2024. november 28., csütörtök

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#3039
A hidrogén tárolása, szállítása - legyen az komprimált vagy cseppfolyõs állapotban - jelenleg gazdaságosan nem megoldott.
#3038
A közlekedésben is lehet árammal kiváltani az olajat. Példa rá Reykjavík tömegközlekedése, ahol geotermikus erõmûben termelt árammal vizet bontanak, és a városi járatok hidrogénnel üzemelnek.
Link
No persze, Izland elég speciális helyzetben van geotermikus energia tekintetében.
#3037
Usrin: Persze, nem is a 30 évvel van a gond, hanem a tervezett 20 éves ráadással, mert eredetileg az nem volt beletervezve.

Igazából én csak azért kaptam fel a fejem erre a hírre, mert az olajfüggõségünkre nem tudom milyen hatással lenne egy áramtermelõ erõmû. Az olajat legnagyobbrészt ugyanis a közlekedés használja, azon meg semmit nem segít. Tehát az a demagóg, hogy olajválságra atomerõmû a megoldás.
#3036
KP: nem hiszem, hogy ha egyszer megvalósul a fúziós energiatermelés, akkor utána ne tudna mindenütt elterjedni legalább úgy, ahogy az atomerõmûvek is elterjedtek. Innentõl a szolgáltatók versenyezhetnének egymással, és nem lenne senkinek extraprofitja. Nem az "atom" melletti érvként, csak példaként: a nukleáris energiában ma sem lenne senkinek olyan zsarolási potenciálja, mint az olajjal az oroszoknak vagy az OPEC-nek. (Már az uránérckészletek sincsenek annyira a világ néhány pontjára koncentrálva, mint a kõolaj, a fúzióhoz szükséges deutérium pedig minden csepp vízben ott van... Ha a D-D fúzió is megvalósul, ez elég is, de a D-T fúzióhoz is olyan kevés kell a lítiumból, hogy nem volna nehéz hosszú évekre elegendõ készletet felhalmozni. Ill. azért a Li is jó pár helyen megtalálható világszerte.)

A pazarlás szerintem is nagy hátulütõ lehet, nagy kérdés, elég érett lesz-e ahhoz az emberiség, hogy ne éljen vissza vele. szomoru De én remélem a legjobbakat... Nem az "üzemanyag" kifogyásától félek még így sem, hanem mondjuk attól, hogy a rengeteg energia birtokában öncélú környezetátalakításba kezdünk...

A 30 éves (köszönöm a pontosítást!) kor szerintem önmagában semmit nem mond, az autóval (egy futószalagon készülõ tömegtermékkel) való összehasonlítást én kissé demagóg érvnek látom. Pl. a vasúti jármûveknek sokkal több közük lehetne az autóhoz, mint az atomerõmûveknek, mégis, már ezek is jóval hosszabb életcikluson át mûködnek biztonságosan... de még rengeteg példát fel lehetne hozni.

Jó éjt!
#3035
Elkészítettem 106 év csapadékátlagait a fenti szám alatt.Különösebben nem érdekelt senkit.Lehet,hogy semmitmondó,vagy bárki hasonlót 10-et tart a fiókjában,nem tudom...
Mindenesetre próbálok,ha nincs is sok idõm adatokkal szolgálni,amennyiben állnak rendelkezésemre.Mielõtt az éghajlattal kapcsolatos kinyilatkoztatások(volt már sokszor ilyen-de mikor?- ill. katasztrófa fenyeget-de milyen ?-stb.)napvilágot látnának,meg kéne nézni az adatok mit mutatnak.Ez persze olyan tárház,ahonnan mindenki megtalálja magának a megfelelõt.

