Csillagászat és űrkutatás
Köszönöm szépen!
A meteorológia elõtt a csillagászat érdekelt, ám elõbbi okán elsikkad az utóbbi, he-he!
A gyorstalpalód okán, mint vegyészecske vissza jöttek a tizenévesként tanulgatott dolgok.
Egy összefogó gyorstalpaló: Link
A meteorológia elõtt a csillagászat érdekelt, ám elõbbi okán elsikkad az utóbbi, he-he!
A gyorstalpalód okán, mint vegyészecske vissza jöttek a tizenévesként tanulgatott dolgok.
Egy összefogó gyorstalpaló: Link
És még mindig van aki bedõl az augusztusi marsos körlevélnek "olyan lesz mint a telihold"... [esõ]
Ha lesz még egy kis szabadidõm, akkor azt is leírom, így zanzásítva. Mert ugye a nukleoszintézisnek ez csak egy eleme. Ezután jön csak el az ideje az s- r- és p-folyamatok ünnepének
Most látom csak, hogy AGN-t írtam az aszimptotikus óriáságra, ami nem helyes, lévén hogy az Active Galactic Nuclei AGB a helyes.
Most látom csak, hogy AGN-t írtam az aszimptotikus óriáságra, ami nem helyes, lévén hogy az Active Galactic Nuclei AGB a helyes.
Nagyon szép és hasznos leírás!
Annó, a csillagászatnak ez a része (asztrofizika) nagyon érdekelt, illetve a mag összeomlása utáni rész!! Itt kezdõdnek az igazán érdekes dolgok (számomra)!
Régen volt, de az elõbbieket olvasva, ismét neki kéne kezdeni...
Annó, a csillagászatnak ez a része (asztrofizika) nagyon érdekelt, illetve a mag összeomlása utáni rész!! Itt kezdõdnek az igazán érdekes dolgok (számomra)!
Régen volt, de az elõbbieket olvasva, ismét neki kéne kezdeni...
Ha már felmerült a csillagok fõsorozat utáni fejlõdése... Egy kis gyorstalpaló, amíg ídeér a zivatar
Tehát a csillag a fõsorozaton (ZAMS - Zero Age Main Sequence)hidrogént "éget" a magjában. Ez nagyjából közismert. Maghõmérséklettõl (tömegtõl) függõen 2 fontos ciklus létezik a p-p (proton-proton) és a CNO-ciklus. Link
Amint a H tömegaránya (a magban!) nagyjából 1% alá csökken, az energiatermelés is rohamosan esik. A sugárzási egyensúly megszûnik és a mag elkezd összehúzódni. Ezzel egyidejûleg nõ a hõmérséklete is. Ez a hõmérsékletemelkedés elég arra, hogy a mag külsõ rétegeiben is beindulhasson a H-fúzió (héjégés). Az ebben az állapotban lévõ csillagok "rajzolják ki" a Herzsprung-Russel Diagram ( Link ) szubóriás ágát Link .
