Globális jelenségek
OK :-) Akkor keressünk rá egy szép német többszörösen összetett szót, tükörfordítsuk, hátha az elég jó lesz.
A másik hogy mivel a Te esetedben ÉK-en hidegebb a tél és jobban kihúzódik,igy egy március végi fagy(mégha nagyobb mértékü is mint itt) sem biztos hogy kárt tesz,szemben az én példámmal,ahol több héttel elõbb indul a kajszi(és a többi növény is),s egy kisebb márciusi-április fagy nagyobb pusztitást tud végezni!
Lehet hideg a március semmi baj vele,csak akkor legyen elötte is hideg,s akkor nem indulnak meg a növények,vagyis visszanézni a márvius havi átlagokat semmit nem mond,ha nem tudjuk mi volt elõtte!
Köszönöm hogy belinkelted, ha ezeket az általad belinkelt adatokat nézzük,jól látható,hogy 6 évente volt egy-egy hideg március,ami még bele is fér!
6 évente egyszer elfagy a kajszi hát istenem...de hogy 6 évböl mind a haton nincs termés,az a nemmindegy!
Köszönöm hogy belinkelted, ha ezeket az általad belinkelt adatokat nézzük,jól látható,hogy 6 évente volt egy-egy hideg március,ami még bele is fér!
6 évente egyszer elfagy a kajszi hát istenem...de hogy 6 évböl mind a haton nincs termés,az a nemmindegy!
Igen, de klímaváltozás mindig volt, tehát semmi újat nem mond, lényegében semmire nem hívja fel a figyelmet.
DE ahogy írtam: senkit nem szeretnék meggyõzni, csupán jelezni, hogy nyelvileg mit is jelent.
DE ahogy írtam: senkit nem szeretnék meggyõzni, csupán jelezni, hogy nyelvileg mit is jelent.
Véleményem szerint nem semmitmondó és nem bürokratikus kifejezés. Hiszen a klímánkat vizsgáljuk, így kézenfekvõ, hogy annak változását a klímaváltozás fogalmával lehet legjobban, egy szóval kifejezni. Ez tehát egy gyüjtõfogalom, ami - ahogy Te is írtad - nagyon sok elembõl tevõdik össze. Sokkal nagyobb hiba pusztán globális felmelegedésrõl beszélni, hiszen ezzel csak egy kis szegletét fogjuk meg a lejátszódó folyamatoknak. Amit ez a szó nem fed le, az az emberi beavatkozás miatt bekövetkezõ változás, azaz a változás oka - ám ezt a globális felmelegedés kifejezés sem teszi.
Szerintem ez a "semmitmondó" tartalom pont azt fejezi ki, ami a lényege: sokféleség, változó és változatos hatások, amelyeket nem lehet egy kimondott és szabatos kifejezéssel illetni globális szinten, ezért jó rá olyat használni, amelyik gyûjtõnévvé avanzsál ebben a szerepkörben.
Azért az utóbbi évtizedekbõl is akad, 1987 valamennyi általad kikeresett értéket alulmúlja, igaz a többi kicsit felette van.
Talán annyi érdekes, hogy az utóbbi idõben évtizedenként egy ilyen hidegebb akad, és szinte pontosan tíz évente egy.
1976: 3,6
1987: 1,5
1996: 3,0
2006: 3,9
Talán annyi érdekes, hogy az utóbbi idõben évtizedenként egy ilyen hidegebb akad, és szinte pontosan tíz évente egy.
1976: 3,6
1987: 1,5
1996: 3,0
2006: 3,9
Igazad van, de teljesen semmit mondó a kifejezés.
Egy jégkorszak elõtt is mondhatjuk, hogy klímaváltozás történik, míg a felmelegedés kifejezés egyértelmû utalás. Nyílván egyetlen szóban nem foglalhatjuk össze a melegedést, a csökkenõ csadaékot, a szélsõsségességet, és a többi jellemzõt, ám ha valaki nagyot markol, az keveset fog.
KIcsit olyan kifejezés ez, mint a menedzser. Még a földmûvelõre is lehet azt mondani, hogy menedzser, hiszen végül bizonyos növényeket támogat, és nem másokat.
Ettõl persze nyugodtan használd a klímaváltozást, csak annak semmitmondó tartamára hívtam fel a figyelmet.
Egy jégkorszak elõtt is mondhatjuk, hogy klímaváltozás történik, míg a felmelegedés kifejezés egyértelmû utalás. Nyílván egyetlen szóban nem foglalhatjuk össze a melegedést, a csökkenõ csadaékot, a szélsõsségességet, és a többi jellemzõt, ám ha valaki nagyot markol, az keveset fog.