Visszatérve az említett átlagokra,látszik,hogy az egyes évtizedek csapadéka úgy változott,hogy az utóbbi kb.50 évben mintegy 5%-kal kevesebb ugyan,de a 80-as évek mélypontja után ismét emelkedett,de a szórás is nõtt.Vagyis az átlagok e kiegyenlítettebbnek látszó földrajzi fekvésû helyen(alacsony hegyvidék és dombság találkozása-nem egy kietlen fennsík,hegycsúcs,vagy alföldközép)mutatnak szélsõségesedést és csökkenést,de még nem elviselhetetlen mérvût.Lehet,hogy máshol nem ezt mutatják az adatok,de jó lenne kinyilatkoztatás helyett a bizonyítékok közzététele(persze,ha ennek nincs szerzõi jogvédelmi akadálya).
#3034
Ma láttam lepkét, amúgy rajzanak a méhek is.Link
Azért látom, hogy van akinek ez az idõ természetes, én nem mondanám annak.
#3033
Usrin: Miért gondolod, hogy a nagy energiasûrûség jó? Egyetlen elõnye van, hogy ott nagy lesz a pénzsûrûség is, és máris cseberbõl vederbe estünk. Szerintem a diverzifikált rendszereké a jövõ, és akkor nem forulhat elõ ilyesmi, hogy a Putyin zsarolhatja egész európát. Ha 2100-ig meg is épül az ITER, ami már termelni fog, akkor megint az diktál majd, akinél duruzsol a napkályha. Szerintem könnyen belátható, hogy ez zsákutca. Éppen ezért a nagy energiasûrûségû rendszerek helyett a több lábon állás, és a kis rendszerek hálózata lesz a megoldás. Szerintem.

Másik húzós dolog pedig az emberi természetbõl adódik, nevezetesen ha valami "szinte korlátlanul" rendelkezésre áll, akkor megindul a pazarlás. Mi lenne akkor a ha megvalósul a fúziós erõmû?

Ami az atomerõmûveket illeti, a paksi blokkok 30 évre készültek. Hát nem tudom ki hogy van vele, de én nem szívesen utaznék egy közel 30 éves autóval. Még hogy ha annyira jól karban is van tartva.
#3032
Van az udvaron egy mogyoróbokor,de ha az idõjárásra vagyok kiváncsi a hõmérõt,vagy az eget nézem,pláne nem botanikai szakkönyveket.:-)
A mandulafám meg hamarosan virágba borul.Olvastam,hogy a legmelegebb tél átlaghõmérséklete 3,1 fok volt hazánkban.Most meg 5 foknál tartok...
#3031
Elõre is köszönöm!
#3030
"Ha az atomenergia olyan jó és szuper, akkor miért próbálnak fúziós erõmûvet építeni? Mert hatékonyabb? Ha meglesz, akkor az atomerõmûvekkel mi lesz?"
Azért, mert az energiasûrûségük még az atomreaktorokét is nagyságrendekkel felülmúlja, az "energiahordozójuk" pedig gyakorlatilag korlátlanul hozzáférhetõ. Új atomerõmûvet ezután már nyilván nem építenének, a régieket pedig ugyanúgy leállítják és lebontják, ahogy eddig is tették az élettartamuk végén. (Ez az élettartam egyébként több 20-25 évnél, inkább 35-40 év körüli - lásd pl. Paksot, ahol az elsõ blokk 1982-ben indult.)

"Ennyi idõ alatt, ennyi pénzbõl biztos vagyok benne, hogy egy megújulós "energia parkot" mondjuk fel lehetne húzni."
Abban azért kételkedem, hogy olyan energiapark is kijönne belõle, ami az atomerõmûvel azonos mennyiségû energiát termelne. (Vagy ha igen, az hatalmas területet foglalna el, amit egy sûrûn lakott országban el kellene venni valahonnan...)

A légköri atomrobbantásokat nem értem, miért kapcsolódnak ide, ui. az fizikai lehetetlenség, hogy egy reaktor atombombává váljon...

A nyersanyagokról: az uránérckészletek persze végesek, de várhatóan jóval hosszabb távon fognak elfogyni, mint a kõolaj. Ill. a szaporító (mûködésük további "üzemanyagot" termelõ) reaktorokkal ez az idõszak még sokszorosára elnyújtható.

