Modell-iskola
A színek pontosan ezt jelölik, az ensembele tagok szórását az egyes rácspontokra. Az átlagmezõt a vonalak jelenítik meg. Ahol nagy a szórás, ott kisebb az átlagmezõ beválásának megbízhatósága, míg a kis szórású helyeken (az ábrán fõleg délen) sokkal nagyobb az esélye, hogy az átlagmezõ által jelölt 500 hPa geopot.érték jön be, hisz az egyes tagok csak "kicsit" szórnak ezen átlag körül.
Ez gyakorlatilag a fáklya térképes változata. Míg a fáklya 1 rácspontra vonatkozóan több idõpontot mutat, addig ez egyetlen idõpontra sok rácspontot.
Ez gyakorlatilag a fáklya térképes változata. Míg a fáklya 1 rácspontra vonatkozóan több idõpontot mutat, addig ez egyetlen idõpontra sok rácspontot.
A Standardabwiechung valamiféle hibát, vagy bizonytalanság-szerût ábrázol; szerintem azt, hogy az adott rácsponton a tagoknak mekkora a szórása.
Fejlesztések a GFS modellel kapcsolatban - idén decembertõl operatívan élnek a változások:
Link
GFS Ensemble részét érintõ változások:
Link
Itt kiemelendõ:
"THE PRODUCT GENERATING PROCESS ID IN THE GRIB ENCODING OF THE
GEFS AND NAEFS PRODUCTS AVAILABLE ON THE NCEP AND NWS FTP
SERVERS WILL BE CHANGED FROM 80 TO 107 FOR THE GEFS PRODUCTS
AND FROM 80 TO 114 FOR THE NAEFS PRODUCTS. "
Link
GFS Ensemble részét érintõ változások:
Link
Itt kiemelendõ:
"THE PRODUCT GENERATING PROCESS ID IN THE GRIB ENCODING OF THE
GEFS AND NAEFS PRODUCTS AVAILABLE ON THE NCEP AND NWS FTP
SERVERS WILL BE CHANGED FROM 80 TO 107 FOR THE GEFS PRODUCTS
AND FROM 80 TO 114 FOR THE NAEFS PRODUCTS. "
Mekkora bukta (dropout) volt mindkét nagy modellnél november 5.-e környékén:
Link
Azért ez nem gyakori!
Link
Azért ez nem gyakori!
A minõséget meg kell fizetni, bár megismétlem: tapasztalataim szerint csak 72 órás idõtávon belül jobb az ECM.
Ezen belül lehetne elemezni több szempont alapján ezeket, mivel nem minden területen teljesen egyértelmû a dolog.
Igaz, a hosszabb távú elemzés (minden évszakot beleértve) vezethetne csak kielégítõ eredményre.
Én csupán megosztottam a tapasztalataimat Veletek! Ennek ellenére szintúgy hasznosítom a GFS-t.
Ezen belül lehetne elemezni több szempont alapján ezeket, mivel nem minden területen teljesen egyértelmû a dolog.
Igaz, a hosszabb távú elemzés (minden évszakot beleértve) vezethetne csak kielégítõ eredményre.
Én csupán megosztottam a tapasztalataimat Veletek! Ennek ellenére szintúgy hasznosítom a GFS-t.
A nyers output lenne igazán értékes, ahogy Hoosier is írja.
És tényleg, még a felbontásuk sem ugyanaz, a GFS 0.5, az ECM 0.25 fokos ha jól tudom. Egy összetett földrajzi területen, mint a Kárpát-medence sokat jelenthet.
És tényleg, még a felbontásuk sem ugyanaz, a GFS 0.5, az ECM 0.25 fokos ha jól tudom. Egy összetett földrajzi területen, mint a Kárpát-medence sokat jelenthet.
Jó, így más a szituáció, de úgy tudom elég borsos ára van, ha a komplett gribeket akarod megvásárolni magánszemélyként.
