nagy ernyõt csinálni (bár az égi mechanikai effektusokkal lenne egy kis számítási feladat és persze nagy gond egy ilyen nagy ernyõ esetében) de abba a világ bármelyik nagy gazdasága(i) is beleroppanna. Gondoljunk csak a Concorde francia-brit kooperációra és az még hol van ettõl. Nem hiszem hogy képesek lennénk elõrejelezni a hatását hisz még az éghajlatváltozást sem tudjuk jól modellezni nemhogy annak korrekcióját.
A holdporból pedig egyszerû kémiai úton oxigént, vizet stb nyerni és ezt általában már csinálták is a különbözõ leszállóegységek mind aHoldon mind a két szomszédos bolygón. Persze olyan mértékben hogy arra egy létfentartó rendszert lehessen építeni még nem próbálták de ez lenne a legkisebb problémájuk...a többi sokkal nagyobb mellett.
Az ûrbéli naperõmûvek azért nem kifizetõdõ megoldások mert sokkal nagyobb az energiaveszteség a lesugárzás és az "átvétel" során mint amit azzal lehet nyerni hogy a lékör fölé juttatjuk a cuccot, és akkor még ott vannak a feljuttatás kültségei is. Annak árából már lel ehetne egy pár hektár napelemet gyártani
A holdporból pedig egyszerû kémiai úton oxigént, vizet stb nyerni és ezt általában már csinálták is a különbözõ leszállóegységek mind aHoldon mind a két szomszédos bolygón. Persze olyan mértékben hogy arra egy létfentartó rendszert lehessen építeni még nem próbálták de ez lenne a legkisebb problémájuk...a többi sokkal nagyobb mellett.
Az ûrbéli naperõmûvek azért nem kifizetõdõ megoldások mert sokkal nagyobb az energiaveszteség a lesugárzás és az "átvétel" során mint amit azzal lehet nyerni hogy a lékör fölé juttatjuk a cuccot, és akkor még ott vannak a feljuttatás kültségei is. Annak árából már lel ehetne egy pár hektár napelemet gyártani
Ja, és ma 37 éve kért Neil Armstrong egy hosszúlépést az emberiségnek. Egy mondatot megérdemel érte! :-)
Usrin. Nanovich, igazatok van, nem gondoltam át rendesen a dolgot, és köszönöm az ábrát. Okés, nem geostacionárius pályán lesz a "napernyõnk". Legyen bármilyen gazdaságosan mûködtethetõ pályán.
Arra van szükségünk még, hogy az ernyõ anyaga kellõen rugalmas és vékony legyen, de ezzel együtt még képes legyen ellenállni a kozmikus por és az ûrszemét hatásának is, legyen olcsó, hiszen sok kell belõle. Az ernyõ egy része mûködjön napelemként, hisz mind a mûholdunk pályamódosítgatásaihoz, mind az ernyõ kinyitásához (vagy az ernyõt alkotó elemek napfényre merõleges irányba állításához) energia kell. Az sem volna rossz, hisz a végtelenségig nem fokozható a becsapódásokkal szembeni ellenállóképesség, ha olyan intelligens anyag lenne, amely képes volna önmagát javítani, ezzel nagyban kitolható lenne az élettartama. Nem hiszem, hogy ez teljesen megoldhatatlan feladat volna. (na jó, nem jövõ nyárra készül el, annyi szent), valami speciális szerves anyag kellene hozzá, mely bírja az ûrbéli körülményeket.
És ha már egy éghajlati témájú beszélgetésbe cseppentünk, volna még egy dolog. Ezzel az árnyékolóval lehetne-e befolyásolni annyira a földi hõmérsékletek alakulását (megfelelõ idõben a megfelelõ helyen szabályozva a légkörbe, a földre jutó energiát), hogy a klímaváltozás hatásait ellensúlyozhatnánk? Mert hatása mindenképpen lenne, ez tiszta. Képesek volnánk-e JÓL felhasználni? Egyáltalán: elméletben legalább eljutnánk-e valaha olyan szintre, hogy megfelelõen ki tudjuk számolni a napernyõ keltette klimatikus hatásokat? (Mondom elméletben tudnánk-e olyan sûrû rácspontú meteorológiai mérõhálózatot valaha is létrehozni, melyek már jóval hatékonyabb számításoknak adnának elegendõ adatot? És akkor még nem említettem a számításokat végzõ gépek kapacitását, bár talán a kvantumszámítógépek majd megoldják e problémát…)
És ha már itt tartunk: lehetne-e az ûrbe telepíteni olyan "naperõmûveket" melyek kellõ számú és hatékonyságú napelem segítségével megfelelõ mennyiségben képesek lennének hasznosítható energiát elõállítani, azt valamilyen sugárzás (mikrohullám, vagy mit tudom én, micsoda) formájában a Földön létesített "vevõállomásokra" lejuttatni? Tudnánk-e a napszél energiáját kinyerni valami ilyesmi módon speciális elemekkel? Ezeken már gyerekkorom óta agyalok, de a jó húsz évvel ezelõtti gimnáziumi fizikatudás meg az azóta olvasott ismeretterjesztõ irodalom nem elég hozzá… Vagy talán pont emiatt jutnak eszembe ilyen marhaságok…
Azért nem félek azonban az ilyen õrült ötletek felhozatalától, mert rendszeresen olvasok totálisan õrült elméletekrõl, mint pl. a holdporból oxigén kivonása (a Link oldalán olvastam pár hónapja), meg hasonló képtelennek tûnõ dolgok, melyek lassan mind-mind megvalósíthatók lesznek, és amelyekkel kísérleteznek is.
Egyébként pont ma beszélgettem egy kollégámmal hasonló dolgokról, s õ azt vetette fel, hogy nem lehetne-e a nagy napi hõingású területeken energiát termelni a hõtágulást kihasználva speciális anyagokkal. Ez is egy érdekes gondolat szerintem. Illetve rengeteg ötlet lehet még az emberiségben, ami mind egykor hasznosítható lesz. Persze a pénz sajnos nem ilyen kutatásokra megy el, ugye…
Bocs a hosszért.
Arra van szükségünk még, hogy az ernyõ anyaga kellõen rugalmas és vékony legyen, de ezzel együtt még képes legyen ellenállni a kozmikus por és az ûrszemét hatásának is, legyen olcsó, hiszen sok kell belõle. Az ernyõ egy része mûködjön napelemként, hisz mind a mûholdunk pályamódosítgatásaihoz, mind az ernyõ kinyitásához (vagy az ernyõt alkotó elemek napfényre merõleges irányba állításához) energia kell. Az sem volna rossz, hisz a végtelenségig nem fokozható a becsapódásokkal szembeni ellenállóképesség, ha olyan intelligens anyag lenne, amely képes volna önmagát javítani, ezzel nagyban kitolható lenne az élettartama. Nem hiszem, hogy ez teljesen megoldhatatlan feladat volna. (na jó, nem jövõ nyárra készül el, annyi szent), valami speciális szerves anyag kellene hozzá, mely bírja az ûrbéli körülményeket.
És ha már egy éghajlati témájú beszélgetésbe cseppentünk, volna még egy dolog. Ezzel az árnyékolóval lehetne-e befolyásolni annyira a földi hõmérsékletek alakulását (megfelelõ idõben a megfelelõ helyen szabályozva a légkörbe, a földre jutó energiát), hogy a klímaváltozás hatásait ellensúlyozhatnánk? Mert hatása mindenképpen lenne, ez tiszta. Képesek volnánk-e JÓL felhasználni? Egyáltalán: elméletben legalább eljutnánk-e valaha olyan szintre, hogy megfelelõen ki tudjuk számolni a napernyõ keltette klimatikus hatásokat? (Mondom elméletben tudnánk-e olyan sûrû rácspontú meteorológiai mérõhálózatot valaha is létrehozni, melyek már jóval hatékonyabb számításoknak adnának elegendõ adatot? És akkor még nem említettem a számításokat végzõ gépek kapacitását, bár talán a kvantumszámítógépek majd megoldják e problémát…)
És ha már itt tartunk: lehetne-e az ûrbe telepíteni olyan "naperõmûveket" melyek kellõ számú és hatékonyságú napelem segítségével megfelelõ mennyiségben képesek lennének hasznosítható energiát elõállítani, azt valamilyen sugárzás (mikrohullám, vagy mit tudom én, micsoda) formájában a Földön létesített "vevõállomásokra" lejuttatni? Tudnánk-e a napszél energiáját kinyerni valami ilyesmi módon speciális elemekkel? Ezeken már gyerekkorom óta agyalok, de a jó húsz évvel ezelõtti gimnáziumi fizikatudás meg az azóta olvasott ismeretterjesztõ irodalom nem elég hozzá… Vagy talán pont emiatt jutnak eszembe ilyen marhaságok…
Azért nem félek azonban az ilyen õrült ötletek felhozatalától, mert rendszeresen olvasok totálisan õrült elméletekrõl, mint pl. a holdporból oxigén kivonása (a Link oldalán olvastam pár hónapja), meg hasonló képtelennek tûnõ dolgok, melyek lassan mind-mind megvalósíthatók lesznek, és amelyekkel kísérleteznek is.
Egyébként pont ma beszélgettem egy kollégámmal hasonló dolgokról, s õ azt vetette fel, hogy nem lehetne-e a nagy napi hõingású területeken energiát termelni a hõtágulást kihasználva speciális anyagokkal. Ez is egy érdekes gondolat szerintem. Illetve rengeteg ötlet lehet még az emberiségben, ami mind egykor hasznosítható lesz. Persze a pénz sajnos nem ilyen kutatásokra megy el, ugye…
Bocs a hosszért.
Noli: már olvasni is jól esett az ötleted ebben a hõségben. Viszont ha megengedsz egy apró javaslatot, szerintem valami más pályát kellene kitalálni a geostacionárius helyett... legfeljebb nem minden nap azonos idõpontban jönne az árnyék, de ez legyen a legnagyobb gond.
A geostacionárius pályával nem is a távolság a legkomolyabb baj, hanem az, hogy egy ilyen mûhold az égi egyenlítõ közelében (sõt, Európából a perspektíva miatt pár fokkal "lejjebb") látszana. A Nap viszont csak a napéjegyenlõségek idején süt onnan, nyáron jóval magasabbra kerül - úgyhogy pont akkor kerülné el az árnyéka a Földet, amikor a legjobban kellene: Link
Viszont ha megengedsz egy apró javaslatot, szerintem valami más pályát kellene kitalálni a geostacionárius helyett... legfeljebb nem minden nap azonos idõpontban jönne az árnyék, de ez legyen a legnagyobb gond. A geostacionárius pályával nem is a távolság a legkomolyabb baj, hanem az, hogy egy ilyen mûhold az égi egyenlítõ közelében (sõt, Európából a perspektíva miatt pár fokkal "lejjebb") látszana. A Nap viszont csak a napéjegyenlõségek idején süt onnan, nyáron jóval magasabbra kerül - úgyhogy pont akkor kerülné el az árnyéka a Földet, amikor a legjobban kellene: Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat