Globális jelenségek
Á, tévedsz, én nem használok számítógépet, erõsen koncentrálok, s máris megjelenik itt az, amit gondolok. :-)
Mondern kor, okés, ki kell bírni valahogy, de ez nem kéne azzal járjon, hogy rohadt önzõ módon magunk szája íze szerint akarjuk fûszerezni az egész világot. Tudpmásul kellene venni, hogy csak egy kis porszem vagyunk, ráadásul már ha az idõskálát felhoztad, a Föld történeteében észrevehetetlenül rövid ideje vagyunk csak itt, és máris micsoda átalakításokat csináltunk!
Mondjuk ahogy a nemdohányzókat védi a törvény, ki védi a nemautózókat??? Nem tudok adatokat, de össze kéne hasonlítani, hogy az állam mekkora összegeket költ a dohányosok betegségeinek kezelésére, és mekkorákat autópályákra, aszfaltutakra, parkolókra, hidakra, aluljárókra, benzinkutakra, a közlekedésbiztonság fenntartására, stb.; hát azt hiszem, az utóbbiak többszöröse az elõbbieknek. Mondom, nincs adatom.
Az a legnagyobb baj, hogy ma teljesen természetesnek veszünk olyasmiket, amik normális esetben luxuskategóriába esnének. Van mosogatógép, szárítós mosógép, kamerás mobiltelefon mindenféle színben, mindig van egy újabb fajta kütyü, amit a fülébe dughat az ember és sose jó neki a tavalyi, hisz van újabb, amitõl nagyobb ember lesz. Egy rakás olyan dolgot csinálunk géppel, energiát felhasználva, amit lehetne (fõleg a legújabb) gép nélkül is. Legyõztük a járványokat, csökkentettük a csecsemõhalandóságot, most meg szemben állunk éhezõ emberek százmillióival, munkanélküliként, otthontalanként az utcán vagy bódévárosokban tengõdõ emberek százmillióival...
A világ dolgozó embereinek nagy része nem olyan munkát végez, amivel a családját etetni, fedélhez juttatni tudja, hanem éhbérért gyárt valamit, amit hamarosan le kell cserélni, mert szándékosan úgy készítik, hogy muszáj legyen helyette majd újat venni, s amit a világ másik felén eladnak valakinek, aki nem tudja, mi a frászra költse az irdatlan sok pénzét, esetleg hitelt vesz fel, hogy megvehesse.
Ha azok, akik a feleslegesen termelt dolgokat gyártják, mondjuk azon iparkodnának, hogy termõvé varázsolják azokat a régiókat, ahol jelenleg éheznek, és nem is tudnak ennivalót termelni, már sokkal jobban járnánk.
S akkor még nem beszéltem a fegyverkezésrõl. A mesterségesen szított konfliktusokról.
Sajnos tömeges "agyátültetés" nélkül sosem lesz az emberiség normális faj.
Mondern kor, okés, ki kell bírni valahogy, de ez nem kéne azzal járjon, hogy rohadt önzõ módon magunk szája íze szerint akarjuk fûszerezni az egész világot. Tudpmásul kellene venni, hogy csak egy kis porszem vagyunk, ráadásul már ha az idõskálát felhoztad, a Föld történeteében észrevehetetlenül rövid ideje vagyunk csak itt, és máris micsoda átalakításokat csináltunk!
Mondjuk ahogy a nemdohányzókat védi a törvény, ki védi a nemautózókat??? Nem tudok adatokat, de össze kéne hasonlítani, hogy az állam mekkora összegeket költ a dohányosok betegségeinek kezelésére, és mekkorákat autópályákra, aszfaltutakra, parkolókra, hidakra, aluljárókra, benzinkutakra, a közlekedésbiztonság fenntartására, stb.; hát azt hiszem, az utóbbiak többszöröse az elõbbieknek. Mondom, nincs adatom.
Az a legnagyobb baj, hogy ma teljesen természetesnek veszünk olyasmiket, amik normális esetben luxuskategóriába esnének. Van mosogatógép, szárítós mosógép, kamerás mobiltelefon mindenféle színben, mindig van egy újabb fajta kütyü, amit a fülébe dughat az ember és sose jó neki a tavalyi, hisz van újabb, amitõl nagyobb ember lesz. Egy rakás olyan dolgot csinálunk géppel, energiát felhasználva, amit lehetne (fõleg a legújabb) gép nélkül is. Legyõztük a járványokat, csökkentettük a csecsemõhalandóságot, most meg szemben állunk éhezõ emberek százmillióival, munkanélküliként, otthontalanként az utcán vagy bódévárosokban tengõdõ emberek százmillióival...
A világ dolgozó embereinek nagy része nem olyan munkát végez, amivel a családját etetni, fedélhez juttatni tudja, hanem éhbérért gyárt valamit, amit hamarosan le kell cserélni, mert szándékosan úgy készítik, hogy muszáj legyen helyette majd újat venni, s amit a világ másik felén eladnak valakinek, aki nem tudja, mi a frászra költse az irdatlan sok pénzét, esetleg hitelt vesz fel, hogy megvehesse.
Ha azok, akik a feleslegesen termelt dolgokat gyártják, mondjuk azon iparkodnának, hogy termõvé varázsolják azokat a régiókat, ahol jelenleg éheznek, és nem is tudnak ennivalót termelni, már sokkal jobban járnánk.
S akkor még nem beszéltem a fegyverkezésrõl. A mesterségesen szított konfliktusokról.
Sajnos tömeges "agyátültetés" nélkül sosem lesz az emberiség normális faj.
Kezdem furán érezni magam, hogy ezen a fórumon szinte csak eszmecserés vitákba kerülünk egymással . Mindenesetre remélem soha nem fogod személyeskedésnek venni ezeket, ugyanis a véleményeimnek nincs ilyen jellege.
"Nagyon is apró az egész emberiség ahhoz, hogy komoly kárt tudjon tenni az igazán nagy környezetében. "
Ez kicsit felelõtlen kijelentés volt. Miért? Nos az ember a Föld arculatán változtatott mióta létezik. Persze más is tehette volna, más faj, sõt talán meg is tette valamikor nagyon régen. Talán 200-300 éve lehetett, hgoy Európa jelentõs részét erdõ fedte és nem volt jelentõs a mezõgazdasági mûvelés alá vont terület. Nem voltak hatalmas bányatelepülések. Egyik nap Kuwaitban lévõ nagy és hatalmas olajmezõt nézegettem a gmaps segítségével. Megdöbbentett, hogy maga a mezõ akkora volt, mint a város. Az olajmezõ, melyen a fúró tornyok voltak, legalább akkora volt, mint egész Budapest. A háború során ez a mezõ lángokban égett és a füst jól látható volt az ûrbõl is
"Ózonlyuk", hm nem az ember volt aki eredményezte a tevékenységével? Sorolhatnánk egész nap.