Ha jól tudom azok az országok amelyek tagjai az ECMWF-nek tagdíjat fizetnek. Ebbõl a tagdíjból végzik az ECMWF modell fejlesztéseit (is). Üzletpolitikai szempontból ha már fizet egy szolgálat valamiért, miért ne használná azt?
Más.
Ma már ugye más az ECMWF horizontális és vertikális felbontása, mint a GFS-é, így az összehasonlítás elég nehézkes. Ráadásul mások is benne a különbözõ fizikai parametrizációs csomagok, felszíni információk, valószínûleg nem mindegyik modellben van benne ugyanaz az állomás adat és még sorolhatnánk, hogy mi miatt lehet különbség két modell között és mi miatt nehéz két modellt - amik ennyire eltérnek egymástól - jól összehasonlítani. Lehet, csak a kapott eredményt óvatosan kell kezelni, illetve elegendõen hosszú idõtáv szükséges a vizsgálathoz.
Más.
Ma már ugye más az ECMWF horizontális és vertikális felbontása, mint a GFS-é, így az összehasonlítás elég nehézkes. Ráadásul mások is benne a különbözõ fizikai parametrizációs csomagok, felszíni információk, valószínûleg nem mindegyik modellben van benne ugyanaz az állomás adat és még sorolhatnánk, hogy mi miatt lehet különbség két modell között és mi miatt nehéz két modellt - amik ennyire eltérnek egymástól - jól összehasonlítani. Lehet, csak a kapott eredményt óvatosan kell kezelni, illetve elegendõen hosszú idõtáv szükséges a vizsgálathoz.
Nem kérdõjelezem meg, hogy igaz, az OMSZ viszont nem igazán szokott büszkélkedni a GFS-el. (És más európai intézetek sem igazán.)
Nem igazán tudnék olyan meteorológiai intézetet említeni, melynek honlapján akár csak említés szintjén is felvetõdne a GFS. (Ez vonatkozik a többi, igen gyenge globális modellre is.)
Nem igazán tudnék olyan meteorológiai intézetet említeni, melynek honlapján akár csak említés szintjén is felvetõdne a GFS. (Ez vonatkozik a többi, igen gyenge globális modellre is.)
Hát ez rendkívül érdekes, mert a hivatalos statisztikák épp az ellenkezõjét mutatják. Azaz rövidtávon nincs szignifikáns különbség, kb. 1 héten túl már jobb egy picivel az ECM. Na persze, ha nem csak a fõfutást nézik, mert az önmagában gyengus 1 hét fölött.
3 hónap egyébként édeskevés, lehet, hogy pont olyan évszakban vizsgálódtál, amikor az ECM jobb, míg egy másikban már más eredményt kapnál.
3 hónap egyébként édeskevés, lehet, hogy pont olyan évszakban vizsgálódtál, amikor az ECM jobb, míg egy másikban már más eredményt kapnál.
Egy barátom által tavaly 3 hónapon keresztül volt módom hozzáférni az ECMWF adataihoz. Kizárólag saját használatra.
A csapadék-eloszlás, felhõzet, hõmérséklet (2m) és szélviszonyok (10m) tekintetében tanulmányoztam ezt a globális modellt, a Kárpát-medencére vonatkoztatva.
Különféle statisztikai számításokat végeztem, melyeket még rá kellene vinni számítógépre, de ez idõ hiányában eddig még nem nem valósult meg.
Annyi egyértelmûen látható, hogy 72 órás intervallumon belül az ECM - a fentebb felsorolt paraméterek terén, s az esetek 70-80%-ában - egyértelmûen lealázza a GFS-t.
Középtávon az ECM "elõnye" viszont elolvad. Sõt, minimális mértékben jobb a GFS.
A csapadék-eloszlás, felhõzet, hõmérséklet (2m) és szélviszonyok (10m) tekintetében tanulmányoztam ezt a globális modellt, a Kárpát-medencére vonatkoztatva.
Különféle statisztikai számításokat végeztem, melyeket még rá kellene vinni számítógépre, de ez idõ hiányában eddig még nem nem valósult meg.
