Csillagászat és űrkutatás

Csakugyan az. Ijesztõ az az üresség az alsó ábra jobb szélén. Hasonlót épp ugyanazon ábra bal szélén találunk. Akkor - 1875 táján, a meteorológiai megfigyelések kezdetén - egyesek szerint hidegebb idõ lehetett. Egy napfizikus azonban elvetette annak megismétlõdését napjainkra.

Ez már az elmúlt 100év legerõsebb minimuma.
Íme: Link

Ha szokványosan viselkedne a Nap, akkor most legalább 5, ha nem 10 napfoltcsoportnak kellene lennie a napfelszinen. Egyikük-másikuk puszta szemmel is látható lenne fényszûrõn át. 1974 óta figyelem a Napot, de a mostanihoz hasonlót nem tapasztaltam. Egyáltalán, ki hitte volna, hogy ilyesmit megérünk?

Jól hangzik

Köszi!

Jól néz ki.

De szép,így kéken!Nem a szokványos.

Egy -7-es Iridium este 3/4 5-kor (még egész világos volt)
Link

Semmi különös, napfoltmentes napok sorozata zajlik továbbra is.

Igen,köszönöm.

Na az invitel magához tért; a mobilfoto próbája (nem valami nagy csattanás)

Az öreg 20x60-as Tento (1000 m-en 63m látómezõ) felette a 7x50-es Zeiss
Az elsõ RA/DEC (FITS, logaritmikus) kép a Noli-féle nova környékérõl

Nagyobb: Link
Ahogy lentebb írtam, a tervezett animsorozat elsõ képe, egyetlen feltûnõ részletet látok rajta - a pontszerû csillagok között egy érdekes kis csík látható (bal felsõ sarokban nagyítva) amirõl nem tudom eldönteni micsoda, teleszkopikus meteorra tippelek

Bocsi a képekért, nem tudom mi van, úgy néz ki, az Extra és az Invitel tárhely egyaránt lerobbant. Mindkettõ látszólag feltöltötte, de megjelenítésre 404-el jön, mintha nem lennének feltöltve Remélem helyreáll

Hiába Celestron az még nem árul el semmit!

Kezdem az alapoknál: A jól menõ kínai Synta cég vásárolta fel a kevésbé jó anyagi haszonnal mûködõ kínai, de ugyanakkor jobb minõségi osztályozást végzõ céget!
A rostán átmenõ (~99%) csövek további osztályozáson mennek át! A szállítmányok egy része, amik a közepestõl a kiváló minõségig terjed kerül a szak-kereskedõkhöz, akik ezt a hányadot értékesítik standard és prémium kategóriájú távcsöveknek!
A fennmaradó részt (kb. az össz szállítmányok felét vagy többet), melyeknek kis hányada megkapja a standard minõséget, másik része az ennél rosszabb kategóriájú csövek kerülnek különbözõ áruházakba vagy a kisebb kereskedõkhöz vagy/és a nagyobb kereskedõknél köt ki a kis/kezdõ távcsövek feliratú polcra! Ezek minõsége általában nem éri el azt a minõséget, hogy érdemes lenne belenézni! Ugyan vannak kivételek, de számuk igen csekély!
Tehát a fentieket figyelembe véve kell áruházakban távcsövet vásárolni!
Remélem segítettem!

Mindig érdemes ide benézni.

Hát én inkább egy szaggatott vonalat látok, kunkorit csak a 404 felirat elõtt

Kipróbáltam fiam legújabb mobilját, közelre nem egy fotós élmény

Az öreg 20x60-as Tento (1000 m-en 63m látómezõ) felette a 7x50-es Zeiss
Elkészült az elsõ RA/DEC kép a Noli-féle nova környékérõl

Nagyobb: Link
Sorozatban lövetem majd a többit is az animáláshoz.
Elég semmitmondó, egyetlen feltûnõ részletet látok - a pontszerû csillagok között egy érdekes kis csík látható, amirõl nem tudom eldönteni micsoda. Az expo kétperces, úgy vélem ha repülõ vagy mûhold akkor hosszabb lenne a csík, ami nagyítva nem is csík hanem valami kunkori, nem gondolnám hogy szöszmösz. Én teleszkopikus meteorra tippelek, persze ellenvéleményért nem orrolok meg

Hali!