A mag további összehúzódása révén, a csillag végül sugárzási egyensúlyba jut. Ezért viszont azzal "fizet", hogy a külsõ rétegei felfúvódnak, hidegebbé válnak és konvektívek lesznek. Az egyensúly beálltával, már vörös óriás állapotról beszélünk. Ezek a csillagok alkotják az vörös óriáságat (RGB - Red Giant Branch). A hõmérséklet emelkedésével azonban megindul a magban a hélium fúziója is, miközben azért folyik a hidrogénhéj égése (3-alfa folyamat, a hélium mag ugye az alfa részecske) miközben azért folyik a hidrogénhéj égése . Ez kb 100 millió K hõmérsékletnél történik. Ha a csillag tömege nem nagyon nagy ( 2-3 naptömeg) akkor a magja, mely ugye most már szinte csak héliumból áll, un. elfajult állapotba kerül. Így a meginduló He-fúzió egy ún. hélimmag-villámot okoz. Részletezések nélkül: ebben az állapotban a nyomás nem függ a hõmérséklettõl. Így a beinduló égés miatti emelkedõ hõmérséklet nem okoz nyomásemelkedést, ami csökkentené az energiatermelést a táguláson keresztül. Ennek az a következménye, hogy a fúziós ráta nagyon gyorsan nõ. Egészen addig ameddig az elfajulás meg nem szûnik. A magjukban He-t égetõ csillagok már a HRD horizontális óriáságán (HB) helyezkednek el. Az úgynevezett reakciós fõcsatornában héliumból szén keletkezik. A szén viszont a jelenlévõ héliummagok befogásával oxigénné is fuzionál. A kiéget C-O mag körül égnek a hélium és a hidrogén héjak. Az ilyen csillagok prezentálják az aszimptotikus óriáságat (AGN - Asymptotic Giant Branch) A szén-oxigén magban ekkor szinte lejátszódnak ugyanazok a folyamatok amik a héliummagnál is. (elfajulás, szénmag-villám stb) Ekkor már létrejöhetnek az un héjvillámok is, annak analógiájára, mint ahogy a magoknál. 600 millió K-nél beindul a szén fúziója is. A fõcsatornában oxigén, neon és nátrium keletkezik. Persze a mellékágakban szinte mindenféle elem legyártódik 24-25 magtömegig. Itt például jelentõs tömegû magnézium is.
1 milliárd K körül megindul a neon égése is, ahol szintén oxigén és magnézium keletkezik végtermékként. Majd nem sokkal késõbb az oxigén is beadja a derekát (ugye ekkor már sok reakció végtermékeként). Oxigénfúzió fõcsatornájában végtermékként a szilíciumé a legnagyobb nettó mennyiség. Ekkor jön azon elemek fúziója melyek végterméke a vas, a kobalt vagy a nikkel. A fõ reakció a Si-Fe. Mellékszálakként a fizikai törvények keretein belül már szinte mindnki egyesül mindenkivel Ekkor érkezik el az a pillanat amikor a magokban, az egy nukleonra (magalkotó) esõ energia már nagyon nagy (maximális). A reakciós ráta hirtelen drasztikus csökkenésnek indul a magban, miközben a héjak még serényen égetik a hidrogént, héliumot, szenet stb. Csakhogy ekkor már a gravitációé a fõszerep és mag összeomlásnak indul. De ez már egy másik történet
Tehát a csillag a fõsorozaton (ZAMS - Zero Age Main Sequence)hidrogént "éget" a magjában. Ez nagyjából közismert. Maghõmérséklettõl (tömegtõl) függõen 2 fontos ciklus létezik a p-p (proton-proton) és a CNO-ciklus. Link
Amint a H tömegaránya (a magban!) nagyjából 1% alá csökken, az energiatermelés is rohamosan esik. A sugárzási egyensúly megszûnik és a mag elkezd összehúzódni. Ezzel egyidejûleg nõ a hõmérséklete is. Ez a hõmérsékletemelkedés elég arra, hogy a mag külsõ rétegeiben is beindulhasson a H-fúzió (héjégés). Az ebben az állapotban lévõ csillagok "rajzolják ki" a Herzsprung-Russel Diagram ( Link ) szubóriás ágát Link .
