Globális jelenségek

#34400. - Floo (Becsehely)
Elõzmény: petrol (#34399.) válasz
2007-06-14 13:41:01
Igen, sõt nem csak hogy okozhatja hanem okozza is, ez tudott dolog régen is így volt, épp ezért ha nekem valaki bp-i adatsorral akar bizonyitani bármit is, meg sem hallgatom, sem a pécsivel....
Sõt semmilyen adatsorral sem, az álagok a statiszitkák a középértékek mind-mind elrejtik a valós lényeges információkat, legtöbb esetben, persze van kivétel

#34399. - petrol (Soltvadkert)
Elõzmény: Floo (#34398.) válasz
2007-06-14 13:35:01
Nem fárasztasz senkit, engem kifejezetten érdekel a téma!

Az ilyen adatokkal csak az a baj, hogy ezektõl a helyektõl simán lehet melegebb hely, akár egy kisváros, ahol azonban nincs mérõhely... Érdekes mostanában Budapest, ahol rendszerint az egyik legmagasabb a T! Okozhatja ezt a betonrengeteg?

#34398. - Floo (Becsehely)
Elõzmény: Bakonyvár (#34397.) válasz
2007-06-14 13:14:39
Isten vagy ,végre valaki rajtam kívül észreveszi ! !

A T max-ok tekintetében Pécs a hátsó helyek egyikén kullog, mostanában Szeged sem produkál olyan magas T maxokat mint amit illene neki....
De Pécstõl nem is lenne szabad magas T maxokat várni hisz dombon van, ami Pécset kiemeli az a városhatás és hõszennyezés okán nagyon (extrém) magas éjszakai hõmérsékletek, különösen a téli idöszakban megdobja a hõmérsékleti középértékeket, hisz hoszabb az éjszaka, hogy az 1-2 fokkal alacsonyabb T max ellenére is a közép magasabb, igy ragaszották rá a mediterrán jelzõt, mig egy kanizsai típusú állomás pont forditva müködik, ott éjjel hidegebb van mint máshol, nappal tökugyanaz, középértékben negativ felé tendál, vagyis a vége az hogy Pécs mediterrán Kanizsa (Zala) sarkvidéki....
Fõleg az lenne érdekes ha : ugyebár mikor bemondják reggel az országos hõmérsékleti értékeket, akkor a legtöbb ember munkába készülõdik és hallja, hogy Pécs 5 fok, Kanizsa -3, húú de hideg hely ez a Kanizsa, bezzeg Pécs.....az lett volna vagy lenne érdekes ha a többség a délután 1-es értékeket hallaná, hogy Kanizsa mindig veri Pécset nappal, és akkor forditva alakult volna ki ez a miszitkum, persze akkor is tévesen...és mikor bemegy a jónép munkába, Te képzeld nálam majdnem fagyott ; ááá nálam 2 fok volt ; húú a hideg Kanizsán meg -3 fok volt....apu szokta mesélni régen....
Lehetne még regélni errõl oldalakon át de nem fárasztom a társaságot

#34397. - Bakonyvár (Pápa) válasz
2007-06-14 12:57:48
Ha nem lesz zivatar,már ma 30-34 fokot várok az országban.Nem olyan vad a meleg hétvégevárás.Eddig nem sok zivatar látszik,kiváncsi vagyok az estére,mindig akkor kezd a felhõzet gyarapodni.
Érdekes,hogy valaha Pécs volt a legmelegebb város.Nekem 1901-50 közti adataimból Pécs a legmelegebb 12,9 fokos évi középpel.Valószínûleg az abszolút rekord az 1951-es 14,1(szintén Pécs) lehet.Az általam emlegetett 13 fok Pápa általam mért adata a jún.elseje elõtti évre.Lehet,hogy ennél jóval melegebb helyek is voltak,csak senki sem számolgat.A 2007 eddigi idõszaka Pápán 11,4 fok,pedig még csak ezután jön a nyár.Benne van nagyon a rekord,mert már csak egy hónap tél lesz az idén...
Pécsre visszatérve:mostanság akár Szeged,a leghidegebb helyek egyike.Pl.2 éve ilyenkor ott volt a rekordhideg(délután 7 fok).Mi lehet az oka ?