Tény és való, hogy áruházi távcsövet nem szabad venni! De a mostani tesco-s ajánlaton aki tényleg az alapokról akarja kezdeni az ég megismerését lehet mégis érdemes elgondolkodni mert annak ellenére, hogy tescoban árulják a mûszert az nem biztos, hogy rossz mert ugyanis celestron márkájú.
Amit én ajánlani tudok még másik lehetõség ként egy binokulár:
tudom, hogy az is áruházi de de már lassan nagyobb a rajongótábora mint a tento-nak. Ez pedig a LIDL-ben kaphato 10*50-es bresser. 5000 forintárt vesztegetik. A minõségtõl nem kell hasraesni de ennyi pénzért bõven megéri sztem és akkora eszközzel már találhat is valamit az égen az ember.
Referenciának még annyit, hogy nekem egy 114/900-as newtonom van. Ezek a képek ezzel a mûszerrel készültek: Link Link
Ezektõl valamivel még részletesebb a látvány ha vizuálisan nézelõdsz a csõvel.

Remélem tudtam segíteni!

Áthelyezve innen: Légköroptika (#29991 - 2009-12-01 11:40:34)

Sziasztok!

Találtam egy látványos kis videót!Vasárnap egy meteor robbant Dél Afrika felett.
Link

Ui:remélem nem rossz fórumba tettem...

Gyönyörû!Volt is vele miunka,hogy ilyen legyen.A Registax-ot januárban próbálgattam,kb. 5 perc múlva feladtam és leszedtem a géprõl...

Naptevékenységgel miújság?
Jön már a Holnapután? XD

Kaphatok róla bõvebben információt?

Közben találtam egy vödrös képet: Link
Holdról készül kép: A KÉP! Eddig ez a legjobb amit valaha láttam!

Hát még lefotózni... :-)
Calsky-on lehet olyat lekérni,hogy a Nap vagy a Hold elõtt elhúzó ISS. Az az igazi!

Most olvasgattam a távcsõ.hu-t, van leírás a contrailspottingról. Jut eszembe - szombat este vártam az ISS-t, nemjött... pedig ki volt írva! Ám amikor a hold felé néztem, áthúzott egy repülõ a holdkorongon! Szabad szemmel is durva volt, hát még egy távcsõvel vagy 400mm-es objektívvel milyen lett volna!

Igen,nézegettem

Hozzácsettintesz még 5000-et aztán veszel egy negyedakkora, és sokkal jobb távcsövet! Majdnemhogy zsebtávcsõ!
Link
De nagyonállat!

Vagy veszel refraktort, vagy newtont - de azok már 20-30ezer körül és felette van az áruk!

Bizony, a 89-ben vásárolt 12x40-es Tento miatt lettem szerelmes a csillagokba Még ma is megsétáltatom néha az égbolton.

Áki a maguk idejében nem voltak azok rosszak, már ha egyáltalán sikerült hozzájutnod. A komák akkoriban nem az eladhatóságra hanem a szélsõséges körülmények közötti használhatóságra mentek, emiatt többnyire rondára vagy otrombára sikeredtek cuccaik. Az igénytelen külsõ alatt optikájuk nem volt rossz, de a "hiánygazdaság" idejében kevés és ritkán érkezett. A "80-as évek színvonalának megfelelõ külsejû 20x60-as Tento idén 24 éves (1985-ben vettem "pult alól" 4500 Ft+ 500 jatt) leképezése a közepesnél jobb, kissé lágy de színhiba és torzításmentes, jónak mondható. Sokat használtam/ma is használom, szilárd, nem lazul, csak némileg "viharvert" mert sok leejtést, beázást, fagyot és tûzõ napon felejtést javítás nélkül túlélt az "öreg jatagán"

Igen,sejtem,van egy régi szovjet távcsövem,annak bevonata a vason olyan "fröccsentett" festés.