Annyi egyértelmûen látható, hogy 72 órás intervallumon belül az ECM - a fentebb felsorolt paraméterek terén, s az esetek 70-80%-ában - egyértelmûen lealázza a GFS-t.
Középtávon az ECM "elõnye" viszont elolvad. Sõt, minimális mértékben jobb a GFS.
Az OMSZ nem csak az ECM-et használja és valószínûleg a többi intézet szintén így van ezzel. Szövegértés hiánya vagy csak egyszerûen elkerülte a figyelmedet svadasz írása? Link Vagy esetleg nem tudod, hogy svadasz az OMSZ veszélyjelzõ meteorológusa? Ezeken kívül más lehetõségre nem tudok gondolni.
Ami a legrosszabb, hogy statisztikát, elemzést még mindig nem láttunk tõled, amivel tényszerûen tudnád igazolni a dolgot.
Ami a legrosszabb, hogy statisztikát, elemzést még mindig nem láttunk tõled, amivel tényszerûen tudnád igazolni a dolgot.
Bocs, valóban a saját véleményem, lehet, rosszul fogalmaztam!
Csak egy kérdésem lenne: az OMSZ (és a legtöbb európai nemzeti meteorológiai intézet) miért az ECM-et használja? Miért nem a GFS-t? Sok pénzt megspórolhatnán(a)k.
Meglehet, hogy van rá ésszerû magyarázat, éppen ezért kérdezem.
Csak egy kérdésem lenne: az OMSZ (és a legtöbb európai nemzeti meteorológiai intézet) miért az ECM-et használja? Miért nem a GFS-t? Sok pénzt megspórolhatnán(a)k.
Meglehet, hogy van rá ésszerû magyarázat, éppen ezért kérdezem.
www.wetter24.de
Regisztrálni kell, ami kb. fél perc, aztán már nézegetheted is az ECMWF-et Elég sok térkép elérhetõ.
Regisztrálni kell, ami kb. fél perc, aztán már nézegetheted is az ECMWF-et Elég sok térkép elérhetõ.
Ez túlzás.
Ha nézel egy verifikációt, akkor azért nem ilyen rossz a helyzet.
Ha nézel egy verifikációt, akkor azért nem ilyen rossz a helyzet.
Azt vedd figyelembe, hogy a GFS az amerikai adófizetõk pénzébõl fut, és így jogosan érhetõ el az interneten az output "ingyen".
Ha pedig kutatsz és regi-modellek vizsgálatával foglalkozol akkor magánszemélyként elég drága, hogy ECMWF adatokat vásárolj kiindulásnak.
Ha pedig kutatsz és regi-modellek vizsgálatával foglalkozol akkor magánszemélyként elég drága, hogy ECMWF adatokat vásárolj kiindulásnak.
0,5° mióta gyenge a egy globális modellnél?
Amúgy az ECMWF is elérhetõ már ingyen...
Amúgy az ECMWF is elérhetõ már ingyen...
Egyetértek, semmi kézzelfogható cáfolat, csak vélemény.
Így véleményként kezelendõ, ám aként illene tálalni.
Így véleményként kezelendõ, ám aként illene tálalni.
Tele van általánosságokkal a hozzászólásod. Amennyiben érdemben szeretnél errõl a témáról beszélni, elengedhetetlenek a konkrétumok, tények, táblázatok, esettanulmányok...
Ilyen gyenge felbontás mellett nem hiszem, hogy jó prognózist lehet készíteni a GFS-bõl. A regionális modellekkel pedig az a baj, hogy túlnyomórészt a GFS-re alapoznak (mert ingyenes). Lényegében hibás kezdetrõl indulnak.
Az ECMWF nem hiába fizetõs. A minõségi szolgáltatásért fizetni kell.
A GFS hatóránként egymással szöges ellentétben álló prognózisokat képes produkálni. Az ECM sokkal stabilabb ebbõl a FONTOS szempontból.