Ebben a témában az arany középút elve nagyon megfontolandó, hisz mind a zöld, mind a fosszilis lobbi oldalán vannak kilengések.

A Réthly-életmû szépen mutatja, hogy kies medencénk mutatott már érdekességeket, szóval a soha sem volt mondatok nem helyén valók, viszont a "homokba dugom a fejem-effektus" sem célravezetõ.
Ezzel aztán semmi újat nem mondtam, csak közvetíteni akarok, ésa vita élét venni, he-he !

A légkondi-témához csak annyit, hogy Kanadában nincs eme esztelen hobbi, ott több nagyvárosban a fûtési rendszert nyáron is használják, mégpedig hideg vizet áramoltatva - óriási villamos-kapacítást kímélve - hûtik a lakásokat.

Árpikám!
Még egy rossz szó és nem kapsz hozzászólási jogot úgy nézem...

Egyébként igazad van Kp, viszont a média is felfújja ugy értve hogy sok hülyeséget összedumálnak és szenzációként kezelik, de mi pont azok közé tartozunk szerintem, akik tojnak a médiára, én legalábbis biztosan, a saját tapasztalataim és a józan ész diktálta elvek alapján itélem meg a klímánkat, és annak változását....
A szubjektiv emlékezés tényleg hibára ad lehetõséget, de amikor az elmúlt 11 évbõl 9-szer nem tudok barackot enni, elõtte meg nyakig merültünk (szó szerint) a baracklekvárban, az már kicsit nem jó...minek ültettek régen barackot ha ugyis lefagy??
Valszeg azért terjedt el mert akkor ennyire nem károsodott a termés....
Bár akkor még kisebb voltam és könnyebben merültem el nyakig
De a lényeget abban látom mint már leirtam, hogy a régi klima szinte tananyagként szereplõ mozzanatai megszüntek létezni, az éves menetben lévõ törések változások eltüntek, ez elgondolkodtató....a probléma ott van hogy ezeket számokkal adatokkal statisztikákkal bebizonyitani nagyon nehéz....

Nem kell a zöldáram iránti nagy keresletig várni, így is közeleg az összeomlás, pedig még nem is volt meleg. Mi lesz akkor a jövõ héten?

Link

Az, hogy már 29 fokban is mindneki légkondizik, részben köszönhetõ az MVM múlt nyári remek fogyasztásösztönzõ "szereljen be klímát, és mi álljuk a villanyszámlát" c. kampányának, csak arra nem gondoltak, hogy nincs mögötte erõmûvi-kapacitás. Tapsot nekik!

Ez csak egy példa abból a hülyeségkupacból, amely a koncepciótlanság legfejlettebb fokát mutatja kishazánkban, hülyeségért tehát nem kell a szomszédba menni.

Napestig sorolhatnék ilyeneket, sajnos...
Ergó messze nincs túlpörgetve a téma szerintem.

Cauchy: Hadd legyek már egy kicsit provokatív: Miben nyilvánul meg ez a normális idõ szerinted? Csak kíváncsiság miatt. Ha az elmúlt 15 évbõl 11 ott van a 120 éves csúcstartók között, akkor minden rendben, igaz? Én aláírom, hogy az idõjárásra való emlékezés szubjektív torzulásokat szenvedhet, de itt már rég nem errõl van szó.

Nem gondolom azt, hogy túlzott lenne a hisztéria-keltés, ugyanis még mindig nem történik érdemi változás. Az jogos, hogy amikor szakmai hibáktól hemzsegõ hülyeség kerül a médiába, akkor azt ki kell onnan ebrudalni, de nem osztom azt a nézetet, hogy ezt a dolgot a média túlságosan felfújja. Lehet, hogy néha már unalmasnak hat, de gondoljunk bele, mennyi ennél lényegtelenebb dologgal van tele folyton minden újság, TV, rádió.