A geotermikus energiáról pár hozzászólással lejjebb írtam: szép, szép, hogy fûtésre fel tudjuk használni a 100°C körüli rétegvizeket, de az áramtermelés rengeteg új problémát vetne fel. (Nem lenne elég a forró rétegvizet felhozni, majd hidegen kiengedni, ill. egy szokásos hõerõmû mûködtetéséhez ez a hõmérséklet nagyon alacsony.)
#3029
Egyet nem szabad elfelejteni!
Egy botanikai szakkönyvben a mogyoró virágzását ide Zala megyére január közepére teszik!
A virágzás most kezdõdik,vannak még olyan mogyorók amik félig virágoznak,van ami még ki sem nyilt!
Vagyis!
Teljesen átlagos telünk van,márpedig a legjobb indikátorok a növények!
Nem úgy mint az elmúlt években mikor márciusban virágzott a mogyoró!
#3028
A helyes szemlélet:

Link

Kár, hogy ezt nem ismerheti meg minden ember!
#3027
Link
#3026
OK, felhívom az illetõt, megkérdezem hogy mennyire publikus a dolgozata.
#3025
Mika János éghajlatkutatóval készült riport:
Link

Meglepõdtem rajta, mert pl. elég valószínûnek tartja, hogy a Balatonnak a jövõben is lesznek vízszintproblémái, amit hosszabbtávon csak vízutánpótlással lehet megoldani. (?)
#3024
Na igen, hibából tanulva. Egy atomerõmû esetén egy olyan hiba, mely során nagy mennyiségû rádioaktív sugárzás jut a levegõbe, nem napokig, vagy hetekig tarthat, évtizedekig, sõt még tovább is hatással lesz. Hibát pedig az ember szokott elkövetni. Tudom, mit szerettél volna írni Cauchy, de az ellenérv talán nem a legjobb volt. Viszont, ha az atomenergia olyan jó és szuper, akkor miért próbálnak fúziós erõmûvet építeni? Mert hatékonyabb? Ha meglesz, akkor az atomerõmûvekkel mi lesz? Plusz a hulladék. Hát igen, igaz háttal nem kezdünk mondatot, de akkor is ott a gond a hulladékkal. Amint azt látjuk a fosszilis tüzelõanyagok használata során sem lett megoldva a "hulladék" kérdése, pedig elõször azt gondolták, hogy ott a légkör és kész. Vagy mégsem kész...? Az ember felelõtlen tud lenni. A végén meg rádöbben a hibára és jobbik esetben javít rajta. Még mielõtt filozófiai irányba tévedne el az írás.....
Tudtad, hogy a 60-as évekre oly mértékben megnõtt az nukleáris robbantások végett a sugárzás világszerte, hgoy 67, vagy 68-ban határoztak afelõl, hogy beszüntetik a felszíni robbantásokat, így folytatták a felszín alattival is.
Voltak reaktor incidensek, balesetek és nagyon nagyon reméljük, ha lesz is akkor nem lesz káros hatással.
Az urán ára pedig ugyanolyan mértékben változik, mint az olajé. Az olaj (és több mint valószínû az urán sem) lesz már olcsóbb. Az ilyen fajta energiák már nem lesznek olcsóbbak. Talán lesz kisebb visszaesés rövidebb idõre, de már csak emelkedni fog.
10 év kell ahhoz, hogy egy nukleáris erõmûvet megépítsenek (tervezés, kivitelezés, stb...) és kb 20-25 évig szól az élettartamuk emlékezetem szerint. Nem kicsi összeget emészt fel. Ennyi idõ alatt, ennyi pénzbõl biztos vagyok benne, hogy egy megújulós "energia parkot" mondjuk fel lehetne húzni.
A geotermikus energia esetén a Föld hõjét alkalmázzák. Pl, Magyarországon már van olyan család, akik erre ruháztak be. A házukat ilyenformán melegítik. Õk pl nem fognak függni attól hogy lesz-e gáz mondjuk és tudnak-e majd fûteni. Hozzávetõlegesen a beruházás 10-15 év alatt megtérül.
A jövõben a megoldása talán nem a minél nagyobb méretû ipari szintû energia termelés lenne hanem az egyedi, regionális szintû energia termelés.
#3023
Neminném, hogy az atomenergia a múlté lenne: pontosan a nem helyhezkötöttsége és a hatalmas energiasûrûsége miatt.
Igazából még azok a területek nem elég fejlettek, ahol az atomenegrgiát a legjoban ki tudnánk használni: pl ûrutazás, egyéb közlekedés.
Ha meg tudnák oldani az atomenergia ûrhajóhajtómûként való felhasználását, az nagyot lendítene a földi felhasználásán is.