A GFS védhetetlen, mivel a konfiguráció tekintetében minden tekintetben gyengébb az ECM-nél.
A GFS a középkort, az ECMWF az legfejlettebb technikát képviseli. Szerintem.
Ebben valószínûleg vitatkozni fogunk
Az ECMWF nem hiába fizetõs. A minõségi szolgáltatásért fizetni kell.
A GFS hatóránként egymással szöges ellentétben álló prognózisokat képes produkálni. Az ECM sokkal stabilabb ebbõl a FONTOS szempontból.
A GFS védhetetlen, mivel a konfiguráció tekintetében minden tekintetben gyengébb az ECM-nél.
A GFS a középkort, az ECMWF az legfejlettebb technikát képviseli. Szerintem.
Ebben valószínûleg vitatkozni fogunk
Én erre "az USA szégyene" modellre alapozva nem kevés prognózist alapoztam és jól bevállt... ugyanez igaz a másik globális modellre is. Van, amikor az egyik, van amikor a másik jó éppen abban a szituációban... Tudni kell, hogy mire érdemes használni egy nem hidrosztatikus modellt, és egy hidrosztatikus modellt.
A GFS rövidtávon legalább olyan jó, mint az ECMWF, ha lenne idõm akár 100 példát is össze tudnék gyûjteni az igazam bizonyítására, de azt hiszem erre nincs szükség, hiszen ezt már szakemberek is kifejetették a fórumokban többször is. Hogy középtávon jobb-e az ECMWF, azt sajnos nem tudom, hiszen abból nekem csak a fõfutás látható, fáklya nem.
Ajánlom a témában svadasz írásait.
Szerk.: látom be is futott, akkor én megyek is
Ajánlom a témában svadasz írásait.
Szerk.: látom be is futott, akkor én megyek is
Igaz. De vajon figyelnek-e arra az ebben illetékesek, amit Te leírtál? Amennyiben igazán odafigyelnének, akkor pl. a WRF-nek pl. nem a 3-as, hanem legalább a 10-es verziónál kellene tartania.
Fõleg abban az esetben, amikor a GFS-re alapoznak. A GFS rövid távon sokkal gyengébb az ECMWF globális modellnél. Középtávon természetesen elmosódik ez a nagy különbség.
A GFS - szerintem - az USA egyik szégyene. Én nem égetném magam vele, az biztos.
Fõleg abban az esetben, amikor a GFS-re alapoznak. A GFS rövid távon sokkal gyengébb az ECMWF globális modellnél. Középtávon természetesen elmosódik ez a nagy különbség.
A GFS - szerintem - az USA egyik szégyene. Én nem égetném magam vele, az biztos.
Persze, hogy van. És aki érti, hogy a modellkimenetet hogy kell értelmezni, az tudja, hogy egyetlen elõrejelzésbõl nem lehet egy modell eredményességét, jóságát megállapítani, ahhoz az elõrejelzések sorozatának statisztikai vizsgálata szükséges.
Ha mondjuk 10-bõl 9-szer nem találja el a csapadékot, akkor elképzelhetõ, hogy nem jó a modell.
Ha mondjuk 10-bõl 9-szer nem találja el a csapadékot, akkor elképzelhetõ, hogy nem jó a modell.
A modellek által felvázolt jövõképnek egyáltalán van valami közük a megvalósult idõjáráshoz? A mai napra szóló csapadék-elõrejelzések pl. az északkeleti országrészre alig jeleztek csapadékot, ennek ellenére számottevõ (területi átlagban 5 mm feletti) mennyiség hullott.
Hogy egy aznapi, 06 UTC-s (GFS) futás sem képes ezt elõrejelezni, az már botrányos. (Az összes modell bukott ebbõl a szempontból, a GFS/ECMWF-tõl a WRF/ALADIN-ig).
Hogy egy aznapi, 06 UTC-s (GFS) futás sem képes ezt elõrejelezni, az már botrányos. (Az összes modell bukott ebbõl a szempontból, a GFS/ECMWF-tõl a WRF/ALADIN-ig).
Nem is tudtam, hogy a microburst sebességére is van képlet:
WINDEX (WI) is computed as follows:
WI=5[hm*rq(tau-négyzet - 30 + ql -2qm)](0,5 hatványon)
where:
WI = maximum wind gust (knots)
Hm = height of the melting level (km)
Ql = mean mixing ratio in lowest 1 kilometer (g/km)
Qm = mixing ratio at melting level (g/km)
tau = Lapse rate from melting level to surface (°C/km)
Rq = QL/12 but the value for RQ may not exceed 1
Mod: Most kaptam a hírt, hogy nem jelenik meg a kép. Valószínûleg regisztrálni kell ehhez a Link oldalra.
WINDEX (WI) is computed as follows:
WI=5[hm*rq(tau-négyzet - 30 + ql -2qm)](0,5 hatványon)
where:
WI = maximum wind gust (knots)
Hm = height of the melting level (km)
Ql = mean mixing ratio in lowest 1 kilometer (g/km)
Qm = mixing ratio at melting level (g/km)
tau = Lapse rate from melting level to surface (°C/km)
Rq = QL/12 but the value for RQ may not exceed 1
Mod: Most kaptam a hírt, hogy nem jelenik meg a kép. Valószínûleg regisztrálni kell ehhez a Link oldalra.
Így van!
A nimbus.elte.hu oldalon az oktatás címszó alatt néhány apróságot is találsz (grib fájlokról is), ami további válaszlehetõséget is rejt.
A nimbus.elte.hu oldalon az oktatás címszó alatt néhány apróságot is találsz (grib fájlokról is), ami további válaszlehetõséget is rejt.
Köszönöm! Most nagyon agyalok egy Ubuntus váltáson, nem tudom, hogy azzal mennyire lehet összehozni a WRF-t, ill. mennyire kell(ene) parancssorokkal küzködni. Kezdeti- és peremfeltételeket tudnék ERA-40 reanalízises grib fájlokból szerezni. Csak attól félek, amit írsz, hogy a végeredményt tudni kell kezelni...
Egy normális modell lefutásához másfél óra szükséges. A meteorológusok LINUX/UNIX rendszereken futtatják. Én most nem mennék bele ennek részleteibe és miértjeibe, de azt jobb ha tudod, hogy nagyságrendekkel nehezebb lefagyasztani, mint a windows gépet. Ha otthon lecserélnéd a géped operációs rendszerét, akkor ki is próbálhatod és lesz egy saját modelled
Bár nem vagyok annyira biztos, hogy a perem-,kezdeti feltételeket a modellnek olyan könnyen meg tudnád adni! No persze a modell lefutásakor "millió egy" file is keletkezik, amelyekrõl nem biztos, hogy tudni fogod elsõre, hogy mi micsoda.
Bár nem vagyok annyira biztos, hogy a perem-,kezdeti feltételeket a modellnek olyan könnyen meg tudnád adni! No persze a modell lefutásakor "millió egy" file is keletkezik, amelyekrõl nem biztos, hogy tudni fogod elsõre, hogy mi micsoda.
Sziasztok!
Valaki próbálkozott már WRF otthoni kísérletezõ futtatásával Windows alatt?
Vagy ez túl elvetemültnek tûnik...?
Valaki próbálkozott már WRF otthoni kísérletezõ futtatásával Windows alatt?
Vagy ez túl elvetemültnek tûnik...?
A link nem mûködik, de köszönöm, ezzel az információval már utána tudok nézni.
Jó felismerés, pont az általad belinkelt idõpontban vesz fel klasszikus nyereghelyzeti áramlást fõként a Kárpát-medence nyugati része.
Még egy kérdésem lenne:
Ez egy igazi nyereghelyzet? Link
Amit olvastam róla:
"Területén gyakori a köd, a szél általában nagyon gyenge. Nyáron azonban a nyereg területén gyakoriak a helyi zivatarok, amelyet a talaj felmelegedésétõl az inverziók hiányában kifejlõdõ konvekciók okoznak. ... A szelek deformációs mezeje nagy jelentõségû a szinoptikus folyamatokban, minthogy a frontok képzõdése és feloszlása bennük folyik le."
Makainé Császár Margit, Tóth Pál - Szinoptikus meteorológia I.
Ez egy igazi nyereghelyzet? Link
Amit olvastam róla:
"Területén gyakori a köd, a szél általában nagyon gyenge. Nyáron azonban a nyereg területén gyakoriak a helyi zivatarok, amelyet a talaj felmelegedésétõl az inverziók hiányában kifejlõdõ konvekciók okoznak. ... A szelek deformációs mezeje nagy jelentõségû a szinoptikus folyamatokban, minthogy a frontok képzõdése és feloszlása bennük folyik le."
Makainé Császár Margit, Tóth Pál - Szinoptikus meteorológia I.
János: Jól gondoltad a brackán bekarikázott dolgokat.
Viharkém: Köszönjük a hasznos linket!
Viharkém: Köszönjük a hasznos linket!
Köszi, ment is a kedvencek közé.
A Theta-E-re kapsz egy definíciót a jövõbõl. Hidrometeorológiából fogod venni elõször minden bizonnyal. Hivatalosan.
Az a hõmérséklet, amit a T hõmérsékletû és p nyomású száraz levegõ az 1000hPa légnyomású szinten felvenne.
A hullámvonal elõtti rész jelenti a definíció ezen formáját. T helyett Te van. p0=1000hPa Link
A Theta-E-re kapsz egy definíciót a jövõbõl. Hidrometeorológiából fogod venni elõször minden bizonnyal. Hivatalosan.
Az a hõmérséklet, amit a T hõmérsékletû és p nyomású száraz levegõ az 1000hPa légnyomású szinten felvenne.
A hullámvonal elõtti rész jelenti a definíció ezen formáját. T helyett Te van. p0=1000hPa Link
Szerintem jól gondolod. Egyszer találtam egy kis magyarázatot ezekhez: Link
Viszont én is kérdeznék: a Theta-E az mit mutat meg. Netán azonos a ekvipotenciális hõmérséklettel?
Viszont én is kérdeznék: a Theta-E az mit mutat meg. Netán azonos a ekvipotenciális hõmérséklettel?
Ismét feltennék pár kérdést:
Link
Az ezen látható bekarikázott dolgok nevérõl érdeklõdnék.
1: Magassági melegfront, ezt nem is kellett volna megkérdeznem, de ha már bekarikáztam...
2-es és 3-as: Talán frontolízisek ezek. Egy meleg és egy okklúziós. Csak azért gondolom annak, mert a 4-es lehet a frontogenezis, abból késõbb rendes hideg- és melegfront lesz.
Ha nem, akkor kérlek javítsátok.
Link
Az ezen látható bekarikázott dolgok nevérõl érdeklõdnék.
1: Magassági melegfront, ezt nem is kellett volna megkérdeznem, de ha már bekarikáztam...
2-es és 3-as: Talán frontolízisek ezek. Egy meleg és egy okklúziós. Csak azért gondolom annak, mert a 4-es lehet a frontogenezis, abból késõbb rendes hideg- és melegfront lesz.
Ha nem, akkor kérlek javítsátok.
Közelítõnek jó, ám a részletes (1-2hPa-os felbontású) légnyomás-elõrejelzés is szépen kirajzolja.
Egy hidegfrontot ugye a pszeudo ekvipotenciális hõmérsékleti térképpel is meg lehet határozni.
Ilyen formában? Link
Ha mégsem, akkor tudna valaki pár gondolatot hozzáfûzni a módszerhez?
A rajz nem lett túl szép.
Ilyen formában? Link
Ha mégsem, akkor tudna valaki pár gondolatot hozzáfûzni a módszerhez?
A rajz nem lett túl szép.