A mag további összehúzódása révén, a csillag végül sugárzási egyensúlyba jut. Ezért viszont azzal "fizet", hogy a külsõ rétegei felfúvódnak, hidegebbé válnak és konvektívek lesznek. Az egyensúly beálltával, már vörös óriás állapotról beszélünk. Ezek a csillagok alkotják az vörös óriáságat (RGB - Red Giant Branch). A hõmérséklet emelkedésével azonban megindul a magban a hélium fúziója is, miközben azért folyik a hidrogénhéj égése (3-alfa folyamat, a hélium mag ugye az alfa részecske) miközben azért folyik a hidrogénhéj égése . Ez kb 100 millió K hõmérsékletnél történik. Ha a csillag tömege nem nagyon nagy ( 2-3 naptömeg) akkor a magja, mely ugye most már szinte csak héliumból áll, un. elfajult állapotba kerül. Így a meginduló He-fúzió egy ún. hélimmag-villámot okoz. Részletezések nélkül: ebben az állapotban a nyomás nem függ a hõmérséklettõl. Így a beinduló égés miatti emelkedõ hõmérséklet nem okoz nyomásemelkedést, ami csökkentené az energiatermelést a táguláson keresztül. Ennek az a következménye, hogy a fúziós ráta nagyon gyorsan nõ. Egészen addig ameddig az elfajulás meg nem szûnik. A magjukban He-t égetõ csillagok már a HRD horizontális óriáságán (HB) helyezkednek el. Az úgynevezett reakciós fõcsatornában héliumból szén keletkezik. A szén viszont a jelenlévõ héliummagok befogásával oxigénné is fuzionál. A kiéget C-O mag körül égnek a hélium és a hidrogén héjak. Az ilyen csillagok prezentálják az aszimptotikus óriáságat (AGN - Asymptotic Giant Branch) A szén-oxigén magban ekkor szinte lejátszódnak ugyanazok a folyamatok amik a héliummagnál is. (elfajulás, szénmag-villám stb) Ekkor már létrejöhetnek az un héjvillámok is, annak analógiájára, mint ahogy a magoknál. 600 millió K-nél beindul a szén fúziója is. A fõcsatornában oxigén, neon és nátrium keletkezik. Persze a mellékágakban szinte mindenféle elem legyártódik 24-25 magtömegig. Itt például jelentõs tömegû magnézium is.
1 milliárd K körül megindul a neon égése is, ahol szintén oxigén és magnézium keletkezik végtermékként. Majd nem sokkal késõbb az oxigén is beadja a derekát (ugye ekkor már sok reakció végtermékeként). Oxigénfúzió fõcsatornájában végtermékként a szilíciumé a legnagyobb nettó mennyiség. Ekkor jön azon elemek fúziója melyek végterméke a vas, a kobalt vagy a nikkel. A fõ reakció a Si-Fe. Mellékszálakként a fizikai törvények keretein belül már szinte mindnki egyesül mindenkivel Ekkor érkezik el az a pillanat amikor a magokban, az egy nukleonra (magalkotó) esõ energia már nagyon nagy (maximális). A reakciós ráta hirtelen drasztikus csökkenésnek indul a magban, miközben a héjak még serényen égetik a hidrogént, héliumot, szenet stb. Csakhogy ekkor már a gravitációé a fõszerep és mag összeomlásnak indul. De ez már egy másik történet
Na, akkor mégegyszer Ha a H magok fuzionálnak akkor az H-fúzió. Ha a hélium magok (3 alfa folyamat) akkor He-fúzióról beszélünk stb. Tehát nem beszélhetünk vas fúzióról, mert az a végtermék, nem pedig a kiinduló. A barátodnak igaza van egyébként. Annyival kiegészítve, hogy Ni és Co is létrejöhet a legvégsõ folyamatokban.
