Globális jelenségek
Azaz nem kevesebbet tudsz, hanem inkább csak megérted, mennyire keveset tudsz. A legveszélyesebb ember a világon a félmûvelt.
Közép-Európa idõjárását négy(eltérõ gyakoriságú,erõsen idõben változó)hatás nagyban befolyásolja:1)nyugati,óceáni2)északi ,sarkvidéki3)keleti,szárazföldi4)déli,mediterrán
Ha valamelyik kiesik egy télen(most az északi és keleti),akkor adott a nagy enyheség.Ha a nyugati elsatnyul(meridionalitás),még nem biztos,hogy hideg tél lesz.A déli hatás nagyon erõs lehet,míg az északi nem feltétlenül nagyon hideg.A sarkvidék hidegtartalékai,jege felõrlõdõben vannak,és ha ránk is szabadul a hideg,nem biztos,hogy olyan mérvû lesz mint 50, 100 vagy 300 éve.
A hemiszféra idõjárási tényezõi és Közép-Európáéi egészen mások és nem feltétlenül együtt alakulnak.Ha nálunk átlagosnál hidegebb vagy melegebb egy tél,még nem biztos,hogy az valamit cáfol vagy igazol.Négy ilyen, hasonló súlyú hatás nem sok helyen van a földön,és mindegyik egészen más karaktert hordoz.Az USA közepén pl. a keleti és nyugati tényezõ nagyon gyenge(domborzat)csak a sarki és szubtrópusi a meghatározó(ill.ezek aránya)Szibéria közepén igazán csak a helyi és sarki hatások uralkodnak,a monszun területén a tengeri és szárazföld felõli tényezõk váltakoznak stb.Nekünk sokkal összetettebb és változatosabb (és kibogozhatatlanabb) idõjárás ill. klíma adatott...van mit bogozgatnunk.
Ha valamelyik kiesik egy télen(most az északi és keleti),akkor adott a nagy enyheség.Ha a nyugati elsatnyul(meridionalitás),még nem biztos,hogy hideg tél lesz.A déli hatás nagyon erõs lehet,míg az északi nem feltétlenül nagyon hideg.A sarkvidék hidegtartalékai,jege felõrlõdõben vannak,és ha ránk is szabadul a hideg,nem biztos,hogy olyan mérvû lesz mint 50, 100 vagy 300 éve.
A hemiszféra idõjárási tényezõi és Közép-Európáéi egészen mások és nem feltétlenül együtt alakulnak.Ha nálunk átlagosnál hidegebb vagy melegebb egy tél,még nem biztos,hogy az valamit cáfol vagy igazol.Négy ilyen, hasonló súlyú hatás nem sok helyen van a földön,és mindegyik egészen más karaktert hordoz.Az USA közepén pl. a keleti és nyugati tényezõ nagyon gyenge(domborzat)csak a sarki és szubtrópusi a meghatározó(ill.ezek aránya)Szibéria közepén igazán csak a helyi és sarki hatások uralkodnak,a monszun területén a tengeri és szárazföld felõli tényezõk váltakoznak stb.Nekünk sokkal összetettebb és változatosabb (és kibogozhatatlanabb) idõjárás ill. klíma adatott...van mit bogozgatnunk.
VAn egy nagyon jellemzõ szlásmondás: MInél többet tanulsz, annál kevesebbbet tudsz. A Gy.K. ez azt jelenti, hogy minél nagyobb a tudása valakinek egy adott tudományban, annál kevesebb dologról meri azt állítani, hogy ez tutibiztos.
A buta ember jellemzõje pont az, hogy mindenrõl (máramennyi dolgot ismer) megvan a megcáfolhatatlan véleménye. És bármi újat hall az egybõl triviálisan igaz vagy hamis neki.
Ráadásul nem is érti, hogy miért is vannak olyan emberek, akik megpróbálják megcáfolni az õ hitét, így vele minden vita más sem lesz csak értelmetlen személyeskedõ állítások halmaza.
A buta ember jellemzõje pont az, hogy mindenrõl (máramennyi dolgot ismer) megvan a megcáfolhatatlan véleménye. És bármi újat hall az egybõl triviálisan igaz vagy hamis neki.