KIcsit olyan kifejezés ez, mint a menedzser. Még a földmûvelõre is lehet azt mondani, hogy menedzser, hiszen végül bizonyos növényeket támogat, és nem másokat.
Ettõl persze nyugodtan használd a klímaváltozást, csak annak semmitmondó tartamára hívtam fel a figyelmet.
Egy szûk térség elmúlt egy-két évtizedes kajszitermésével mutatni a változási irányokat kicsit felszínes.
Összességében a gyümölcstermesztésnek egyik legfontosabb szegmense a fajta megválogatása, a kajszira szûkítve példaként hadd hozzam fel a gönci fajtát (igazi fagytûrõ, medencénkbe való fajta).
Egyébként errefelé a 90-es években nemhogy ritka volt a jó termés, de egymás után mentek ki fõleg a korai fajták, mostanában van újra feljõdõben a dolog (más fajtákkal !).
Azaz itt most simult ki az éghajlat, he-he !
Hirtelen gyorsan hozok az 1940-70 közötti idõszakból néhány budapesti (!) márciusi havi közepet:
1944:2,9
1952:2,8
1958:1,8
1962:2,6
Csak, hogy nem az utolsó néhány évited sajátja a márciusi télies jelleg (nem szólva a XIX.sz. elejérõl).
Összességében a gyümölcstermesztésnek egyik legfontosabb szegmense a fajta megválogatása, a kajszira szûkítve példaként hadd hozzam fel a gönci fajtát (igazi fagytûrõ, medencénkbe való fajta).
Egyébként errefelé a 90-es években nemhogy ritka volt a jó termés, de egymás után mentek ki fõleg a korai fajták, mostanában van újra feljõdõben a dolog (más fajtákkal !).
Azaz itt most simult ki az éghajlat, he-he !
Hirtelen gyorsan hozok az 1940-70 közötti idõszakból néhány budapesti (!) márciusi havi közepet:
1944:2,9
1952:2,8
1958:1,8
1962:2,6
Csak, hogy nem az utolsó néhány évited sajátja a márciusi télies jelleg (nem szólva a XIX.sz. elejérõl).
Látod Noli,az egyik oldalon a klimaváltozás negativ,másik oldalon pozitiv elöjellel mutatkozik,de ez is azt bizonyitja hogy létezik 
Egyébként örülök hogy ezt beirtad,mert soxor gondoltam már rá,hogy azért irok néha számotokra érthetetlen dolgokat(vagy lehet hogy télleg sötét vagyok szakmailag),mert teljesen máshogy müködik itt az idöjárás,vagy jobban kijönnek jobban érzékelhetöek bizonyos dolgok itt mint az ország más részein!
Egyébként örülök hogy ezt beirtad,mert soxor gondoltam már rá,hogy azért irok néha számotokra érthetetlen dolgokat(vagy lehet hogy télleg sötét vagyok szakmailag),mert teljesen máshogy müködik itt az idöjárás,vagy jobban kijönnek jobban érzékelhetöek bizonyos dolgok itt mint az ország más részein!
Igy van Nyuszókamóka ,a globális felmelegedés elég általánositó fogalom,hisz az hogy globálisan melexik,az azt jelenti hogy van ahol hül van ahol melexik,de leginkább szélsöségesedik...
,a globális felmelegedés elég általánositó fogalom,hisz az hogy globálisan melexik,az azt jelenti hogy van ahol hül van ahol melexik,de leginkább szélsöségesedik... 
A klímaváltozás sokkal átfogóbb fogalom és így jobban lefedi azt, ami valójában történik. A globális felmelegedés csupán egy eleme ennek a változásnak, számtalan egyéb mellett.
Én nagyon szerencsétlennek tartom a klímaváltozás kifejezést, mert ez amolyan bürokratikus ködösítés. Egyáltalán nem jelzi az irányát.
A globális felmelegedés szerintem sokkal jobb, hiszen a Föld nagy részén valóban melegedést hoz, és csak kisebb területeken ezzel ellentétes a hatás.
A globális felmelegedés szerintem sokkal jobb, hiszen a Föld nagy részén valóban melegedést hoz, és csak kisebb területeken ezzel ellentétes a hatás.
A kajszidolog érdekes, mert muterék telkén Paloznakon meg épp az utóbbi 8-10 évben van nagyon sok barack, míg korábban néha bizony semmi nem termett.