Végre megkaptam a teleszkópidõt és elkészült a Pluto felvétel, ezúttal három (RGB) színben
Elkerülendõ a szines Neptunusz-képpel kéretlenül kapott "szemüveges 3D" látványt, három külön képet kértem vörös-zöld-kék szûrõvel a robottávcsõtõl. Összegzem õket és letisztítom. Manapság ez már nem is "nagy durranás" DE kicsit Clyde Tombaugh nyomába lépünk, ha nem is akkora munkával ("Tombaugh szisztematikusan végigfényképezte a Naprendszer síkját, majd egy-két héttel késõbb ismét lefényképezte a már megörökített helyeket. Ezután a képpárokat összehasonlította, és olyan fénypontokat keresett, melyek idõközben elmozdultak. A felfedezéshez összesen 6000 négyzetcentiméternyi fényképlemezt vizsgált át, ahol egyenként összesen 1,5 millió csillagot vett szemügyre. 1930. február 18-án fedezte fel az egyik képpáron az elmozdulást, vagyis a bolygót, melyet Pluto-nak neveztek el.") Kevés idõm van, mostanában sokat focizok, ping-pongozom és játszom mindenfélét, közben próbálom a természet felé fordítani a gyerkõcöket, pld. hogy ne az legyen elsõ reakciójuk egy rovar vagy pók láttán hogy péppé tapossák [esõ] nehezen akarják megérteni, miért is ne tegyék mert olyan rondák... Ha kész a képösszegzés a Plutóról, rögvest hozom
Elkerülendõ a szines Neptunusz-képpel kéretlenül kapott "szemüveges 3D" látványt, három külön képet kértem vörös-zöld-kék szûrõvel a robottávcsõtõl. Összegzem õket és letisztítom. Manapság ez már nem is "nagy durranás" DE kicsit Clyde Tombaugh nyomába lépünk, ha nem is akkora munkával ("Tombaugh szisztematikusan végigfényképezte a Naprendszer síkját, majd egy-két héttel késõbb ismét lefényképezte a már megörökített helyeket. Ezután a képpárokat összehasonlította, és olyan fénypontokat keresett, melyek idõközben elmozdultak. A felfedezéshez összesen 6000 négyzetcentiméternyi fényképlemezt vizsgált át, ahol egyenként összesen 1,5 millió csillagot vett szemügyre. 1930. február 18-án fedezte fel az egyik képpáron az elmozdulást, vagyis a bolygót, melyet Pluto-nak neveztek el.") Kevés idõm van, mostanában sokat focizok, ping-pongozom és játszom mindenfélét, közben próbálom a természet felé fordítani a gyerkõcöket, pld. hogy ne az legyen elsõ reakciójuk egy rovar vagy pók láttán hogy péppé tapossák [esõ] nehezen akarják megérteni, miért is ne tegyék mert olyan rondák... Ha kész a képösszegzés a Plutóról, rögvest hozom
Nem a vas az utolsó? A barátom vegyész és szereti az asztrokémiát csak azért kérdem... "Igen, a csillagokban a Fe-ig megy, mert az a legstabilabb mag (kotesi energia/nukleonok szamat tekontve)." "Fe utaniak proton vagy neutron befogassal, foleg szupernovarobbanasok kornyezeteben."
szerk: szerintem félreértettük egymást azt írtad h al-ból fe keletkezik? mert én arra gondoltam. és a vasnál nehezebb elemek sn-kor keletkeznek.
szerk: szerintem félreértettük egymást azt írtad h al-ból fe keletkezik? mert én arra gondoltam. és a vasnál nehezebb elemek sn-kor keletkeznek.
Persze, nem is lehet. Ez nekem is feltûnt, de mentségemre szolgáljon, hogy nem én írtam a cikket.
Hogy pontosak legyünk, amikor az Al-28 kezd "saját magával" fuzionálni, az az utolsó lépés, akkor keletkezik az Fe-56. Ezután már tényleg elfogytak a folyamatok, és jöhet a szupernovarobbanás.
A vas tényleg nem fuzionál spontán, kell neki aktiválási energia, ami a szupernova robbanásakor bõven meg is van. Tahát a robbanás kezdetéig a vas nem fuzionál.
A vas tényleg nem fuzionál spontán, kell neki aktiválási energia, ami a szupernova robbanásakor bõven meg is van. Tahát a robbanás kezdetéig a vas nem fuzionál.
Khmm.. Az márpedig alumínium. A vas már nem fuzionál!!! Illetve igen (és ez a mi szerencsénk), de az már nem energiatermelõ folyamat.