Ráadásul nem is érti, hogy miért is vannak olyan emberek, akik megpróbálják megcáfolni az õ hitét, így vele minden vita más sem lesz csak értelmetlen személyeskedõ állítások halmaza.
Viszont az "ellen-hívõknek" sem érdemes 2006-07 telét kiragadni. Egyetlen téllel megcáfolni éppúgy nem lehet semmit, mint alátámasztani. Ha viszont az elmúlt 10-15 évet egyben vizsgáljuk (aminek már kicsit több értelme van), akkor épp azt látjuk, hogy globálisan hiába jöttek sorra az évszázad legenyhébb telei (Donnie linkje ui. errõl szól, nem Magyarországról), mi ezzel a tendenciával inkább szembementünk. Nálunk egyáltalán nem volt ilyen sorozatos enyheség, és jócskán láttunk tartós meridionális irányítású idõszakokat... Ez pedig már sokkal jobban illeszkedik az éghajlatváltozási prognózisokhoz.
Azért egy elég durva ellentmondásra felhívnám a hívõk figyelmét: a prognosztizált éghajlatváltozás során az elõrejelzések azt mutatták, hogy a tél átlaghõmérséklete az ÉGHAJLATVÁLTOZÁS MIATT csak kismértékben fog emelkedni, fõleg a meridionális idõjárási helyzetek növekedése és a zonális elrendezõdés csökkenése okán, ellentétben a nyár átlaghõmérsékletével, ami az ÉGHAJLATVÁLTOZÁS MIATT sokkal nagyobb mértékben emelkedik majd.
Így a tél átlaghõmérsékletének ilyen mértékû kilengése nem tekinthetõ bizonyítéknak, sõt inkább ellentmond az elméleteknek. A zonalitás ilyen mértékû tartóssága egyenesen cáfolja a Golf-áramlat csökkenését prognosztizáló jóslatokat. Persze a hívõknek mindegy.
Így a tél átlaghõmérsékletének ilyen mértékû kilengése nem tekinthetõ bizonyítéknak, sõt inkább ellentmond az elméleteknek. A zonalitás ilyen mértékû tartóssága egyenesen cáfolja a Golf-áramlat csökkenését prognosztizáló jóslatokat. Persze a hívõknek mindegy.
Ez azt jelenti, hogy 1995 óta a 11 télbõl tíz rekordmeleg volt. Nem mondom, szép kilátások a télkedvelõknek, hogy a többi hatásról ne is beszéljünk.
"A statisztikák szerint 1880 óta a tíz legmelegebb tél mind 1995 után volt"
Teljes cikk: Link
Na, van még strucc aki szerint "ez a tél is belefért?"
lol
Teljes cikk: Link
Na, van még strucc aki szerint "ez a tél is belefért?"
lol
Köszönöm a választ. Valami hasonlóra tippeltem, de nem voltam biztos benne.
Noli linkjére: a franca is, hogy finom legyek. :-(
Noli linkjére: a franca is, hogy finom legyek. :-(
A metán valószínûleg azért halmozódott fel ezekben a talajokban, mert az állandó vízborítás miatt (hisz' mocsárvidékekrõl van szó) oxigéntõl elzárva bomlott el bennük a növényi anyag. A korábbi melegebb idõszakban viszont szárazabbak lehettek ezek a területek, így a szerves törmelék "tisztességesen" eloxidálódhatott, anélkül, hogy metánt termelt volna.
Link
Egész jó leírás. Eszerint a felhalmozódás úgy jött létre, hogy a felsõ vékony réteg nyári vegetációja minden évben befagy, ennek egy része lesz metán. Mondjuk ha arra gondolsz, hogy egy ilyen fagyos régió nyáron átjárhatatlan mocsárrá változik, mely mocsár alatt ugye továbbra is fagyott a talaj, lejjebb az is ilyen nyári mocsár volt egykoron, szóval valóban lehet sok elhalt növény eredeztette metán odalenn.