Arról, hogy veszélys vagy környezetszennyezõbb e mint a hagyományos erõmûvek nem érdemes vitatkoni, mert az tény, hogy veszélyesebb, mint egy szélkerék, de attól, hogy veszélyes még nyugodtan felhasználható a technológia betartásával.
Az meg komolytalan ellenérv, hogy ne csináljuk, mert mi lesz ha baleset következik be. Ilyen erõvel semmi elektroomst berendezést, mûholdat, nem ahsználhatunk, semmi nem magunk termelte kaját nem ehetünk, le kellene állítani az ivóvízszolgáltatást, merrt mi lesz ha elromlik és szennyezett vizet iszunk.
Tessék tudomásul venni, hogy ez már nem a középkor, és csak technológiát használva és hibáiból tanulva fejlõdhetünk.
#3022
Ha van már ebbõl a PhD-bõl elkészült és nyilvános anyag, szívesen elolvasnám. nevet Nem ismerem pontosan a mostani geotermikus fûtésmegoldásokat, de ezeken a helyeken valószínûleg forró rétegvizet vesznek ki, azt végigvezetik a fûtõrendszeren, majd a végén kiengedik. Ezt nagy méretekben, áramtermeléshez semmiképp sem lehetne megoldani. (Egyrészt nagyon hamar kifogyna a vízkészlet, másrészt a benne lévõ oldott anyagokkal alaposan tönkretehetjük a talajt v. a befogadó vízfolyást.) Zárt vízrendszer létrehozása viszont szerintem nem lenne egyszerû, és nagy kérdés, hogy megtérülne-e valaha egy ilyen beruházás. A másik gond, hogy ilyen módon alig 100°C-os vizet tudnánk felhozni, az áramtermelõ hõerõmûvekben pedig jellemzõen több száz fokos gõz hajtja a turbinákat...
#3021
Link
#3020
A K+F költségekkel kapcsolatos adat honnan származik? Leginkább arra vagyok kíváncsi, hogy "nukleáris energiatermelés" alatt vajon tényleg csak az atomerõmûveket értették, vagy ide sorolták a fúziós erõmûvekkel kapcsolatos kutatásokat is. (Azért ez egyáltalán nem mindegy.)

Másfelõl: ha tényleg rosszabbul hasznosulnak az atomenergia K+F költségei, ennek szerintem nem az az oka, hogy nincsenek benne új lehetõségek. Sokkal inkább az, hogy irreális félelmek kapcsolódnak hozzá, amit az ellenérdekelt lobbik keményen táplálnak is, ezért a legígéretesebb új beruházásokat is nagyon nehéz megvalósítani. Még akkor is, ha pl. épp a hulladék biztonságos elhelyezését szolgálnák... (Ne feledjük, az atomenergia a "fosszilis" energiatermelõk és a környezetvédõk közös ellensége...)
#3019
Az energetikában a legnagyobb fejtörést az okozza, hogy nehezen lehet megoldani a tárolását. Míg a szén, a kõolaj vagy a földgáz esetében ez nem túl bonyolult, hiszen magát a nyersanyagot tárolják, addig pl. a szélerõmûvek termelte energiát valahogy raktározni kellene. Nemrég beszéltem egy emberrel, aki a megújuló energiaforrásokból, azokon belül is a geotermikus energia hasznosításából ír phd-t, aki azt mondta, Magyarország ritka jó helyzetben van etekintetben és egyáltalán nem kellene aggódnunk a "Barátság" kõolajvezeték csiki-csuki játéka felõl, de természetesen hatalmas beruházásokra lenne szükség. Abszolút környezetbarát módon meg lehetne oldani az energiakérdést, és még vissza is lehetne belõle juttatni a földbe. Egyébként nemcsak lehetne, hanem kellene is. Van már példa kis hazánkban erre, néhány város néhány épületét máris ilyen úton fûtik.
#3018
Noli: Egy darabig persze lehet alkalmazkodni, de ha nem csinálunk semmit, akkor az egészen biztosan kevés lesz...

Cauchy: Ami az atomot illeti, az csak a szokásos észnélküli lobbi, mindegy hogy mi a hír, bármire ugranak, hogy nyomják az atomot. Nem látják be, hogy az már a múlté.