Az vas fúzió, szerintem és nem alumínium Az a legstabilabb, addig az elemig energia szempontjából nyereséges a fúzió. A vasnál nehezebb elemek képzõdéséhez plusz energia kell, ezért képzödnek szupernóva robbanásokkor Amúgy a cikk szerintem is érdekes... Nem állíthatjuk, hogy a legnagyobb, mert nem ismerjük az összeset.
Nincs mit
Az anyagledobásokban egyébként szerepe van a künönbözõ mag- és héjvillámoknak is. Persze csak az óriás ágon és az AGN-on (aszimptotikus óriás ág - assimptotic giant branch)
Az anyagledobásokban egyébként szerepe van a künönbözõ mag- és héjvillámoknak is. Persze csak az óriás ágon és az AGN-on (aszimptotikus óriás ág - assimptotic giant branch)
Így van, ez így a pontos, köszi.
"Ez elõtt persze már jópár alkalommal bõven ledob magáról több naptömegnyi anyagot "robbanásokban"" – na ez az, ami az Eta Car esetében legalább egyszer már megtörtént, a Betelgeuse esetében viszont még nem. Ebbõl gondolom, hogy nem a Betelgeuse lesz a következõ szupernova .
"Ez elõtt persze már jópár alkalommal bõven ledob magáról több naptömegnyi anyagot "robbanásokban"" – na ez az, ami az Eta Car esetében legalább egyszer már megtörtént, a Betelgeuse esetében viszont még nem. Ebbõl gondolom, hogy nem a Betelgeuse lesz a következõ szupernova .
Nem tudom pontosan, hogy a 427 fényév milyen mérési módszerbõl származik. Van ezer féle. Persze ezeknek a nagy része másodlagos, kalibrált módszer. A 640 fényév a trigonometrikus parallaxisból jön. Ill. annak a pontosításával.
A Betelgeuse félszabályos változó. Link A mira típusuakhoz nem sok köze van Link GCSV deffinícó szerint minimum 2,5 magni a változás a miráknál, ami az alfa orira nem teljesül.
A magkollapszus elõtti "utolsó percekrõl" valójában nem sokat tudunk. Csak modellek vannak erre vonatkozóan.
Pl a legnagyobb TÖMEGÛ csillagok magjában az utolsó égési fázis, az alumínium fúziója, az elméletek szerint mindössze 27 percig tart 1 milliárd K körüli hõmérsékleten. Ez még egy szempillantásnyi sincs a csillag egész életéhez képest. Utána zutty Ez elõtt persze már jópár alkalommal bõven ledob magáról több naptömegnyi anyagot "robbanásokban". Ez egyébként szinte minden csillagra igaz, amelynek elég nagy a tömege ahhoz, hogy az elfajult héliumot fúzióra bírja. Ez néhány naptömeg felett már megvalósul.
A Betelgeuse félszabályos változó. Link A mira típusuakhoz nem sok köze van Link GCSV deffinícó szerint minimum 2,5 magni a változás a miráknál, ami az alfa orira nem teljesül.
A magkollapszus elõtti "utolsó percekrõl" valójában nem sokat tudunk. Csak modellek vannak erre vonatkozóan.
Pl a legnagyobb TÖMEGÛ csillagok magjában az utolsó égési fázis, az alumínium fúziója, az elméletek szerint mindössze 27 percig tart 1 milliárd K körüli hõmérsékleten. Ez még egy szempillantásnyi sincs a csillag egész életéhez képest. Utána zutty Ez elõtt persze már jópár alkalommal bõven ledob magáról több naptömegnyi anyagot "robbanásokban". Ez egyébként szinte minden csillagra igaz, amelynek elég nagy a tömege ahhoz, hogy az elfajult héliumot fúzióra bírja. Ez néhány naptömeg felett már megvalósul.
Szerintem az átmérõjére gondoltak, de legfeljebb csak a "környékünk" legnagyobb csillaga.
Egyébként a cikk több ponton is pontatlan (vagy a könyveim?), itthon több könyv is 427fé-t ír a távolságának.
"A Betelgeusehoz hasonló vörös óriáscsillagok viselkedését az elsõsorban exobolygókat keresõ Kepler-ûrtávcsõ is vizsgálja majd. A felfúvódott Mira típusú változócsillagok így rögzített megfigyeléseit" – A Betelgeusenak semmi köze a Mira-típusú változókhoz, azok hosszú, szabálos periódusban, nagy (5-15mg) fényváltozással változnak.
Ezen kívül, ha egy szupernóva robbanni készül, elõtte több "kisebb" robbanáson esik át, általában nem "egyszerre" robban fel az egész csillag. Az Eta Carinae már átesett az elsõ robbanáson, 1843-ban, 0mg-ig fényesedett. Ekkor dobott le magáról egy réteg anyagot, ami eltakarja a csillagot, ezért szabad szemmel alig látni. (És ez talán nem az elsõ réteg, a körülötte lévõ Kulcslyuk-köd is tõle származik). Egyébként 9000fé-re van tõlünk, és sokkal nehezebb, mint a Betelgeuse.
Ezek alapján szerintem még van egy kis ideje a Betelgeusenak a robbanásig. És, hogy mi az a "legnagyobb", annak érzésem szerint ehhez nem sok köze van.
Egyébként a cikk több ponton is pontatlan (vagy a könyveim?), itthon több könyv is 427fé-t ír a távolságának.
"A Betelgeusehoz hasonló vörös óriáscsillagok viselkedését az elsõsorban exobolygókat keresõ Kepler-ûrtávcsõ is vizsgálja majd. A felfúvódott Mira típusú változócsillagok így rögzített megfigyeléseit" – A Betelgeusenak semmi köze a Mira-típusú változókhoz, azok hosszú, szabálos periódusban, nagy (5-15mg) fényváltozással változnak.
Ezen kívül, ha egy szupernóva robbanni készül, elõtte több "kisebb" robbanáson esik át, általában nem "egyszerre" robban fel az egész csillag. Az Eta Carinae már átesett az elsõ robbanáson, 1843-ban, 0mg-ig fényesedett. Ekkor dobott le magáról egy réteg anyagot, ami eltakarja a csillagot, ezért szabad szemmel alig látni. (És ez talán nem az elsõ réteg, a körülötte lévõ Kulcslyuk-köd is tõle származik). Egyébként 9000fé-re van tõlünk, és sokkal nehezebb, mint a Betelgeuse.
Ezek alapján szerintem még van egy kis ideje a Betelgeusenak a robbanásig. És, hogy mi az a "legnagyobb", annak érzésem szerint ehhez nem sok köze van.
Sem a látszó, sem a valódi átmérõje nem a legnagyobb. Tömegre meg aztán végképp nem.
Noli: az lehet
Noli: az lehet
Elkaptam videokamerával egy hullócsillát.
Kinagyítottam,hogy jobban látszódjék és el kell mondanom,hogy eredeti tempo a film!Élõben szép nagy szikrázó volt...
Link
Kinagyítottam,hogy jobban látszódjék és el kell mondanom,hogy eredeti tempo a film!Élõben szép nagy szikrázó volt...
Link
Szerintem átmérõre értelmezte, mert ha tömegre, akkor megint változik a szitu! Vagy rosszul tudom?
A Világegyetem legnagyobb csillaga? Bárhogy is akarom jól értelmezni, sehogy sem jön össze.
Salo: elõtte tisztázni kell, hogy mit értünk legnagyobbon.
Salo: elõtte tisztázni kell, hogy mit értünk legnagyobbon.
Ha az elõrét is megnézed mellé, nem biztos, hoyg ilyen szép lesz a látvány...