A többiekkel egyetértve: A KÖZELÉBE SE MENJ!

Áki szivesen Most mértem le a két binoklim súlyát, a 7x50-es (Zeiss) több mint egy kiló (102 dkg) a 20x60-as (Tento) még több (136 dkg) Érdemes erre figyelni, nehogy "színházi látcsövet" vegyél Ha "valódi" fémházas, többnyire a fényképezõgépek bevonatához hasonló, "dudorokkal" érdesített borítása van. Megfogva, ezen át is érezhetõ, tapintása is hûvösebb (a mûanyag-binoklinál a ház felületére nyomott mintával utánozzák az ilyen bevonatot, ami eleve feltûnik, de ha megfogod, ujjaidon nem kelt hûvös érzést). Persze a hõérzet egyéntõl függ, ezért legjobb a súlybecslés (pld. literes ásványvizes üveg súlyával egybevetve) Nem mellesleg, jó binokli üvegoptikáján többnyire lila tükrözõdésgátló réteg is van már, mûanyagoptikán én még sose láttam...

Nem az jutott eszembe,hogy ott vegyem,hanem ott megláttam és pont ezért tettem fel a kérdést itt,mert nem értek hozzá és teszkó.Nem csak a húst nem ott vesszük
20x50-es binokulár?Hm.Széjjel nézek a neten,köszi a tippet!
Szerk.:Köszi Neked is Lordunk.

Nano véleményét megerõsítve (meg ne vedd) annyit fûzök jozzá, ha már TESCO... jobb ha vaterán nézel egy régi NDK-s távcsõépítõ készletet, mely a 70-es években divatba jött mûanyag optikákra épült többféle távcsõ összeállítását segítõ kiegészítõkkel, tubusokkal. Optikái majdhogynem jobb képet adnak, mint az áruházi kütyük. A 7x50 stb. binoklikkal, monospektívekkel is vigyázz. Régi ismerõsöm gyerekének vett nagyon jutányos áron 7x50-es binoklit. Amikor megmutatta, nyomban kiderült hogy nemcsak teste, a teljes optika mûanyag. Lágy és sárgás színezésû képe földi nézelõdésre (vízbeejteni, elveszteni, összetörni) megfelelõ, de csillagászatra nemigen. Sajnos az ilyen cuccos többnyire nem tünteti fel hogy mûanyag, de kézbe véve feltûnõen könnyû (mint a mûnyag airsoft lõfegyver akár másolat akár eredeti acélalanyagúval egybevetve) Igényes és komoly (ezzel drágább) binoklit a magnéziumötvözet-ház, üvegprizma, üvegobjektív jellegzetesen nehézzé teszi már a 8x30-ast, 7x50-est is (egy hosszabb és nehezebb 20x60-as már rezeg az ember kezében Szal TESCO-t semmiképp, nagy eséllyel mûanyaglencsést veszel, vagy ha mégis üveg, annyira gagyi hogy akkor már sokkal célszerûbb ha nagyszüleid szemüvegébõl barkácsolsz Kepler távcsövet NEM a reklám helye, Áki csatlakozom Nanohoz ha jó távcsövet akarsz TESCO-t ne! Ezek kicsik, de komolyabbak, én innen választanék kistávcsövet Link Nézz körül a neten, elég jó a kínálat

Nincs mit Amúgy hogy jutott eszedbe, hogy a teszkóban távcsövet vegyél? Egyszer a barátaim leptek meg egy olyannal. Persze õk sem gondolták komolyan, csak poénnak szánták. Hát tényleg vicc...
Vegyél egy jó 20x50-es binoklit (ha már 50 mm)

Oh,OK!Köszönöm a gyors választ!

Meg ne vedd!

Üdv!
Azt szeretném kérdezni,hogy egy 50mm-es refraktor mennyire használható és ha igen,mire..?
Láttam ilyet a tecsóban,ha megéri gondoltam meglepném magam vele karira.10K az ára.

Vergiliusnak sok, bizonyára régi megfigyeléseken alapuló néphiedelmeket felidézõ csillagászati jellegû leírása van, kettõt még idézek nem állhattam meg
Az egyik rövid, talán nagy "szabadszemes" napfolt megjelenésére utal, nem tudom
Ebben is útmutatód a Nap. Õ, kire fogni ki merné,
Hogy hamisan jósol? Hisz elõre jelenti, ha gyászos
Forradalom, furfang, avagy orvul háboru zendül.
Hisz Rómát is szánta, mikor tõr verte le Caesart,
Mert ragyogó képén vak rozsda futott el azonnal
A másik hosszabb a napfény színváltozásaihoz fûz intelmeket
És jeladónk a nap is, ha kel és ha lebúvik a vízbe;
Elkísérik a nem-kétséges jósjelek útján
Már kora reggeltõl csillag-gyúlás idejéig,
Így amidõn szeplõk fedezik feljöttekor arcát,
Búvik a felhõkbe s fél képével fut elõled:
Záporesõ lesz, mert veteményre, baromra s a fákra
Baljós déli szelek támadnak a mély habözönbõl.
Vagy ha kivirradván, szétszórt sugarak hasogatják
Át a tömött felhõt, és sápatagon felocsúdik
Közben a Hajnal Títhónus sáfrányvörös ágyán:
Haj! levelek többé nem védik meg puha szõlõd,
Oly rémes jégorkán fog pattogni tanyádon.
Tudni kivált azt kell, miután, megjárva Olympust,
Hajlik alá, képén mint kezd káprázni a sok szín,
Számos változatát ugyanis lesi gyakran az ember:
Így amikor lángrõt, szél lesz, ha sötétlila, zápor,
Hogyha pedig tüzes izzását foltok feketítik,
Akkor esõt-orkánt együtt láthatsz kerekedni.
Ámde ha fénylik a tányér fenn, amidõn ragyogását
Hozza vagy elviszi, félned kár ítéletidõtõl,
Északi tiszta szelet látsz csak táncolni az erdõn.
Fényteli fellegeket honnét hajt végül a felszél
Bocs, eleget locsogtam, eldugultam