Az ember valahogy sosem szereti ha felelõségre vonják, ugyan már õ áh, hogy tehetne bármirõl is...Szerencsére azért vannak akik igen is elfogadják, ha hibáznak. Az emberiségnek el kellene fogadnia azt a tényt, hogy igen is tud ártani a környezetének, a Földnek. Azt a tényt is el kellene fogadnia, hogy az idõjárás nagyon könnyen tönkretudja tenni az ember életét közvetlenül, vagy közvetett módon, sõt el is tudja venni azt.
"Nagyon is apró az egész emberiség ahhoz, hogy komoly kárt tudjon tenni az igazán nagy környezetében. "
Ez kicsit felelõtlen kijelentés volt. Miért? Nos az ember a Föld arculatán változtatott mióta létezik. Persze más is tehette volna, más faj, sõt talán meg is tette valamikor nagyon régen. Talán 200-300 éve lehetett, hgoy Európa jelentõs részét erdõ fedte és nem volt jelentõs a mezõgazdasági mûvelés alá vont terület. Nem voltak hatalmas bányatelepülések. Egyik nap Kuwaitban lévõ nagy és hatalmas olajmezõt nézegettem a gmaps segítségével. Megdöbbentett, hogy maga a mezõ akkora volt, mint a város. Az olajmezõ, melyen a fúró tornyok voltak, legalább akkora volt, mint egész Budapest. A háború során ez a mezõ lángokban égett és a füst jól látható volt az ûrbõl is
"Ózonlyuk", hm nem az ember volt aki eredményezte a tevékenységével? Sorolhatnánk egész nap.
Az ember valahogy sosem szereti ha felelõségre vonják, ugyan már õ áh, hogy tehetne bármirõl is...Szerencsére azért vannak akik igen is elfogadják, ha hibáznak. Az emberiségnek el kellene fogadnia azt a tényt, hogy igen is tud ártani a környezetének, a Földnek. Azt a tényt is el kellene fogadnia, hogy az idõjárás nagyon könnyen tönkretudja tenni az ember életét közvetlenül, vagy közvetett módon, sõt el is tudja venni azt.
"Nagyon is apró az egész emberiség ahhoz, hogy komoly kárt tudjon tenni az igazán nagy környezetében."
Na ezzel nem tudok egyeterteni. Ehhez azert bizonyitekok kellenenek nem?
Na ezzel nem tudok egyeterteni. Ehhez azert bizonyitekok kellenenek nem?
Mondjuk az aki eleve cenzúrázik és az a dolga hogy más cikkeket lejárasson.
A fontosabb része az eseménynek az, hogy már a tudósoknak is elegük van abból, hogy az õ tudományos eredményeiket némi politikus (aki közelsem valószínû, hogy ért hozzá) úgy dönt, hogy áh bocsi ez nem kell.
Nagyon lesarkítottam az esetet tudom.
Teljesen egyetértek: ez egy meghatározott fejlõdési irány. Nagyon is apró az egész emberiség ahhoz, hogy komoly kárt tudjon tenni az igazán nagy környezetében.
Csak elég széles idõ és térskálán kell tekinteni a folyamatokat.
Persze akinek az 50 év a maximális idõtávja és pár 1000 km a max tere, az nem fog évmilliókban gondolkodni. De nem is kell, egyszerûen a rendszer részei vagyunk
Csak elég széles idõ és térskálán kell tekinteni a folyamatokat.
Persze akinek az 50 év a maximális idõtávja és pár 1000 km a max tere, az nem fog évmilliókban gondolkodni. De nem is kell, egyszerûen a rendszer részei vagyunk
Az extremista zoldekkel nekem is van bajom. Sajnos praktikus, globalisan vegiggondolt megoldast meg nem lattam toluk.
Kulonosen utalom ezt az "ember egy virus" meg hasonlo nezeteket, amik azt sugalljak, hogy mi vagyunk a termeszet hulladeka. Az ember azert lett ilyen, mert a termeszet ilyen viselkedest reszesit elonyben. A termeszet olyan mocskos mint az ember. Magabol a termeszetbol szulettunk, tehat pusztan filozofiai nezopontbol a globalis valsagok az evolucio rovidlato moho optimalizalasanak az eredmenyei.
Most persze ne ugy vegye le ezt valaki, hogy nem vagyunk felelosek. De szeretnem, ha ez nem erzelmi alapon menne. Nem koltozhet ki mindenki farmra, nem kozlekedhet mindenki loval, stb.
esszel...
Kulonosen utalom ezt az "ember egy virus" meg hasonlo nezeteket, amik azt sugalljak, hogy mi vagyunk a termeszet hulladeka. Az ember azert lett ilyen, mert a termeszet ilyen viselkedest reszesit elonyben. A termeszet olyan mocskos mint az ember. Magabol a termeszetbol szulettunk, tehat pusztan filozofiai nezopontbol a globalis valsagok az evolucio rovidlato moho optimalizalasanak az eredmenyei.
Most persze ne ugy vegye le ezt valaki, hogy nem vagyunk felelosek. De szeretnem, ha ez nem erzelmi alapon menne. Nem koltozhet ki mindenki farmra, nem kozlekedhet mindenki loval, stb.
esszel...
Most komolyan: ki nem ír alá egy ilyen papírt
Hogy tiltakozom a titkolózás meg a cenzúra ellen
Hogy tiltakozom a titkolózás meg a cenzúra ellen
Tényleg rossz vicc volt
No problem.
Ez nem igazán így van, ahogy mondod. Jelen esetben konkrétan a kormányi beavatkozás ellen emelték fel a hangjukat a tudomány szabadsága és becsületessége mellett.
No problem.
Ez nem igazán így van, ahogy mondod. Jelen esetben konkrétan a kormányi beavatkozás ellen emelték fel a hangjukat a tudomány szabadsága és becsületessége mellett.
Nem az a kérdés, hogy melyik jobb, hanem, hogy melyik a legvalószínûbb és a legmegvalósíthatóbb: ezek:
VAN, NEM MIATTUNK, NEM TESZUNK SEMMIT
LEHET, MIATTUNK LEHET, NEM TESZUNK SEMMIT
VAN, NEM MIATTUNK, TESZUNK VALAMIT
NINCS, SEMMIT NEM TESZUNK
VAN, NEM MIATTUNK, NEM TESZUNK SEMMIT
LEHET, MIATTUNK LEHET, NEM TESZUNK SEMMIT
VAN, NEM MIATTUNK, TESZUNK VALAMIT
NINCS, SEMMIT NEM TESZUNK
Szerintem az altalanos tudomanyos nezettel eltero velemenyeket.
A masik pedig a dolog koltsege.
VAN, MIATTUNK VAN , NEM TESZUNK SEMMIT
LEHET, MIATTUNK LEHET, NEM TESZUNK SEMMIT
VAN, NEM MIATTUNK, NEM TESZUNK SEMMIT
NINCS, SEMMIT NEM TESZUNK
VAN, MIATTUNK VAN , TESZUNK VALAMIT
LEHET, MIATTUNK LEHET, TESZUNK VALAMIT
VAN, NEM MIATTUNK, TESZUNK VALAMIT
NINCS, TESZUNK VALAMIT
Melyik a jobb forgatokonyv?
A masik pedig a dolog koltsege.
VAN, MIATTUNK VAN , NEM TESZUNK SEMMIT
LEHET, MIATTUNK LEHET, NEM TESZUNK SEMMIT
VAN, NEM MIATTUNK, NEM TESZUNK SEMMIT
NINCS, SEMMIT NEM TESZUNK
VAN, MIATTUNK VAN , TESZUNK VALAMIT
LEHET, MIATTUNK LEHET, TESZUNK VALAMIT
VAN, NEM MIATTUNK, TESZUNK VALAMIT
NINCS, TESZUNK VALAMIT
Melyik a jobb forgatokonyv?
Beléptünk a Modern korba: s látom ne csak én használok itt számítógépet.
Igen: a kõbalta kevésbé szennyezõ, mint egy kólásüveg, de pont attól vagyunk emberek, hogy kihasználjuk a technikát. És ezen pár hadonászó Zöld nem fog változtatni. De még egy globális felmelegedés sem fog változtatni.
A fejlõdési irányok erõsen korlátozottak, az irányváltások pedig 400-500 éves idõskálán zajlanak.
Igen: a kõbalta kevésbé szennyezõ, mint egy kólásüveg, de pont attól vagyunk emberek, hogy kihasználjuk a technikát. És ezen pár hadonászó Zöld nem fog változtatni. De még egy globális felmelegedés sem fog változtatni.
A fejlõdési irányok erõsen korlátozottak, az irányváltások pedig 400-500 éves idõskálán zajlanak.
SVADASZ (bocs ez csak egy rossz vicc volt
Nekem az a bajom ezzel a jaj micsodanagybajt okozott most is az idõjárás hozzáállással, hogy már azok is kényszerûen mellé kell hogy álljanak olyan véleményeknek, akik alapjában véve szkeptikusok vele szemben.
Azaz ha egy tudó s elé odatartanak egy papírt, hogy Sztív (vagy Edvárd), írd má alá ez, együtt tiltakozunk az éghajlatváltozást okoó környezetszennyezés ellen, akkor a Sztív (vagy Edvárd) akkor is alá fogja írni, mert ugye nem az van ott, hogy neked mia véleméyned, hanem, hogy tiltakozzunk, ha õ esetleg szkeptikus az ügyben.
Nekem az a bajom ezzel a jaj micsodanagybajt okozott most is az idõjárás hozzáállással, hogy már azok is kényszerûen mellé kell hogy álljanak olyan véleményeknek, akik alapjában véve szkeptikusok vele szemben.
Azaz ha egy tudó s elé odatartanak egy papírt, hogy Sztív (vagy Edvárd), írd má alá ez, együtt tiltakozunk az éghajlatváltozást okoó környezetszennyezés ellen, akkor a Sztív (vagy Edvárd) akkor is alá fogja írni, mert ugye nem az van ott, hogy neked mia véleméyned, hanem, hogy tiltakozzunk, ha õ esetleg szkeptikus az ügyben.
Elvinni az embereket egy olyan málnásba, ami tele van tojva, meg tüskés is, ráadásnak már lángokban áll a széle, az okés, ugye?
Az pedig már durva dolog, ha valaki fel meri hívni a figyelmet az emberek egy sajnos túl nagy részének iszonyúan pazarló és pusztító életmódjára... "Á, már megint a hülye zöldek".
Jól van, ha akarod, csak egyél zacskós levest, szedjél gyártott vitaminokat, autózz, vásárolj mindenféle mûanyag szemetet, amit ki kell dobnod két hét múlva, mûtrágyázz, használj vegyszereket literszám a háztartásodban, hogy "alpesi mezõ" illat legyen, vegyél sprét a nyaranta elszaporodó szúnyogok ellen, stb. Ez nem Neked szólt, hanem a Homo vorus (fogysztó ember), mint legújabb emberi feljõdési fok képviselõinek.
Az pedig már durva dolog, ha valaki fel meri hívni a figyelmet az emberek egy sajnos túl nagy részének iszonyúan pazarló és pusztító életmódjára... "Á, már megint a hülye zöldek".
Jól van, ha akarod, csak egyél zacskós levest, szedjél gyártott vitaminokat, autózz, vásárolj mindenféle mûanyag szemetet, amit ki kell dobnod két hét múlva, mûtrágyázz, használj vegyszereket literszám a háztartásodban, hogy "alpesi mezõ" illat legyen, vegyél sprét a nyaranta elszaporodó szúnyogok ellen, stb. Ez nem Neked szólt, hanem a Homo vorus (fogysztó ember), mint legújabb emberi feljõdési fok képviselõinek.
Kérdés, hogy mit kell bizonyítani:
Azt, amikor azt állítom: VAN és MIATTUNK VAN az éghajlat változás
vagy
Azt, amikor azt állítom: LEHET, és MIATTUNK LEHET
vagy
VAN, DE NEM MIATTUNK
vagy
NINCS
Melyiknél szükségesek a nagy horderejû bizonyítékok:
szerintem bizonyítani mindig annak kell, aki konkrétan állít valamit.
Azt, amikor azt állítom: VAN és MIATTUNK VAN az éghajlat változás
vagy
Azt, amikor azt állítom: LEHET, és MIATTUNK LEHET
vagy
VAN, DE NEM MIATTUNK
vagy
NINCS
Melyiknél szükségesek a nagy horderejû bizonyítékok:
szerintem bizonyítani mindig annak kell, aki konkrétan állít valamit.
A klímaváltozást sajnos mindannyian megérjük és a rossz következményeit is - még ha mondjuk nem a legrosszabb forgatókönyvek valósulnak meg.
A cikkel kapcsolatosan két oldalt mutatnék:
Link
A másik oldal egy hír, miszerint 10 000 amerikai tudós írt alá egy nyilatkozatot mely tiltakozik az állam tudományos munkálatokban való beleszólása, cenzúrása ellen. Vagyis ami tetszik a vezetõségnek mehet, ami nem azt inkább javítgatják - lásd nem régi kikozmetikázás.
Link
A klímaváltozásoknak vannak természetes rendjei és esedékességei, kisebb nagyobb változások. Erre az emberiség rátesz egy lapáttal, mely megváltoztatja a normális menetét a rendszernek.
