Bioszféra

Tegnap hallottam először szarvasbőgést.

Min: 20 liter/fa/6 /24 óra. ebben a hőségben.

Nyomjad nekik a vizet, ha lehet. 50 cm. átmérő utáni rész 1-1,5 méterig a legjobb vízfelvevő réteg helye. Megéri, akár 10 liter/ vödör/fa. Jobban kifejlődnek az íz anyagok, szépen cukrosodik majd. Pálesznek alap.

2019 itt is jó év volt szilva szempontjából (is). Nameg akkor valamiért elfelejtett minden szétfagyni.

Szia!
Az elmúlt 1 hétben nagyon hirtelen indult be az érés, mára a termés negyede a földön (szombaton szilvaszedés az egyik ültetvényben). Néhány fára pakolni nem lehetne többet, de minden évben a település valamelyik részén nincs olyan, hogy ne legyen egyes fákon annyi (vagy még több - nagyobb fán), mint pl. ezen az elsőn. Bőségesen teremnek, minden évben van valamennyi, 3-4 évente pedig rengeteg, szakadnak össze a fák (ilyen volt pl. a 2019-es év), de előtte több évben egymás után nagy termés volt. Az idei (nálunk, mert van hely, ahol 30 fából 30 rogyásig van tele) jó közepes termés, van fa amelyik csak pár szemet ad a közösbe, és van jónéhány, amelyik tele van szilvával. (Nem ezen van a legtöbb, délután úgyis megyünk vissza, maradt némi gereblélni való, lefényképezem azt is, az ilyenekre csak azt mondjuk, hogy "csúság, e mittermett". Ja, és hozok képet a "kék csúcsos"-ról is, az is nagyon megy, főleg itt a megye középső-északi részén, Menyőben van a legtöbb. Az ilyen érdekesen, foltosan érik, önti a pálinkát.)






Kákafoki holtág, Szarvas. Így utólag visszagondolva tavaly is találkoztam vele, a csónakom alján volt párezer vándorkagyló társaságában, amikor télire kiemeltem. Vékonyabb, cm vastagságú bevonat volt. 
Édesvízi szivacsot 40 éve is találtam, de ez a szörny újdonság volt.

A Körösben fogtad? Múltkor fürödtem a Feketében Gyula-Városerdőnél, jó puha volt az alja. Lehet ilyen szőnyegen sétáltam. 

Óriás, vagy nem óriás, de a mohaállat úgy néz ki, hogy biztos. Ez jobban visszaadja :

Link

Az enyém is ilyen karfiolszerű felületű volt. Ha elszaporodik, Pakson lehet vele gond, mint a vándorkagylókkal..

Talán óriási mohaállat (Pectinatella magnifica). Link

Miskolc: a levéltetvekéhez fogható mennyiségben szaporodott el a csipkéspoloska a város egyes részein, ami főleg azért kínos, mert ezek a rohadt kis dögök az embert is hajlamosak falevélnek nézni,;kellemetlenül csípnek. Most a Tiszain vonatra várva megtapasztaltam...
Valószínűleg a platán csipkéspoloska lett tömeges, mivel előfordul pár termetes darab a környéken, míg tölgy az nem jellemző (a Tiszai környékén).
Máshol tapasztaltátok a rajzásukat?
Erről a rovarról van szó: Link

Ezmiez??? Nyolcadik utas a halál???

Víz alatti deszkalépcső alsó oldalán volt. Hossz kb. 15 cm, vastagság kb. 4-5 cm. Állaga homogén, kocsonyás (takonyszerű), szemmel észlelhető szerkezet nélkül. Amíg meg nem fordítottam, édesvízi szivacsra gondoltam, de hát nem lehet az...

Felülről:

Alulról:

Erre én is kíváncsi lennék majd. Nekem most Stanley és Top Taste van, de az utóbbi még nem terem. A Stanley bár nagy szemű és rengeteget terem, de ízre nem egy Besztercei. Nekem legalábbis az kevés, hogy édesnek édes, de nincs zamata, csak egy nagy cukoríz. Ismerősömnek Magyarpolányban van egy egész nagy szemű, muskotályos valamije, amit eddig még nem támadott meg a Sharka, sőt permetezés nélkül is elvan, a Besztercei meg ezeket elméletileg nem tudja már... Nem tudom mi lehet, valamilyen Besztercei változat vagy Debreceni muskotály? De iszonyat szép és finom gyümölcse van. A penyigei nem tudom szilván gondolkodom még. Nagyon ellenálló fajta, de azért nem egy "piaci" termése van, bár rossznak nem rossz. Ha pálinkának akarnám, akkor mondjuk biztos azt ültetnék.

