Globális jelenségek

Hát ugye ez Vissy Károly bá' idejében úgy működött, hogy ha jött valami izgalmas szitu, akkor ő arra "rápörgött". Mint mindenki aki ténylegesen a meteorológiáért rajong, nem pedig a "jó időért". Na persze sok ebben a szubjektív tartalom.

Az OMSZ új, fiatalabb és csinos TV-s időjárás előrejelzői pedig gyakran még rátesznek egy-egy lapáttal a meleg, a "túl szép és jóidő" kihangsúlyozására. Persze az emberek mindig pozitívat várnak mindenben, de az időjárás szerencsére mindig "reális", azaz a mi hangulatunktól független. Magyarán nem olyan jó szerintem az szakmailag, ha kicsit kozmetikázzuk felfelé, a meleg, a jó hangulat felé az időjárás-jelentéseket. Télen, ha jönne egy nagy hóviharos, dermesztően hideg periódus, akkor nem is tudom, hogy sírva, vagy azt is bagatellizálva adnák-e elő? Ez tényleg kár...és nem csak azért írom, mert én valóban"hideg-párti" vagyok, hanem egyszerűen nem reális így az összkép. Bocs az off-ért.

Az OMSZ elég erősen propagálja a globális klímaváltozás témáját az oldalon, a FB-on és a médiában is. Aki egyszer felszáll erre a hajóra, az nem fog csak úgy kiugrani az óceán közepén, hogy majd visszaúszik a kikötőbe.

De ők ilyenek más dolgokban is, pl. előrejelzések. Ott van náluk az ECM, ami kis túlzással "szent és sérthetetlen" kategóriába került az évek során. Amit az mutat, az úgy is lesz; látszólag más modellekkel nem nagyon foglalkoznak, ami azért nem túl hiteles.

"Persze, mert neki ezt KELL mondania"
Erről lehetne egy kicsit többet megtudni?

Persze, mert neki ezt KELL mondania.

Érdekes módon Váraljamet szépen levezetett számításaira, statisztikáira már megint nem kerestél rá, pedig ő is az OMSZ-nál dolgozik.

Már belinkeltem jó párszor több fórumba az ezzel kapcsolatos elemzéseit, úgyhogy most nem teszem, keresd meg magad.

Érdekes jelenség, hogy az utóbbi években (pedig már több mint 30 éve méregetek csapadékot) egyre ritkábbak a nagy csapadékot (50+mm) ledobó zivatarok. Gyakran még a 24 órás csapadékmennyiség (egész napos esőzés, havazás is adhat ilyet) sem éri el egész évben egyetlen napon sem az 50 mm-t. Akár Cseszneken, akár Pápán nézem vannak évek (mint idén is) amikor a max. napi csapadék csak 30 vagy 40 mm körül van. Olyan meg (persze meredek domboldalakat nem számítva, ahol persze nem szoktak szántani és gabonát vetni) ritka mint a fehér holló, hogy a csapadék nem hasznosulna. Persze ha a laposokon összegyűlik egy dombról lefolyva az nem vész kárba, mert ott a talajba szivárogva a talaj- esetleg rétegvizeket és kutak vizét gyarapítja vagy forrásokat éltet. Másrészt bejutva a patakokba, folyókba,tavakba hozzájárul azok párolgó,kiszáradó felületének feltöltődéséhez. Az idén sajnos egyes vízfolyások felénk kiszáradtak, mert nem volt azokat tápláló, "nem hasznosuló" felszínről lefolyó elegendő víz. Az utóbbi 3 évben egyszer volt felhőszakadásunk (az is csak Csesznek körzetében) tavaly júniusban ami 50 mm-nél kicsit többet dobott le. Persze még a Dunáig sem jutott a víz, mert út közben szépen befogadták a vízre sóvárgó patakmedrek, tavacskák talajok. Gyermekkoromban valahogy sokkal több ilyenre emlékszem de még 1 két évtizede is gyakori volt az ilyesmi (lásd 2010). Ennek ellenére (bár az idei év eddig szárazabb az átlagnál) az utóbbi évtizedek összcsapadéka aszály ide vagy oda mégis több mint a gyermek és fiatalkoromban mért adatok (1960-90).
Valóban vannak olyan hetek, mint most szeptemberben is, amikor nem képes 1 mm-sem esni. Ugyanakkor a mostani csapadékosabb időben sem volt semmi extrém "hasznosulni képtelen" felhőszakadás.

