Globális jelenségek
Szerintem versenyezzünk, s ötven év múlva egyeztetjük az eredményeket, okés? ;-)
Nem értem, hogy egy magát tudósnak állító ember hogyan képes ennyi bizonytalansági tényezõ mellett egyenesen kijelenteni bármit azon kívül, hogy változik az éghajlat?
Nem értem, hogy egy magát tudósnak állító ember hogyan képes ennyi bizonytalansági tényezõ mellett egyenesen kijelenteni bármit azon kívül, hogy változik az éghajlat?
Komoly munka lehetett....
Én is tudok ilyeneket mondani. Szerintem , mondjuk Finnország fogja leginkább megsínyleni az éghajlatváltozást. Ez legalább annyira megalapozott tudományosan.
Én is tudok ilyeneket mondani. Szerintem , mondjuk Finnország fogja leginkább megsínyleni az éghajlatváltozást. Ez legalább annyira megalapozott tudományosan.
Ezt én sem értettem,de nem magyaraztak meg,nem fejtették ki bövebben,hogy miért.
Pont Belgiumot? Ez érdekes, mitõl kiemelt Belgium? Mitõl más, mint pl. a tengerszintemelkedéstõl okkal tartó Hollandia?
Ez nem az én véleményem,csak leirtam azt,ami a tegnapi tények-ben elhangzott. Egyébként,egy nemzetközi kutatocsoport jutott arra a megallapitasra,hogy Europan belül Belgiumot és Magyarorszagot fogja leginkabb érinteni a klimavaltozas.
Nem emlékszem a nevére,de a tv2 honlapjan vissza lehet nézni a tegnapi adast/tények,2007.02.28. 18:30/
Trento!
Ezt nem lehet igy megfogalmazni hogy mediterrán ország lehetünk,mert lehet mondjuk egyhébb lesz a tél,tegyük fel,de ha lesz egy hidegbetörés és esik 30 centi hó,és 2 napig -20 fokos T min lesz,ami lehet nyugodtan ha az átlag melegedik is,és a -20 fok nem igazán a mediterrán klimára jellemzõ!
Ez úgy müködik,ha a téli minimumok szerint be van osztva az egész bolygó klimazónákra!
Mi itt tegyük fel a 6-os klimazónában vagyunk,ami pl. már kizárja a füge termesztését!
De az is hozzá tartozik,hogy 100 méteres szintkülönbséggel nyugodtan léphetünk egyet az 5-ös zónába,ahol már lehet fügét termeszteni!
A dombtetök alkalmasak erre,a sok parlagon heverö terület!
Ha enyhébb telek lennének tegyük fel(ami szerintem totál nem biztos,ahogy az elmúlt telek hidegek voltak,ugy lehethogy 3 év múlva télen ki sem látunk a hóból),és mediterrán besorolást kapnánk,s telente lenne 2 hidegbetörés,ebböl egy alkalmával elfagyna sikon minden,fent a dombon semmi!
Fõleg hogy a mediterrán klima a Földközi-tenger által tárolt hõ miatt van,ráadásul pl. Olaszország olyan szerencsés helyzetben van,hogy a tõle északra lévö Alpok(spanyoloknál pedig a Pireneusok) levágja a hideg lábát,igy a talajon nem lesz akkora hideg!
Mivel itt nincs tenger,igy a hideg szabadon garázdálkodhat,vagyis itt sosem lesz mediterrán klima,hozzá hasonló lehet,vagy enyhébb mint eddig,de az megint más tészta!
Ezt nem lehet igy megfogalmazni hogy mediterrán ország lehetünk,mert lehet mondjuk egyhébb lesz a tél,tegyük fel,de ha lesz egy hidegbetörés és esik 30 centi hó,és 2 napig -20 fokos T min lesz,ami lehet nyugodtan ha az átlag melegedik is,és a -20 fok nem igazán a mediterrán klimára jellemzõ!
Ez úgy müködik,ha a téli minimumok szerint be van osztva az egész bolygó klimazónákra!
Mi itt tegyük fel a 6-os klimazónában vagyunk,ami pl. már kizárja a füge termesztését!
De az is hozzá tartozik,hogy 100 méteres szintkülönbséggel nyugodtan léphetünk egyet az 5-ös zónába,ahol már lehet fügét termeszteni!
A dombtetök alkalmasak erre,a sok parlagon heverö terület!
Ha enyhébb telek lennének tegyük fel(ami szerintem totál nem biztos,ahogy az elmúlt telek hidegek voltak,ugy lehethogy 3 év múlva télen ki sem látunk a hóból),és mediterrán besorolást kapnánk,s telente lenne 2 hidegbetörés,ebböl egy alkalmával elfagyna sikon minden,fent a dombon semmi!
Fõleg hogy a mediterrán klima a Földközi-tenger által tárolt hõ miatt van,ráadásul pl. Olaszország olyan szerencsés helyzetben van,hogy a tõle északra lévö Alpok(spanyoloknál pedig a Pireneusok) levágja a hideg lábát,igy a talajon nem lesz akkora hideg!
Mivel itt nincs tenger,igy a hideg szabadon garázdálkodhat,vagyis itt sosem lesz mediterrán klima,hozzá hasonló lehet,vagy enyhébb mint eddig,de az megint más tészta!
A klímaváltozás témaköre kettõs mércével mérendõ.
Egyrészt szakmailag nem megalapozottak a médiában felharsanó "ébresztõk" (a mai is vicceske volt), másrészt kell az "ébredés" miatt az alvó társadalomnak és a "országvezetõségeknek".
Egyrészt szakmailag nem megalapozottak a médiában felharsanó "ébresztõk" (a mai is vicceske volt), másrészt kell az "ébredés" miatt az alvó társadalomnak és a "országvezetõségeknek".
Szerencsére mindig hozzáteszik, hogy "valószínûleg" vagy hogy "lehet". Persze ha tényleg úgy alakul, akkor már tökmindegy.
Ez azért barokkos túlzás.
Mindig vannak emberek, akik szeretnek reflektorfénybe kerülni, és ezért vállalják a "nagyotmondás" mûvészetét.
Természetesen, nem lehet kizárni, hogy néhány évtizeden belül növekedjen a melegedés, de ez pillanatnyilag csak dobálódzás a szavakkal. Mi a mediterrán? Róma? Velence? Tripoli? Ezek között elég nagy különbségek vannak.
Tavaly pedig arról lehetett volna kiáltozni, hogy skandináv ország leszünk, hiszen az elmúlt száz évben nem volt példa arra, hogy öt egymást követõ tél hidegebb legyen az átlagosnál. Erre itt ez a globális felmelegedés, és az új évezred negatív téli anomáliával indul.
Most le merem veled fogadni, hogy a 70-es és a 90-es évek téli átlagait nem fogja elérni a mostani évtized, bár 0,5 foknál nem lesz nagyobb az elmaradása. De ahhoz, hogy olyan enyhe legyen, mint az említett két évtized, a következõ mind a négy télnek +4,0 fok feletti átlagot kell produkálnia.
Te tényleg elképzelhetõnek tartod, hogy most mind a négy tél közel ilyen meleg lesz, mint az idei?
Mindig vannak emberek, akik szeretnek reflektorfénybe kerülni, és ezért vállalják a "nagyotmondás" mûvészetét.
Természetesen, nem lehet kizárni, hogy néhány évtizeden belül növekedjen a melegedés, de ez pillanatnyilag csak dobálódzás a szavakkal. Mi a mediterrán? Róma? Velence? Tripoli? Ezek között elég nagy különbségek vannak.
Tavaly pedig arról lehetett volna kiáltozni, hogy skandináv ország leszünk, hiszen az elmúlt száz évben nem volt példa arra, hogy öt egymást követõ tél hidegebb legyen az átlagosnál. Erre itt ez a globális felmelegedés, és az új évezred negatív téli anomáliával indul.
Most le merem veled fogadni, hogy a 70-es és a 90-es évek téli átlagait nem fogja elérni a mostani évtized, bár 0,5 foknál nem lesz nagyobb az elmaradása. De ahhoz, hogy olyan enyhe legyen, mint az említett két évtized, a következõ mind a négy télnek +4,0 fok feletti átlagot kell produkálnia.
Te tényleg elképzelhetõnek tartod, hogy most mind a négy tél közel ilyen meleg lesz, mint az idei?
Ki volt ez a klímakutató? Mire alapozta a dolgot (úgy értem, magyarázta is, vagy csak kijelentette)?
Másrészt: milyen állati jól hangzik, mediterrán ország... Errõl az embereknek egy kellemes nyaralás jut eszükbe, nem pedig az, hogy a klíma megváltozása milyen élettani hatásokkal bír majd, hogy alakul a mezõgazdaság, mi történik a természetben, stb. Nagyon veszélyes dolog egy ilyen szóhasználat véleményem szerint.
Másrészt: milyen állati jól hangzik, mediterrán ország... Errõl az embereknek egy kellemes nyaralás jut eszükbe, nem pedig az, hogy a klíma megváltozása milyen élettani hatásokkal bír majd, hogy alakul a mezõgazdaság, mi történik a természetben, stb. Nagyon veszélyes dolog egy ilyen szóhasználat véleményem szerint.
A Tenyek-ben /tv2/ az iment nyilatkozta egy magyar klimakutato,hogy hazank,par evtizeden belül igazi mediterran orszag lehet,Europan belül Magyarorszagot erinti leginkabb a klimavaltozas.
Bizony, ez külön jóság lehetne. Komolyan gondolom, hogy valakinek, aki rendelkezik kellõ tõkével, földel, vagy olyan csapattal, akik hajlandóak ilyenre szövetkezni, érdemes lenne belevágni. Ettem én már magyar kivit, teljesen normális íze volt, semmiben sem maradt el az ÚZ-on termett társaitól.
Ami a mégjobb,hogy hogy permetezést nem igényelnek(sem a káki sem a füge sem a kiwi),s a biotermesztés tökéletesen megvalósitható velük...
A választ tudjuk miért:a 19. sz. második felét összevetve a 20. sz. elejével jelentõs enyhülés volt tapasztalható(a cikk ezt adatokkal illusztrálja)ahogy a cikk is írja.A 19.sz. a "kis jégkor" utolsó idõszaka,1900 táján indult egy jelentõs felmelegedés,amely a 20. sz. közepén még megtorpant (1940-70).A 20. sz. eleje a 19. sz-hoz képest enyhébb teleket hozott(pár kivétel volt,mint 1929.febr.),de a mostani helyzetben ezek a telek,még mindig hidegnek számítanak:csak az a kérdés mihez viszonyítunk.
"Ezzel az állítással találkoztunk a nagyközönség körében, midõn az utóbbi évtizedekben minduntalan azt hallottuk, hogy a tél már nem olyan mérges, mint amilyen hajdanában volt."
Bezzeg régen... de már 1929-ben is ezt mondták?
Bezzeg régen... de már 1929-ben is ezt mondták?
Emlékezetesen prezíc munka volt, nagy élvezettel olvastuk annó!Ahogy ezt is tesszük sztem...
Hú, ez nagyszerû cikk! Este elolvasom tüzetesen. Egyébként én is megemlékeztem errõl a legendás februárról egy éve, egy többrészes (azt hiszem 7), újságcikkekre alapozott sorozat erejéig.
Tatabánya -11.7°C-os februári középhõmérséklet, te jó ég..
Tatabánya -11.7°C-os februári középhõmérséklet, te jó ég..
Ne má" azt mondd nekem, hogy Zala megye önálló országként kiválik Magyarországból! :-)
Egyébként szerintem ha már a kivinél tartunk, a "csodás" EU kötelezettségeink okán kivágott szõlõk helyére lehetne telepíteni, s így elláthatnánk az EU-t kivivel. Hm? Én a helyedben pályáznék valami olyan projektre, ahol ezt már támogatná az EU, eleget téve ezzel pl. a CO2 kibocsátás csökkentési irányelvének.
Mellesleg a kivibõl is piszok jó bor készül, Új Zélandon élõ barátném küldött két éve egy palackkkal, hát valami csodálatos volt! Alap chardonnay ízek, majd a korty lenyelését követõen áthatóan friss kivi-zamat, jaj, nagyon finom volt! Elvileg nyáron hazalátogat a leány, remélem, hoz egy-két üveggel még! :-)
Egyébként szerintem ha már a kivinél tartunk, a "csodás" EU kötelezettségeink okán kivágott szõlõk helyére lehetne telepíteni, s így elláthatnánk az EU-t kivivel. Hm? Én a helyedben pályáznék valami olyan projektre, ahol ezt már támogatná az EU, eleget téve ezzel pl. a CO2 kibocsátás csökkentési irányelvének.
Mellesleg a kivibõl is piszok jó bor készül, Új Zélandon élõ barátném küldött két éve egy palackkkal, hát valami csodálatos volt! Alap chardonnay ízek, majd a korty lenyelését követõen áthatóan friss kivi-zamat, jaj, nagyon finom volt! Elvileg nyáron hazalátogat a leány, remélem, hoz egy-két üveggel még! :-)
Noli!
Visszatérve a külföldi almára meg a többi gyümölcsre,remélem eljön az az idöszak mikor a kiwire fügére kákira nem az lesz irva hogy Made in Izrael vagy Made in Spain,hanem Made in Zala
Visszatérve a külföldi almára meg a többi gyümölcsre,remélem eljön az az idöszak mikor a kiwire fügére kákira nem az lesz irva hogy Made in Izrael vagy Made in Spain,hanem Made in Zala
Köszönöm,egy csomó számolgatástól mentettél meg !Ráadásul 0 körülirõl 1-re emelkedést vártam,ehhez képest az utóbbi 30 év 0.5 -rõl 1,5 körülire vitte fel.Ez egybevág a két ominózus rekordév egy fokos csúcstúllépésével,tehát természetes,ha átlagban is ennyi az emelkedés.
Elég jól tippeltél.
Lényegében az elmúlt három évtized átlaga húzta fel a XX. századot 0,85-ös téli átlagra. Ezek nélkül, a korábbi hét évtizedet tekintve 0,52 az átlag.
1970-es: 1,78
1980-as: 1,28
1990-es: 1,84
Ebben az évtizedben hat tél után, az ideivel együtt +0,2-nél tartunk.
Ezért írtam korábban, hogy bármennyire télrajongó vagyok, a következõ négy-öt tél biztos, hogy melegebb lesz az átlagosnál, mert meggyõzõdésem, hogy az évtized végére elérjük az 1,5 és 2 fok közötti átlagot. Egy-két tizeddel lehet kevesebb, de a tendencia egyértelmû.
Nem Lõrinc az ország, ám mivel eddig ez az egy adat állt rendelkezésre, nem lehetett mást megállapítani. Most ugyan már Debrecen is fent van az OMSZ honlapján, de elég sánta összehasonlítás lenne, hiszen minimum, Gyõr, Szombathely, Pécs, Szeged és Miskolc kellene, hogy megközelítõleg országos átlagot lehessen számolni, ha már azt az adatot nem teszi fel a törvények ellenére az OMSZ.
Egyébként a pesti hõsziget inkább csak hidegebb teleknél számít, ilyen meleg teleken kisebb a hatása.
Nem merném állítani, hogy az országban mindenhol 0,1-de enyhébb volt a tél az 1997-98-asnál, de meg lennék lepõdve, ha nem mindenhol ez a két tél állna az élen, mert annyival kilógnak az õket követõ telekhez képest.
Lényegében az elmúlt három évtized átlaga húzta fel a XX. századot 0,85-ös téli átlagra. Ezek nélkül, a korábbi hét évtizedet tekintve 0,52 az átlag.
1970-es: 1,78
1980-as: 1,28
1990-es: 1,84
Ebben az évtizedben hat tél után, az ideivel együtt +0,2-nél tartunk.
Ezért írtam korábban, hogy bármennyire télrajongó vagyok, a következõ négy-öt tél biztos, hogy melegebb lesz az átlagosnál, mert meggyõzõdésem, hogy az évtized végére elérjük az 1,5 és 2 fok közötti átlagot. Egy-két tizeddel lehet kevesebb, de a tendencia egyértelmû.
Nem Lõrinc az ország, ám mivel eddig ez az egy adat állt rendelkezésre, nem lehetett mást megállapítani. Most ugyan már Debrecen is fent van az OMSZ honlapján, de elég sánta összehasonlítás lenne, hiszen minimum, Gyõr, Szombathely, Pécs, Szeged és Miskolc kellene, hogy megközelítõleg országos átlagot lehessen számolni, ha már azt az adatot nem teszi fel a törvények ellenére az OMSZ.
Egyébként a pesti hõsziget inkább csak hidegebb teleknél számít, ilyen meleg teleken kisebb a hatása.
Nem merném állítani, hogy az országban mindenhol 0,1-de enyhébb volt a tél az 1997-98-asnál, de meg lennék lepõdve, ha nem mindenhol ez a két tél állna az élen, mert annyival kilógnak az õket követõ telekhez képest.
A Nemzeti Kulturális Alap honlapján (www.nka.hu) találtam két pályázati lehetõséget, -Ismeretterjesztés és környezetkultúra- (beérkezési határidõ: 2007. március 26.) témakörben:
1. Könyvek és elektronikus kiadványok támogatása
2. Alkotói támogatás
Nagyon hosszú a pályázat szövege, linket meg nem mûködik, olyan hosszú, úgyhogy íme némi navigáció a honlapon:
Intro, stb. átugrása után a nyitóoldalán baloldalon lévõ menüsorból: -Pályázatok-, utána -Aktuális pályázati felhívásokra- klikkeltek. Itt behoz egy táblázatot (az oldalon kicsit lentebb), itt pedig rá kell klikkelni arra, hogy -Ismeretterjesztés és környezetkultúra-.
Érdemes minden pályázatra (kitöltésre stb.) vonatkozó menûpontot is figyelmesen elolvasni, mert nagyon összetett a pályázati adatlap kitöltése.
Bocs, hogy mindenhova beteszem ezt a hozzászólást, de hátha valaiknek éppen jól jön egy ilyen lehetõség :-)
1. Könyvek és elektronikus kiadványok támogatása
2. Alkotói támogatás
Nagyon hosszú a pályázat szövege, linket meg nem mûködik, olyan hosszú, úgyhogy íme némi navigáció a honlapon:
Intro, stb. átugrása után a nyitóoldalán baloldalon lévõ menüsorból: -Pályázatok-, utána -Aktuális pályázati felhívásokra- klikkeltek. Itt behoz egy táblázatot (az oldalon kicsit lentebb), itt pedig rá kell klikkelni arra, hogy -Ismeretterjesztés és környezetkultúra-.
Érdemes minden pályázatra (kitöltésre stb.) vonatkozó menûpontot is figyelmesen elolvasni, mert nagyon összetett a pályázati adatlap kitöltése.
Bocs, hogy mindenhova beteszem ezt a hozzászólást, de hátha valaiknek éppen jól jön egy ilyen lehetõség :-)
Nekem is nagyon rossz látni/hallani. Nekem szakmám is és a szívem szakad meg, amikor tudom, hogy mire (lenne) képes a magyar állattenyésztés és úgy általában a mezõgazdaság. Jó kis magyartarka, ami az itteni klimatikus viszonyokhoz kiválóan alkalmazkodott, igaz, nem ad annyi tejet, mint a tejhasznúak, de az igen jó minõségû és ráadásul ad absurdum, még hús is van rajta. És még lehetne sorolni a borokat, a gyümölcsöket, a szántóföldi növényeket, stb, stb, stb.
Köszi !
Értelek(he-he), de nekem nagyon rossz ezt hallani/látni, erre csak egyet mondhatok, egy (talán, de remélem mégsem) elcsépelt Kölcsey-idézetet:
"...Emeld fel fejedet büszke nép! ..."
Értelek(he-he), de nekem nagyon rossz ezt hallani/látni, erre csak egyet mondhatok, egy (talán, de remélem mégsem) elcsépelt Kölcsey-idézetet:
"...Emeld fel fejedet büszke nép! ..."
Ehhez még annyit: hazai tejbõl itthon gyártott holland típusú (márkát nem mondok) sajt kamionban kiutazik Hollandiába, ott feldarabolják, szeletelik, becsomagolják holland celofánba, kamionba rakják, s jön vissza a boltjainkba immáron holland sajtként.
Megkérdeztem az almás dolgot a zöldségesemnél (jóban vagyunk, 20 éve vásárolok náluk).
A magyar alma kb fele annyiba kerül nagykerben is és náluk is, mint a spanyol.
Amit megfizetsz a spanyolban: almára ragasztott kis matrica... Semmi többet nem ad hozzá a spanyol gazda...
A magyar alma kb fele annyiba kerül nagykerben is és náluk is, mint a spanyol.
Amit megfizetsz a spanyolban: almára ragasztott kis matrica... Semmi többet nem ad hozzá a spanyol gazda...
Akkor lehet, hogy mégsem Tisza cipõbolt volt, de azt mondták magyar. És nem is volt drága.
A tejtémában családi vonatkozás lévén nagyon sarkos véleményem van, Noli már ismerheti, elõre is bocsi érte.
Ahogy a teljes szegmensben, itt is érvényesül:
A teljesen magyarellenesen megkötött uniós szerzõdés a kvóták terén (a lengyelek jót röhögtek rajtunk ...), az irányítottan hazai termelést GÁTLÓ gazdasági környezet ill. ahogy Noli is írta, a támogatottan érkezõ (így olcsó), silány termékek lenyomják a hazai termékeket, amik hiába jók, de az ellenséges piaci környezet miatt (várom a napot egy végre igazi magyarbarát szabályozás megalkotására, igaz szkeptikus vagyok ...) drágábbak.
Emiatt nekünk (de nem az egész gazdaságot irányító nagykereskedõ export-import konszerneknek) egy óriási csõd az uniós piac.
Ahogy a teljes szegmensben, itt is érvényesül:
A teljesen magyarellenesen megkötött uniós szerzõdés a kvóták terén (a lengyelek jót röhögtek rajtunk ...), az irányítottan hazai termelést GÁTLÓ gazdasági környezet ill. ahogy Noli is írta, a támogatottan érkezõ (így olcsó), silány termékek lenyomják a hazai termékeket, amik hiába jók, de az ellenséges piaci környezet miatt (várom a napot egy végre igazi magyarbarát szabályozás megalkotására, igaz szkeptikus vagyok ...) drágábbak.
Emiatt nekünk (de nem az egész gazdaságot irányító nagykereskedõ export-import konszerneknek) egy óriási csõd az uniós piac.
Tejrõl annyit, hogy sz*/&@r szlovák meg lengyel tejet vesz egyik cégünk kocsiszám, fele megrohad, mire ideér, nem lehet belõle sajtot csinálni, mert olyan iszonyat silány minõségû, stb.
A jó magyar tarka képes csak olyan minõségû tejet adni (mondjuk kicsit kevesebbet a sztárfajtáknál), amibõl a hazai sajtokat kiváló minõségben elõállíthatjuk. Viszont kvóta, stb. hivatkozásokkal ugye ezeket a bocikat jóformán mind kivágtuk...
Lesz még itt gáz, de nem baj, a parlamentben csak igyanak reggeli italt meg ilyesmit.
A jó magyar tarka képes csak olyan minõségû tejet adni (mondjuk kicsit kevesebbet a sztárfajtáknál), amibõl a hazai sajtokat kiváló minõségben elõállíthatjuk. Viszont kvóta, stb. hivatkozásokkal ugye ezeket a bocikat jóformán mind kivágtuk...
Lesz még itt gáz, de nem baj, a parlamentben csak igyanak reggeli italt meg ilyesmit.
Persze, értem én amit írtál, nyilván mindenki a saját környezetében kezdje el. Egyébként van magyar cipõ, pl. Pécsett van egy bolt, ahol kizárólag hazai termékek vannak, többek között cipõ. Nagyon kényelmes, jó minõségû és egyáltalán nem drága, mindennek tetejébe még jól is néz ki. Nyilván máshol is van, csak utána kell nézni.
Egyébként rám is meglepetten néznek, amikor nem kérek mûanyag szatyrot. Addig kéne eljutni, hogy a plasztikot adják pénzért, ne az újrahasznosított papírtáskát.
Egyébként nem tudom, mi a helyzet zöldségfronton, de azért mindent megtesznek, hogy teletömjék a hazai üzleteket külföldi tej- és hústermékkel.
Többek között ettõl vagyok rosszul, itt a kiváló minõségû tej, sajt, stb., de inkább importálnak, lassan teljesen ellehetetlenítve az állattenyésztõket. Mondván, termeljenek olcsóbban. Támogatás nélkül hogy?
Egyébként rám is meglepetten néznek, amikor nem kérek mûanyag szatyrot. Addig kéne eljutni, hogy a plasztikot adják pénzért, ne az újrahasznosított papírtáskát.
Egyébként nem tudom, mi a helyzet zöldségfronton, de azért mindent megtesznek, hogy teletömjék a hazai üzleteket külföldi tej- és hústermékkel.
Többek között ettõl vagyok rosszul, itt a kiváló minõségû tej, sajt, stb., de inkább importálnak, lassan teljesen ellehetetlenítve az állattenyésztõket. Mondván, termeljenek olcsóbban. Támogatás nélkül hogy?
Úgyis kell ma mennem a zöldségesemhez hagymáért, majd megkérdezem tõle, aztán beírom a válaszát (ha válaszol).
Kiváncsi lennék melyiket veszi a kereskedõ drágábban,a spanyol almát vagy a magyar almát??!
Frászt, Floo, csak amit egy külf. paraszt megkap támogatásban, nálunk azt nem kapja meg. Illetve nálunk nem oly régi a "szabadság", hogy minden parasztnak lett volna ideje okosan mûvelni a saját kertjét, szövetkezni, stb.
Másrészrõl meg szerintem igen nagyon el vannak engedve a kereskedõk, nincs semmi, amivel a hazai termékeket elõnyben részesítve õ is jól járna, stb.
Nem hiszem, hogy drágán termelünk.
Másrészrõl meg szerintem igen nagyon el vannak engedve a kereskedõk, nincs semmi, amivel a hazai termékeket elõnyben részesítve õ is jól járna, stb.
Nem hiszem, hogy drágán termelünk.
Egyébként!
Ha már itt tartunk!
Tényleg megéri külföldröl behozni pl. a gyümölcsöket almát ilyeneket?
Ennyire drága megtermelni itthon?
Ha már itt tartunk!
Tényleg megéri külföldröl behozni pl. a gyümölcsöket almát ilyeneket?
Ennyire drága megtermelni itthon?
Hát, a honlapjukon a termékeik közt csak sportcipõk vannak, és ráadásnak k*rv* drágák... Az tuti, hogy ilyet nem veszek fel, akkor inkább mezítláb.
A boltban nemcsak sportcipõ volt, én egy rendes utcai /félig-meddig alkalminak is nevezhezõ/ vettem.
Megkérdezhetem, hogy most is csak sporcipõje van-e, vagy van rendes utcai cipõ is, amit egy nõnemû lény felvehet, ha úgymond ki kell öltöznie (nem minden szituációra vehetek fel bakancsot)? Amiket én láttam Tiszákat, azok fûzõs sportcipõk voltak...
Amikor az olcsó a drága:
A gyereknek veszel óccsó mûbõr kínait 1000-ért + 80ft-os kínai mûanyag zoknit. E kettõ kombinációjaként bokasülyledés, derékfájdalom, jól begombásodott láb, és az orvosnál lehet az 1000 Ft többszörösét kifizetni.
A gyereknek veszel óccsó mûbõr kínait 1000-ért + 80ft-os kínai mûanyag zoknit. E kettõ kombinációjaként bokasülyledés, derékfájdalom, jól begombásodott láb, és az orvosnál lehet az 1000 Ft többszörösét kifizetni.