Tekintettel arra, hogy ez valós veszély - és ezt tudtommal te sem kérdõjelezed meg - igenis foglalkozni kell vele. Igen, még ennél is többet. Majd ha dugók lesznek a kerékpárutakon, százezrek tüntetnek szigorúbb csökkentési célokért, mindenki csak zöld-áramot vásárol, és emiatt omlik össze a villamos-energia ellátás, akkor majd azt mondom, elég. Addig meg igenis furdaljon minden embert a lelkiismerete, hogy mennyire leszarja azt a bolygót, akitõl az életét kapta.

Link

Ja bocs, elfelejtettem. Már megint a zöldek... Már megint ez az öncélú magamutogatás...

Jaj, ugyan, kenya, dehogy van itt felmelegedés, se változás, se semmi, csak a zöldlobbisták etetik a világot az általuk fizetett média segítségével...

Link

Floo: megint szavakkal dobálózol de semmit sem bizonyítasz: ilyeneket állítasz: 10 vagy nemtom hány éve még minden rendben volt most minden normális megszûnt. Hogy foglamazzak, hogy ne legyen bántó: ez nem igaz egyszerûen.
Könyörgöm: a MOSTANI IDÕJÁRÁSNÁL NORMÁLISABB IDÕJÁRÁS NINCS

Ejha! Jól beindult a társaság! :-) Nem is tudom, mit akarok itt anyagot gyûjteni a netrõl, van itt bõven!

Semmi Endre ?
Átlagban 30mm-el több az tudod mit jelent ?
Nagyon is sokat, pl. a konvekciós többlet erõsen kirajzolódik benne, hisz az évi átlagokat erõsen befolyásolja nyári csapadék klimatikus okból, ami nagy hozamoknál nagy részében konvektív.

Ja értem mire gondolsz , na én ezért nem számokban gondolkodom, mert azokkal nem megyünk semmire (ha ezt Cauchy elolvassa kitér a hitébõl, hanem az elõbb általam leirtak szerint van értelme figyelni van-e változás, mert azok is tények...
Az hogy 1961-1990 között esett 555 mm, 1991-2005 között pedig 587 mm, az semmit nem jelent, látszatra ugyanaz, semmi változás....csak az a nemmindegy az a közel ugyanazon két mennyiség milyen körülmények között mikorhogyan és fõleg mibõl esett le...
Ezért nem jutunk soha 1-rõl a 2-re mert a klimaváltozást adatokkal számokkal statisztikákkal alátámasztani szerintem képtelenség....

Húha Endre, bizony nem mindegy, mihez viszonyítasz, itt van pl. Budapest 30éves T és csap. átlagai:

1841-1870: 581mm és 10,9°C
1871-1900: 658mm és 10,5°C
1901-1930: 620mm és 10,8°C
1931-1960: 629mm és 11,1°C
1961-1990: 516mm és 10,4°C

Itt pedig Miskolc csapadékátlagai:
1901-1930: 608mm ( 6 év hiányzik)
1931-1960: 618mm
1961-1990: 555mm
1991-2005: 587mm (csak érdekeségként a majd félidõs átlag)

Hát aztán most hogy 1870-tõl nézzük 1920-ig, vagy 1952-1981-ig, nehogy már ne legyen mindegy...vagy nem értem mit akarsz mondani ezekkel az idõsorokkal???
Az elmúlt 10 évet kell hozzámérni a korábbiakhoz...ennyi !

Ez is igaz István, a kettõ kiegészítve egész jól körülírja a kérdéskört, he-he !

Endre:
Az imént írtam az évtizedes (erõsen szubjektív) idõsorok és emlékezet igen nagy buktatóiról, hisz pont az általad említett idõszak az, ami nagyon becsapós (pont egy rövid nyugalmas idõszak volt, két oszcillálás között), gondoljunk csak a sajna még aktuális 1961-90 között 30éves "átlagra".

Ha visszatekintesz több 10 évvel ezelõttre, az éves idõjárásnak voltak tipikus elemei, volt egyfajta menete, kicsit ingadozott, kicsit néha késett, meg hol erõsebben hol gyengébben jelentkezett, de fellelhetõ volt egyértelmûen...
Ez most totál mexünt, semmi nem látható ebbõl, néha-néha véletlenül pont ugy jön ki a lépés, akkor igen, de ez csak epizódjelleggel....mivel ez a menet létezett, és a régi grafikonokon is látható és tudott dolog volt, ezért adja magát a gondolat, hogy régebben a tipikus menettõl eltérõ események voltak epizódjelleggel....ha nem igy lett volna, nem lett volna az éves hõmérsékleti görbén vagy csapadéktérképen adott idöszakban törés vagy épp ugrás...