Tomka1994 és a Fórum, jó reggelt Noli már szépen kitárgyalta, de engem is kis kávé+pipa filóra késztetett Ha a barátod nem a napjainkban sajnos újjáéledt asztrológiára gondolt, akkor az évszázadokkal korábban közreadott sok hasonló mûvet követõen Heltai Gáspár kiadásában 1592-ben megjelent, mindenkor igen népszerû, de ma már mosolyt keltõ "Csízió" a csillagászattal összefüggõ idõjóslás gazdálkodást segítõ, megtanulva és szóban továbbadva már néphiedelemként rögzülõ leírásaira gondolhatott? Vergilius versben segített, valaki megtanulta, szóban adta tovább és így a vers már önálló útra kelhetett szájhagyományként
"Mézzel a méh kétszer viselõs, kétszer szüretelhetsz:
Kezdd, ha dicsõ képét Pleias-beli Taygetének
Látni lehet s a megunt habözönt lábbal löki vissza,
Vagy ha kerülve esõs csillag-képét a Halaknak,
Lankad a mennybõl már keserûen a téli vizekbe."
Ahogy Te is írod, az idõjós népi hiedelmek, melyek a légkör könnyen megfigyelhetõ állapotán, esetünkben a csillagok láthatóságán, nem mellesleg az élõ- és élettelen világban ezzel egyidejûleg megfigyelt jelenségeken (Ha vizes az üveg, úgy a vas is, esõt várj) alapulnak, olykor évezredes tapasztalatokból kikristályosodott "idõjóslások" melyeket kontinens-léptékû változások és a helyi mikroklímát befolyásoló földrajzi adottságok (sajnos a jelentõs befolyással bíró asztrológia is) egyaránt alakítottak, az emberi emlékezet pedig szóban és írásban megõrzött. Pld. sokan ismerhetik János vitézbõl "Piros az ég alja, aligha szél nem lesz".
Itt nálam, ma reggel vörös volt az ég, ideillik a "Csízió
"Estvéli vörös ég tiszta idõt, reggeli vörös esõt jelent vagy szeleket".
Az elõzõ a Napra vonatkozik, ez pedig a Holdra
"Midõn feltetszik az újhold, vedd eszedbe ha sárga színt mutat esõ lesz, ha vöröset, szél fúj, ha tiszta fehéret, tiszta szép idõ lesz".
Hogy a csillagokra is kitérjek
Ha igen sûrû az égen a csillag azt jelenti, már a földi pára oda feljutott, esõ lesz.
Télen, ha igen fényesek a csillagok vagy nagyon szikráznak hidegnek jele.
Ha igen nagyoknak tetszenek a csillagok este, szelet jelentenek.
Mikor igen futkosnak (vibrálnak, erõs a szcintilláció) a csillagok az égen, nagy szelet jelent. Ha mindenfelõl futkosnak, nagy szelet várj.
A "Szent Lõrinc könnyeinek" nevezett meteorokról
"Ha sûrû csillaghullás van, esõ lesz" de másutt ugyanez a jelenség szelet jósol.
Oldalakon át sorolhatnám az idõjárás és a légkör állapota közötti összefüggéseket õrzõ népi tapasztalatok sorát, nem offolom szét az oldalt, nagyon jó könyvek születtek ebben a témában. Mivel az idõjárás nemcsak a környezetre vagy emberi test hat (hideg meleg szél vagy csapadék) hanem vizuálisan jól megfigyelhetõ légköroptikai jelenségek is akadnak szép számmal, két érdekeset kiemelek a Csizióból
"A nap körül ha valami kerekség van, melyet deákul "halo"-nak, magyarul pedig udvarnak szoktunk mondani és nevezni (mi már különbséget teszünk korona és halo között) hogyha egyaránt van, tiszta idõt jelent, hogy fekete köd is van, jele nagy záporesõnek."
"Mikor felkel a nap és körülte háló, avagy udvara van, a mely felé kibomol, arra szél lesz"
A melléknapokat még nemigen tudta magyarázni:
"Ha az égen két napot látsz vagy két holdat, aszerint nappal vagy éjjel lesz veszély".
Bár nem csillagászat, megemlítek egy széljárást jellemzõ sorozatot mert közülük nem egyet összekötöttek a megfelelõ égtájakra esõ csillagászati azonosítókkal pld. "Erõs szél fúj Sánta Kata szögeletibõl (Kaszáscsillag és a Sánta Kata az Orion csillagkép népi neve) nagy esõt hoz" "A Göncöl-szekér csillagai ha aprón ragyognak, szép idõ várható, ha nagyra nõnek, akkor az idõ rosszra fordul".
A szélsorozat jól köthetõ égtájakhoz, csillagképekhez
Északnyugati vagy felszél tiszta idõt hoz
Napkeleti szelek mindig szárítanak
Napnyugati szelek nedvesítenek
Délnyugati vagy alszél meleg esõt hoz
Napkeleti szél után ha forgószél fúj, nagy égiháború lesz
Hogy fórumtémánál maradjak, még egy sorozat csillagászati hiedelem, ha amatõr/csillagászként/meteorológusként figyeled, zömmel be is válnak, bár többnyire csak "rövid távú" és a helyben észlelhetõ mikroklíma változásai szintjén
A tündökölve ragyogó csillagok hideg idõt jeleznek reggelre.
Ha felhõs az idõ, a csillagok nem látszanak vagy csak derengenek, enyhébb téli reggel, kisebb lehûlés várható.
Ha köd takarja el a csillagokat este és hajnalban, derûs nappal, napfényes idõ várható.
Ha kevés csillagot látunk, mert felhõ takarja el õket, másnapra esõ lesz.
Szal némi alapja van a "csillag-idõjóslásnak" annyiban hogy az egyes nagy, némi szabályosságot mutató idõváltozásokat (pld. "Medárd nap-negyven napos esõ", európai monszun) hozó vagy kísérõ pára- nyomás- hõmérsékletváltozások környezetre gyakorolt külsõdleges hatásai az égkép és a légkör optikai változásaiban érzékelhetõk leginkább, így behatással vannak a csillagok láthatóságára is. A többé kevésbé szabályos ciklikus változások elõ/kísérõ/jeleit a földmûvelésbõl élõ, idõjárásnak kiszolgáltatott nép néphiedelem formájában megõrizte, bár ez a "tudomány" a háborúskodások miatt sem volt mellékes. Pld. Julius Caesar egy sivatagi csatában napnak háttal igyekezett felállítani katonáit, de nem elsõsorban az elvakulás megelõzése miatt. A reggeli óráktól kezdve a Nap fénye elõbb vörös majd szürkéskék lett, elhomályosult és ez szélvihart igért. A "jóslás" bevált, a szélvihar meg is jött, eleinte segítette is Caesar katonáit, mert egyre erõsödve az ellenfél katonái szemébe vágta a homokot. Végül ez a szél vetett véget a csatának, mert késõbb már "emberfejnyi jegeket" hullajtó jégzivatart hozott. Emiatt a csata félbemaradt mert a katonák lekuporodva pajzsukkal védték fejüket/testüket. A jég mindkét tábor sátrait, építményeit lerombolta, ki-ki visszavonult helyreállítani táborát.
Bocs a hosszért, jó reggelt jó napot jó kedvet Csillagászat/MetNet

Értem, háát köszi a választ, ez egy újabb érdekes dolog , amit hallok el is mentettem, hogy meglegyen

Biztos, hogy a feltett kérdés a hosszú távra vonatkozhatott, olyan sehol se létezett, mivel nincs és nem is volt még látszólagos összefüggés sem csillagászati események és aktuálisan várható idõjárás közt.
Ahogy Salo is mondja, kimondottan évszakos változásokra utalnak a csillagok járásában látott ritmusok, ne a mi közép-európai fejünkkel gondolkodjunk, hanem a szubtrópusi, trópusi vidékek lakóiéval, ahol száraz és esõs évszak volt, melyet jól lehetett kötni bizonyos csillagok felkeléséhez. Mivel az életük függött a jól idõzített vetéstõl, biztos, hogy kiváló ismereteik voltak e témában is.
A másik, ami kicsit kapcsolódik a témába, az az angolszász kultúrában a teliholdak elnevezése, amely kimondottan az adott hónapra jellemzõ tevékenységhez kötött. Sorban a hónapok szerint januártól ez így néz ki: Wolf Moon (farkas hold - farkasordító hideg), Snow /Storm Moon (hó/ vihar hold - gyakori havazás, gyakori a vihar) más helyeken ez Hunger Moon (éhség hold - eddigre jól elfogynak a tartalékok), Worm Moon (kukac/hernyó hold - a felengedett talajból elõbújnak a férgek), Frog/Pink Moon (béka / rózsaszín hold - elõjönnek a békák/ rózsaszín virág borít mindent), Budding Moon (bimbó hold - bimbózni kezdenek a fák), Strawberry Moon (szamóca hold - érik az eper), Buck Moon (bak hold - ekkor bújik elõ az õzbakok, szarvasbikák agancsa), Sturgeon Moon (kecsege hold - ekkor halásszák õket), Harvest Moon (szüret hold - az õszi betakarítások ideje), Hunter's Moon (vadászok holdja - nagy vadászidény ekkor kezõdik, a télire meghízott vadak adta több hús,zsír miatt), Beaver / Frosty Moon (hód / fagyos hold; a hódokat ekkor csapdázzák, még a folyók jegesedése elõtt; a fagyos talán egyértelmû), Cold Moon (hideg hold).