Szóval ez is lehet helyi dolog, sõt, lehet a fák korosodásából adódó terméscsökkenés is, stb.
Szóval ez is lehet helyi dolog, sõt, lehet a fák korosodásából adódó terméscsökkenés is, stb.
Floo: azért ez így elég szélsõséges; szerintem azon már senki sem vitázik, hogy van-e klímaváltozás (VAN), a vita inkább arról szól, hogy emberi vagy természetes okok miatt van-e. És ez a vita is eldõlni látszik az emberi okok felé (lásd legutóbbi klímajelentés). Amiket Te írsz, azok már a klímaváltozás kihatásai, és mint ilyenek nagyon is komolyan veendõk (lennének), mivel hosszú megfigyeléseken alapulnak. Fontos azonban, hogy megmaradjon a tárgyilagoság, azaz a tényezõk elemzésekor ne csak azokat vegyük figyelembe, amik a negatív dolgokat támasztják alá (ill. a saját véleményünket). Tényleg érdekes lenne egy objektív összefoglalót készíteni, amelyben a tények vannak felsorolva - olyanok, amiket Te is leírtál (pl. kajszitermés alakukása).
Jogos igazad van,csak szerintem a népnek rohadtul elege van már ezekböl a klimaváltozási témából,mert hiába irod be Te én vagy akárki hogy igen ez nem okés,egyböl lehurrognak hogy ember,bizonyitsad be,vegyél elõ számsorokat és bizonyitsad be hogy ez igy nem okés!
Az nem bizonyiték,hogy nálunk ez elmúlt 10 évben igazi átlagos kajszitermés egy volt,a múlt évi,mikor sem télen sem tavasszal nem fagyott el,nem vitte el a monilia,nem verte tönkre a jég!
Az idén megint 0,ismétlem 0 esély van arra hogy legyen,mert az hogy enyhe a tél és megindult a növényvilág,hát istenem,nem nagy csoda hogy enyhe!
Volt régen is enyhe tél,egy dolog,de hogy utána már szinte márciusban ilyen hideg szakadjon le mint most és fagyasztja meg a növényvilágot hát borzalom!
Mert ha ez igy lett volna régen,akkor a kajszi nem honosodott volna meg nálunk,mert kinek van kedve olyan gyümölcsfát ültetni és gondozni permetezni,ami ugyis elfagy 10-böl 9 alkalommal!??
A baj ott van hogy nem enyhe,meg nem hideg telek vannak,hanem szélsõségesek!
Eccer +százezer fok,utána -százezer!
Nálam a növényvilág a mérvadó,mert Õk nem hazudnak,nem felejtik el hogy hány fok volt,élnek és teremnek,amig tudnak,amig a klima biztositja nekik a megélhetést!
Mikor kisebb voltam,és Letenyén laktunk,óvodás-általános iskolás voltam,és minden nyárn nagy móka volt a baracklekvárfõzés,mindig jöttünk ki Becsehelyre mamámhoz,s alig vártam hogy a fülemig barackos lehessek,volt hogy öcsémet dobáltam a barackkal,annyi volt!
Az elmúlt 10 évben nem hogy dobálózni nem lehet velük,még enni sem nagyon!
Nincs biztonságban a növényzet,ha nem fagy el télen,elfagy tavasszal,vagy elviszi a monilia,elveri a jég,ha egyik sem jött össze,akkor meg nyáron olyan szárazság van hogy a gyümölcs ráaszalódik a fákra,s öntözés nélkül kiszáradna a növény!
Ezek a dolgok szolgálhatnak bizonyitékul,saját magunknak,csak sajna ezt senki sem fogadja el,mert télleg az lenne a bizonyiték ha rendszeresen nyáron hó esne télen meg +30 fok lenne!
De ilyen meg annyira abszurd,hogy ilyen sosem lesz,sokkal apróbb jelei vannak a klimaváltozásnak,amik nem annyira meggyõzõ!
Az nem bizonyiték,hogy nálunk ez elmúlt 10 évben igazi átlagos kajszitermés egy volt,a múlt évi,mikor sem télen sem tavasszal nem fagyott el,nem vitte el a monilia,nem verte tönkre a jég!
Az idén megint 0,ismétlem 0 esély van arra hogy legyen,mert az hogy enyhe a tél és megindult a növényvilág,hát istenem,nem nagy csoda hogy enyhe!
Volt régen is enyhe tél,egy dolog,de hogy utána már szinte márciusban ilyen hideg szakadjon le mint most és fagyasztja meg a növényvilágot hát borzalom!
Mert ha ez igy lett volna régen,akkor a kajszi nem honosodott volna meg nálunk,mert kinek van kedve olyan gyümölcsfát ültetni és gondozni permetezni,ami ugyis elfagy 10-böl 9 alkalommal!??
A baj ott van hogy nem enyhe,meg nem hideg telek vannak,hanem szélsõségesek!
Eccer +százezer fok,utána -százezer!
Nálam a növényvilág a mérvadó,mert Õk nem hazudnak,nem felejtik el hogy hány fok volt,élnek és teremnek,amig tudnak,amig a klima biztositja nekik a megélhetést!
Mikor kisebb voltam,és Letenyén laktunk,óvodás-általános iskolás voltam,és minden nyárn nagy móka volt a baracklekvárfõzés,mindig jöttünk ki Becsehelyre mamámhoz,s alig vártam hogy a fülemig barackos lehessek,volt hogy öcsémet dobáltam a barackkal,annyi volt!
Az elmúlt 10 évben nem hogy dobálózni nem lehet velük,még enni sem nagyon!
Nincs biztonságban a növényzet,ha nem fagy el télen,elfagy tavasszal,vagy elviszi a monilia,elveri a jég,ha egyik sem jött össze,akkor meg nyáron olyan szárazság van hogy a gyümölcs ráaszalódik a fákra,s öntözés nélkül kiszáradna a növény!
Ezek a dolgok szolgálhatnak bizonyitékul,saját magunknak,csak sajna ezt senki sem fogadja el,mert télleg az lenne a bizonyiték ha rendszeresen nyáron hó esne télen meg +30 fok lenne!
De ilyen meg annyira abszurd,hogy ilyen sosem lesz,sokkal apróbb jelei vannak a klimaváltozásnak,amik nem annyira meggyõzõ!
Sziasztok!
Igazából sokan lekezelik ezt a kérdést. Február van +10°C és abszolút nem tekinti senki ezt nagy számnak. Mert hát az ember örül neki, hogy jajj de jó, tél van és legalább van egy kis jó idõ. Nade ez van már 3 hónapja!-10 helyett +10... És az emberek nem nem érzékelik ezt.. Mi lenne akkor ha augusztusban hó esne??? Mekkora felháborodás lenne??
Na szerintem ezen van a hangsúly, ha ez a következõ idõszakban sem változik, akkor tényleg nagy bajban vagyunk!
minden jót!
Igazából sokan lekezelik ezt a kérdést. Február van +10°C és abszolút nem tekinti senki ezt nagy számnak. Mert hát az ember örül neki, hogy jajj de jó, tél van és legalább van egy kis jó idõ. Nade ez van már 3 hónapja!-10 helyett +10... És az emberek nem nem érzékelik ezt.. Mi lenne akkor ha augusztusban hó esne??? Mekkora felháborodás lenne??
Na szerintem ezen van a hangsúly, ha ez a következõ idõszakban sem változik, akkor tényleg nagy bajban vagyunk!
minden jót!
Valaki kiszámolná, hogy ha az elõttünk álló hét elõrejelzése bejönne, és abból átlagot számolnánk plussz az eddigi téli átlag, akkor a maradék Februárnak milyen átlagot kellene hoznia, hogy ne mondhassuk el magunkról, hogy részesei voltunk a korrekt feljegyzések óta a legmelegebb télnek.
Nem biztos hogy érthetõ
Nem biztos hogy érthetõ
Köszönöm,már el is mentettem.
Közben vannak újabb adatok
abrony 1951-2006,havi és évi egyaránt !
Közben vannak újabb adatok
abrony 1951-2006,havi és évi egyaránt !
Bakonyvár, a csapadékadataidból számolt szórások grafikonját feltettem ide: Link (Bocsánat, hogy az ígéretemhez képest jókora késéssel sikerült...) A lényeget már leírtam: a budapestihez Link Link hasonló a helyzet. Egy-két évtizednyi hosszúságú stabilabb ill. változékonyabb idõszakok váltották egymást, most épp az egyik legváltozékonyabb periódusban vagyunk. A korábbiak alapján lassan "ideje lenne", hogy csökkenjen az évek közti szórás. Ha nem így fog alakulni, akkor pár év múlva tényleg azt mondhatjuk, hogy ilyen változékony idõszakra az elmúlt 100 évben nem volt példa... (Persze ismétlem, az évi csapadékmennyiségek elemzése csak egyetlenegy szempont a sok közül. Az idõjárás változékonyságát nem is ez jellemzi legjobban... de legalább eléggé objektíven vizsgálható.)
A lényeg a cikk utolsó bekezdésében van,vagyis hiába lesz rövid az átmeneti idöszak,vagy hiába meleg a tavasz,ez egyáltalán nem zárja ki hogy egy hidegleszakadás utáni egyetlen derült éjszaka végezzen a növényekkel!
Hiába volt elötte is meleg utána is meleg ha azon az egyetlen éjszakán átlépjük a halálos küszöböt!
Múlt évben június elején fagyott ki a dinnye Somogy megyében!
Ebböl következöleg túlzás nélkül lehet azt állitani,hogy még május-júniusban sincs biztonságban a növényzet!
S ebben nyilvánul meg a klimaváltozás!
Hiába volt elötte is meleg utána is meleg ha azon az egyetlen éjszakán átlépjük a halálos küszöböt!
Múlt évben június elején fagyott ki a dinnye Somogy megyében!
Ebböl következöleg túlzás nélkül lehet azt állitani,hogy még május-júniusban sincs biztonságban a növényzet!
S ebben nyilvánul meg a klimaváltozás!
Ez is egy érdekes cikk:
Link
Khm. Esetleg, mielõtt belinkeljük, érdemes megnézni az elmúlt pár óra linkjeit, hátha már köztük van, amit mi is szeretnénk :-)
A fenti link háromszor került be este óta. Most raktam be negyedikre én, hátha valaki nem kattintott még kenya, felhõcske vagy trento linkjére. :-)
Link
Khm. Esetleg, mielõtt belinkeljük, érdemes megnézni az elmúlt pár óra linkjeit, hátha már köztük van, amit mi is szeretnénk :-)
A fenti link háromszor került be este óta. Most raktam be negyedikre én, hátha valaki nem kattintott még kenya, felhõcske vagy trento linkjére. :-)
1996 nyarán 65 nyári és 16 hõség nap volt, amely szinte tökéletesen átlagosnak számít.
Igazán jó nyár talán a 80-as évek közepén volt utoljára.
Igazán jó nyár talán a 80-as évek közepén volt utoljára.
Akkor 1996 nyarán biztosan jól érezted magad, az is kb. másfél napig tartott.
Valóban! :-)
Azért én azt a 118 napos nyarat sürgõsen lecsökkentetném max. 18 naposra. Vagy ha 118 napos, akkor sose menjen 25 fok fölé a T.
Errõl az a klasszikus vicc jutott eszembe, amikor a finn ürgét kérdezi a haverja:
- Te, mit csináltál a nyáron?
- Nem emlékszem, be voltam rúgva mind a két napján!
(ez lenne nekem való, mármint a kétnapos nyár)
Mellesleg szerintem az ilyen átmeneti évszakok, mint a tavasz meg az õsz mindig is beszédtéma voltak, pedig szeritnem a Természet kiválóan képes alkalmazkodni a rövi tavaszhoz vagy rövid õszhöz is. A fák képesek pár nap alatt teljesen kilombosodni, vagy ugyanígy 2-3 nap alatt levetkõzni.
A tavasz meg amúgy is nagyon változatos, hõmérsékletileg fõleg, a kultúrnövényeink kivételével ez teljesen jól viselhetõ is.
Azért én azt a 118 napos nyarat sürgõsen lecsökkentetném max. 18 naposra. Vagy ha 118 napos, akkor sose menjen 25 fok fölé a T.
Errõl az a klasszikus vicc jutott eszembe, amikor a finn ürgét kérdezi a haverja:
- Te, mit csináltál a nyáron?
- Nem emlékszem, be voltam rúgva mind a két napján!
(ez lenne nekem való, mármint a kétnapos nyár)
Mellesleg szerintem az ilyen átmeneti évszakok, mint a tavasz meg az õsz mindig is beszédtéma voltak, pedig szeritnem a Természet kiválóan képes alkalmazkodni a rövi tavaszhoz vagy rövid õszhöz is. A fák képesek pár nap alatt teljesen kilombosodni, vagy ugyanígy 2-3 nap alatt levetkõzni.
A tavasz meg amúgy is nagyon változatos, hõmérsékletileg fõleg, a kultúrnövényeink kivételével ez teljesen jól viselhetõ is.
Egy kicsit finomítom.
1973-74-ben ugyanis +3,0-s volt a tél, de akadt olyan nap, amikor az átlaghõmérséklet -4,0 alatt maradt. Ám a következõ évben egy sem volt.