[a végéről a baromság törölve - coontac]

Annakidején le voltam "hülyézve", amikor azt állítottam, hogy a csapadék időbeli és térbeli eloszlása sokkal szélsőségesebb, mint korábban, mint pl. az 1960-1990 közötti időszakban. 
Többen beküldtek az omszhoz, hogy majd ott helyreraknak! 
Eközben az omsznál:

"amit mindenki megfigyelhet például az extrém szárazságokkal kapcsolatban, de az is feltűnhet, hogy a csapadékjelenségeknek az intenzitása és a frekvenciája mennyire megváltozott: azaz ritkán, de akkor felhőszakadás mennyiségű csapadék esik, amit a termőföld nem képes megfelelően hasznosítani, amiből aztán fölcsuszamlások és egyéb károkozások történhetnek – fogalmazott Radics Kornélia... "

"Vagyis mindenképpen kimutatható Magyarországon is a klímaváltozás jelensége, ami ráadásul a globális átlaghoz képest kicsit gyorsabb ütemű,és elsősorban a csapadékjelenségek egyre szélsőségesebb átrendeződését eredményezi – ismételte meg a szakember." 

Forrás: Link

Pont erről van szó. Vagyis a történelmi megközelítésen sztem a többség itt már túl van, meg hát  a korabeli, vagy "korközeli" források gyakran nem éppen hitelesek.  A román történetírás pl. gyakran épp Anonymusra hivatkozik a dákoromán elmélet kapcsán.

Szerintem akár a népvándorlások felől is érdemes megközelíteni a kérdést, abból is lehet következtetéseket levonni. Pl. a vikingek, a skótok és az írek ebben az időben hajóztak át Izlandra, a vikingek Grönlandra is eljutottak (hihetetlen, de a mitikus Thule szigetéről, ami valószínűleg a mai Izland lehetett, már az ókori görögök is említést tesznek). Egyenes, pláne tudományos következtetést persze nem lehet ebből levonni arra vonatkozóan, hogy kisebb vagy nagyobb volt-e akkor a jégsapka, de engem mondjuk meglepne, ha Grönland déli része élhetőbb lett volna, mint most, a jég kiterjedése viszont nagyobb lett volna.

Köszönöm az információkat. Egy percig sem hittem, hogy létezik egyszerű válasz, a kérdésem kiegészítése csak ki szerette volna küszöbölni azokat a reakciókat,  amelyek segítség helyett ledorongolnak.

Lassan elkezdett gyarapodni a jég az Északi-sarkon.. Az utolsó 2 napon már emelkedett. Hajrá tél 

Pedig az a szomorú hír, hogy általában ilyen egyszerűnek tűnő kérdésekre sosincs egyértelmű, a "lehet" meg túl sok színvonalat nem hordoz...
Még itt a MetNet-en is jó kezdőforrásokat találsz: Link (rengeteg utalással az éghajlatra és a sarki jégre is). Nagyon gyors google-kereséssel már egy met.hu-s cikk is szolgál információkkal: Link
A sarki jégre mekkora hatással volt? Sajna nem egyszerű kérdés szerintem, itt egy forrás: Link Link Ezek szerint nem nagyon csökkent olyan mélységek közelébe sem, mint most. De ahogy lenni szokott, a szkeptikusok azt bizonygatják, hogy sokkal kevesebb is lehetett, csak erre egyelőre cikket nem találtam (cikk: rendes színvonalas szakmai cikk, nem 10-30 bekezdés egy wordpresses oldalon, ahol a többi hír színvonala és igazságtartalma szintén hasonlóan közepes), persze ilyen alacsonyabb színvonalú írást sokat találtam (minden oldalról).

Szóval a kérdésben arra a részre, hogy "lehet-e rekonstruálni" a válasz szerintem igen, lehet rekonstruálni. A módszerek főleg grönlandi minták, biomarkerek (pl. IP25), amit tengerjégben jelen lévő algák állítanak elő (ha van tengerjég ugye), stb. de ezek a rekonstruált adatok egyáltalán nem teljesek, ránézésre messze nem pontosak és főleg nem egyszerű gyors és könnyed konklúziót vonni belőlük.

Az én fő problémám pedig (mint mindig) az, hogy biztos, hogy volt ennyire gyors változás régen, mint most? Biztos, hogy most antropogén hatás nélkül is ilyen gyors változás következne be pont ilyen irányba, pont így? Ha ezekre nincs biztos válasz, akkor én nem lennék nyugodt semmilyen körülmények között, hogy "á itt minden rendben, mert volt már ilyen". Persze, ha ezen kérdéseimre van valakinek válasza, magában ne tartsa! (Ez most nem Neked szól, Pali.)

