Csillagászat és űrkutatás
Noli képének megjelölt égterületérõl RA/DEC kérést indítottam a robotteleszkópon cluster-kamerával, expo 120000ms, szûrõ nélkül. A kép minõségétõl függõen változtatok még expot, kamerát, ha kell valamilyen szûrõt (B vagy U) is. Ha jó a kép, naponta kérek egy-egy fotót. HA sikerülnek, Noli olasz animcsatolásához hasonlóan megpróbálom saját "metnetes" GIF animba fûzni esetleges fényváltozásait
Noli THX a csatolást, nagyon jó (animálható csillagászati sorozatképek igyekvõ gyártójaként irigylem is õket) Nem fanyalgás, sajnálatos, hogy a felfénylés során az egyik kocka "bekómált" pára vagy más fényszóródási ok miatt, dehát fotogén légkör, idõjárás nem rendelhetõ meg... max. a folyóirat
Aminthogy kedvet is kaptam az utánzásra bár a szeszélyesen és gyorsan változó szutyok idõ miatt nem itt és nem saját hardverrel inkább a (BRT) robottávcsõvel, egy képet a konstellációs kamerával, egy képet RA/DEC módban
A pontos RA/DEC adatok meglelhetõk az AAVSO-nál Link a Special notice #181. Link és #182. Link alatt olvasgatva. Ha kész jövök a képekkel (az Androméda és "szatellit-galaxisai" tegnap lett komplett, még nem dolgoztam fel õket)
A pontos RA/DEC adatok meglelhetõk az AAVSO-nál Link a Special notice #181. Link és #182. Link alatt olvasgatva. Ha kész jövök a képekkel (az Androméda és "szatellit-galaxisai" tegnap lett komplett, még nem dolgoztam fel õket)
Noli a munka definícióját illetõen nagyon helytálló idézet
DE ebben az esetben, eredményét tekintve "fizetõs" profi munkára gondoltam, melyet Te (és még sok fórumkollegánk) "ingyér" végzel profizmushoz hasonlóan igényesen a metnetes fórumok számára
A csillagos égbolt, légkör és természet jelenségeit mutatjátok be (nemegyszer akár kutatásra is alkalmas magas szintre emelve) mindazoknak akiket idõ, hardver és egyéb problémák hátráltatnak az alaposabb szemlélõdésben
Öröm nézni képeitek, sõt néha kedvet kap utánzásukra az ember Tõletek
DE ebben az esetben, eredményét tekintve "fizetõs" profi munkára gondoltam, melyet Te (és még sok fórumkollegánk) "ingyér" végzel profizmushoz hasonlóan igényesen a metnetes fórumok számára
A csillagos égbolt, légkör és természet jelenségeit mutatjátok be (nemegyszer akár kutatásra is alkalmas magas szintre emelve) mindazoknak akiket idõ, hardver és egyéb problémák hátráltatnak az alaposabb szemlélõdésben
Öröm nézni képeitek, sõt néha kedvet kap utánzásukra az ember Tõletek
Ha hiszed, ha nem, a Kocsis Anti kb 2 percccel korábban készített képet az Ori-t átszelõ mínuszos meteorról..... Nekem épp egy panorámám készült és még nem tartottam azon az égrészen, csak ennyn múlt...
A fényszenny Várpalotáról van, a felette lévõ köd sokat szórt belõle, sajnos, de azért Tésen még mindig százszor jobb volt az ég, mint idehaza.
Köszönöm az elismerõ szavakat, nem érzem munkának, még ha viszonylag rendszeres és tudatos is. "Munka az, ami helyett bármi mást szívesebben csinálnál." - szól a definíció. :-))
Egyébként egy 13-i képemen is látni a nóvát, jóval halványabban, de megvan. Ráadásnak az városi utcafényben készült, de azé' látni. :-)
A fényszenny Várpalotáról van, a felette lévõ köd sokat szórt belõle, sajnos, de azért Tésen még mindig százszor jobb volt az ég, mint idehaza.
Köszönöm az elismerõ szavakat, nem érzem munkának, még ha viszonylag rendszeres és tudatos is. "Munka az, ami helyett bármi mást szívesebben csinálnál." - szól a definíció. :-))
Egyébként egy 13-i képemen is látni a nóvát, jóval halványabban, de megvan. Ráadásnak az városi utcafényben készült, de azé' látni. :-)
Noli bocs, kicsit belenyúltam, a kép megérdemli az utókezelést Link Az általános fényszennyezést levakarva bal kéz felõl még mindig "ömlik" a fényszennyezés Ennek ellenére a csillagok nem torzulnak (csak a Föld elfordulása jelentkezik kismértékben) sem színben sem rajzolatban, a határmagnitúdó nagyon jó, egyszóval nemcsak gyakorlati kivitelezésed, az optikád és hardvered sem utolsó Már szépen kezd körvonalazódni az M42 (nagy Orion-köd) ami 4 magnitúdós látszólagos fényességével jó segítség a fényességbecsléshez, de a térképpel a többi halványabb csillag is a nova képével egybevetve
Ui: ráadásnak az lett volna "nagy poén" ha a kép jobb sarkában nem egy repülõ, hanem meteor húz el )
Ui: ráadásnak az lett volna "nagy poén" ha a kép jobb sarkában nem egy repülõ, hanem meteor húz el )
Noli mindig jó helyen vagy jó idõben
Hogy csak a fõbbeket említsem, "kézbõl" (jó-jó, kézi állványról) meglövöd a Ceres kisbolygót. Lazán begyûjtesz egy Red Sprite-ot amit kevesen látnak vagy életükben sose. Villámokat, meteorokat, egyéb nehéz vagy ritka témákat természetbõl, élõvilágból, lehetne még sorolni. Szép képek, szerencsés "fogások" (az élethez szerencse is kell) DE tartalmában vagy minõségében ritka képeid nem elsõsorban szerencse, hanem már-már munkának tekinthetõ folyamatos "terepmunka" jelenlét és fotózás eredményezte.
Szép kép GRAT
Hogy csak a fõbbeket említsem, "kézbõl" (jó-jó, kézi állványról) meglövöd a Ceres kisbolygót. Lazán begyûjtesz egy Red Sprite-ot amit kevesen látnak vagy életükben sose. Villámokat, meteorokat, egyéb nehéz vagy ritka témákat természetbõl, élõvilágból, lehetne még sorolni. Szép képek, szerencsés "fogások" (az élethez szerencse is kell) DE tartalmában vagy minõségében ritka képeid nem elsõsorban szerencse, hanem már-már munkának tekinthetõ folyamatos "terepmunka" jelenlét és fotózás eredményezte.
Szép kép GRAT
A Leonidák levlistán írta tegnap Fidusz, hogy találtak egy nóvát az Eridanus-ban. Nos, nekem megvan képen.
nagyobb kivágat: Link
kisebb kivágatot felraktam ide a képtárba:
nagyobb kivágat: Link
kisebb kivágatot felraktam ide a képtárba:
Azért nem mérik olyan drágán!
Egy jó képalkotású 200 mm-es pyrex tükör 50.000 körül van!
Persze egy λ/6-8 vagy jobb hullámfronthibájú, RMS 97-98% (99%? )-es tükör már ütheti a 150.000-et is!
Egy jó képalkotású 200 mm-es pyrex tükör 50.000 körül van!
Persze egy λ/6-8 vagy jobb hullámfronthibájú, RMS 97-98% (99%? )-es tükör már ütheti a 150.000-et is!
Igen, én csak szerény hazánk és még szerényebb anyagi lehetõségeink keretein belül "maradtam"!
Ámerikásban nem ritka a 50 cm feletti csõ sem, nálunk egyelõre egy amatõr kezében van van ekkora! [esõ]
Viszont, ahogy említetted is nálunk nem nagyon használható ki, még a 30 cm-es is ritkán!
Ámerikásban nem ritka a 50 cm feletti csõ sem, nálunk egyelõre egy amatõr kezében van van ekkora! [esõ]
Viszont, ahogy említetted is nálunk nem nagyon használható ki, még a 30 cm-es is ritkán!
Elvileg egy 20cm átmérõjü fõtükör már 100000Ft körül van. Még a végén aztis manuálban kell csinálni. Meglehet, csak ötlet és idõ kérdése az egész!
Rafy a pyrex-üveg súlya nem olyan huha "csak" a beszerzése és ára... legalábbis nekünk álom [esõ]
A meghajtást illetõen a lenti csatolásban olvashatsz tanácsokat Link újra csatolom mert a lentit eltoltam, az az oldal nem ez az oldal
A meghajtást illetõen a lenti csatolásban olvashatsz tanácsokat Link újra csatolom mert a lentit eltoltam, az az oldal nem ez az oldal
Magát a szerkezetet összeütni nem nehéz. Na de a tükrök... és a mozgatóegység... Az annál durvább már! Talán a tükör a berendezés 50%át nyomhatja. Erre nemlenne nehéz felfüggeszteni egy fényképezõgépet!
Újabb terv lett felírva az "álomlistára".
Újabb terv lett felírva az "álomlistára".
A lent csatolt képen "csak" a 30 és 42 inch (2,54-el cca. 76 és 106 cm) átmérõjûek láthatók. Bár az itthoni viszonyok miatt nemigen lehetne kihasználni, ha nekem ajándékoznák valamelyiket, habozás nélkül elfogadnám
Ha még csak 50 cm lenne amatõr tulajdonban... nálunk bizonyára
A múltkoriban lelkendezve csatoltam egy amatõr oldalát aki 1 méter átmérõjü teleszkópot barkácsolt össze fiával Newton szerelésben. Azt hittem nagyobb nemigen lesz. Újra körülnéztem a LAT (Large Amateur Telescope) témában, a sok "nagy" között leltem másik 1 m-est (F3,0 fényerõvel!!) Link (továbblépve, "étvágygerjesztõnek" 50 mm és 1000 mm átmérõ között mindenféle 200, 400, 600 mm Dobsonok Link
De jócskán eltörpülnek az ausztrál Group70 csapat óriáskütyüi mellett
Mintha az MCSE-nek lenne 1,8 méteres távcsöve Oldaluk 2009. áprilisi helyzete Link
A múltkoriban lelkendezve csatoltam egy amatõr oldalát aki 1 méter átmérõjü teleszkópot barkácsolt össze fiával Newton szerelésben. Azt hittem nagyobb nemigen lesz. Újra körülnéztem a LAT (Large Amateur Telescope) témában, a sok "nagy" között leltem másik 1 m-est (F3,0 fényerõvel!!) Link (továbblépve, "étvágygerjesztõnek" 50 mm és 1000 mm átmérõ között mindenféle 200, 400, 600 mm Dobsonok Link
De jócskán eltörpülnek az ausztrál Group70 csapat óriáskütyüi mellett
Mintha az MCSE-nek lenne 1,8 méteres távcsöve Oldaluk 2009. áprilisi helyzete Link
Astroman GRAT szép sorozat
A fórumot visszaolvasgatva a "gyûrûkérdésrõl" nekem Isaac Asimov A Hold tragédiája c. könyve "kattan be". Asimov az elsõ fejezetben logikusan kifejti és indokolja véleményét HA történetesen nem a Föld, hanem a Vénusz körül kering a Hold, az egész emberi történelem másként alakul mert szerinte emiatt a fejlõdés lényegesen lassabban ment volna végre. A második fejezetben (A Hold diadala) felveti és tetszetõsen indokolja azt a további feltevését- az akkor még jóval közelebb keringõ Hold és a jelenleginél jóval erõsebb napi kétszeri árapály nélkül talán szárazföldi élet sem létezne vagy csak jóval késõbb alakul ki. A Hold feltûnõ furcsa fény- és alakváltásai felkeltették az ember érdeklõdését, sok dologra fény derült (a Hold távolságát trigonometriai módszerekkel már ie. 250-ben kürénéi Eratoszthenész közelítõen, ie. 150-ben Hipparkhosz lényegesen pontosabban meghatározta) Hatására meglódult a csillagászat és vele paralel a matematika, geometria, fizika majd szinte minden kapcsolódó társtudomány. Pár napja olvasgatom Newton életrajzát. A tükrös távcsõ megalkotása, tökéletesítése magával hozta a nem-szférikus felületek, kúpszeletek geometriáját, a matematikai analízis általános feladatait, nem részletezem A fénytörés diszperziós törvényének kissé önkényes alapokból levezetett newtoni matematikai képletét a XIX.sz. elsõ felében Cauchy pontosította formulájával
El tudom hinni Asimov véleményét, Hold nélkül vélhetõen más utakat vett volna az emberi fejlõdés és történelem. Hirtelen példa Makedón Alexander, egy elõre ismert holdfogyatkozásra felkészítve katonáit, megnyert egy kilátástalan csatát túlerõben lévõ de a holdfogyatkozástól megrémült ellenféllel szemben és hagyott ezzel máig is maradandó nyomot (széthullott birodalmának darabjain jött létre nem egy ma is létezõ állam)
Egy Föld körüli gyûrû vélhetõen még jobban felkeltette volna az ember kíváncsiságát (akár a halvány állatövi fény/ellenfény vagy a kísértetszerûen feltûnõ/eltûnõ librációs porcsomók "porholdak")