Látom, Usrin is ezt írta :-)
Egész jó leírás. Eszerint a felhalmozódás úgy jött létre, hogy a felsõ vékony réteg nyári vegetációja minden évben befagy, ennek egy része lesz metán. Mondjuk ha arra gondolsz, hogy egy ilyen fagyos régió nyáron átjárhatatlan mocsárrá változik, mely mocsár alatt ugye továbbra is fagyott a talaj, lejjebb az is ilyen nyári mocsár volt egykoron, szóval valóban lehet sok elhalt növény eredeztette metán odalenn.
Látom, Usrin is ezt írta :-)
Ez jó kérdés, Valószínû élõlények voltak azok a metánforrások, melyek most befagyva pihennek a talajban. S amíg éltek, annyira nem eregették a metánt sem, ugye, elvégre nem minden tehén. :-)
A növénybõl ugye rothadás során szabadul fel a metán, s amíg élõk, addig a CO2 kivonásával némiképp ellensúlyoznak.
De jobb lenne utánanézni rendesen...
A növénybõl ugye rothadás során szabadul fel a metán, s amíg élõk, addig a CO2 kivonásával némiképp ellensúlyoznak.
De jobb lenne utánanézni rendesen...
Ez igaz. Mindazonáltal nekem valami nem világos a metánnal kapcsolatban. Sokszor hallani, hogy ha megolvad a permafrost, akkor kiszabadul sok ezer tonna metán és akkor mennyivel megemelkedik majd az átlaghõmérséklet. De volt már a földtörténetben a mainál lényegesen magasabb az átlag T, amikor nem volt fagyott föld, akkor hogyhogy nem emelkedett a hõmérséklet az egekig? Az a metán akkor hol volt? Nem kötekszem, tényleg nem tudom.
CO2 mellett sok metán is kiszabadul a növényzet pusztulásakor, amely nem éppen gyenge üvegházgáz...
Pár hónapja volt egy mûsor a NGC-en, amiben azt taglalták, milyen irányba halad a brazíliai esõerdõk fejlõdése. A tudósok attól tartanak, hogy az esõerdõ helyett a nedves szavannákra jellemzõ növénytársulás jöhet létre, ami sokkal kisebb biodiverzitást jelent. Azonkívül két nem elhanyagolandó veszélye van: 1: a fákban nagyon sok CO2 van megkötve és ez kiszabadul. 2: az adott terület CO2 megkötõképessége lényegesen lecsökken. Azonkívül van jónéhány olyan hatás is, amelynek igazi hatására csak akkor derül(ne) fény, ha valóban eltûn(né)nek az esõerdõk. Feltételezések persze vannak, pl. a levegõ mozgására kifejtett hatás, a lényegesen kisebb párolgás miatt.
Nem az esõerdõk nyelik el a java CO2-t, hanem az óceán. Ezt nem azért mondom, hogy irtani kell tovább az erdõt, csak, mint tényt írom le. Az erdõk a lokális csapadékért és biodiverzitásért "felelõsek". Legalább akkora fontosságú ez is, mint a CO2.
Véleményem szerint a CO2-kibocsájtással önmagában nem is lenne baj, ha nem írtanák mellette gõzerõvel az õt elnyelõ esõerdõket. Nehezen tudom megérteni, hogy mért nem hajlandóak egyszerû írtás helyett korszerû erdõgazdálkodást folytatni...
Enyhülhet még a lehülés mértéke,de a múltkori hidegbetörésnél ugye egyik futás -15 fokot a másik +15-öt hozott,most nincs ekkora szórás,söt semekkora sem...
Szóval sajna reális esély van rá...
Lehet bízni abban hogy nem lesz lábas hideg,vagy hogy meleg a talaj és igy nem fog nagyon lehülni éjszakánként a levegõ,meg hogy nem szibériai hideg jön,de ezek csak a keletkezö károkat tudják enyhiteni...
Nem tudom a szõlõ hogyan fogja birni,de szerintem -5 fok alatt vége mindennek...
Bár érdekes módon volt egy tél ahol a kis zöld cseresznyékre jött a -7 fokos fagy és lett bõven cseresznye,de nagyon rezegni fog a léc,ha nem esik le...
Szóval sajna reális esély van rá...
Lehet bízni abban hogy nem lesz lábas hideg,vagy hogy meleg a talaj és igy nem fog nagyon lehülni éjszakánként a levegõ,meg hogy nem szibériai hideg jön,de ezek csak a keletkezö károkat tudják enyhiteni...