Ez jó.

Ahhoz hogy milyen képhez, milyen jelenség kötõdött azt hogy, mivel nem mindig esett mikor éppen valamit láttak máskor meg zivatar volt? vagy rosszul gondolom?

Hát, én pedig úgy tudom, hogy a legtöbb kultúrában még nem tudták, hogy a Föld forog, meg kering. Persze a napmagasság éves változását ismerték, de a legtöb kultúrában - úgy tudom - elsõsorban nem ez alapján tájékozódtak. Pl a naptárakat sem a Napálláshoz kötötték a legtöbben, hanem leginkább a Holdhoz, de sokan (pl a kínaiak) a csillagokhoz is.
Valószínûleg más kultúrákban más csillagok alapján is tájékozódthattak. És ezt igen jól csinálták. Az eget is ismerték, "mint a tenyerüket", ezzel tisztában vagyok.

Egyébként szerintem nem teljesen egyrõl beszéltünk, Te a rövidtávú idõjárásra gondolsz szerintem.
A rövidtávú idõjárást szerintem sem igazán a csillagokból mondhatták meg, abból nemigen lehet, ám a légköroptikai jelenségekbõl már inkább. Bár errõl konkrétan nem sok ilyen, a Szíriuszoshoz hasonló történetet hallottam.

Az évezredekkel ezelõtti kultúrák színvonalát alaposan alábecsli a jelenkor.
Csillagászati ismereteik (is) kimagaslóak voltak, tisztában voltak az évszakok dolgaival.
Ám a csillagokból nem igen jósolhattak elõre, ezen síkon maradva inkább a légköroptikai változásokból.

Elsõsorban azt figyelték meg, ami ma már nyilvánvaló egyébként, hogy a csillagok az év ugyanolyan szakaszában ugyanúgy "jönnek elõ". Pl ha Egyiptomban a Szíriusz hajnalban felkelt (ugye ez a mi hosszúságunk környékén õsz elején van így), akkor tudták, hogy közeledik a tél. (Csak akkor õk még nem tudták, hogy miért vannak az évszakok, ezért a csillagokra kellett támaszkodniuk.)
Tehát a csillagokat az évszakok érkezésének elõrejelzésére használták.

Sze: Illetve bocs, az összes hosszúságon õsz elején kel a Szíriusz az északi féltekén, a délin pedig tavasz elején.

Ha látszódtak a csillagok akkor jó, ha nem akkor rossz idõ volt. :-))) Egyébként passz... Esetleg a különbözõ csillagképekhez kötöttek jelenségeket, de az jóval hosszabb távú a napi idõjárásnál. Pl. öntözéses gazdálkodás.

Általában ebbe a Topik-ba kérdéssel fordulok most is így van.

Egyik barátom azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogyan állapították meg régebben a csillagokból hogy milyen idõ várható, És háát erre a kérdésre nem tudtam válaszolni, interneten próbáltam keresgélni, de hiába..
A melegek és a hidegek változására, úgy gondolom, hogy amekkora szöget zár be a nap úgy állapították meg, de hogy a csillagokból hogy jósoltak passz...

Igen,az valóban szörnyû lenne.Itt hánynánk egymás után sugárban.

Hát ja :-)
Köszi Neked is és Ákinak is.
Belegondolni is szörnyû, mi lett volna, ha minden nap tiszta az ég és lenne animálni való sorozatom....

Az igen! Szépen bevakuzott az a csillagocska!