A fórumot visszaolvasgatva a "gyûrûkérdésrõl" nekem Isaac Asimov A Hold tragédiája c. könyve "kattan be". Asimov az elsõ fejezetben logikusan kifejti és indokolja véleményét HA történetesen nem a Föld, hanem a Vénusz körül kering a Hold, az egész emberi történelem másként alakul mert szerinte emiatt a fejlõdés lényegesen lassabban ment volna végre. A második fejezetben (A Hold diadala) felveti és tetszetõsen indokolja azt a további feltevését- az akkor még jóval közelebb keringõ Hold és a jelenleginél jóval erõsebb napi kétszeri árapály nélkül talán szárazföldi élet sem létezne vagy csak jóval késõbb alakul ki. A Hold feltûnõ furcsa fény- és alakváltásai felkeltették az ember érdeklõdését, sok dologra fény derült (a Hold távolságát trigonometriai módszerekkel már ie. 250-ben kürénéi Eratoszthenész közelítõen, ie. 150-ben Hipparkhosz lényegesen pontosabban meghatározta) Hatására meglódult a csillagászat és vele paralel a matematika, geometria, fizika majd szinte minden kapcsolódó társtudomány. Pár napja olvasgatom Newton életrajzát. A tükrös távcsõ megalkotása, tökéletesítése magával hozta a nem-szférikus felületek, kúpszeletek geometriáját, a matematikai analízis általános feladatait, nem részletezem A fénytörés diszperziós törvényének kissé önkényes alapokból levezetett newtoni matematikai képletét a XIX.sz. elsõ felében Cauchy pontosította formulájával
El tudom hinni Asimov véleményét, Hold nélkül vélhetõen más utakat vett volna az emberi fejlõdés és történelem. Hirtelen példa Makedón Alexander, egy elõre ismert holdfogyatkozásra felkészítve katonáit, megnyert egy kilátástalan csatát túlerõben lévõ de a holdfogyatkozástól megrémült ellenféllel szemben és hagyott ezzel máig is maradandó nyomot (széthullott birodalmának darabjain jött létre nem egy ma is létezõ állam)
Egy Föld körüli gyûrû vélhetõen még jobban felkeltette volna az ember kíváncsiságát (akár a halvány állatövi fény/ellenfény vagy a kísértetszerûen feltûnõ/eltûnõ librációs porcsomók "porholdak")
Húsz cm az még nem a világ vége! 20-30 évvel ezelõtt még az volt, de manapság már, amikor amatõr tulajdonban is 50 cm-es távcsövek vannak! Ajjaj! Na azzal!
No, de egyszer megpróbálom!
No, de egyszer megpróbálom!
Ezt a progit ma említette a tanár a suliban: Link Én letöltöttem, szerintem van benne egy csomó hasznos dolog. Nézzétek meg! (ha már ismertétek, akkor bocs.)
Egy akkora távcsõvel már a napelemnek a gyártási számát is eltudnád olvasni, nemhogy megpróbálni elkapni õket!
Igaz :-) Rosszul emlékeztem.
De meg kéne csinálni PS-ban, az biztos. :-)))
De meg kéne csinálni PS-ban, az biztos. :-)))
Nagyon tuti lett!!! De nem úgy volt, hogy az oroszok lemázolták pirosra, az amcsik meg ráírták fehérrel, hogy Coca-Cola? :-)
Újfent köszönöm Nektek!
Rafi : Igen, kirakom a képeket, hátha valaki arra téved!
Az ISS nem nekem való téma! Valamiért nem köt le! De lehet, hogy egyszer megpróbálkozom vele!
Rafi : Igen, kirakom a képeket, hátha valaki arra téved!
Az ISS nem nekem való téma! Valamiért nem köt le! De lehet, hogy egyszer megpróbálkozom vele!
Tök jók lettek!!! Láttam az Optechre is felraktad õket! ISSel miért nem próbálkozol?
Sajnos nem tudom ezt a színezés dolgot megbocsájtani Neked soha!
Fantsztikusak!
Fantsztikusak!
Iszonyúan jók!!!!! Eszméletlen plasztikusak a domborminták, szinte tapinthatóak!
Este kicsit holdaztam!
200/1000 Newton + EOS 300D:
Link
100/1000 Celestron refraktor + EOS 300D + 2x Barlow:
Link - A déli pólusvidék
Link - Az Esõk tengerének Ny-i peremvidéke
Link - Az Appeninek vonulata, tõle északra az Alpok - crop
Link - Az Appeninek - crop
Link - Mozaik kép: 100/1000 Celestron + EOS 300D + 2x Barlow (2 kép)
Bocsánat, egy kicsit színez a Celestron! Hiába ez nem APO és nem is lesz egyhamar az is biztos!
200/1000 Newton + EOS 300D:
Link
100/1000 Celestron refraktor + EOS 300D + 2x Barlow:
Link - A déli pólusvidék
Link - Az Esõk tengerének Ny-i peremvidéke
Link - Az Appeninek vonulata, tõle északra az Alpok - crop
Link - Az Appeninek - crop
Link - Mozaik kép: 100/1000 Celestron + EOS 300D + 2x Barlow (2 kép)
Bocsánat, egy kicsit színez a Celestron! Hiába ez nem APO és nem is lesz egyhamar az is biztos!
Megnéztem volna õket egy jókora távcsõvel! Amikor a zenit melett voltak, akkor majdnem kétszer akkora távolság volt közöttük, mint amikor a keleti horizonthoz értek. Nagyon látványos volt. Csak a helyzetünk miatt láttuk õket úgy. Távolabb, ugye már kisebbnek látszik a távolság közöttük! Egy videókamerás, távcsöves felvételt eltudtam volna képzelni!
Igen.Hát egész nap azon voltam,hogy megnézzem,mikor jönnek,de mindig közbejött valami és nem tudtam megnézni az idõpontot.Erre este a portás meséli,hogy milyen érdekeset látott,mikor cigizett...
Ha visszaolvasol akkor rájösz! ISS-STS magyarul: Nemzetközi ûrállomás és az Ûrrepülõgép... Kb 1°-nyira voltak egymástól. Majdnemhogy a keleti horizonton tûntek el!
Láttam ma egy érdekes dolgot:
16:40-kor egy csillaghoz hasonló fényes pont, mögötte, kb. 2 foknyi távolságban, egy másik, sokkal halványabb pont haladt a keleti horizont felé, úgy hogy a köztük levõ távolság végig állandó maradt. Az volt az érdekes, hogy elég gyorsan haladtak, mert amikor észrevettem kb. a zenitben voltak, és kb. 2-3 perc alatt elérték a horizontot keleti irányban. Lehet, hogy a nemzetközi ûrállomás volt, vagy valamilyen más ûreszköz lehetett? Nem hinném, hogy repülõ lett volna, mert úgy tûnt, mintha magasabban lenne, és nem is villogott úgy, ahogy a repülõk szoktak.
16:40-kor egy csillaghoz hasonló fényes pont, mögötte, kb. 2 foknyi távolságban, egy másik, sokkal halványabb pont haladt a keleti horizont felé, úgy hogy a köztük levõ távolság végig állandó maradt. Az volt az érdekes, hogy elég gyorsan haladtak, mert amikor észrevettem kb. a zenitben voltak, és kb. 2-3 perc alatt elérték a horizontot keleti irányban. Lehet, hogy a nemzetközi ûrállomás volt, vagy valamilyen más ûreszköz lehetett? Nem hinném, hogy repülõ lett volna, mert úgy tûnt, mintha magasabban lenne, és nem is villogott úgy, ahogy a repülõk szoktak.
Nagyon durván közel volt az ISS és az STS egymáshoz ma alkonyatkor. Csináltam egy rakat képet, de egyik sem tetszett. Fogtam én buta, kitöröltem az összeset. Pedig csak 1°-ra voltak egymástól!
A bolida csak egy másik (idegen) elnevezése a tûzgömbnek. A görög bolis, bolidos szóból származik. "Viselkedésbeli" különbséget nem takar. Tudtommal.
Én úgy tudom, hogy amit írtál az részben igaz részben nem
Nálam a tûzgömb: -4 magninál fényesebb meteor
bolida: robbanó (szétesõ) meteor
és a kettõ természetesen nem zárja ki egymást, sõtt.
Nálam a tûzgömb: -4 magninál fényesebb meteor
bolida: robbanó (szétesõ) meteor
és a kettõ természetesen nem zárja ki egymást, sõtt.
Nem. Tûzgömbnek (bolidának) a -4 magnitudónál fényesebb meteorokat szokták nevezni. De nincs kõbe vésett definíciója. Az már lényegtelen az elnevezés szempontjából, hogy utána földet ér-e vagy felrobban vagy csak "simán" elég.
Nem is azért írtam, tudom hogy tudod. Csak én voagyok bizonytalan, néha keverem a dolgokat.
Még kérdeznék: azt nem értem még, hogy akkor nem az a tûzgömb (bolida), ami felrobban a légkörben? És nem is ér földet?
Még kérdeznék: azt nem értem még, hogy akkor nem az a tûzgömb (bolida), ami felrobban a légkörben? És nem is ér földet?
Én tisztában vagyok vele Inkább te értetted félre. Azt akartam ezzel mondani, hogy ha már egyszer valami meteorit, tehát földet ér, az nagy valószínûséggel vakító tûzgömbként kezdi a légkörön belüli pályafutását
Akkor meteor.. Ami le is ér a talajra.. Mindkettõt meteoroidok alkotják.