Nem tudom a szõlõ hogyan fogja birni,de szerintem -5 fok alatt vége mindennek...
Bár érdekes módon volt egy tél ahol a kis zöld cseresznyékre jött a -7 fokos fagy és lett bõven cseresznye,de nagyon rezegni fog a léc,ha nem esik le...
Bár nem veszem a gfs-t és társait készpénznek,de ez a következetes hidegbetörés,meg hó dolog aggaszt.A 9 hónap melege,nekünk inkább hasznot hozott,az orkánkárok és azok személyi áldozatai kivételével.
Ha a fagyhullám a jövõ héten betör,akkor minden haszon elúszhat,milliárdok tucatjait veszíjük el és választhatunk:kevesebbet eszünk,vagy méregdrága uniós élelmiszerszemetet veszünk...
Ha a fagyhullám a jövõ héten betör,akkor minden haszon elúszhat,milliárdok tucatjait veszíjük el és választhatunk:kevesebbet eszünk,vagy méregdrága uniós élelmiszerszemetet veszünk...
Ha teszem fel a jövö heti lehülés olyan szerencsétlenül alakulna,hogy lenne hó és hideg,majd utána visszatér a meleg 15-20 fokkal,akkor is az elmúlt 100 év (egyik) legenyhébb telén vagyunk túl....
Viszont ha jövö héten elfagy egy csomó növény,akkor hiába volt enyhe a tél...
Viszont ha jövö héten elfagy egy csomó növény,akkor hiába volt enyhe a tél...
Szerintem lehet, hogy részint ez a cél - vagyis nevetséges ijesztgetéssé degradálni a helyzetet... Amúgy is nagyon kedvelem az összeesküvés-elméleteket. :-)
Igazából valóban ki lehet számolni, hogy milyen dolog, mekkora CO2 kibocsátással jár. Érdemes is, hiszen egyrészt kiderülhet, hogy mennyi felesleges hülyeséget csinálunk, másrészt megdöbbentõ lehet, hogy mennyit pazarolunk. Ez pedig elvezethet egy sokkal kedvezõbb életmódhoz, némi odafigyeléssel magunknak is használhatunk vele (költségcsökkentés).
Igazából valóban ki lehet számolni, hogy milyen dolog, mekkora CO2 kibocsátással jár. Érdemes is, hiszen egyrészt kiderülhet, hogy mennyi felesleges hülyeséget csinálunk, másrészt megdöbbentõ lehet, hogy mennyit pazarolunk. Ez pedig elvezethet egy sokkal kedvezõbb életmódhoz, némi odafigyeléssel magunknak is használhatunk vele (költségcsökkentés).
Most valahogy sokkal nagyobb problémát látok abban, hogy ennyire elõtérbe került a klímaváltozás témája. Lassan-lassan hisztériát keltenek a különbözõ jelentések, tanulmányok; kezd emlékeztetni a boszorkányüldözésre. Egyes cikkek már azt számolgatják, hogy ha valaki hajszárítót használ, akkor 530 g CO2-t emittál. Így aztán elõbb-utóbb nevetség tárgya lesz a téma, mindenben a rosszat keresni (sajnos ismét csak a média által vezérelve) nagyon nagy hiba.
Ne hidd, hogy nem vesszük komolyan a problémát, pont emiatt van ez a fórum. Azonban kellõ tisztelettel a tények iránt, nem keverve a Gizikét a gõzekével, s amennyiben "jóslás" kategóriájú dologról írunk, akkor azt illik megjegyezni is.
Ha a fórum korábbi bejegyzéseit végigolvasod, akkor elsõsorban azt fogod felfedezni, hogy kíváncsi és konstruktív hozzáállás van itt, nem mentes persze a nézõpontok közti ütközésektõl.
Ha a fórum korábbi bejegyzéseit végigolvasod, akkor elsõsorban azt fogod felfedezni, hogy kíváncsi és konstruktív hozzáállás van itt, nem mentes persze a nézõpontok közti ütközésektõl.
Ha nálunk nem lesz katasztrófa, akkor lesznek majd klímamenekültek... Nem tudom, melyik a jobb helyzet.
Éppen 9 hónapja jún. 10-15 táján nagy átalakulás történt az idõjárásban.A fagyos jún eleje(fûtöttünk!) után jún. közepén 35 fokos forróság kezdõdött,és az aug-i pár hét átlag alatti T-je kivételével(egyedül aug. átlaga volt a hónapok küzül kb. 1 fokkal átlag alatt) itt szinte folyamatosan átlag feletti a T,egy két napos intermezzók kivételével.
A 9 hónap alatt Pápán átlagban 3,1 fokkal volt a kelleténél melegebb.Sokszor hallunk olyanokat,hogy mi lesz ha az átlaghõmérséklet a századunk végére több fokkal emelkedik.Hosszbb távon nem tudom,de valami hasonló idõ lesz,mint ez a 9 hónap volt itt a Dunántúlon.Kevés fagy télen,sok napsütés,néha intenzívebb záporok,ritkuló hótakaró,ködhajlam és hosszú csendes esõ.Viszont gyakoribb pusztító vihar,orkán és szárazság.Nálunk szerintem nem lesz semmiféle katasztrófa,hisz ezt is túléltük...
A 9 hónap alatt Pápán átlagban 3,1 fokkal volt a kelleténél melegebb.Sokszor hallunk olyanokat,hogy mi lesz ha az átlaghõmérséklet a századunk végére több fokkal emelkedik.Hosszbb távon nem tudom,de valami hasonló idõ lesz,mint ez a 9 hónap volt itt a Dunántúlon.Kevés fagy télen,sok napsütés,néha intenzívebb záporok,ritkuló hótakaró,ködhajlam és hosszú csendes esõ.Viszont gyakoribb pusztító vihar,orkán és szárazság.Nálunk szerintem nem lesz semmiféle katasztrófa,hisz ezt is túléltük...
1 éve még jégkorszakot vártak Európára a NASA szakemberei....
Az idén már forróságot várnak....
Jövõre mit??
Az idén már forróságot várnak....
Jövõre mit??
Azok a dél-svédek, ahogy anno Gulyás László mondta valamelyik közép-amerikai import svéd focistára... :-)
Nem beszélve arról, hogy a globális élelmiszerválságot követõen, öt év múlva, miként lesz Európa északi részébõl turistaparadicsom? Éhenhalni mennek oda majd a nyaralók.
A sarki jég olvadása hogy jön össze a Golf gyorsulásával? Egyáltalában tudod, hogy mi mozgatja az óceáni áramlatokat?
Nem tudom, hogy az ilyen -üveggömbbõl származó- jóslások mennyire emelik a fórum színvonalát....?
2010- Az évszakok összezavarodnak, eröteljes felmelegedés: bizonytalanság
2015- Enyhe telek, és forró nyarak europa nagy részén, hó nélküli telek, szárazság, aszály.
2020- Eröteljes olvadás a jégsarkokon, több tengerszint alatti terület kerül viz alá (mint pl. Hollandia, Sydney, New York, Banglades, stb.) Golf áramlat felgyorsul!
2025- Élemiszer válság a világ gazdagabb országaiban is. Ökomenekültek milliói lepik el a nyugati országokat.
2030- Tropusi betegségek terjednek az északi félteke orrszágaiban is, funa is északabbra vándorol. Tilos a dél -europai országokban a napozás, igazi katlaná vált olasz -spanyol és görög térségek! Észak Europa riviérává válik, igazi turista paradicsom lesz!
2015- Enyhe telek, és forró nyarak europa nagy részén, hó nélküli telek, szárazság, aszály.
2020- Eröteljes olvadás a jégsarkokon, több tengerszint alatti terület kerül viz alá (mint pl. Hollandia, Sydney, New York, Banglades, stb.) Golf áramlat felgyorsul!
2025- Élemiszer válság a világ gazdagabb országaiban is. Ökomenekültek milliói lepik el a nyugati országokat.
2030- Tropusi betegségek terjednek az északi félteke orrszágaiban is, funa is északabbra vándorol. Tilos a dél -europai országokban a napozás, igazi katlaná vált olasz -spanyol és görög térségek! Észak Europa riviérává válik, igazi turista paradicsom lesz!
Persze, az erõmû dolgozói meg stikában grillcsirkén élnének :-) Ha nálunk lenne, akkor biztosan...
Mellesleg szerintem a svédeknél nincs madárinfluenza még, persze a csirke nem sak attól pusztul.
Mellesleg szerintem a svédeknél nincs madárinfluenza még, persze a csirke nem sak attól pusztul.
Ami a Beatrice csirkedarálós legendájánál is durvább: egy svéd cég döglött szárnyasokkal mûködtetne egy erõmûvet. A helyi Västerbottens-Kuriren cikke szerint az észak-Svédországi Umea Energi nevû vállalat éppen engedélyre vár, hogy megkezdhesse a gyúlékony hulladékkal mûködõ létesítmény építkezését.
Az erõmû többek között elhullott csirkéket is felhasználna, akár 9000-et is egy évben. Az alternatív áramforrás a cég elképzelései szerint a baromfifarmok válláról is levenné a dögök elszállításának terhét. “A csirke méretben éppen megfelelõ lenne az erõmûbe” - nyilatkozta a vállalat szóvivõje.
Mi megemeljük a kalapunkat: nincs még egy találmány, ami ennél frappánsabban oldaná meg a fosszilis tüzelõanyagok kiváltását és a madárinfluenza megfékezését.
Forrás: Index.hu
Az erõmû többek között elhullott csirkéket is felhasználna, akár 9000-et is egy évben. Az alternatív áramforrás a cég elképzelései szerint a baromfifarmok válláról is levenné a dögök elszállításának terhét. “A csirke méretben éppen megfelelõ lenne az erõmûbe” - nyilatkozta a vállalat szóvivõje.
Mi megemeljük a kalapunkat: nincs még egy találmány, ami ennél frappánsabban oldaná meg a fosszilis tüzelõanyagok kiváltását és a madárinfluenza megfékezését.
Forrás: Index.hu
Okés, azonban érdekes módon olyan népek közt sokkal gyakoribb, mint a Norvégok, stb, akik ÉLETÜKBEN nem is láttak halat,se nyersen, se szárítva, mert egy bazi nagy sivatagban laknak.
Másrészt ha jól tudom, nem nagyon lehet pl. laborban szaporítani a leprabacit, mert valahogy nem akar. Szóval érdekes kérdés, de eléggé kevéssé ismert még ahhoz, hogy egyenes következtetést lehessen levonni.
És persze, hogy hablatyolok angolul (is) :-)
Másrészt ha jól tudom, nem nagyon lehet pl. laborban szaporítani a leprabacit, mert valahogy nem akar. Szóval érdekes kérdés, de eléggé kevéssé ismert még ahhoz, hogy egyenes következtetést lehessen levonni.
És persze, hogy hablatyolok angolul (is) :-)
csökken persze, de azért az USA-ban 207 új megbetegedést jelentettek, ami pitiáner szám mondjuk egy jól sikerült autós hétvégéhez mérve akár idehaza is, de az érintetteknek nem mindegy...
Noli... ha jól tudom, senorita hablado inglese
ez nem XIX. századi cikk...
It is well known that Jonathan Hutchinson has brought forward the idea that fish are the source of the infection, basing the view
on the high prevalence of the disease along the coast countries of Norway and Sweden, and in the Pacific Islands, and in the countries bordering the Mediterranean and Black Seas, in all of which fish furnish the chief food material.
No convincing proof was ever adduced in support of this contention. But now that it has been shown that the leprosy bacillus survives and multiplies in cold-blooded animals, at least at room temperature in a warm climate, and since methods have been devised for cultivating and identifying the leprosy bacillus, the question has been opened up to accurate investigation.
oszt lehet hogy tévedek vagy rosszul értelmezem a fránya angolt meglehet... majd kiderül, de most telefonált a fiam már úton vannak kicsit szünetelek
ez nem XIX. századi cikk...
It is well known that Jonathan Hutchinson has brought forward the idea that fish are the source of the infection, basing the view
on the high prevalence of the disease along the coast countries of Norway and Sweden, and in the Pacific Islands, and in the countries bordering the Mediterranean and Black Seas, in all of which fish furnish the chief food material.
No convincing proof was ever adduced in support of this contention. But now that it has been shown that the leprosy bacillus survives and multiplies in cold-blooded animals, at least at room temperature in a warm climate, and since methods have been devised for cultivating and identifying the leprosy bacillus, the question has been opened up to accurate investigation.
oszt lehet hogy tévedek vagy rosszul értelmezem a fránya angolt meglehet... majd kiderül, de most telefonált a fiam már úton vannak kicsit szünetelek
1) most néztem WHO adatokat, évrõl évre jelentõsen csökken az új betegek száma
2) Halevéssel kapcsolatban a 19.sz. végén valóban volt egy ilyen hipotézis, amit azonban még akkoriban megcáfolt egy kutató orvos, nem tudok róla, hogy azóta más lenne a helyzet.
3) Kimondottan alultápláltság okán nagyobb a bertõzõdés veszélye, de ez minden fertõzéssel így van.
Hirtelen ennyit. :-)
2) Halevéssel kapcsolatban a 19.sz. végén valóban volt egy ilyen hipotézis, amit azonban még akkoriban megcáfolt egy kutató orvos, nem tudok róla, hogy azóta más lenne a helyzet.
3) Kimondottan alultápláltság okán nagyobb a bertõzõdés veszélye, de ez minden fertõzéssel így van.
Hirtelen ennyit. :-)
na még egy aztán bedugulok mert lehet hogy van aki ezután szólít magához táplálékot
nem is kell lepra a jó hatáshoz, elég egy kezeletlen bõrgomba... a vietnami háború idején jó pár tengerészgyalogosnak csontig lepusztult a lábáról a hús a nemtörõdömség miatt... namost ha tényleg beüt a komoly globális felmelegedés, mindez nálunk is megjelenhet...
nem is kell lepra a jó hatáshoz, elég egy kezeletlen bõrgomba... a vietnami háború idején jó pár tengerészgyalogosnak csontig lepusztult a lábáról a hús a nemtörõdömség miatt... namost ha tényleg beüt a komoly globális felmelegedés, mindez nálunk is megjelenhet...
ha csak tünetileg kezelik a bõrfelületeket, a szövetelhalás megállítható, viszont "per os" gyógyszeres kezelés nélkül vesetuberkulózis alakul ki többnyire és ebben halnak meg
és az a retek lepra nem is ismerhetõ fel azonnal... egy olasz asztalos 28 évig élt Argentinában, ott sikerült leprát szereznie, de az ottani orvos "ekcémára" kezelte... aztán amikor hazatért idõs korában a hazájába, azonnal felismerték hogy az bion bion lepra sajnos... bár mondjuk Argentina meleg övezetben van az is tény, mert a meleg kedvez a bõrbetegségek kialakulásának, de majd levadászom az adatokat meg van valahol egy könyvem is a lepráról... amúgy ma már nem félelmetes és véglegesen gyógyítható amig nem ért a szövetelhalás stádiumába...
ha viszont már 1-2 centis fehér foltok jelennek meg a bõrön, illetve kialakul egy jellegzetes arcforma (oroszlánarc) az ideg-elhalások miatt, akkor annyi... mehet a szigetre...
ha viszont már 1-2 centis fehér foltok jelennek meg a bõrön, illetve kialakul egy jellegzetes arcforma (oroszlánarc) az ideg-elhalások miatt, akkor annyi... mehet a szigetre...
Pfff... én sem DE... megint vadásznom kell majd a neten miatta konkrét adatokért, de nemcsak tengerpartokon- a nagy folyók mentén is sûrûbb az elõfordulása és nem feltétlen a trópusokon... nem akarok a legközelebbi szomszédunk Duna-deltavidéki körzetére "élesben" utalni, nehogy politika keveredjen a dologba, de sajnos náluk is vannak leprások, illetve lepra-sziget... párszáz kilométerre innen...
megint vadásznom kell majd a neten miatta konkrét adatokért, de nemcsak tengerpartokon- a nagy folyók mentén is sûrûbb az elõfordulása és nem feltétlen a trópusokon... nem akarok a legközelebbi szomszédunk Duna-deltavidéki körzetére "élesben" utalni, nehogy politika keveredjen a dologba, de sajnos náluk is vannak leprások, illetve lepra-sziget... párszáz kilométerre innen... Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat