Globális jelenségek

Esélytelen :-)

Akkor én itt már semmit sem tehetek.
(ja melelsleg hallottátok, hogy a föld lapos és egy teknõsbéka tartja a hátán, amit egy másik teknõsbéka tart a hátán, amit ugyancsak egy 3-ik tenõsbéka tart a hátán és így tovább)

Az kész

Nem tudom, mennyit olvastál végig a leírtakból, de ha ennyit tudtál leszûrni belõle, az legyen a te bajod.
Hidd el, mindig belátom, ha nincs igazam, de ostobaságot mindegy mennyien mondják, nem fogadok el. De éppen ezért nincs értelme a további fejtegetésnek.

Pedig ilyet középiskolában is tanítanak...

Ja és félre ne érts, nem személyesen veled van bajom, de nem értem, hogy nem lehet megérteni és egyáltalán elfogadni, vagy csak egy kicsit is feltételezni, hogy ESETLEG nem neked van igazad.

CSak az arisztotelészi példára, a nyílra és a teknõsbékára tudok visszautalni.

Ez nem semmi, hogy valaki nem fogja fel, hogy nincs igaza. Már bocsánat, de itt kb 12-szer leírták és bebizonyították, hogy nincs igazad, Te pedig egyszer sem bizonyítottad be, hogy neked van igazad, csak mindenféle hitrõl beszélsz.

Fel kell lapozni egy középiskolás matematika könyvet a valószínûségszámítás alapjai címû résznél, ott, hogy mik azok a független elemi események. MI az az eseménytér és mi az esemény, mi a valószínûség. És ezután addig kell olavsni, míg a tévképzetek megdõlnek.

Már sorry, de ez az én vakvágányom.

No comment pliz.

Te másról beszélsz. Folyamatosan összekevered a pillanatnyi esélyt, és a sorozat esélyét. Én is azt mondom, hogy a pénzfeldobásnak minden esetben 50 százalékos az esélye. De, ha elõtte 25-ször fek volt, akkor valójában ez az 50 csak elméletileg létezik, gyakorlatilag egészen minimális. Ettõl még bekövetkezhet.

"Értelek, de én ezt az elméletet nem fogadom el, mert semmi nincs elõzmény nélkül."

Tehát ha gyanútlanul egy olyan pénzérmét kezdek el dobálni, amivel elõtte te elõtte sorozatban tízszer fejet dobtál, akkor azt kellene tapasztalnom, hogy furcsamód sok írást dobok a "kiegyenlítõdés" miatt? Vagy ez csak akkor érvényes, ha te dobálod tovább? Elég furcsa dolgokra vezetne, ha a világ így mûködne,,, Ez nem hit vagy elfogadás kérdése: a tudomány történetében rengeteget foglalkoztak hasonló kérdésekkel, de az összes tapasztalat és elméleti megfontolás azt igazolta, amirõl mi most hiába próbálunk téged meggyõzni. Nem hinném, hogy merõ tévedésbõl tanítják ezt mindenütt a valószínûségszámítás alapjai között...

Legutóbbi példád alapján: én végig arra próbáltam rávilágítani, hogy ha már a második pörgetésnél tartasz, abban MINDIG 50% a piros esélye, akár fekete, akár piros jött ki elõtte.

"Ha azt mondom, hogy kétszer piros lesz, annak csak 25 százalék az esélye" - a lényeg, hogy ez csak akkor igaz, ha még az elsõ pörgetés ELÕTT jelented ki. Ha lottózol, az 5 találat esélye mindaddig 1 a 43 millióhoz, amíg el nem kezdõdött a húzás. De tegyük fel, azt látod, hogy négy számot már kihúztak, és addig mind a négyet eltaláltad. Ebben a pillanatban már 1/86 az esélyed, hogy a végén ötösöd lesz! Ha az "elméleted" igaz lenne, akkor ebben az esetben a még bent lévõ 86 golyó közül csak 1/43000000 eséllyel jönne ki az, amivel meglenne az ötösöd... ennek ellenére mégis jó pár embernek összejött már.

A mi esetünkben: lehet, hogy csak 1% az esélye annak, hogy 20000 évig nem tör ki "szupervulkán". De amikor ott tartunk, hogy már 19900 éve nem tört ki, akkor ez nem azt jelenti, hogy a következõ 100 évben 99% eséllyel "bepótolja".

Értelek, de én ezt az elméletet nem fogadom el, mert semmi nincs elõzmény nélkül. Ez az ok-okozati összefüggést tagadja, ha csak önmagában nézzük a dolgot.
Annak, hogy a rulettben piros jön ki, 50 százalék az esélye. A második pörgetésnek is ötven, de ha azt mondom, hogy kétszer piros lesz, annak csak 25 százalék az esélye. Ezért nem lehet önmagában nézni, csak folyamatban mindent. Ami egyszer bekövetkezett, annak legközelebb kisebb az esélye, ami pedig nem, annak nõ.

Szerintem egyszerûbben is meg lehet értetni ezt a százalékos esély dolgot.
Az esély mindig _egyetlen adott alkalomra_ érvényes, és nem pedig az összes alkalom átlaga. Ezzel érthetõ szerintem, hogy miért nem változik valaminek az esélye, ha x alkalommal már bekövetkezett, vagy épp nem következett be. Vagyis az elsõ, a második, a harmadik stb. alkalmak egymástól különálló dolgok, ahogy Usrin is mondta, a lottó számgolyói nem tudják, hány húzás volt már és hányszor illik kijönniük, számukra csak az adott aktuális húzás létezik.
Ha kicsit jobban át akarod látni ezeket a viszonyokat, olvasd el Edwin Abbot Síkföld címû nagyszerû, szórakoztató, egyéni és igazán lenyûgözõ regényét! Link

Kedves Leifur akkor számolj úgy!:-)

Az éghajlatváltozás úgyis azon múlik, mennyire enged a világ a globalizációnak, és ezzel együtt a multiknak, és mennyire hajlandóak ezek pillanatnyi érdekeit korlátozni a Föld hosszútávú érdekeiért.
Egy esetleges szupervulkán is csupán rövid ideig, átmenetileg változtatna az irányokon, ám más összefüggésben számos olyan veszélyt rejt, ami rosszabb hatással jár, mint az egyenletes felmelegedés. És innen indultunk ki, az hogy a szupervulkán kitörésének mennyi a százalékos esélye, mellékes.

Stelvio, ez "ügyes" lezárás, bár szerintem csak Usrin malma õrölt ebben a vitában. :]