Kihasználtam  a még enyhe időt,  és körbenéztem a pusztán Kunszentmiklósnál.  Szépséges,  pedig azt mondtátok, nem volt sok eső arrafelé.  Virágzik a sziki kerep, és a sziki útifű; utóbbi a sárga porzóival  meglepően szép. A pázsitfüvek többsége, a szittyó és a pozsgás zsázsa  letermett, de a  sóvirág  csodálatos lilában pompázik,  már most. A gyep fakón ugyan,  de zöldell, szelíd-fegyelmezett módon.  Jó látni a learatott táblákat. Az eső nem akadályozta meg,  hogy betakarítsák; közben a napraforgó is  szép tányérokat nevelget.  Sajnos a kukorica eléggé  földszintesre sikeredett.

Tennél fel közeli képeket a nálatok "menő" szilvafajták terméséből érésben? Teszek én is ha érdekel felénk milyenek vannak. (Nagyon érdekel az egyes tájak ősi szilvafajtái). , A modern fajták mellett vannak ősi fajták nekem is, sőt az utóbbi években azt preferálom inkább. Sharka vírusnak ellenállok (egyes Besztercei félék is, ugyanakkor a faiskolás besztercei fákat mind ki kellett vágnom az utóbbi években a vírus miatt.) . Bár minden pálinka jó ami érett, jó minőségű gyümölcsből van, jómagam is tucatfélét szoktam főzni, mégis a szilva a kedvencem, ezen belül az ősi fajták esszenciája. Egyetlen hátrányuk az alternálás, de van minden évben elég termő fa, fajta. Természetesen ha mások is kedvet kapnak ehhez,örömmel veszem. 

Nem volt semmi ilyen. 
A virágzás után emlékeim szerint nem volt kifejezetten hideg. Öntisztulás ide-oda, akkor sem kéne eldobálni a termés 2/3-át.
Úgyhogy kizásáros alapon gomba lehet, ha már dióburok légy nincs. 

Valami gombás nyavajára gondolok, ami miatt zölden lehull.  Termésritkulás ideje amúgy. Esetleg nem lett egy "véletlen " nagy adag nitrogénes  lerúgó közeg lerakva előzőleg? 30-50 cm.-nél hosszabb friss hajtások? Trágyadomb, amit elhordtak, de ott volt pár hétig?
Ha kötődött is dió, lehet hogy ez egy szelektálós folyamaton ment keresztül. A fajta is beleszólhat. A másik verzió pedig a tavaszi "mégis megfázás", ami miatt nem indult el bizonyos fejlődési enzimek működése, és jött a lehullás. Virágzás után 2-3 héttel nem volt erős hideg szél, lehűlés? Nálam a hideg közeget a citromsárga levelek is jelezték, de melegedéskor elmúlt ez a tünet.

Nálunk semmi ilyen probléma nincs már 2 éve. Se dióhullás, se dióburokfúrólégy!
/Mondjuk dió sem, mert még a hajtásaik és virágaik is elfagytak, mindkét évben alvórügyekből hajtottak ki/
Fentiek már nagy diófák, összehasonlítva a kis pekándiók kissé később hajtottak ki, így nem fagytak el annyira. A legnagyobb már virágzott is, de nem volt még mi beporozza.

Reggel megnéztem az éjszakai radarképeket. Átment felettünk egy kis csapadéksáv. Ki is szaladtam a zöldikéhez, találtam is benne egy zöld poloskát

Nem tudom mi a tököm miatt, de majdnem az összes lehullott még zölden.
  Viszont érdekes, hogy burokfúrót még nem találtam a sárga lapokon.

Nálunk is vannak, már két este láttuk-hallottuk őket csörtetni az alsó kerítésünk tövében.
A lassan 2 éve halmozódó-növekvő, mára már vagy 3 m széles és 1 méternél magasabb gally halom alatt lehet a kis birodalmuk

Albertfalván októberben is találkozni az úttesten grasszáló ekkora sünikkel.  Egyik évben elhoztam ide a garázsba,  három nap múlva vittem Solymárra. A vizet szívesen itta,  a tejet nem. Adtam neki sonkát,  fele akkorát mint ő maga, gondoltam ellesz vele  3 napig...  de egyból bekapta    Belegubózott az  autó - rongyokba, ott aludt horkolva.  Másnap elém  szaladt az ajtóba,  és rám kiabált! El akart zavarni,  csak akkor bocsátott meg,  mikor rájött hogy kaját hoztam... 
amúgy a vörösbor illatát felnőttként is szerette, később  a kis kölykeivel  többször előjött Solymáron.

Durván 20 év után az első süni, amit az udvarunkban találtunk. Sajnos a kutyánk már elkezdett "foglalkozni" vele, de talán még időben megmentettem tőle, és a kertünk egy teljesen biztonságos szegletébe vittem. Remélem a vendégünk marad. 

Az lehet a mikorhizza gomba, az nagy kincs.

10-12 méter magas szilvafa? Fú, fogalmam sincs, hogy mi lehet, de jól hangzik...Egyszer majd bevizsgálom közelebbről, úgysem jártam még azon a környéken. Gondolom, hogy az ezt a vidéket nem szeretné, látom, hogy felétek csapadékosabb, párásabb. Bár a Bakony belsőbb részei lehet, hogy bejönnének neki...

Azért fontold majd meg az átforgatást. Elvileg (nálam gyakorlatilag is) kialakul egy gombafonál hálózat még a zöldségeknél is, ami segít nekik. Az átforgatással ez tönkremegy. Aztán persze lehet, hogy a paradicsomnak ilyen paradicsomi körülmények között TÖKmindegy

Lehet. Az tény, hogy tavaly még nagyon nyers dolgokat lapátoltam bele az aljára (1 éve rohadó fű, stb.).
Idén mikor áthelyeztem az egészet, az alsó részén már egészen komposzt-szerűen nézett ki. Erre jött még 20-30-40 cm réteg bő két éve komposztálódó cucc, majd a felső 30 cm föld. 
Tápanyag, az van dögivel, az biztos  csoda, hogy lidércfény nem ég rajta   És mivel a paradicsom amúgy se enged túl mély gyökeret, némi átforgatással szerintem még jó pár évig tuti lesz a cucc.

Nálad még az is lehet a "trükk", hogy tavaly óta összeérte az "ízek" a magaságyásban. Szomszédnál is jó az 1. éves magaságyás, de még nem nőnek benne annyira a dolgok. Persze ez megint csak találgatás részemről.
A paradicsomnál már csak a cukkini, tök, nő nálam jobban (sokkal!). Viszont teremni még csak most kezdtek el.

Elképesztő hogy a paradicsomok mit művelnek az idén. Én még növényt így nőni nem láttam.... max esetleg a bambuszt. De az nem hoz tömérdek virágot, meg termést
Mondjuk a napi 10L víz a hat tőre lassan kevés is....
A magaságyás is hasonló, mint a hüggel-domb: sok komposzt, erősen felmelegedő talaj: ami szereti, annak király

1. Az egyik hüggel-dombunkon (mostmár inkább komposzt hangyaboly) az ültetett kabakosok és helybe vetett paradicsomok mellett megjelent a kövér porcsin. Mivel itt minden NAGYON nő, ezért meghagytam 1-2 tövet. A mindennapi 1-szeri nyers salátámba próbáltam ki már 1 hete. Egészen finom! Gondoltam utánanézek, mit írnak, öléggé meglepődtem, bár sejtettem, hogy tud valamit

Link
Levelei vasban és C-vitaminban gazdagok. Az esszenciális zsírsavak (omega-3 és alfa-linolénsav) a növény súlyának több mint 15%-át adják. (Omega-3 zsírsavban leggazdagabb növény, ezt a zsírsavat néhány növényi olaj és magvak is tartalmazzák, de egyébként a tengeri halakban fordul elő.) E-vitamint, béta-karotint, káliumot, kalciumot, magnéziumot és foszfort is tartalmaz. Antioxidáns és immunerősítő hatású.
Szív- és érrendszeri betegségekGyulladásgátló, véralvadásgátló, serkenti a vérkeringést, mérsékli az érelmeszesedés kialakulásának veszélyét. Szív- és érrendszeri betegségek, szívproblémák megelőzésére ajánlott. Csökkenti a vér koleszterin- és cukorszintjét, védi az artériákat.

2. Ugyanebbe a dombba ültettünk paradicsommagokat május elején. 1 hónap alatt keltek ki (hideg is volt, meg rajta maradt a "nyálka" is, amikor el lett téve a mag). Kikelés után 1 hónappal már virágoztak, most már nőnek rajtuk a kis parik. Elképesztő sebességgel nőnek.

3. Durván meleg van kint, látszik, hogy szenvednek a növények, még az egyik tök egyik indája is elkezdte megadni magát Pénteken jöhetne a nagyobb csapi, meg utána remélem még a folytatás is.

Nem, nem stanley, az itt is stanley, ez egy tipikusan erre a térségre korlátozódó faj, máshol ilyet nem látsz, erre mérget veszek. Itt ez a lószemű meg a besztercei (nálunk bercencei) megy nagy üzemben, a stanley,  ringló kertekben, csemegeszilvaként van jelen, ezek közül is inkább a ringlót (nálunk rangló) ismerik (nekünk van mindkettő, valamint cacansca rana fajtánk is, 2-2 fa). 
Ez a lószemű minden háznál megtalálható, és persze nagy gyümölcsösök vannak. Nagyra (magasra és terebélyesre is) nővő fa, hát olyan 6-8 m magasra átlagban, de a kifejlett, öreg fák megvannak 10-12 m magasak is, általában felszáradnak alulról, és olyan 4-5 m-től kezdődik a lomkorona, ami sűrű. Bőségesen terem, tavalyelőtt 1 fáról átlagban 8-9 veder jött le, a legtöbb 12 veder volt egy fáról (ez pont nem lószemű volt, kék csúcsos), lett 3 tonna kogyink (cefrénk), ami 280 l pálinkát öntött. 
Ilyen volt a fák alatt a föld akkor:

A két fa pl. 35-40 év közötti. Szép nagy, gömbölyű szeme van, aromás, finom íze, húsa zöldessárga, sárga, jól éretten sárgás narancssárga, mag mellett pirosas. 
Szerk: nálunk a "nem tudom szilva" nem ismert, tudjuk milyen, olyan kökényszerű, kerek szemei vannak, a szomszédban, Szatmárban szinte csak azt termesztik, de itt nem megy. És igen, nagyon igénytelen ez a lószemű szilva is, sőt ezt szereti, ha babusgatva van, nem terem.

Hm, szerintem faterom a Stanley-t hívta lószilvának, de gondolom nem arról van szó. Nálunk a penyigei "nem tudum szilva" ami ilyen igénytelen, de az kerék szemű, nem magvaváló.

Klasszik szilágysági fajta, mi itt Tövisháton lószeműnek hívjuk, de nyugatabbra királyszilvának is nevezik. "Lúszemü" - így ejtik.
De másütt nem is nagyon szereti, itt ha kiköpöd a magot, jövőre ott a szilvafád.  Sokáig él amúgy, nekünk is vannak 60-70 éves fáink.

Tudod, hogy milyen fajta? 

Kb. 20 éve innen teljesen eltűntek. Pedig akkoriban legalább annyit láttunk, mint szarvasbogarat..

Ez a szilvafa a földünk határában van (egy régi gyümölcsös még élő fáinak egyike, és garantáltan legöregebbike - elhagyatott az a terület), ami ágat láttok, mind egy tőről nőtt, közvetlenül a földfelszínen elágazik, a fő törzse dél felé megdőlt, a többi ág kúszik összevissza. Életkorát nem tudjuk, de esélyes, hogy 100+os, sőt szinte biztos vagyok benne.







Tegnap olvastam, hogy a melegtől van. Az egész országban ez van most, sokan néznek, én sem tapasztaltam még, de nálunk is potyog.

Mitől van az, hogy az amúgy egészségesnek tűnő zöld diót eldobálja a fa? A diót kettévágva, tök fekete belül. Burokfúró most még kizárva.

A napégés hála elmúlt, pár mai kép a Habaneró paprikákról az udvaron:
Kezdemények 1-2:

Fali csápok - Borostyán kúszás a falon:

Mai kép a virágos kertből, Szeged, Teréz utca. Darázs félék egy még zöld buzogány szerű virágon.
Predátorok1

Ja,akkor bocs! 
Nagyon szép kis bogár, rég találkoztam már vele. 

Tudom, ezért linkeltem
A lyánynak nincs orrmánya, tényleg olyan, mint egy nagy sötét cserebogár  Link

Link

A múltkor találtam egy hatalmas, sötétbarna bogarat a kertben este, olyan volt mint egy májusi cserebogár, csak nagyobb és sötétebb.
Na, ma este kiderült, ki ő, mert most éppen a férje röpködött felalá a fák alatt nagy lomhán , ő:

Poloska.

Ez meg mi a szűzmária lehet az ezüstjuhar levelén?




Valamint az újabb leveleknek mi bajuk lehet, hogy ilyen göcsörtös? Én az uv-ra gondolok... A régebbi leveleknek semmi gondjuk. 

Szerencsére nálunk is megjelent mindkettő, de sajnos egyelőre nem dolgoznak elég hatékonyan.  Azért a sóskán észrevettem, hogy kevesebb a tetű.

Meleg az idő, és száraz. ilyenkor a locsoló slaugba is beköltöznek...  és akárhová, ahol párásabb a környezet,  mint odakint.  Csinálj kint egy ág/lomb rakást és öntözzed,  akkor oda fognak menni.

Nálunk nincs ilyen, csak fülbemászóinvázió van, de az brutális. Megérte nem permetezni levéltetű ellen SEM, így ezek is marha sokan vannak, meg a katicák is hemzsegnek kint a fákon
A tetvek egyre kevésbé....