Csillagászat és űrkutatás
Nagyon jól tetted!!! Igen nagyon örülök,hogy megcsípted!!!! Sok ilyet még!
Azért az a nemmindegy!!!!!
Köszönöm mindenkinek! Hála annak a frontnak. A határmagnitúdó 6.5 - 7.0 körül lehetett. Próbálgattam a megfigyelést notebookkal és stellariummal a szántóföld közepén!
Köszönöm mindenkinek! Hála annak a frontnak. A határmagnitúdó 6.5 - 7.0 körül lehetett. Próbálgattam a megfigyelést notebookkal és stellariummal a szántóföld közepén!
Rafi, Noli!
Leesett az állam, és darabokra törött, mint egy porcelánbaba!
Nagyon durva!
Gratula mindkettõtöknek!
Leesett az állam, és darabokra törött, mint egy porcelánbaba!
Nagyon durva!
Gratula mindkettõtöknek!
Üdv!
Ezek a zivatarok kipucolták a légteret. Mélykék ég, kevés felhõ. Kiváló alkalom az éjjeli fotózásra. Link Lett csíkhúzás, panorámakép ezernyi csillaggal. De azt nem gondoltam volna hogy az Állatövi fényt is észreveszem. Egy ilyen világos háromszög az ekliptika mentén folyamatosan szûkült össze felfelé haladva. Biztos, hogy az volt mert folyamatosan tûnt el az idõ múltával.
Jó éjszakát!
Ezek a zivatarok kipucolták a légteret. Mélykék ég, kevés felhõ. Kiváló alkalom az éjjeli fotózásra. Link Lett csíkhúzás, panorámakép ezernyi csillaggal. De azt nem gondoltam volna hogy az Állatövi fényt is észreveszem. Egy ilyen világos háromszög az ekliptika mentén folyamatosan szûkült össze felfelé haladva. Biztos, hogy az volt mert folyamatosan tûnt el az idõ múltával.
Jó éjszakát!
Hát igen, nem keveset kockáztatnak!
Amíg itt a mi pilótáink elröpködnek, "elbohóckodnak" a nagy keservesen innen-onnan összeszedett gépekkel, évente 60-90 órát, addig az nagyon jó nyugdíj, amit itthon megkapnak!
Amíg itt a mi pilótáink elröpködnek, "elbohóckodnak" a nagy keservesen innen-onnan összeszedett gépekkel, évente 60-90 órát, addig az nagyon jó nyugdíj, amit itthon megkapnak!
Persze, de vedd hozzá, hogy itthon egy vadászpilóta 40 évesen nyugdíjba megy, nem is olyan sovánka nyugdíjba... Ezek a zûrhajósok meg lazán laknak fenn az ISS-en hónapokat még ennyi idõsen... Szóval egy percig nem irigylem tõlük. Meg vedd hozzá, hogy az irodát, gyárat nem lövik fel az ûrbe, nem ég el az indítópadon vagy esik darabjaira visszaérkezéskor, szóval érted...
Ahhoz képest hogy ezt kb. tíz év alatt keresnék meg sokan itthon. Vagy még több... Persze nem szabad összehasonlítani, de azért... ...vicces. Vagy nem.
szerk.: igen persze, csak mégis... Olyan furcsa ez. No mindegy, OFF lezárva részemrõl. :-)
szerk.: igen persze, csak mégis... Olyan furcsa ez. No mindegy, OFF lezárva részemrõl. :-)
A Forbes magazinban egy ilyen van, 2007-es cikkben:
average annual wages for astronauts $87,039
Ez cca 20 milla évente forintban. Annyira nem sok... (persze, ha átlag...)
average annual wages for astronauts $87,039
Ez cca 20 milla évente forintban. Annyira nem sok... (persze, ha átlag...)
A szerszámtáskát nem sokat keresték... :-))
(Nincs, de tuti fenn van a neten, mert költségvetési tétel, s az ilyenre az amcsik figyelnek)
(Nincs, de tuti fenn van a neten, mert költségvetési tétel, s az ilyenre az amcsik figyelnek)
Van arról valakinek információja, hogy mennyit kereshetnek az amerikai ûrhajósok? (ISS legénysége)
Közben eszembe jutott, hogy néztem már. Még régen a Bajai Csillagvizsgálóban estem át a tûzkeresztségen, szintén egy Nap-észleléssel. Emiatt felejtettem el, mert én a halványabb objektumokra koncentráltam akkor, amikor azt a felelõtlen kijelentést tettem
Pedig nagy élmény!
Pl. a Coronado PST-ben is van egy hasonló szûrõ (na jó, nem pont ugyanaz a H-alpha szûrõ van, mint amirõl szó van/volt)!
Iszonyat jó benne a Nap látványa!
Pl. a Coronado PST-ben is van egy hasonló szûrõ (na jó, nem pont ugyanaz a H-alpha szûrõ van, mint amirõl szó van/volt)!
Iszonyat jó benne a Nap látványa!
Én még szabad szemmel soha nem néztem Halfa oklis távcsõbe. De mivel szûrõrõl van szó, nyílván csökken az összintenzitás. Viszont fotografálni mindenképpen jó, hisz mind a film, mind a CCD chip érzékenyebb a vörösben, mint a rövidebb hullámhosszakon.
Így már világos. Köszi mindenkinek.
És ez a szûk tartomány lehetõvé teszi, hogy szemmel bármit is lássunk, vagy csak fényképezésre jó, hosszú záridõkkel? Ez a hullámhossz a vörösben van valahol, tehát elvileg láthatjuk, de elég erõs marad, a szemnek? Lehet, hogy nagyon amatõr kérdés, akkor bocs.
És ez a szûk tartomány lehetõvé teszi, hogy szemmel bármit is lássunk, vagy csak fényképezésre jó, hosszú záridõkkel? Ez a hullámhossz a vörösben van valahol, tehát elvileg láthatjuk, de elég erõs marad, a szemnek? Lehet, hogy nagyon amatõr kérdés, akkor bocs.
Na, hárman csak összehozunk valamit!
Végülis Te vagy legközelebb a témához!
Végülis Te vagy legközelebb a témához!
Noli válasza helyes a H-alfa szûrõ témában. Így viszont nem értem az elsõ mondatának elsõ részét
A H-α szûrõ nem tesz semmi más hullámhosszat láthatóvá, kivéve azt, amire kalibrálva van. Ha egy sima kiskereskedelmi távcsõ és szûrõ elérhetõvé tenné a 3nm-t, akkor már nem itt járnánk csillagászat ügyileg... szóval az marhaság.
A 3nm a szûrõ áteresztési intervallumát jelenti tehát, a 656,3nm körüli 3nm-es hullámhosszon enged át.
A H-α szûrõ nem tesz semmi más hullámhosszat láthatóvá, kivéve azt, amire kalibrálva van. Ha egy sima kiskereskedelmi távcsõ és szûrõ elérhetõvé tenné a 3nm-t, akkor már nem itt járnánk csillagászat ügyileg... szóval az marhaság.
A 3nm a szûrõ áteresztési intervallumát jelenti tehát, a 656,3nm körüli 3nm-es hullámhosszon enged át.
Nekem szerencsém van, hogy nincs bioritmusom, így nem okoz gondot alkalmanként bármely órán frissnek és üdének lenni, kivétel a 11-13 közti idõszak, akkor csak a vegetatív rendszereim mûködnek...
Hát, nem szívesen tenném. Aztán teljesen használhatatlan leszek másnap
A késõn fekvés sem megoldható? Bár én meg inkább kelek kettõkor, mintsem akkor feküdjek le...
De a csuda kel fel ezért ilyen korán, én még most is alig tértem magamhoz
Késõbb nyugszik, korábban kel a Nap, ennyi. :-) Egyébként valóban furi kicsit, elég hirtelen volt a váltás...
21-én viszont újra jön az ISS is! :-)
21-én viszont újra jön az ISS is! :-)
Annyiban kiegészíteném Tomi nagyszerû válaszát, hogy a H-alfa szûrõ a hidrogén által kibocsátott 656,3 nm-es (az ekörüli) sugárzást engedi át, ez a sugárzás pedig akkor jön létre, ha a H atommag körüli gerjesztett elektron a 3-asról a 2-es pályára "ugrik le", vagyis ezek energiaszitjének különbözete távozik a sugárzás formájában. (http://www.wvi.com/~rberry/astronomy/qsipictures/nan_in_halpha.jpg )
Ez a 656,3 nm szín szempontjából a vöröseknek felel meg, vagyis egy H-alfával szûrt felvétel vörös színben mutatja az objektumot.
Ez egy H-alfás Nap fotó:
Link
Ez meg egy FF kép (Észak-Amerika köd), amely H-alfás:
Link
Ez ugyanúgy a megfelelõ energiaszintre gerjesztett H által kibocsátott sugárzást mutatja meg.
Ez a 656,3 nm szín szempontjából a vöröseknek felel meg, vagyis egy H-alfával szûrt felvétel vörös színben mutatja az objektumot.
Ez egy H-alfás Nap fotó:
Link
Ez meg egy FF kép (Észak-Amerika köd), amely H-alfás:
Link
Ez ugyanúgy a megfelelõ energiaszintre gerjesztett H által kibocsátott sugárzást mutatja meg.
Aha, nem semmi. 3nm az UV és a röngen sugárzás között van valahol.
Nem az üveganyag vagy a gõzölt fémréteg vastagsága 3 nm, hanem a fényhullám hossza 3 nm!
Ez számunkra nem látható tartomány, de a szûrõ segítségével láthatóvá válnak; nem kell hozzá semmi spéci eszköz!
Ez számunkra nem látható tartomány, de a szûrõ segítségével láthatóvá válnak; nem kell hozzá semmi spéci eszköz!
Köszi. Akkor 3nm vastag, és ezek szerint a H-alfa-bõl elvileg egyértelmû lehet a hullámhossz. Ez valami látható tartományban van, vagy spéci érzékelõ is kell hozza?
Legtöbbször a csillagászati megfigyeléseknél (én legalábbis eddig csak itt találkoztam velük) használják az ilyen szûrõket!
A "mûködési" elve: mivel a fény különbözõ hullámhosszúságú tartományban terjed, így azt összetevõire lehet bontani (prizma)!
Az általad említett cikkben a diffúz-ködöket említik!
A diffúz ködökben/környékén van egy nagy fényes, forró csillag! Ez a csillag a hõenergiával ionizálja a ködben levõ hidrogén (és/vagy oxigén)-molekulákat! Ezek az ionok más és más frekvencián rezegnek, így más hullámhosszúságú fényt bocsátanak ki!
A különbözõ szûrõk, a fénynek az ebbe a hullámhosszba tartozó részét engedik vagy nem engedik át! Ezáltal láthatóvá válnak azok a tartományok is, amiket vizuálisan nem észlelünk.
Remélem nem hagytam ki semmit!
Szerk.: ja az lemaradt, hogy a szám azt jelenti, hogy az aktuális szûrõ hány nm (nanométer)-en enged át vagy vág le!
A szûrést pedig egy, az üveg felületére gõzölt ezredmilliméter vastagságú fémréteggel érik el!
A "mûködési" elve: mivel a fény különbözõ hullámhosszúságú tartományban terjed, így azt összetevõire lehet bontani (prizma)!
Az általad említett cikkben a diffúz-ködöket említik!
A diffúz ködökben/környékén van egy nagy fényes, forró csillag! Ez a csillag a hõenergiával ionizálja a ködben levõ hidrogén (és/vagy oxigén)-molekulákat! Ezek az ionok más és más frekvencián rezegnek, így más hullámhosszúságú fényt bocsátanak ki!
A különbözõ szûrõk, a fénynek az ebbe a hullámhosszba tartozó részét engedik vagy nem engedik át! Ezáltal láthatóvá válnak azok a tartományok is, amiket vizuálisan nem észlelünk.
Remélem nem hagytam ki semmit!
Szerk.: ja az lemaradt, hogy a szám azt jelenti, hogy az aktuális szûrõ hány nm (nanométer)-en enged át vagy vág le!
A szûrést pedig egy, az üveg felületére gõzölt ezredmilliméter vastagságú fémréteggel érik el!
ma reggeli hold. Link
sajnos kicsit lekestem rola, illetve a nagy reggeli rohanasban nem vettem a faradsagot hogy allvanyt hasznaljak.
sajnos kicsit lekestem rola, illetve a nagy reggeli rohanasban nem vettem a faradsagot hogy allvanyt hasznaljak.
Igen azért, mert a vasmû füstje mögött közvetlen már narancssárga, de itt már kitért nagyjából a füst mögül a Hold, ezért itt már nem annyira erõsen sárga.
Itt sem jön be. A szatelitrakker meg nem jelzi az iridium Flareeket. Erre meg a szemem láttára ment az IRI megint.