Tehát a 70-es évek közepen valóban egy új helyzet kezdetének tekinthetõ. Elötte ugyanis valóban egyetlen ilyen évben sem mértek -4,0 alatti napi átlagot.
1973-74-ben ugyanis +3,0-s volt a tél, de akadt olyan nap, amikor az átlaghõmérséklet -4,0 alatt maradt. Ám a következõ évben egy sem volt.
Tehát a 70-es évek közepen valóban egy új helyzet kezdetének tekinthetõ. Elötte ugyanis valóban egyetlen ilyen évben sem mértek -4,0 alatti napi átlagot.
Érdekes összefüggésre bukkantam az adatsorokat vizsgálva a szokatlanul meleg telek esetében, amely a globális felmelegedéssel járó szélsõségességet igazolja.
Az 1980-as évekig a +3,0-ot elérõ, vagy meghaladó telek esetén egyetlen évben sem volt -3,3 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû nap Pesten. Azóta viszont minden ilyen meleg télen akad -4,0 foknál hidegebb átlagot hozó nap.
Ugyanakkor a +10,0 fokot meghaladó napi átlaghõmérséklet 1980-ig elvétve volt, míg azóta a meleg teleken sokkal gyakoribb.
A már sokat emlegetett 1997-98-as télen mindhárom hónapban volt ilyen nap, február 1-én -6,0 fok.
Mindez arra utal, hogy 1980 elõtt a szélsõségesen enyhe teleken egyszerûen teljesen elmaradt a komolyabb hidegbetörés, míg azóta ezek bekövetkeznek, ám a rendkívül meleg napok bõségesen képesek ellensúlyozni.
Vajon mi lehet annak az oka, hogy azokban az években - 1901-02, 1909-10, 1915-16, 1950-51, 1974-75 - teljesen kimaradt az északi irányítás?????
Azóta pedig egyetlen tél sem volt, amikor -4,0 foknál hidegebb átlagú napot ne regisztráltak volna?
Az 1980-as évekig a +3,0-ot elérõ, vagy meghaladó telek esetén egyetlen évben sem volt -3,3 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû nap Pesten. Azóta viszont minden ilyen meleg télen akad -4,0 foknál hidegebb átlagot hozó nap.
Ugyanakkor a +10,0 fokot meghaladó napi átlaghõmérséklet 1980-ig elvétve volt, míg azóta a meleg teleken sokkal gyakoribb.
A már sokat emlegetett 1997-98-as télen mindhárom hónapban volt ilyen nap, február 1-én -6,0 fok.
Mindez arra utal, hogy 1980 elõtt a szélsõségesen enyhe teleken egyszerûen teljesen elmaradt a komolyabb hidegbetörés, míg azóta ezek bekövetkeznek, ám a rendkívül meleg napok bõségesen képesek ellensúlyozni.
Vajon mi lehet annak az oka, hogy azokban az években - 1901-02, 1909-10, 1915-16, 1950-51, 1974-75 - teljesen kimaradt az északi irányítás?????
Azóta pedig egyetlen tél sem volt, amikor -4,0 foknál hidegebb átlagú napot ne regisztráltak volna?
Egyébként hihetetlen hogy azon vitáztatok velem hogy évekre szinte kihalt a klasszikus nyugati áramlás,s hiába állitottam ezt,nem hittetek nekem!
Pedig oly nyilvánvaló volt,egyszerüen nem fújt DNY-i szél éveken át,s ezt itt éreztem láttam hallottam,Ti meg nem!
Most van nyugati áramlás!
Valahogy azt érzem totál más szemmel nézem az idöjárást!
Pedig oly nyilvánvaló volt,egyszerüen nem fújt DNY-i szél éveken át,s ezt itt éreztem láttam hallottam,Ti meg nem!
Most van nyugati áramlás!
Valahogy azt érzem totál más szemmel nézem az idöjárást!
Végignéztem a 2006-os nyarat és sehol nem emlitem a peremciklont mediterrán ciklonként,söt még magát a peremciklont sem....
Amugy érdekes az elmúlt évben több DNY-i szél fújt mint elõtte 5 éven át
Vagyis az elveszettnek hitt nyugati áramlás visszatért
Vagyis az elveszettnek hitt nyugati áramlás visszatért
Megvan olvasom csak olyan apró betük vannak,hogy alig látom,de ha ilyet irtam mint amit most mondtok akkor tökönbököm magamat....
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat