Globális jelenségek

Gombákban nem vagyok túl járatos, ám a korhadéklakó és élõsködõ gombák, és a mikorrhizások lappangása is a mindenkori anyagforgalom sikerességétõl függ. A micélium csak kellõ tápanyagban fejlõdik. Ez nagyon hasonló pl. a szaprofiton orchideák csírázásbiológiájához. Utóbbihoz jó könyv a 95-ös Molnár-Sulyok-Vidéki hazai orchideákat bemutató kötete, amelyben szó van a szimbionta gombák életciklusáról, biológiájáról is.

Jaurinum!
Persze én is gondoltam arra hogy a hely mikroklimája változott meg,viszont 3-4 különálló hely mikroklimája egyszerre változzon meg annak kicsit kicsi az esélye,föleg hogy a helyek több km-re vannak 1mástól...

Jaurinum! Nem tudsz a lappangásról (a gombák esetében) valami szakirodalmat?

Floo: Értetlenkedtél, hogy nem találsz vargányát ott, ahol korábban rengeteg volt. Olyanról, hogy termõhelykimerülés, lappangás, hallottál-e? Rövid idõszakot (általában néhány év) nézve az "eltûnés" nem szedés-nem szedés, még kevésbé az éghajlatváltozás kérdése. Nem akarok bántani senkit , de a gombászók nem feltétlenül figyelik meg a termõhelyet évente, nem végeznek cönológiai felvételeket, nem vesznek talajmintát, csupán a „van gomba, nincs gomba” megállapítást vonják le a gyûjtõútról megjõve. A piacon pedig mennek a „bezzeg..”, meg a „pedig régen..” kezdetû sóhajok.
Néhány biológiai-ökológiai tényezõ, ami okozhatja az általad tapasztaltakat. (Az általatok helyesen már felhozott mikroklimatikus viszonyok mellett.)
A tömeges elõfordulású gombák, növények (szub-) populációi önmaguktól is képesek összeomlásra. A gradáció eseménysora azt hiszem, a rovarvilágban mindenki számára ismert. A növények és gombák (és algák, zuzmók stb.) egyedszámának hirtelen, drasztikus változása (beleértve a látszólagos „eltûnést” is) egyrészt az önmaguk által termelt szerves anyagok talajbeli koncentrációjától is függhet: elérve egy kritikus szintet, egyszerre gátlódik a spórák/magok csírázása. Apró, de összetett, emberi szemnek láthatatlan folyamatok sorozata is zajlik a rögzült élõlény körüli térben. Ez is elérkezhet (a szálak összefuthatnak) egy csírázást gátló állapothoz. Ebben persze minden faj külön-külön egyéniség, speciális igényekkel, toleranciával. Utóbbi folyamat önmagától is létrejöhet, de jórészt apróbb környezeti változások döntik el az elsõ dominót, a többi a faj ellenállóképességétõl, a populáció egyedeinek sûrûségétõl függ: vagy túléli, vagy összeomlik.
Ismert a lappangás esete több növény- és gombacsoportban: ilyenkor tápanyagfelhalmozás zajlik, és kiszámíthatatlan a következõ termõ év ideje. (de szép példák vannak rá!) Az, hogy – a látszólag – változatlan külsõ körülmények ellenére ingadozik így az egyedszám, többnyire ezek miatt van.
(Az esetek nagy részében azonban ezt egy véletlenszerû vagy szándékos környezeti változás idézi elõ. Mezoléptékkel pl. egy nagyobb vadtúrás, tarvágás, talajvíz-csökkenés stb.) A legnagyobb szerep természetesen itt is az emberé. 1-2 (-5) éves drasztikus populáció-méretbeli ingadozások úgymond természetesnek mondhatók. Akár az idõjárásban a hideg-meleg, csapadékos-száraz évek-évtizedek.
Földtörténeti mércével persze a „nagy” kihalások szoros összefüggésben vannak az éghajlat változásával. De itt nem errõl volt szó.

Földrajzi nevek változásairól egy írás:
Link

Ez az elnevezés nekem is ismerõs. Hogy honnan, már nem tudom.

Sziasztok. Olvasom a korábbi Zempléni-hg. körül kialakult nevezéktani párbeszédet. A végén már azt hittem, a számomra második leggyakoribbként számon tartott nevével nem is találkozok. A botanikatörténetben, elsõsorban a hõskorszakban, a XIX.-XX. század fordulójának, a XX. század elsõ harmadának számos kiváló kutatója révén Sátor-hegységként ivódott a szakközönség agyába a vonulat. Az elnevezés sokáig, egészen az 1970-es évekig használatos volt - ez elsõsorban az 1966-1968-as Soó-Kárpáti határozónak köszönhetõ, ami (sok más, addigra elavult elnevezést meghagyva) továbbra is e néven tárgyalta. Néhány pályatársam, de fõként a "régi motorosok" elõszeretettel említik továbbra is ezt a nevet, amikor arra utaznak. (Az elõdök tisztelete sokszor elõrébb való, mint az örökkön változó elnevezés).
Ha földtani, stb. szempontból nem is állja (állta) meg a helyét, nekünk valahol mindig Sátor-hegység lesz a Zempléni.

Egyébként gondolhatam volna, hogy A boldog ember lesz az, ugyanis Flooról volt szó

Gratulálok Kutató! Húzd le Nanovichot, és meg se állj egy kisfröccsig! (Persze egy jó lemenõs borozóban.)

igggeee!

Gratulálok Kutató! Alá" szolgája a következõ MetNet találkozón.

Nanovich! Móricz Zsigmond: A boldog ember

Astral ezek jelen esetben nem a tuskón nõnek, hanem a kidõlt, valamint a lábon száradt, és még álló fán, de olyan magasan, hogy sokszor úgy kell lepiszkálni.
Némelyik átmérõje meghaladja a 25 cm-t.
Bámulatos.

Igen, ha az ember jó tuskókra akad, akkor az egész falu gombát ehet

Ha már a gombákról van szó, én inkább megvárom az október derekát, ugyanis akkor a közeli nyárfásban rengeteg laskagomba lesz majd.
Legalább is remélem.
Tavaly szedtem vagy 40 kg-ot.

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós?

Tegnap akkora õzlábgombát találtam mint egy pizzástányér, és van belõle dögivel a 109 mm után. Persze a kisebbeket szeretem mert azok a legfinomabbak.
Tegnap nekikezdtem egy regénynek és megtaláltam benne a mi Floonkat De hogy miért ide írom?!

"-Nyolc-tíz holdból nem tudsz megélni? Pestre kell jönni munkát keresni?
-Elég sajnos, most ojan a világ. Nem terem semmi.
-Nem tudtok gazdálkodni
Megcsóválta a fejét.
Nem a gzdálkodásban van a hiba, kérem, hanem az idõjárásba. Úgy tudunk gazdálkodni, mint a régi öregek, de mit ér, ha má nem terem a fõd...Mán minálunk nincsen esõ. Egész nyár elmúlik, hogy tavasztól õszig egy csepp esõ nem esik. Mikor én gyerek vótam, ott vót a sok víz. A Batár minden tavasszal elöntötte a réteket. Vót nagy harmatok, vót sok nádas. Olyan kukoricák termettek, hogy elveszett bennük a lovasbetyár...Pedig a kukorica csak akkor terem, ha a borozdába kuruttyol a béka...Most nincs béka, de még víz sincs. Elvezették az urak a vizet. Nincs má nádas, gyékényes, nincs má vizimadár...De még a Batár is szárd má kifele, repedezik a feneke a nagy forró nyarakon..."

Tehát, ezeket a szavakat azok mondják akikre azt szoktuk mondani hogy "bezzeg a régi öregek..." meg "bezzeg régen...". De lám, õk is ugyan ezt mondták anno. Tehát ez vagy azt jelenti hogy már akkor is igen jelentõsen változott a klíma vagy azt hogy ezeket a mondtaokat nem is érdemes használni. Ezt döntse el mindenki maga.

(Egyébként aki meg megmondja hogy mibõl idéztem annak jutalma egy "kivánságital" a legközelebbi olyan találkozón amire végre már én is eljutok )

Van ott is, csak nem vargánya.

Igazad van. Inkább kussolok, nem szoktam sûrûn gombászni itt a kukoricatáblák közepén az Alföldön.

Cassano! Egy jó gombász rögtön észreveszi, ha megelõzték.

Egyébként Floo, ha egy csapadékos õsz lenne már végre, akkor tartósabban is vargányázhatnál. Ez az évszak mostanában elég szárazra szokott sikeredni. (Nálam és a Börzsönyben mindenképp.)

Nemsok...

Ugyan nem vagyok egy nagy gombász , de az biztos, hogy a gombatermés nagyban függ az idõjárástól.
Viszont szerintem a termés mennyiségének ingadozása nem utal éghajlatváltozásra, ez természetes folyamat. Ahogy mondtad Floo, követi az idõjárás változékonyságát, de nem hiszem, hogy következtetéseket lehetne ebbõl levonni. Biztos vagyok benne, hogy régebben is elõfordultak gyengébb évek.

Az is elõfordulhat, hogy a környékeden van most pár olyan lelkes fiatal gyerek, mint amilyen régen Te voltál és minden nap elmennek leszedni a termést...

Lehet Gogo, nekem egy ismerõsöm mondta, hogy sok volt. Nem tudom Zala megyén belül merre járt. A melegrõl meg annyit, hogy ennél melegebb már nem is kéne nekik. Ez bõven elég, így csak hamar elöregednek a termõtestek, 2 nap alatt leterem az egész, bár nem tudom felétek mennyi volt a csapadék a hétvégi ciklonból.

Múlt éven is volt vargánya,egyszer kijött de akkor a Juli néni 162 db-ot talált,tartott a dömping pár napig,és eltüntek a gombák...
Vagyis nem ugy van hogy mindig lehet szedni keveset,idönként többet,évente 1-2 szer mégtöbbet,hanem az új módi hogy évente 1-2 alkalommal van de akkor dögivel...
Vagyis az eloszlása szélsöséges lett,mint az idöjárás,a vargányának kiegyenlitett klima kell,ez tuti...
Gondolom érzitek a hasonlóságot

Cassano!
3 éve egyszer volt pár vargánya,mikor nyúltam le a gombáért hogy felvegyem,a kezemet ugy körberajzották a szunyogok,hogy nem is láttam tölük a gombát,irdatlan mennyiség volt belõlük....

Errõl egy közhely jut eszembe: "Sok a vérszívó, kevés a gomba!"
Vagy ez nem így van?

Tévedsz Asztral, mert júniusban Zalában csak rókagomba volt, más nem. Július 8-10. körül kijött ugyan a vargánya és a galambgomba, de jött a száraz forróság is, ezért csak kevés volt belõlük. Most viszont kezdenek kijönni a vargányák, mert jókor jön a meleg.

"Floo! Elõször is soha ne a talaj felsõ 2-3 centijét nézd, mert az nem biztos, hogy azt jelenti: nem lesz gomba."

Ezt nem értem!
Felsö 2-3 centijét ne nézzem?
Minek vagy mért nézzem vagy mért ne??

Astral!
Jól irtad,akkor van vargánya ha esik egyet az sõ,kicsit meleg lesz majd ujra esik...
Na évek óta az "újra esik" résszel van a baj,esik az esõ 2 hétig egyfolytában,majd utána hetekig nem éri esö a talajt,igy napok alatt szétszárad a talaj...
Nekem az a taktikám,hogy mivel a szúnyog és a vargánya hõ és nedvesség igénye és életritmusa ugyanaz,amikor megjelenik a szunyog tömegesen 1-1 esõ után,akkor jön ki a várgánya is...
Csak 1 gond van,szerencsétlen gomba kidugja a fejét oszt megsül,ami nem baj mert nekem itthon meg sem kell sütnöm
Szal május vége óta minden héten megyek,vagy 2 hetente,csakazértis alapon,és nincs 1 deka se...
Amit nem értek,hogy ha nincs is sok,de találok 1 vacsira valót,5-6 db-ot,akkor még aszondom hátjó nincs sok de van...
De az hogy 2-3 éve semmi de semmi...
10 éve meg 3 naponta elmentem és szedtem 40 db-ot...

Floo! Elõször is soha ne a talaj felsõ 2-3 centijét nézd, mert az nem biztos, hogy azt jelenti: nem lesz gomba. A másik én úgy tudom Zalában volt bõven gomba júniusban, lehet te kimaradtál belõle. Én a júniusi vargánya-elmaradás okát a talajhõmérséklet alacsonyságában látom az idén. Mire a talaj elérte a megfelelõ hõmérsékletet nálad, valószínû addigra nem volt elég nedvesség, utána meg szinte semmi esõt sem kaptál. Szerintem ahhoz, hogy nyáron vargányát találj a következõ a megfelelõ idõjárási recept mondjuk egy száraz idõszak után: egy 30-40 mm-t adó esõ (lehetõleg a következõ napokban ne legyen rögtön 35 fok) és rá 9-13 napra egy kiadós zuhi 20 mm fölött. (Persze, ha a kettõ esemény közt nedves az idõ egyáltalán nem baj.) Na és, ha ezután beindul a meleg akkor a 15-17. nap (az elsõ esõtõl számítva) kibújnak a vargányák. Többször a Börzsönybe úgy mentem fel a 17. napon, hogy a helyiek nálam láttak elõször, és utána mindenki szaladt ki a kosarával. Még valami. Az öregek azt mondják nekem mindig, hogy 3 évente van jó vargányatermés. Én a két rossz évet mindig a nem megfelelõ idõjárási körülményeknek tulajdonítottam, és azt gondoltam persze: kb. 3-4 évente jön ki úgy az idõjárás, hogy az kedvez a vargányáknak... Nem tudni, lehet van olyan, hogy minden idõjárási körülmény megfelel - mégsincs, mert nem azt a bizonyos 3. évet írjuk. Egyébként most jöttem haza és rántott pöfeteget ettem

Floo! Lehet, hogy csak a szemed romlott és a magasból nem látod...., mivel azóta nõttél és nem is kicsire. Összefoglalva: miközben magasra nõttél, romlott a látásod, ergo az esélyed, hogy vargányát találj, négyzetesen csökkent....

Juli néni biztos túl jó munkát végzett

Link
Hooogy rohadnaketté én 2 éve nem találtam ennyit.....

pffff

" emléxem olyanra régen hogy zörgött az erdö avarja,és a csontkemény talajból rángattuk ki a vargányát...."

Kirángattátok az összeset, és nem maradt több.

Na megint irok egy észrevételemröl,le lehet hurrogni meg lehet nevetni,de....
Amióta járni tudok,nyáron mindig sokat gombászok...
Általános iskolás koromban unokatesóm ismertette meg velem a gombákat,meg utánajártam,általában vargányát hajkurásztuk,és bármikor mentünk mindig találtunk,volt hogy csak 5-öt 10-et,volt hogy 50-et,de mindig volt az erdöben,volt hogy elöregedve vagy épp lerágták a csiguszok,de 10-böl 9-szer mindig volt vargánya....
Az idén legalább 8-10 alkalommal voltam már,bükkösben tölgyesben,kiserdö nagyerdö,esö után esö elött,melegben hidegben,de gyakorlatilag nem találtam vargányát...
És ez megy évek óta...
Aztán egyszer csak évente 2-szer(júniusban egyszer meg összel)hallom innen onnan hogy a Juli néni 172 db-ot talált miközben ment a hegyre...
Aztán ennyi,pár napig lehet találni,aztán vége,kilõve...

Hogy van-e klimatológiai oka a vargánya ritkulásának,azt nem tudom,de mivel a vargánya nagyon érzékeny a napfényre páratartalomra talajnedvességre,gondolom van...
Május végén június elején esett az esö 3 hétig egyfolytába,majd 2 nap múlva lett 40 fok,az erdö pár nap alatt kiszáradt,mire kidugta volna fejét a vargánya,leperzselte a nap...
Utána nem volt esö 1 hónapig,de emléxem olyanra régen hogy zörgött az erdö avarja,és a csontkemény talajból rángattuk ki a vargányát....
Most meg egyszerüen nincs 1 db se,elképesztö...
Aki nem jár rendszeresen gombászni az talán nem érti,de számomra érthetetlen,hogy hova tünt a vargánya...

Link

Link

Usrin!
Nincs eröm végigolvasni az összes beirást,csak láttam nekem cimezted azt hogy szárazodik az Alpokalja...
A kórházban volt idöm gondolkodni és ha hiszed ha nem,pont azon filóztam 2 szuri között,hogy tényleg igy van,az Alpokalja ugye a legcsapisabb része az országnak a földrajz tanulmányaim során,mégis mostanában kevés a csapadék...
Nincs eröm kifejteni,majd ha lesz reagálok rá

Snowhunter: sokféle, ellentmondásos adat van rá. A karbonnál mindenképpen idõsebb, hiszen karbon és perm üledékek települnek rá, valóban kb. a devon környékén lehet...

Köszi Usrin a pontosítást, bizony sajnálatos a földtani dolgok ügyében, amit mondtatok, van még mit levetkõzni.
Akkor az újabb eredmények már átsorolták az óidõbe (kambriumon túli, netán devon ?) a Vilyvitány-rög masszívumait ?

Elég szomorú, hogy ilyen adatok szerepelhetnek a tankönyvekben. Sajnos ez az a néhány év (kinek több, kinek kevesebb), amikor az ember agya hihetetlenül jól tárolja az adatokat, és így ezek a rossz számok masszívan rögzülhetnek, fõleg ha a hibára nem is derül fény. Így jártam én a múltkor a tengeráramlásokkal. (Noli, Usrin, Snowhunter és még aki olvasta bizonyára jót derült a beírásomon.) Az emlékek, amik elõjöttek bizony a középiskolában tanultak voltak, és lehet, hogy késõbb már tanultam a termohalin dolgokról, de -mentségemre szóljon- én vagy 7-8 évet egyáltalán nem foglalkoztam a földrajzzal, és talán emiatt is a gimiben tanultak jöttek elõ.

Marko, Snowhunter: a vilyvitányi kõzetek kora nagyon-nagyon kétséges, az elsõ vizsgálatuk valóban 900 millió évet adott, de azóta ahány vizsgálati módszer, annyi különbözõ eredmény... A rétegtani helyzet alapján is nagyon valószínû, hogy annak idején messze túlbecsülték ezt a kort. (Nagyon gyakori, és nagyon sajnálatos, hogy földrajzkönyvekben idejétmúlt, évtizedekkel ezelõtti geológiai eredmények szerepelnek...) A bizonyított korú kõzetek közül Snowhunter "ezüstérmesei", a balaton-felvidéki szilur palák és metamorfizált vulkanitok a legidõsebbek. Velük kb. holtversenyben állnak az Upponyi-hegység devon üledékein belül elõforduló, de annál idõsebb anyagból származó kisebb-nagyobb áthalmozott kõzetdarabok, amik szilur õsmaradványokat tartalmaznak.

Link

Én érettségi elõtt álmodtam folyton hõtani definíciókkal :-)

Ezek még enyhe tünetek...Én pl. a felvételi után anno, még két hétig álmomban Jekatyerinburgot kerestem a térképen