Most ezek ugy eltüntek mintha sosem lettek volna....pl. 2 éve egy több hétig felettünk tekergõ mediterrán ciklonból esett medárdkor, most megint nincs tipikus medárd, hogy mikor volt utoljára azt nem is tudom....vagyis ha a medárdot nyugati áramlás váltja ki, elvileg akkor abban az idöszakban kökemény blocking helyzetnek nem szabadna bekövetkeznie, fõleg nem hetekig fennálva...
Az megfigyelt dolog, hogy a blocking helyzetek száma erõsen megnövekedett, viszont az elmúlt ösz-tél tavasz egy fél évig tartó zonális idöszak erdeménye...vagyis fél évre visszaállt a régiesebb klima.....aztán most meg megint bedöglött...semmi dinamikája sincs az idõjárásnak....
Persze semmi gond azzal ha nyáron záporos zivataros idõ van....a gond az hogy mikor mibõl menyi és hogyan....
Azzal sincs gond hogy tavasszal 1,5 hónapig egy deka esõ sem esik....nekünk nem gond mert bemegyünk a boltba és veszünk ásványvizet...de ha megkérdeznél néhány növényt vagy állatot mit szólnak ehhez a klimához, hogy 1,5 hónapig semmi esõ és majdnem kiszáradnak, majd utána majdnem kirohadnak (és ez volt múlt nyáron is), nem hiszem hogy vidáman közölnék : minden a régi....

Jóska: így van, fontos a "mihez képest". De szerintem most nem ezen van a fõ hangsúly, hanem a változás ütemén; legfõképpen ez az, ami aggasztó és gondolom a különféle tanulmányok is erre alapozzák kijelentéseiket. Az általad is leírtak alapján nyilvánvaló, hogy klímaváltozás mindig is volt, egészen a modern korig természetes kiváltó okokkal és oszcillációval. Viszont az iparosodás elterjedését elég jól nyomon lehet követni a klímagörbéken (persze ebben is vannak ingadozások, pl. vulkánkitörések általi befolyásolás, "kis jégkorszak"). És azt ne feledjük, hogy a mostani felmelegedés faramuci módon a környezetvédelem "számlájára" is írandó (bár ez természetesen nem negatívum). A hetvenes években került elõzör szóba a környezetvédelem és klímaváltozás és ekkortól kerültek bevezetésre fokozatosan egyre környezetkímélõbb technológiák, melynek hatására csökkent (a mai napig csökken) a légkör árnyékoló hatása, azaz a felszín és az óceánok egyre jobban fel tudnak melegedni. Valahogy ez olyan, mintha a már eleve elkezdett természetes melegedést évtizedekig visszafogta-ellensúlyozta volna a károsanyag-kibocsátás, majd annak csökkenésével ismét beindult a folyamat. Az iparosodás nélkül vélhetõen már jóval korábban észlelhetõ lett volna az akkor még természetes melegedési folyamat. Lehet, hogy érdemes lenne úgy fogalmazni, hogy magát a folyamatot nem emberi tevékenység váltotta ki, de emberi tevékenység hatására lett érzékelhetõ ill. lett a mértéke olyan nagy, mint amit most tapasztalunk.

Ezt nem vitatom Noli, ám azért a társadalom-politikai faktort is be kell venni, hisz csak ezzel a szép jelszóval lehet talán ráébresztésre venni a nagy tömegeket, ha már a szakemberek is mondják, amit.
Viszont lenne egy kérdésem, amit újra és újra gondolatébresztésre bocsátok (most kicsit részletezem), a változás mihez képest történik ?
Netán az igen becsapós 30-50 éves idõsorokhoz, az évszázadokat átfogó történelmi kutatásokat is beleszövõ idõtávhoz (pl. Réthly Antal életmûve), netán az Északi hemiszféra évezredes jellegzetességéhez (erre többek között Czelnay hívta fel a figyelmet még jó régen, az oszcilláló-faktorra, azaz nagy részben igen hektikusan szélsõséges az északi félgömb éghajlata, benne ritka szünetek, amit egy aktuális civilizáció kihasználhat, pl. a Grönland esete) ?