Én úgy tudom, hogy az Eta Carinae sokkal közelebb van élete végéhez, mint a Betelgeuse, és egy ilyen vörös szuperóriásnál ez a 15% "simán" lehet a része a normális pulzálásnak szerintem.
És ez már be is következhetett 640 éven belül akármikor, csak ugye még nem ért hozzánk a jelenség fénye:
Link
Link
Anyagától is függ, hogy mennyire képes megmaradni, míg egyáltalán földet ér. Nem pusztán a sok tonnás kövek maradnak meg... :-)
Akkor ez egy elég ritka esemény, amely bekövetkezett, tudomásom szerint csak egy hiteles alkalom volt ezidáig, mégpedig egy amerikai nõ, akinek a vállát találta el egy meteorit:
"In Sylacauga, Alabama, United States, an 8.5 lb (3.86 kg) sulfide meteorite crashed through the roof of a house. The owner, Mrs. Elizabeth Hodges was hit in her living room after the meteorite bounced off her radio; fortunately, she received only a bad bruise." Ez 1954-ben volt.
Ha nincs rádiója, amin gellert kap a kavics, a német kissrác volna az elsõ :-)
"In Sylacauga, Alabama, United States, an 8.5 lb (3.86 kg) sulfide meteorite crashed through the roof of a house. The owner, Mrs. Elizabeth Hodges was hit in her living room after the meteorite bounced off her radio; fortunately, she received only a bad bruise." Ez 1954-ben volt.
Ha nincs rádiója, amin gellert kap a kavics, a német kissrác volna az elsõ :-)
Bulvár kategória,de érdekes:Link
Bár ha 30centis lyukat ütött,akkor nagyon pici lehetett és egy ekkora darab simán elég a légkörben.Vagy pedig egy tûzgomb darabja.
Szerintem.
Bár ha 30centis lyukat ütött,akkor nagyon pici lehetett és egy ekkora darab simán elég a légkörben.Vagy pedig egy tûzgomb darabja.
Szerintem.
Köszi Rafy a tanácsot, a hétvégén próbálkozom, ha lesz ég. ;-)
A Zselic project..., ezen jót derültem. :-)
A Zselic project..., ezen jót derültem. :-)
Jók ezek!!! Holdnak rövidebb expót hagyj és úgy látszanak majd a sötét "tengerek"!
A Zselic project meg egyre közelebb lesz!
A Zselic project meg egyre közelebb lesz!
Ahogy Rafinak egy köpésre van a Zselic, Neked majdnem ilyen távolság a Hortobágy. ha van lehetõséged kimenni, tedd meg!
Amikor gyerek voltam, még a városból is lehetett látni a Tejutat. Valamikor a hetvenes évek elsõ harmadáig nem volt a városunkban neonlámpa, csak kis "körte" volt minden kandeláberben. Akkor lettek neonok, amikor megépült a lakótelep a város ÉK-i részén, majd kicsit késõbb már a belvárosban is. Én sokáig laktam a belvárosban nagyanyáméknál, de a garázstetõrõl olyan ég volt, hogy ma már a város 20 km-es körzetében nincs... Még amíg csak fehér fényû neonok voltak, valamennyire elment, de amióta bejöttek a narancsszínûek, azóta vége...
Amikor gyerek voltam, még a városból is lehetett látni a Tejutat. Valamikor a hetvenes évek elsõ harmadáig nem volt a városunkban neonlámpa, csak kis "körte" volt minden kandeláberben. Akkor lettek neonok, amikor megépült a lakótelep a város ÉK-i részén, majd kicsit késõbb már a belvárosban is. Én sokáig laktam a belvárosban nagyanyáméknál, de a garázstetõrõl olyan ég volt, hogy ma már a város 20 km-es körzetében nincs... Még amíg csak fehér fényû neonok voltak, valamennyire elment, de amióta bejöttek a narancsszínûek, azóta vége...
"Városi gyerekként" nem is tudom, milyen az igazán csillagos ég. Na, ami késik...