A cikkel kapcsolatosan két oldalt mutatnék:
Link
A másik oldal egy hír, miszerint 10 000 amerikai tudós írt alá egy nyilatkozatot mely tiltakozik az állam tudományos munkálatokban való beleszólása, cenzúrása ellen. Vagyis ami tetszik a vezetõségnek mehet, ami nem azt inkább javítgatják - lásd nem régi kikozmetikázás.
Link
A klímaváltozásoknak vannak természetes rendjei és esedékességei, kisebb nagyobb változások. Erre az emberiség rátesz egy lapáttal, mely megváltoztatja a normális menetét a rendszernek.
Mutass olyan tudomanyos teruletet, ahol konszenzus van! Mindig vannak alternativ velemenyek (ez termeszetesen igy helyes), de azert ebben a kerdesben eleg sokan ertenek egyet:
Link
Ne feledkezzunk el azokrol sem akik nem ertenek egyet valamilyen modon:
Link
Azt sem allitom, hogy a Wikipedia teljesen hiteles forras ebben a kerdesben, de jo kiindulopont lehet annak felmereseben, hogy milyen az altalanos velekedes tudomanyos korokben.
Sajnos az sem mindig relevans, miben hisz a tobbseg. En megis szeretnem ha mindenki megszivlelne Carl Sagan egyik mondatat: "Nagy hordereju kijelentesek nagy hordereju bizonyitekokat igenyelnek"
Mivel a klimavaltozas emberi oka, es ennek katasztrofalis hatasa szeleskoruen elfogadott, raadasul a tet is nagyon magas, en (szubjektiven) ugy velem, hogy a klimavaltozas mesterseges vagy annak karos voltat tagado tanulmanyoknak rendkivul nagy hordereju bizonyitekokat kell felsorakoztatniuk.
Mig tudomanyos konferenciakon, belso tudomanyos korokben van helye a vitanak es ketsegnek, addig a kulvilag fele a kommunikacionak egysegesnek kell lennie, ha eredmenyeket akarunk a kornyezetvedelem teren.
A sajto mindig nagy erzekkel szur ki olyan velemenyeket, amiket esetleg csak nagyon keves tudos fogad el. Ez pedig hibas kepet alakithat ki a tajekozatlan olvasoban/nezoben.
Peldaul milyen cimmel jelenik meg a szerzok irasaro a cikk FigyeloNeten:
"Nem miattunk van meleg?
Mégsem az üvegházhatást okozó gázok miatt van melegebb - vélik szakértõk."
Ezt most hogyan ertelmezzem? Most meggondoltak magukat a tudosok?
Raadasul a cim is nagyon hatasvadasz, mintegy leveszi az olvaso vallarol a felelosseget.
Ez szerintem egy jo pelda arra, mi van, ha tamadasi feluletet hagyunk. A media nem foglalkozik azzal, hogy a tudomanyban soha nincsenek teljesen elfogadott tenyek, hanem lecsap az erdekes felvetesekre.
Link
Ne feledkezzunk el azokrol sem akik nem ertenek egyet valamilyen modon:
Link
Azt sem allitom, hogy a Wikipedia teljesen hiteles forras ebben a kerdesben, de jo kiindulopont lehet annak felmereseben, hogy milyen az altalanos velekedes tudomanyos korokben.
Sajnos az sem mindig relevans, miben hisz a tobbseg. En megis szeretnem ha mindenki megszivlelne Carl Sagan egyik mondatat: "Nagy hordereju kijelentesek nagy hordereju bizonyitekokat igenyelnek"
Mivel a klimavaltozas emberi oka, es ennek katasztrofalis hatasa szeleskoruen elfogadott, raadasul a tet is nagyon magas, en (szubjektiven) ugy velem, hogy a klimavaltozas mesterseges vagy annak karos voltat tagado tanulmanyoknak rendkivul nagy hordereju bizonyitekokat kell felsorakoztatniuk.
Mig tudomanyos konferenciakon, belso tudomanyos korokben van helye a vitanak es ketsegnek, addig a kulvilag fele a kommunikacionak egysegesnek kell lennie, ha eredmenyeket akarunk a kornyezetvedelem teren.
A sajto mindig nagy erzekkel szur ki olyan velemenyeket, amiket esetleg csak nagyon keves tudos fogad el. Ez pedig hibas kepet alakithat ki a tajekozatlan olvasoban/nezoben.
Peldaul milyen cimmel jelenik meg a szerzok irasaro a cikk FigyeloNeten:
"Nem miattunk van meleg?
Mégsem az üvegházhatást okozó gázok miatt van melegebb - vélik szakértõk."
Ezt most hogyan ertelmezzem? Most meggondoltak magukat a tudosok?
Raadasul a cim is nagyon hatasvadasz, mintegy leveszi az olvaso vallarol a felelosseget.
Ez szerintem egy jo pelda arra, mi van, ha tamadasi feluletet hagyunk. A media nem foglalkozik azzal, hogy a tudomanyban soha nincsenek teljesen elfogadott tenyek, hanem lecsap az erdekes felvetesekre.
Az a baj, hogy nem értetted, amit írtam: pont ez az: olyasmit veszel készpénznek, amin a tudósok is csak vitatkozni tudnak: a klímakatasztrófát. Ez az írás épp azt a forgatókönyvet árbázolta, amin változás lesz de katasztrófák és hisztéria nélkül.
Azért, mert neked nem ez a véleményed, ettõl még lehet, hogy nekik van igazuk, s nem neked.
Én bármihez szólok és bármirõl mondok véleményt, ezt tartom elsõdleges szempontnak: "nem biztos, hogy nekem van igazam". Így nem hülyézem le az ellenkezõ álláspontokat, kivéve ha konkrét bizonyított (matematikailag) tényekkel vitatkozik valaki. De ez ritka.
Azért, mert neked nem ez a véleményed, ettõl még lehet, hogy nekik van igazuk, s nem neked.
Én bármihez szólok és bármirõl mondok véleményt, ezt tartom elsõdleges szempontnak: "nem biztos, hogy nekem van igazam". Így nem hülyézem le az ellenkezõ álláspontokat, kivéve ha konkrét bizonyított (matematikailag) tényekkel vitatkozik valaki. De ez ritka.
Noli, mindentõl függetlenül légyszi tartózkodj a kiírtás/leölés/lelövés emlegetésétõl; ilyen eszmefuttatást semmiféle - akár teljesen jogos - felháborodás sem támaszt alá, pláne egy nyilvános fórumon.
Cauchy, sajnálom, ha csalódást okoztam. A véleményemet ennek ellenére is megtartom. Nem pusztán a levegõnek, klímának árt ez a propaganda, hanem minden élõlénynek. Sajnos az embert (általánosságban) nagyon alulra helyezem az általam nagyra tartott élõlények sorában, egy ilyen szemléletû mûvel még lejjebb csúszhat, amiben csak az vigasztal, hogy jó eséllyel nem fogom megérni a drasztikus hatásokat, akármitõl is következzenek be.
Borzalmas - emberi természetbõl adódó - következményei vannak egy ilyen publikációnak, mindenféle természetet óvó és természetes életmódot elõnyben részesítõ álláspont (megjegyzem, teljesen jogos álláspont) ellenében. Nem pusztán arról van szó, hogy lesül-e az ácsok bõre már januárban, hanem arról, hogy milyen élõlények lesznek képesek túlélni az emberi pusztítást. Nem lehet azzal érvelni, hogy régen is túléltek sokan, hiszen akkor nem sztrádák, ültetvények és városok szaggatták falatnyi rétekre-ligetekre az egykor összefüggõ és ezért átjárható (vándorlásra alkalmas) természetes környezetet... Most nem tudnak elmenekülni sem az állatok, sem a növények a klímaváltozás elõl, akkor sem, ha nem mi okozzuk...
Biztos vannak nem antropogén hatások is, amik klímaváltozást okoznak, de akkor sem szabad így írni, kizártnak tartani, hogy mi rontottuk el. Ezzel az összes felelõsséget leveszik azok válláról, akik jelen pillanatban döntési helyzetben vannak, akik még tehetnének azért, hogy ne legyen akkora a klímaváltozás hatása. Leveszik a felelõsséget minden egyén válláról, azzal, hogy a környezetük óvásának fontossága helyett a természetet teszik felelõssé minden változásért. Ezek szerint nem tehetünk semmit, hogy jobb legyen kicsit, csak legfeljebb ki-ki vallása szerinti istenéhez fordulhat imával. Majd még esõtáncot is járhatunk...
Mondja meg valaki, hogy az a sok CO2 mi a fenétõl került a légkörbe, ha nem az ipari hatások következtében? Tán tudós amerikai angyalkák szellentettek oda egy mennyei chillis bab után?
Borzalmas - emberi természetbõl adódó - következményei vannak egy ilyen publikációnak, mindenféle természetet óvó és természetes életmódot elõnyben részesítõ álláspont (megjegyzem, teljesen jogos álláspont) ellenében. Nem pusztán arról van szó, hogy lesül-e az ácsok bõre már januárban, hanem arról, hogy milyen élõlények lesznek képesek túlélni az emberi pusztítást. Nem lehet azzal érvelni, hogy régen is túléltek sokan, hiszen akkor nem sztrádák, ültetvények és városok szaggatták falatnyi rétekre-ligetekre az egykor összefüggõ és ezért átjárható (vándorlásra alkalmas) természetes környezetet... Most nem tudnak elmenekülni sem az állatok, sem a növények a klímaváltozás elõl, akkor sem, ha nem mi okozzuk...
Biztos vannak nem antropogén hatások is, amik klímaváltozást okoznak, de akkor sem szabad így írni, kizártnak tartani, hogy mi rontottuk el. Ezzel az összes felelõsséget leveszik azok válláról, akik jelen pillanatban döntési helyzetben vannak, akik még tehetnének azért, hogy ne legyen akkora a klímaváltozás hatása. Leveszik a felelõsséget minden egyén válláról, azzal, hogy a környezetük óvásának fontossága helyett a természetet teszik felelõssé minden változásért. Ezek szerint nem tehetünk semmit, hogy jobb legyen kicsit, csak legfeljebb ki-ki vallása szerinti istenéhez fordulhat imával. Majd még esõtáncot is járhatunk...
Mondja meg valaki, hogy az a sok CO2 mi a fenétõl került a légkörbe, ha nem az ipari hatások következtében? Tán tudós amerikai angyalkák szellentettek oda egy mennyei chillis bab után?
Igen, én némileg szkeptikus vagyok, de nem magávala ténnyel: azaz természetesen van klímaváltozás, hiszen a klíma magától is folyamatosan változik: én azt nem szeretem, amikor hozzá nem értõ emberek hurrognak le a legnagyobbra nyílt szájjal, hogy márpedig õ teljesen meg van bizonyosodva róla, hogy a szomszéd nyúlólát felborító szél az már az éghajlatváltozás következménye és punktum. És erre ezernyi bizonyíték van. Na én ezt nem szeretem, mert mennél többet ismerek meg ebbõl a tudományból, annál inkább elbizonytalanodok a tényekkel kapcsolatban.
ja igen, a 3062-es beirasomat pedig nem a 3061-esre valaszkent irtam, azt csak azutan olvastam. Tehat nem hiszem, hogy az olajmaffia tamogatna Ha megis igy jott ki, akkor elnezest kerek, nem volt szandekos
En nem ollek le ne aggodj
Nekem is vannak ketsegeim a klimavaltozassal kapcsolatban, de ugy velem nem lehet elegge tulreagalni ezt a problemat. A tevedes koltsege nem ugyanaz pozitiv illetve negativ diagnozis eseten. Ha tenyleg bekovetkezik a baj, mit mondunk? "Nem tehetunk rola, nem volt eleg megbizhato adatunk"
A kibocsatasi problemakat pedig mindenkeppen meg kell oldani elobb vagy utobb.
A szkeptikus hozzaallast dijazom, csak azt nem szeretem, amikor valaki egy ilyen kerdesben felelossegtelenul jar el (nyilvan itt nem rad, hanem a szerzokre utalok). Ketsegeket megfogalmazni a modellekkel, elorejelzesekkel kapcsolatban fontos es szukseges, de a talalas nem mindegy.
Igazabol ez egy orok problema a tudomannyal. Tele van szkeptikus emberekkel, akik kozul sokan (bar nem elegen) meg a sajat eredmenyeikkel kapcsolatban is csak ovatosan nyilatkoznak, attol fuggetlenul, hogy szivuk melyen feltetlenul hisznek benne. Ezzel ellentetben a politikusok olyan dolgokrol is teljes magabiztossaggal nyilatkoznak amikben maguk sem hisznek. Ereszd ossze a ket tipust, es nezd meg ki jon ki jobban a mediaban. En nagy szerencsenek tartom, hogy most a figyelem kozeppontjaba kerult a klimavaltozas.
Nekem is vannak ketsegeim a klimavaltozassal kapcsolatban, de ugy velem nem lehet elegge tulreagalni ezt a problemat. A tevedes koltsege nem ugyanaz pozitiv illetve negativ diagnozis eseten. Ha tenyleg bekovetkezik a baj, mit mondunk? "Nem tehetunk rola, nem volt eleg megbizhato adatunk"
A kibocsatasi problemakat pedig mindenkeppen meg kell oldani elobb vagy utobb.
A szkeptikus hozzaallast dijazom, csak azt nem szeretem, amikor valaki egy ilyen kerdesben felelossegtelenul jar el (nyilvan itt nem rad, hanem a szerzokre utalok). Ketsegeket megfogalmazni a modellekkel, elorejelzesekkel kapcsolatban fontos es szukseges, de a talalas nem mindegy.