Nem pusztán azt kell figyelni, amit csapadék, légnyomás, hõmérséklet méréseiben észlelsz, hanem a járulékos dolgokban, amelyeket olyan apró elmozdulások produkálnak, melyeke a mérési eredményekben csak kis kiugrásnak, "normális" anomáliának látsz. Illetve ezek összességét. Egymáshoz való viszonyulását.
Könnyû dolog egy adott területre hivatkozva érvelni, vagy cáfolni. Azonban a világ nem keskeny szeletekbõl áll, melyeket ma tudományágaknak nevezünk, hanem ezek összefüggõ rendszereibõl, ahogy már sokszor mondtam. S ha senki nem a rendszereket nézi, csak a szeletkéket, vakok maradunk. Ahogy vakok is vagyunk ebben a pillanatban is.
Éghajlatváltozás VAN, hogy ez milyen jelekben nyilvánul meg jelen pillanatban, az úgyis csak késõbb nyer majd bizonyítást, amikor már múlttá lesz. Csak kivételesen nagy elmék képesek átlátni a tudományterületek közötti irdatlanul növekvõ szakadékokon, s épp ezért iszonyú kevesen vannak azok is, akik megértik õket. Akik csak egy-egy szeletet ismernek, nem fognak hinni nekik, mert nekik bizonyíték kell, nem "ígéret".
Amit Te most szeretnél látni, az olyasmi, mintha egy ovis gyerek jellemébõl akarná valaki kikövetkeztetni, hogy majdan 34 évesen amikor elkövet egy gyilkosságot, milyen módszerrel fogja azt végrejhajtani és ki lesz az áldozata. Látjuk, hogy a gyerek agresszív, hogy rendszeresen terorizálja a társait, hogy durva, hogy nem tartja be a szabályokat, de senki nem fog tudni a jelen ismeretek birtokában konkrétumokkal elõhozakodni, vagy ha igen, leboszorkányozzák hamar.

Nekem a medárd-jelenség értelmezésének pédája az 1999-es nyár, az egyik legcsapadékosabb és medárdi nyárként lett aposztrofálva ama Június-Július (joggal), és egy Légkörben megjelent cikk szépen elmagyarázza, hogy tulajdonképpen ama nyár egy igen ritka ám igen erõsen meleg-nedves nyár volt, párját ritkító konvektivítással.
A kiemelkedõen csapadékos idõszakokat vizsgálva többségében a gyenge DK-i áramlás, azaz a tipikus bárikus mocsárhelyzet volt a felelõs a Június-Július óriási csapadékosságáért.

PL tipikus: ha egy tanulmány a glob.felm. mellett szól, akkor az IGAZ, ha meg nem 100%-ig akkor azt az olajlobbi pénzeli és aljas áruló. Ez most a közfelfogás

Az, hogy az ember elgondolkodik a dolgokon, nem jelenti feltételnül azt, hogy minden szélfuvallatban bizonyítékokat talál és következtetést von le. Ha meg ellentmond a saját elméletének, akkor azokat kidobja vagy aki nem ért vele egyet, azt vaskalaposnak és meggondolatlannak állítja be...

Itt nincs hónapok óta tartó szárazság és ez ugyanúgy nem bizonyíték semmire, mint az, ha ott nálad van esetleg.
Az elõzõ forrása: Link

www.ujszo.com

"A globális felmelegedés átírja az idõjárással kapcsolatos régi népi megfigyeléseket is, például idén biztosan nem kell tartani 40 napos esõtõl Medárd miatt." --- ez így nem igaz...

Az elmúlt napok viharos, esõs, mégis meleg idõjárása nem felel meg a Medárdkor szokásos idõjárásnak, vélik a meteorológusok. „A Medárd nappal összefüggõ elõrejelzés azon alapult, hogy általában nyár elején megerõsödik az óceáni áramlás, egymást követõ, nyugatról érkezõ frontok váltják egymást, és általában esõs, hûvösebb idõjárást hoznak” – mondta lapunknak Eugen Lexmann, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet munkatársa. Most viszont nem kell attól tartani, hogy ha ma esik, negyven napig esni fog, de az idõjárás továbbra is változékony marad. „Most tipikusan nyári idõjárás van, melybe beletartozik a helyenkénti zápor, zivatar is, ezek néha gyakrabban, néha ritkábban fordulnak elõ, nincs ebben semmi különös – mondta lapunknak a meteorológus. – Ennek azonban semmi köze a Medárd naphoz, most a légáramlás nem nyugati, hanem tartósan délkeleti irányú.” Holnap, holnapután kevesebb csapadékra kell számítani, de a jövõ hét elején újra megnövekszik a felhõzet, de marad a meleg idõ. „Egyelõre nem is látni a jelenlegi idõjárási helyzet megváltozását, nem várható a légáramlás változása, a következõ egy hétben biztosan nem fog bekövetkezni” – mondta Lexmann."

Azaz nincs medárdi idõjárás...

Nincs Minden nyáron medárdi idõjárás, idõnként van, idõnként nincs, ez is normális

Teljesen normális az idõjárás: a mostani idõjárás, nem beszélek itt a nemtoménhányhónapról visszafelé...

A medárd elmaradása két dolog miatt "lehet" (ha csak a hõmérsékletet nézzük): mert: 1.: a szárazföld nem melegedett fel eléggé 2: az óceán jobban felmelegedett, mint a szárazföld.

Az elsõ ellentmond a globális felmelegedésnek, a második nem valószínû, mert az meg a fizikának mond ellent.

Összefoglalva: ezt a mostani idõjárást a globális felmelegedés következményének, vagy éppenséggel bizonyítéknak beállítani badarság..

Na ja, a változatosság normális is lenne, de nem a hónapok óta tartó szárazság és meleg anomália. Itt a felsoroltakból "csupán" a heves zivatar, és az egy-két hûvösebb periódus hiányzik... és ez nemcsak Budapestre igaz, hanem az ország jelentõs részére.
Természetesen az, hogy ez folyamatában jelent-e valamit, majd néhány év tapasztalatának tükrében derül ki, de így is azt gondolom, hogy egyrészt az érintettek számára bántó, másrészt pedig egyáltalán nem szerencsés ezeken a tényeken nem elgondolkodni, a jelenségeket, a problémákat semmisnek, vagy akárcsak jelentéktelennek is titulálni.

Egyébként az utolsó gondolatod a lényeges, és abban van az igazság...sajnos!
És az egész csak pszichológia és látásmód kérdése, jól irod...
Pl. ugye vannak ezek az elméleteim, föleg a ciklikus dologra gondolok....kb. 1,5 éve figyelem napról napra hétrõl hétre, és tökéletesen müködik, mindig tudtam mi jön mi megy épp hol tart az adott blokk, viszont az elmúlt 2 hétben egyrészt rengeteget dolgoztam és nem volt idõm figyelni, másrészt Pesten voltam, és a mindennapok forgatagában egyszerüen elvesztettem a fonalat, és azt sem tudom most ki-kivel van, mi hol tart...mert nem tudtam figyelni....vagyis végeredményben azt látom, mint az, aki rossz szemszögböl nézi, vagy nem is tudja nézni, csak kinéz ja esik meg süt a nap és ennyi...
Nézd meg a zivilesen fórumot...mindeki meg van bolondulva a zivatarok miatt, Cb itt Cb ott jön húúú mekkora meg mindeki fényképez veszettül, de se logikára, se összefüggés keresésére, se elgondolkodásra utaló beirást nem látok, vagy csak nagyritkán....azok is eltünnek a sok maszlag között...
De sokat elárul a tény, én ugye a növényeken át mérem le, és most érik a kajszi, van a fán 15 db (17 volt mert kettõt már megettem....az elmúlt 11 évben 9-szer csontra lefagyott...a másik kettõn meg volt valamiféle termés....na ha ez régen is igy lett volna, bolond lett volna a paraszt kajszit ültetni hisz ha nincs rajta gyümölcs akkor minek????
Vagyis errefelé a kajszi nem lenne elterjedve ! !

Egy tudományos lapban írjták a napokban, hogy az orosz kutatók le vannak döbbenve az idöjárás miatt, eltüntek a régi kemény orosz telek, olyannyira hogy régen az iskolában az oktatás része volt a fagy a hó és ugy egészében a hideg elleni védekezés, teendök....
Na most már ez nem része a tananyagnak, és mikor egyszer-egyszer visszaköszön még a kemény hideg, a gyerekek asse tudják mivan....
Ezek mind tények, vagy észrevesszük õket vagynem, de léteznek...

Ugye elvileg a medárd idõszakát éljük, ami tipikusan zonalitást, vagy legalábbis nyugatias áramlást jelentett június elején....valahogy ugy van hogy a májusban felmelegedõ szárazföld és a még hüvös-hideg tenger közötti hõmérsékletkülönbség miatt indul el a nyugati áramlás....
Erre hetek óta K-i áramlás van...
Pont ellentétes a tipikus medárddal....

Mint most.

Változatos, szélsõséges, meleg nyári majd heves zivatarok, jégesõk, aztán 3 hét kánikula, majd újra záporok, zivatarok, egy-két hûvösebb periódussal.

Milyen a "normális" nyári idõjárás?

Én is ezt próbáltam mondani. (4099)

Tegnap is, ma is 4,1 mm esõ esett egy kisebb cb-bõl

Ennek semmi bizonyítható köze nincs az éghajlatváltozáshoz... Nyáron ennél normálisabb idõjárás már rég volt a Kárpát-medencében.

Errõl beszélek. A "tankönyvi" adatok megveretnek a mérések által..


Igazából emberöltõben mérve is nehéz érzékelni a változást, de most itt ácsorog a kapu elõtt és rátenyerel a csengõre. Ha nem engeded be, akkor is bejön. Valahogy megoldja.

SOk apróság van, tudományterületek közti téma, ami mentén el lehet indulni, és bizonygatni, hogy DE ITT VAN A KAPUBAN. Amíg a területek gazdéi nem futnak össze egy sörözõben, sose lesz tiszta az igazság.
Ebben benne van a "bezzeg régen" típusú kijelentések egy része. Én is emlékszem, tudom, hogy pszichológiailag hogyan mûködik az emberi elme. Megszépíti, kihangsúlyozza, ami kilóg a sorból. Ezt is bele lehet kalkulálni. Részben. De vannak mérhetõ adatok, habár nem országosak, csak helyi jellegûek, melyek igenis adják, hogy valami változik.
Jönnek olyan élõlények, melyek ezelõtt 20-30 évvel még nem voltak itt (lásd pl.: a mediterrán özvegy) és eltûnnek mások, melyek meg itt lébecoltak. Mérhetetlenül lassú változások, amiket nem lehet szemmel követni, vagy elhiszed, hogy korrektek voltak a régi mérések, vagy nem. Vagy mérési hibának titulálod a változás finom lépéseit, vagy nem.
Valami van. Hogy micsoda, majd csak újabb 20-30 év múlva derül ki. De mi nem hittünk a minket megelõzõ generációknak, ahogy nekünk se hisznek a mostaniak. És a mostaniaknak se fognak hinni a rákövetkezõk.

Ez a csapdánk. Hogy nem vagyunk képesek több generációban gondolkodni. Csak élünk bele a világba, mint az állatok.

És ami ugye tananyag volt az iskolában, hogy vannak csapadékos országrészek (Alpokalja, ÉK), s vannak szárazabb tájak...nos ez már a múltté, nincs olyan hogy csapadékos rész, épp ahol kedve van ott esik, az sincs kizárva hogy az amugy (jogosan, az ország többi részéhez képest) csapiszegénynek titulált Szeged megveri az egész országot....na ha ez régen is igy müködött volna, nem lett volna külön kiemelve az Alpokalja....stb.stb....

Ahogy eddig is mindig jelen volt....