Kérdés: lehet-e rekonstruálni az arktiszi jégsapka kiterjedésének mértékét a középkori klímaoptimum idején? (Ha kérhetném, a válasz szorítkozzon az" igen-nem-nem lehet" kifejezésekre, vagy azok rokonértelmű változataira. Aki az "Iskola a határon" Merényiének stílusában akarna válaszolni (PL. "URISTEN"), az ne fáradjon. Köszönöm.

Thermometer által korábban többször hivatkozott cikk: Link

Orbitális bíborszín lik. Bárha ne ott vóna. (Ikon nincs, ez annál komolyabb.)

Amúgy a fő szíváson belül a mellékszívás az, hogy a meridionalitás következtében akár hideg teleink is lehetnének, aztán mire északon elfogy a hideg, mi már úgysem leszünk. De neeeem, a hidegleszakadások Ámerikára mennek, bekurblizzák a nyomorult csigát, aztán mi meg itt ülünk a 10 fokos télben. Főleg Somogyban.

Én mindentől félek.
Amúgy meg a sarki jég eltűnésének lehetősége aggaszt.

=Zonális helyett túlnyomóan meridionális áramlási rendszer. Ettől miért kell ijedezni?

Összességében a szokásos frázisok ismétlése.

A továbbiak magyarra fordítva: "Gőzünk nincs, hogy mi van, mi lesz, de ha riogatunk egy kicsit, abból bajunk nem lehet."

Szakemberre hivatkozó bulvaroid cikk.

Link
Ami nekem ijesztő benne: "Megváltozott az egész globális légköri cirkuláció – kezdte magyarázatát a meteorológus. – A kiegyenlített kelet-nyugati körforgás helyett az északi pólus és a trópusok között vezérelt rendszer kaotikusan kezd
viselkedni, ahogy a pólus hideg magja felszakad."

Gondolom, az alapkérdés az, hogy ez tartós, vagy átmeneti jelenség?
Hogy ettől van-e a felmelegedés, vagy pedig ez a felmelegedés okozója, azt valószínűleg senki sem fogja kideríteni.

Ha a  füst a rétegfelhő fölött van:  albedó növelő hatása van.  Ha egy magasságban vannak: felhőoszlató hatása van. A Bioszféra #34440 -ben ismertettem cikket róla. (Wilcox 2012. Atmos Chem Phys.)

Ez az óriási füstmennyiség, ami az USA-ban történő erdőtüzek révèn jut a légkörbe, ennek lehet a későbbiekben az egész bolygóra kiterjedő fényvisszatartó hatása? 

Veletek nincs olyan, hogy néha rátok tör az irracionális optimizmus és elkezdtek reménykedni, hogy hátha valami jó fog kisülni a globális felmelegedésből?  (Most nem a klímaszkeptikusokra gondolok. ) Pl. hogy egyszerűen csak Toszkána leszünk enyhe telekkel? Volt már itt 6000 éve melegebb klíma stb. stb. Én titokban reménykedem.

Nem hiszem, hogy szoros, közvetlen ok-okozati kapcsolat lenne a jégborítottság és a mi teleink között, hiszen igazából 15 éve jelentősen elmarad a sarki jégborítottság átlaga az azelőtti átlagtól és (bár voltak elképesztően rossz tél-sorozataink) azért nem tűntek el a telek az utóbbi években és nem is lettek sorozatosan extrém havasak/hidegek. A jelentős elmaradások közötti kis különbségek (2012 vs. 2014 pl.) pedig szerintem még kevésbé jelentősek és egy ilyennek még kisebb esélye van, hogy tükröződjön egy kárpát-medencei átlagT- (vagy neadjisten hóvastagság-)értékben.
De! Azért valószínűleg ez a változás hatással van Eurázsia időjárására (és teleire), hiszen ez egy nagyon nagy változás. A legnépszerűbbet sokszor hallani itt is, a WACC (warm Arctic, cold continents, azaz a meleg Arktisz (jég hiányában melegebb ugye) hideg időt hoz a kontinensekre, tippre (ez emlék és buta tipp) azért, mert a melegebb idő több havat hoz, a több hó erősebb szibériai AC- generál, ami jobban kihűl, zóna blokkolva, kész a negatív NAO). A WACC másik oka talán a polar vortex (az a sarki magassági légörvény) nagyobb hajlama lehet a gyengülésre, hullámzásra, akár kettéválásra (polar split). Vagy ezek keveréke. De sok kutatás van ebben a témában, kb. 3 perc Google-zéssel dőlnek a találatok, ezek tűnnek érdekesnek:
Link Link Link Link ebben képek is vannak: Link
Átfutni most egyiket sincs időm, de a téma intenzíven kutatott, az biztos. 

Emellett még sokat a hivatkozásokból is ki lehet keresni, ez a mondat pl. eléggé epikus: Northern midlatitudes, over central Eurasia in particular, have experienced frequent severe winters in recent decades [1,2,3]. A remote influence of Arctic sea-ice loss has been suggested [4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,14]...
Tehát az egyik általam linkelt cikk pl. 11 másik cikkre hivatkozik, ami feltételezi, hogy az északi középső területek hidegebb tele a sarki jégtakaró fogyatkozásával is kapcsolatban lehet.

Felénk 2012 után (ami a legrosszabb jégborítottságú év volt eddig) egy csapadékos, hűvös tél következett 2012-13-ban, rekord mennyiségű hóeséssel.

~100 %, hogy lesz jobb, csak nem biztos, hogy megérjük.

Link

Sajnos a helyzet nem jó...de talán még lesz ennél jobb is.

Meg is lett. Még 2012 sincs messze, de szerintem az nem lesz meg a térségben várható pozitív T850 anomália-előrejelzések ellenére.

Egy érdekes könyvről vélemény: Link
Sose szeretem, amikor végletekben beszél mindkét oldal, mert közben a tudományos megközelítés és az igazság marad hoppon.

Meg kell ismételnem: Ahogy nézem, a 2. legalacsonyabb kiterjedés nagyon könnyen meglehet.

Emellett az antarktiszi átlagos? Azt a mindenit! Kár, hogy az arktiszi ugyanakkor az átlagosnak a 60%a az elmúlt 10 évben.

Az antarktiszi meg átment átlag felettibe. Még akár rekord is lehet belőle. Ki tudja előre?

Meg kell ismételnem: Érdemben nem is lóg ki az idei a 2015 - 2019 közti adatsorok közül:
Link

Ahogy nézem, a 2. legalacsonyabb kiterjedés nagyon könnyen meglehet: Link lévén a minimum szeptember első harmadában áll általában be.

Előbb-utóbb elmegy magántanulónak, különben darabokra szedik az osztálytársai. Nekik nem tud beszédeket mondani. Meg sem tud szólalni, ha kérdeznek tőle valamit. Azonnal kiderül számukra, hogy csak egy bio-mechnikus magnetofon volt. Nagyon kegyetlenek tudnak lenni a gyerekek.

Ha öngyilkos lesz, az a szülei felelőssége. Szerencsétlen hülyegyerek 

Angyalom.
Sokat gondoltam rá, hogy mi lehet a kis méregzsákkal.

Vége Gréta egyéves vakációjának:

Link

Pontosan. Ellenőriz(het)etlenül tolnak ki mindenféle vélt és valós igazságot. Sokszor úgy vezetnek minket az orrunknál fogva, ahogy nekik tetszik, részben tudatosan, részben ostobaságból. Nagyon meg kell tanulni megszűrni az információkat. 

Érted, csak rohadtuk bosszant.
Mert ha hallasz vagy olvasol ilyen információt, ha nem nézel utána, akkor kétkedve fogadod.
Márpedig nincs lehetőség mindennek utánajárni.
Ez van a koronavírus járvánnyal is, a klímaváltozással is, mindennel.
Tele a net szennyel.

Na jól van na, tényleg értem. Legalábbis van olyan sejtésfélém a dologról. 

Már hogyne értenéd.

Az utóbbi években ezeket a 20. század eleji méréseket erősen el kezdte megkérdőjelezni a szakma. Az amerikaiakat meg az afrikaiakat is.

Hogy aztán ez tényleg szakmai alapon megy vagy lobbi, azt nehéz eldönteni.

Én azt nem értem, miért hazudozik egyfolytában a média a klímaváltozással kapcsolatban? Tegnap azt mondták, hogy megdőlt minden idők melegrekordja a Halálvölgyben, 54,6 fokkal. Hogy egy klasszikust idézzek, "lósz@rt mama", 1913 július 10.-n 56,7 Celsius fokot mértek ugyanott. Miért kell folyamatosan vetíteni? Az a baj, hogy az ilyen hatásvadász megjegyzésekkel lassan azok is kételkedni kezdenek, akik egyébként komolyan vették ezt az egész kérdést. Sajnos nem ez az egyetlen csúsztatás, többször előfordult már, hogy hazai adatokat is rekordnak állított be a média azzal a szöveggel, hogy még soha nem volt ilyen, aztán kiderült, hogy de volt, nem is egyszer.  

Link

Itt frissül.

Itt is csámpásak a színek.
Link
Szerintem ugyanazokat a hőgutás adatokat használja.