Az elmúlt évtizedekben kb egy nagyságrenddel többet költöttek nukleáris energiatermeléssel kapcsolatos K+F-re, mint pl a megújuló energiaforrsák esetében, mégis az utóbbi hódít. Olyannyita, hogy ha ma valaki minden engedéllyel, és pénzzel rendelkezik pl egy szélerõmû esetében, két év mire szállítják, mert nem tudják teljesíteni a sok megrendelést. Egy szó mint száz, és inkább szeles K+F-be tenném az adóforintokat, mint nukleáris szemét gyártásába.
#3017
Mivel sokat lett emlegetve az anomália, ide is belinkelem.
A 2006-os év, 850 hPa-os nyomási szintjének hõmérsékleti anomáliája, és annak három havi mozgó átlaga:
Link
#3016
Ez így van, ahogy mondod. Mondjuk engem a szélkerék nem zavarna, kurva meg elég sok van a 8-as mellett így is. :-)
#3015
Atommal,szenyvíztisztítóval,hulladékégetõvel,romateleppel,autópályával,repülõtérrel,bányameddõhányóval,vízerõmûvel,börtönnel,kurvaparkkal,szélkerékkel mindenki egyetért,ha nem a szomszédságában van,hanem vagy 100 km-re.
#3014
Atom for president!
#3013
Hasonlóan pesszimista véleményen vagyok, lehet, sokkal kifizetõdõbb lenne inkább telket venni Grönlandon...
Szóval felkészülni a változások elviselésére valószínûleg hasznosabb, hatmilliárd embert nem lehet egy határozattal, törvénnyel, akármivel rávenni arra, hogy ne bocsásson ki annyi ÜVG-t.
#3012
Szépszép, de sajnos ez sem lesz elegendõ, még akkor sem, ha mindenki betartja.

Szvsz a folyamat már nem megforditható, a gazdasági szereplõk csak egy Holnaputn tipusú idõszak uán ébrednek majd fel, vagy pár évvel, hónappal elõtte.

Azt hiszem, már csak a károk enyhitése marad nekünk, más nem.
#3011
Link
#3010
Propaganda kérdése az egész nevet
#3009
Olvastam, de úgy vettem ki, hogy komoly szándék nincs mögötte. szomoru Bármikor találhattak volna jó pár szakértõt, akinek ez a véleménye, csak most ez az Indexnek valamiért érdekes lett. Egyébként attól tartok, hogy ha hivatalos terv lenne, akkor sem tudnának helyet találni új atomerõmûnek Magyarországon... Nyilván 30 km-es körzetben az összes településen népszavazást írnának ki róla, csoda lenne, ha mindenütt megszavaznák. Lásd pl. ezt:
Link Pedig a cement messze nem hangzik olyan rémisztõen az átlagembernek, mint az "atom"...
#3008
Új atomerõmû Magyarországra?
* MTI
2007. január 11., csütörtök 10:30

Egy, a paksihoz hasonló atomerõmû megépítése után Magyarország kevésbé lenne kiszolgáltatott a kõolaj és a földgáz világpiaci árának, valamint a szállítási nehézségeknek, ezért egy szakértõ szerint meg kéne építeni.

Link

Végre történik valami.
#3007
LAM barátod valóban benézte, hogy fasorról van szó.Valószínû mivel a monitort se nagyon látta.Nolinak köszönjük a pontos helyreigazítást, és elnézést a tévútért.
#3006
De az állatkert mindig ott volt és általában tavasszal szokott virágozni, tehát nem túl gyakori. Ezek a 10 -15 fokkal magasabb átlaghõmérsékletek megteszik hatásukat. Lassan már ott tartunk, hogy nem kell fûteni sem.
Ezt is érdemes elolvasni:Link
#3005
Nana!
Budapestet ne vedd alapúl,egy 2 milliós város hõszigete dolgozik ott!
#3004
Tegnap volt a rádióba , hogy a Budapesti állatkertben is kivirágzott valami cseresznye.
#3003
Köszönöm,akkor LAM barátunk félretájékoztatott,amiröl én irok az a japáncseresznye,ami tavasz közepén inkább tavasz végén nyilik!
#3002
A japánbirs egy cserje, a japáncseresznye az, amit fasorokba ültetnek.
japánbirs (Chaenomeles)
Link
Japáncseresznye (Prunus serrulata):
Link
A japánbirs sokszor nyílik tél végén, a termése azonban sárgás-okkeres, amorf, igazi birshez hasonló, csak kicsike. A japáncseresznye áprilisban nyílik, s apró, barnásvörös cseresznyeszerû bogyói vannak.
#3001
Nem vagyunk ugyan délnyugaton, de a japán birs nálam biztos nem fog kivirágozni az elkövetkezõ 2 hétben.
#3000
Hozzáteszem,hogy az adatok 1901-83 közt OMSZ adatok(az 1 km-re lévõ Bakonyszentkirály,kb.ugyanolyan magasság.),míg 1984-2006 közt kizárólag saját mérések a cseszneki Aranyos-völgyben(1976-83 közt is mértem csapadékot,de hiányosan és kezdetleges módszerrel).
#2999
Elkészítettem Csesznek térségének(250 m tszfm) 1901-2006 közti 106 év csapadékátlagait.Elõször évtizedenként:
1.(1901-10)743mm szélsõértékek:906-500=406 (amlitúdó)
2.678 ,942-543=399 mm
3.723 ,933-557=376 mm
4.756 ,965-520=445 mm
5.653 ,883-501=382 mm
6.734 ,941-611=330 mm
7.744 ,931-549=382 mm
8.667 ,829-437=392 mm
9.589 ,712-408=304 mm
10.718,880-501=379mm
11.(2001-2006)686mm ,953-510=443mm

50 éves átlagok:
1901-1950: 711 mm ,965-501=464mm
1951-2000: 690 mm ,941-408=533 mm
1951-2006: 690 mm ,953-408=545 mm

30 éves átlagok:
1901-1930 :715mm
1931-1960: 714 mm
1961-1990: 666 mm
1991-2006: 706 mm

1901-1960: 715mm
1961-2006: 680 mm
#2998
#2997
Télleg.Csak báncsa a szemem.nevet
#2996
Továbbviszem a gondolatot,a japánbirs nem hiszem hogy 1,5 hét múlva kivirágzik,vagyis az még enyhébb tél kellett hogy legyen!
#2995
Aha,nem tudtam hogy japánbirs!
Télleg nem változtat semmit a lényegen nevet
#2994
Japánbirs.(Chaenomales speciosa)
De a lényegen nem változtat.nevet
#2993
Egy jó barátom fia 1975 március 5-én született!
Meséli hogy azon a télen január végén kivirágzott a japáncseresznye vagy japánszilva fasor Letenyén!
Tudjátok ilyen lila-rózsaszin virága van,piros-sötétpiros gyümölcse!
Jaunár végén virágzott!
A barátom fia Pesten született,és amikor március elején mentek fel Pestre,mondta Pest felé menet a fák mégsehol sem voltak,mintha a tavaszból visszacsöppentek volna a télbe!
1998-99 telén február 20-án virágzott a kajszi,szintén Letenyén!
#2992
Szia!

Erre gondoltam:

kellene 1975-2005 között az évi és havi T, és csap. átlag.

Ebbõl kiszámolnám a 30 év átlagát.

Megkeresném benne a lehetõ leghosszabb átlagos idõszakot (hónap és évi szinten is).

Innen elkezdeném számolni az oszcillációt, hogy ez a meleg kiegyenlítés, vagy ez fog kiegyenlítõdni.

Megpróbálnám megtippelni ez alapján a következõ 1-6 hónap átlagait.

Ezt szeretném, mail címem dexion432 kukac gmail pont com.

Köszönöm
#2991
Köszönöm a hosszú fejtegetést nevet

Természetes éghajlatváltozások vannak persze, sõt úgynevezet éghajlat-ingadozások is vannak.
Nekem most inkább úgy tûnik éghajlat-ingadozás megváltozásáról is szó lehet....

Idõskála kérdése sok minden...
#2990
Üdv!
Én megtettem és mondjuk úgy az elméleted nem egyedi ezekszerint nevet
Persze más idõintervallumban és más értékekre.
Tudok adatot, persze tudnom kell hova és milyen paraméter.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-28 11:02:31

Szentmártonkáta

4.6 °C

na00

RH: 95 | P: 1020.7

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.