Igazabol ez egy orok problema a tudomannyal. Tele van szkeptikus emberekkel, akik kozul sokan (bar nem elegen) meg a sajat eredmenyeikkel kapcsolatban is csak ovatosan nyilatkoznak, attol fuggetlenul, hogy szivuk melyen feltetlenul hisznek benne. Ezzel ellentetben a politikusok olyan dolgokrol is teljes magabiztossaggal nyilatkoznak amikben maguk sem hisznek. Ereszd ossze a ket tipust, es nezd meg ki jon ki jobban a mediaban. En nagy szerencsenek tartom, hogy most a figyelem kozeppontjaba kerult a klimavaltozas.
Tudósfórum élõben - Kossuth Rádió, klímaváltozás van terítéken ismét. 17:00 után a radio.hu oldalon a Hangtár rovatban visszahallgatható lesz. Érdekes!
Engem nem az olajmaffia pénzel, mégis herótom van ettõl a klímahisztériától.
És szabad legyen már saját véleményt alkotnom anélkül, hogy valaki ezért egyszerû leöléssel büntetne.
És szabad legyen már saját véleményt alkotnom anélkül, hogy valaki ezért egyszerû leöléssel büntetne.
Hozzatennem, hogy nem mindegy ki finanszirozza ezeket az urgeket.
A funding reszt tessek elolvasni:
Link
A funding reszt tessek elolvasni:
Link
Igazából nem a cikkben megjelentekre válaszoltam, mint leírtam, azokhoz nem tudok mit hozzátenni, hiszen nem vagyok klímaspecialista.
Inkább az emberi oldal és a hozzáállás kérdése, ami a lényeges lenne: azaz ne hülyézzük le a másikat azért mert más a véleménye. És ne csak azokat istenítsük, akik a mi véleményünkkkel megegyezõt skandálnak folyamatosan.
Mert a beírásból (öljük meg a másként gondolkodókat) ez következik.
Inkább az emberi oldal és a hozzáállás kérdése, ami a lényeges lenne: azaz ne hülyézzük le a másikat azért mert más a véleménye. És ne csak azokat istenítsük, akik a mi véleményünkkkel megegyezõt skandálnak folyamatosan.
Mert a beírásból (öljük meg a másként gondolkodókat) ez következik.
Noli most nagyot csalódtam benned! Borzasztó az, hogy valaki a saját véleményéhez ennyire elvakultan képes ragaszkodni míg egyik oldalon a széleslátókörûséget hagsúlyozza, a másik véleményét alapból hülyeségnek veszi és lelõné az ellenkezõ álláspontra helyezkedõket.
Ez szégyenletes tulajdonság Szakmailag és emberileg nincs is mit hozzáfûzni.
Én egy dolgot emelnék ki a cikkbõl (mivel nem tartom magam szakértõnek a témában, de tudom tolerálni az ellenkezõ véleményeket is)
"A konzervatív The Washington Times a szerzõk álláspontját érvként felhasználva azt írta: a globális felmelegedésrõl szóló vita mögött inkább politikai, semmint tudományos érvek húzódnak."
Kéremszépen: politika az egész, még akkor is ha igaz és tényleg mi okozzuk ezt a felmelegedést és még akkor is ha nem
Remélem ezért a véleményemért nem akar senki se lelõni...
Ez szégyenletes tulajdonság Szakmailag és emberileg nincs is mit hozzáfûzni.
Én egy dolgot emelnék ki a cikkbõl (mivel nem tartom magam szakértõnek a témában, de tudom tolerálni az ellenkezõ véleményeket is)
"A konzervatív The Washington Times a szerzõk álláspontját érvként felhasználva azt írta: a globális felmelegedésrõl szóló vita mögött inkább politikai, semmint tudományos érvek húzódnak."
Kéremszépen: politika az egész, még akkor is ha igaz és tényleg mi okozzuk ezt a felmelegedést és még akkor is ha nem
Remélem ezért a véleményemért nem akar senki se lelõni...
Ha nem büntetnék az emberölést, simán lelõném ezeket az ürgéket. Nem is, inkább valami egészen különös kínhalálnak vetném alá a mocsok politikai-olajipari-bérenc formájukat! De leginkább azokat kéne kiirtani, akik megfizették, hogy ezt a könyvet megírják.
Ti hogy látjátok. Én hiszek a változások természetes ciklikusságában, de azt azért nem tudom elfogadni, hogy a környezetbe juttatott üvegházhatást okozó gázoknak, kevésbé legyenek rossz következményei. Link
Nagyon örülök a csapadékháztartási elemzéseteknek Bakonyvár és Usrin !
Sajna sok idõm nincs most velük foglalkozni, ám nekem is valami hasonlóak az utóbbi idõszak "érdekességei".
2005.07-2006.06.: 819mm
2006.07-tõl: 96mm (Augusztus 1-tõl 24mm ...)
Sajna sok idõm nincs most velük foglalkozni, ám nekem is valami hasonlóak az utóbbi idõszak "érdekességei".
2005.07-2006.06.: 819mm
2006.07-tõl: 96mm (Augusztus 1-tõl 24mm ...)
Kár,hogy 2000 óta nincsenek adatok,és a havi(félévi )elemzésre nem volt lehetõség.Pl.Cseszneken 2005.júl.1 és 2006.jún. 30 közt 1038 mm csapadék hullott.2006.júl.1. óta pedig 207mm 6,5 hónap alatt !
Erre varrjunk csak gombot...
Erre varrjunk csak gombot...
Ezt nézem most, nagyon érdekes:
" Tornado Britain: An Equinox Special (Repeat) (T) An insight into the causes and consequences of tornados in Britain, considering the kind of extreme weather conditions that may occur in the future. With the help of British and American experts and accounts from individuals who have escaped the wrath of the weather phenomena, the programme looks at the 120mph winds that hit London"s Kensal Rise last month and the 2005 freak tornado in Birmingham."
" Tornado Britain: An Equinox Special (Repeat) (T) An insight into the causes and consequences of tornados in Britain, considering the kind of extreme weather conditions that may occur in the future. With the help of British and American experts and accounts from individuals who have escaped the wrath of the weather phenomena, the programme looks at the 120mph winds that hit London"s Kensal Rise last month and the 2005 freak tornado in Birmingham."
Egy kis ráadás a szénerõmûvekhez : több nagyságrenddel magasabb a radioaktív anyag kibocsátásuk az atomerõmûveknél. A szerves anyagok - szén - adszorbeálták a radioaktív elemeket, a szén elégetése után hamuval, füstgázzal távoznak. A bio energia (bio diesel, energia fû és más mókusvakításnak csak annyi értelme van, hogy termõföld területet von ki a mezõgazdasági (túl)termelés alól. Egyébként szerintem ezeknek a bio marhaságoknak az erõltetése padoxon módon növeli a tényleges CO2 kibocsátást, mert jelentõs forrásokat von el a az energia felhasználás hatékonyabbá tétele elõl.
Budapest 1841-2005 közötti éves csapadékösszegeinek szórása:
Link
Link
A görbék egyes pontjai a körülöttük lévõ 5 ill. 10 éves intervallum szórását mutatják. Látszik, hogy voltak kevésbé változékony és változékonyabb idõszakok. A "90-es évek eleje óta épp az utóbbiak egyikében vagyunk, sõt, az ezredfordulóra a szórás minden korábbit felülmúlt. Ez fõleg az 1999-es és a 2000-es év hatására alakult így: 1999-ben 842, 2000-ben csak 389 mm esett. Két egymást követõ év között ilyen ellentére nem volt példa a mérések kezdete óta: korábban inkább hosszabb száraz v. csapadékos periódusok részei voltak a "rekordévek". De ha nincs ez a két év, akkor most nem beszélhetnénk semmi rendkívülirõl az adatsorban. (Emelkedõ trendet hosszabb távon nem lehet a szórásértékekre illeszteni...)
Link
Link
A görbék egyes pontjai a körülöttük lévõ 5 ill. 10 éves intervallum szórását mutatják. Látszik, hogy voltak kevésbé változékony és változékonyabb idõszakok. A "90-es évek eleje óta épp az utóbbiak egyikében vagyunk, sõt, az ezredfordulóra a szórás minden korábbit felülmúlt. Ez fõleg az 1999-es és a 2000-es év hatására alakult így: 1999-ben 842, 2000-ben csak 389 mm esett. Két egymást követõ év között ilyen ellentére nem volt példa a mérések kezdete óta: korábban inkább hosszabb száraz v. csapadékos periódusok részei voltak a "rekordévek". De ha nincs ez a két év, akkor most nem beszélhetnénk semmi rendkívülirõl az adatsorban. (Emelkedõ trendet hosszabb távon nem lehet a szórásértékekre illeszteni...)
Már egyszer leírtam, de most szerintem itt az ideje mégegyszer:
Szén/földgáz erõmû: 6,5 millió t CO2/1000MW/év
Atomerõmû: kb 250 t hulladék/1000MW/év (és ebben benne vannak a védõruhák, szerszámok stb)
További nagy elõny hogy az atomerõmûvek hulladéka, bár veszélyesebb (??) mint a szén-dioxid, könnyen lokalizálható, így gyakorlatilag egyáltalán nem szennyezi a környezetet. Az tény hogy költségesebb az elhelyezése mint egyszerûen csak kieregetni a mocskot a légkörebe, de fel lehet úgy fogni hogy ezen költségeken vesszük meg a jövõnket. A kis energiasûrûségû módszerekkel az a baj hogy az üzemeltetésük költsége, az elõbbi kiadásoknál is nagyobbra rúg. Szóval itt is csak a fokozatosság elvét lehet hangsúlyozni. Azaz, ha már rendelkezésünkre áll egy kiforrott és "klímakímélõ" technológia akkor elõször használjuk azt. Majd ha a többi szintén környezetkímélõ technológia hatásfoka eljut arra a szintre amikor ezeket is ki lehet váltani, akkor lehet ezeket elfelejteni. Addig nem nagyon...
A másik: a biomassza erõmûvek szernitem csak pofon a szarnak. Már elnézést.
Atom for president!
Szén/földgáz erõmû: 6,5 millió t CO2/1000MW/év
Atomerõmû: kb 250 t hulladék/1000MW/év (és ebben benne vannak a védõruhák, szerszámok stb)
További nagy elõny hogy az atomerõmûvek hulladéka, bár veszélyesebb (??) mint a szén-dioxid, könnyen lokalizálható, így gyakorlatilag egyáltalán nem szennyezi a környezetet. Az tény hogy költségesebb az elhelyezése mint egyszerûen csak kieregetni a mocskot a légkörebe, de fel lehet úgy fogni hogy ezen költségeken vesszük meg a jövõnket. A kis energiasûrûségû módszerekkel az a baj hogy az üzemeltetésük költsége, az elõbbi kiadásoknál is nagyobbra rúg. Szóval itt is csak a fokozatosság elvét lehet hangsúlyozni. Azaz, ha már rendelkezésünkre áll egy kiforrott és "klímakímélõ" technológia akkor elõször használjuk azt. Majd ha a többi szintén környezetkímélõ technológia hatásfoka eljut arra a szintre amikor ezeket is ki lehet váltani, akkor lehet ezeket elfelejteni. Addig nem nagyon...
A másik: a biomassza erõmûvek szernitem csak pofon a szarnak. Már elnézést.
Atom for president!
Elõre is köszönöm a fáradozásod! Már az évenkénti összegeket is érdekes lenne végignézni, havi bontásra nem is gondoltam (bár az is jó kérdés volna, hogy az éven belüli változékonyság hogy alakult). Az OMSZ honlapján is csak Bp.-rõl van hasonló, 100 éves adatsor, most épp azt böngészem...
Azt hiszem, hosszú távon a fúziós erõmû jelenti az enrgiaproblémák megoldását... hogy miért?
Mert triciumot, deutériumot "viszonylag könnyû" elõállítani (óceánok vizének bontása talán).
Másik dolog, hogy tömegre nagyon kicsi e fajta reaktorok energiaigénye, ha jól tudom, Paks is évente csak néhány 10, max néhány 100 kg-t használ el, így nem kell hozzá hatalmas szállítókapacitás, tárolóhely, nem fagy össze télen (mint valamelyik évben a mátrai erõmûben a lignit az udvaron), stb.
Emellett ezek kimeríthetetlen energiaforrások, akkora mennyiségben állnak rendelkezésre.
A megújuló energiával az a baj, hogy nagyon speciális igényei vannak (széljárta terület), vagy nagy területet foglal el, vagy rettenetesen drága (napelem, ami áramot termel, még 500e-1 millió Ft/kW), másrészt az emberiség létszámának növekedésével nem biztos hogy lépést tud tartani, mert egyszerûen kisebb az energiasûrûsége, mint amire szükség lenne, emellett az idõjárás nagy károkat tud benne tenni.
Ezzel nem azt mondom, hogy csak fúziós erõmûvek legyenek, csak azt, hogy sajnos a nagy energiasûrûségû energiatermelésre mindig szükség lesz.
Mert triciumot, deutériumot "viszonylag könnyû" elõállítani (óceánok vizének bontása talán).
Másik dolog, hogy tömegre nagyon kicsi e fajta reaktorok energiaigénye, ha jól tudom, Paks is évente csak néhány 10, max néhány 100 kg-t használ el, így nem kell hozzá hatalmas szállítókapacitás, tárolóhely, nem fagy össze télen (mint valamelyik évben a mátrai erõmûben a lignit az udvaron), stb.