Aszály - özönvíz. Látszólag teljesen ellentétes dolgok. Azonban az éghajlatváltozás által a miránk kirótt várható jelenségek közül pont ezt a dolgot emelik ki: a szélsõségek gyarapodását.
Míg egyik helyen rizst érdemes termelni, onnan 25 kilométerre már a kaktusz lesz a nyerõ... Ebben rejlik a lényeg, nem lehet megjósolni, hogy jövõre melyik régió fog aszálytól, melyik pedig özönvíztõl szenvedni. Ezzel MINDKÉT szélsõség gyilkolgathat nyugodtan... Teljesen kiszámíthatatlanná válik az idõjárás lokális szinten, így az ott élõk nem tudják majd eldönteni, hogy mit tegyenek...
Mi itt beszélgethetünk akármelyik szélsõségrõl, a lényeg az, hogy mindegyik jelen lesz (van).

Aszály az nincs, de még egy-két heves zivatar és itt belvíz lesz.

Szerintem még vagy 5-10 %-án beszélhetünk az országnak szárazságról,pl. ott,ahol a jún. 10 mm esõt sem hozott(lásd csapadéktérképünk) vagy ahol a tavasz csapadékhiánnyal zárult.Mivel a szokásosnál tarkább és szélsõségesebb a csapadékeloszlás a csak konvektív máj.-jún-i esõk miatt,ezért hõségben sínylõdõ,vízben álló és csodálatosan fejlõdõ területek vannak teljes összevisszaságban.
Júniusban már vannak 100 mm feletti és 5 mm alatti csapadékú területek is,sommásan nem lehet jellemezni ezt az idõszakot.
Errefelé az utolsõ pillanatban mindig jött egy kevés esõ,amely eddig megmentette a földeket az aszálykártól.Ugyanakkor a viharok,felhõszakadások és jégesõk teljesen elkerültek bennünket.De ez pár nap alatt a múlté lehet ...
Ami itt komoly mezõgazdasági kár,az a rengeteg kártevõ és a tavaszi fagyok számlájára írható.Ami gyümölcsöt a fagy meghagyott az a tafrina,monília,tûzelhalás és rovarkártevõk tizedelik.A maradék(fagyot átvészelt) cseresznyét például kétpofára zabálják nálam a kukacok.Apósomék cseresznyefájáról a darazsak és legyek(ilyet még életemben nem láttam)leették a termés felét.Félreértések elkerülése végett elmondanám,hogy rendszeresen permetezünk !

Itt sincs aszály, sõt az elmúlt 2 hétben valóságos "özönvíz" van: májusban 107mm, júniusban 59mm esett eddig (ebbõl 45mm május 25-én, 32+9mm pedig 06.06-án két egymást követõ zivatarból).

Ez a jelenség sem kimondottan az aszályhoz kapcsolható: Link A képen látható már-már kifogyhatatlannak tûnõ vízmennyiségbõl pedig szívesen küldtem volna bárkinek a környéken, de hát idõben kellett volna szólni Sajna csak rövid ideig állt rendelkezésre, de nem bántam volna, ha valaki gyorsan "elviszi" innen Az igazat megvallva nem hiányzott amihez itt vezetett...

Itt meg, sajnos, van. . . :-(

Mintahogy nálunk sincs.

Itt minden tiszta zöld, semmi aszály...

Nem tudom. Biztos van ilyen vidék is, ellenben én tegnap Pécsett, majd Gyõrben jártam és -köszönhetõen az elmúlt idõszak csapadékbõségének is- csodálatos termõterületeket láttam. Amit én láttam, ott nem volt rosszabb a helyzet, mint az elmúlt évek bármelyikében. Elfogadva természetesen, hogy vannak súlyos károkat szenvedett területek is. Miként voltak az elmúlt években is.

Hát kegyetlen!
Ugye tavasszal a kukorica a környéken nem birt kikelni, csak szenvedett a 1,5 hónapig tartó szárazság miatt, most meg Somogy-Zala megyében kukoricatáblák állnak derékig vízben és rohadnak kifele....már ahol van kukorica, mert van ahol csak a szára látszik, a többit szétverte a jég....