Emellett ezek kimeríthetetlen energiaforrások, akkora mennyiségben állnak rendelkezésre.
A megújuló energiával az a baj, hogy nagyon speciális igényei vannak (széljárta terület), vagy nagy területet foglal el, vagy rettenetesen drága (napelem, ami áramot termel, még 500e-1 millió Ft/kW), másrészt az emberiség létszámának növekedésével nem biztos hogy lépést tud tartani, mert egyszerûen kisebb az energiasûrûsége, mint amire szükség lenne, emellett az idõjárás nagy károkat tud benne tenni.
Ezzel nem azt mondom, hogy csak fúziós erõmûvek legyenek, csak azt, hogy sajnos a nagy energiasûrûségû energiatermelésre mindig szükség lesz.
Szívesen megadom,adataimat mindig megosztottam itt a metneten másokkal,de az idõm nekem véges és írtózom is a rengeteg szám gépelgetésétõl.Igyekszem azért összeállítani/csak az átlagok kiszámolása 1-2 óra volt a múltkor/
Kapaszkodj meg:106 év minden hónapjának adata megvan !Apósomnak Nagyalásonyban szintúgy/kb.75 óta mér csapadékot Hellmannal,a többi OMSZ/!(bár az övé lehet,hogy kevesebb év)Most be is fejezem,mert jönnek hozzánk éppen õk névnapot köszönteni(feleségemet),meg is kérdezem róla.
Kapaszkodj meg:106 év minden hónapjának adata megvan !Apósomnak Nagyalásonyban szintúgy/kb.75 óta mér csapadékot Hellmannal,a többi OMSZ/!(bár az övé lehet,hogy kevesebb év)Most be is fejezem,mert jönnek hozzánk éppen õk névnapot köszönteni(feleségemet),meg is kérdezem róla.
Andris: szerintem az energia-téma szorosan összefügg az éghajlatváltozás vonatkozásaival, így ebben a fórumban jogos a jelenléte.
Elnézést, ha valakit zavart az éghajlathoz kissé távolabbról kapcsolódó téma.
Bakonyvár: az említett 106 éves csapadék-adatsort (az egyes évek adatait) esetleg fel tudod tenni valahová, vagy el tudod küldeni? Legalábbis engem érdekelne, nekem nincs 10 ilyen a fiókomban. Az évtizedenkénti átlagokból nekem úgy tûnik, az 1931-1940-es idõszak felvette a versenyt a mostanival szélsõségességben... De érdekes lenne az évtizedenkénti min-max. intervallumon kívül a valódi, matematikai szórást is kiszámítani minden 10 vagy 20 éves idõszakra. Hiszen nyilván nem mindegy, hogy egy 900 és egy 500 mm-es szélsõérték között a másik 8 évben mindig 700 mm esett, vagy hol 510, hol 890... Ill. némileg önkényes az is, hogy hová tesszük az évtizedhatárokat, a szórás pedig 1901-1910, 1902-1911, 1903-1912, stb... között is kiszámítható, amibõl egy folyamatos görbét kapnánk a változékonyság alakulására.
Bakonyvár: az említett 106 éves csapadék-adatsort (az egyes évek adatait) esetleg fel tudod tenni valahová, vagy el tudod küldeni? Legalábbis engem érdekelne, nekem nincs 10 ilyen a fiókomban. Az évtizedenkénti átlagokból nekem úgy tûnik, az 1931-1940-es idõszak felvette a versenyt a mostanival szélsõségességben... De érdekes lenne az évtizedenkénti min-max. intervallumon kívül a valódi, matematikai szórást is kiszámítani minden 10 vagy 20 éves idõszakra. Hiszen nyilván nem mindegy, hogy egy 900 és egy 500 mm-es szélsõérték között a másik 8 évben mindig 700 mm esett, vagy hol 510, hol 890... Ill. némileg önkényes az is, hogy hová tesszük az évtizedhatárokat, a szórás pedig 1901-1910, 1902-1911, 1903-1912, stb... között is kiszámítható, amibõl egy folyamatos görbét kapnánk a változékonyság alakulására.
KP: ilyen alapon a szél- vagy a geotermikus energia szintén nem segít az olajfüggõségünkön, hiszen a közlekedésben pont annyira hasznosítható, mint az atomenergia. Lehet, hogy félreérthetõ voltam, én végig az áramtermelés (+ részben a hõtermelés) lehetõségeirõl írtam. A közlekedésben tényleg nem látok más megoldást, mint az emberek gondolkozását megváltoztatni: ne ragaszkodjanak az autóhoz, hogy választások idején ne a több autópálya legyen az egyik fõ kampányígéret, stb... Ha a tömegközlekedés arányát, ill. teherszállításban a vasút részesedését sikerülne megnövelni, akkor az áramtermelõ megoldások rögtön felhasználhatók lesznek a közlekedésben is.
Boj: a hidrogén "gazdaságossága" szerintem fõleg az szénhidrogének árától függ. Lehet, hogy most még drágább, mint a gázolaj, de egy további olajár-emelkedés után könnyen kijöhet, hogy anyagilag is megéri. Sõt, igazság szerint ilyenkor nemcsak a kétféle üzemanyag ill. a szükséges technológia árát kellene összevetni, hanem azt a kárt is, amit a levegõszennyezéssel okoznak, és elõbb-utóbb nekünk kell megfizetnünk... valószínû, hogy így máris a hidrogén lenne a nyerõ gazdaságilag is.
Boj: a hidrogén "gazdaságossága" szerintem fõleg az szénhidrogének árától függ. Lehet, hogy most még drágább, mint a gázolaj, de egy további olajár-emelkedés után könnyen kijöhet, hogy anyagilag is megéri. Sõt, igazság szerint ilyenkor nemcsak a kétféle üzemanyag ill. a szükséges technológia árát kellene összevetni, hanem azt a kárt is, amit a levegõszennyezéssel okoznak, és elõbb-utóbb nekünk kell megfizetnünk... valószínû, hogy így máris a hidrogén lenne a nyerõ gazdaságilag is.
Bizony Noli; aki még emlékszik anno a taxis-blokádra, az tudhatja, hogy soha nem tapasztalt levegõminõség volt azokban a napokban, miután a teljes közlekedés leállt.
Mivel, ahogy KP ia mondta, a kistérségi alternatív megoldások fontosak lesznek, erre meg tökéletesen alkalmas. Csak abba a nagyban álombéli szituációba goldolj bele, hogy mi volna, ha Budapesten nem volna több benzin- és dízelüzemû autó, mennyivel elviselhetõbb lenne a város szaga! (Többek között azért gyûlölök Bp-re menni, mert 2-3 óra alatt olyan mocskos lesz a hajam meg a bõröm, mintha egy hétig nem fürödtem volna.)