Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Azért azt az oldalán sérült halacskát meg kell főzni, ugye?
Szép nyarat még, most jön a java...
Szép nyarat még, most jön a java...
Azért szerintem idén nem panaszkodhatsz.
Se Te, se Nano, sem a többiek.
Én még ilyen elképesztően csendes évet nem láttam ( legalábbis most július végéig nézve ), mint az idei.
Kis túlzással mondva még a tavaszi szelek is elmaradtak, pedig azok minden évben jönnek menetrendszerint, több viharos vagy erős viharral tűzdelt helyzettel.
Idén január végén, február elején volt egy próbálkozás, de hamar dugába dőlt.
Hónapok óta ( megint kis túlzással ) szinte semmi dinamika nincs, idejét nem tudom mikor jött olyan front, mikor korrekt előoldali és hátoldali szélvihar is van, mellé persze sok csapadék. Nekem április rémlik.
És természetesen ennek majd az lesz a vége, hogy a hosszú dinamikátlanság után ha majd dinamikusra fog fordulni a légkör, akkor csőstűl jönnek majd a szélviharok.
És tele lehet hányni a fórumot, hogy okádék bazsa, stb.
Se Te, se Nano, sem a többiek.
Én még ilyen elképesztően csendes évet nem láttam ( legalábbis most július végéig nézve ), mint az idei.
Kis túlzással mondva még a tavaszi szelek is elmaradtak, pedig azok minden évben jönnek menetrendszerint, több viharos vagy erős viharral tűzdelt helyzettel.
Idén január végén, február elején volt egy próbálkozás, de hamar dugába dőlt.
Hónapok óta ( megint kis túlzással ) szinte semmi dinamika nincs, idejét nem tudom mikor jött olyan front, mikor korrekt előoldali és hátoldali szélvihar is van, mellé persze sok csapadék. Nekem április rémlik.
És természetesen ennek majd az lesz a vége, hogy a hosszú dinamikátlanság után ha majd dinamikusra fog fordulni a légkör, akkor csőstűl jönnek majd a szélviharok.
És tele lehet hányni a fórumot, hogy okádék bazsa, stb.
Na igen. Én is valamikor október végére, november elejére várom az évszakváltó hidegfrontot. Aztán megkezdődik a 6 hónapos ősz / késő ősz / kora tél / télutó / tavasz mix.
Tegnap behúztuk a 18. hőség napot a hónapban, a napi hő ingás kereken 20 fok volt ( 32.5 / 12.5 )
A jó hír hogy már tíz napja zsinórban landol a Tmin vastagon 20 fok alatt így egyelőre jól fel tud frissülni aki, ami akar.
A jó hír hogy már tíz napja zsinórban landol a Tmin vastagon 20 fok alatt így egyelőre jól fel tud frissülni aki, ami akar.
És az majd talán már az "évszakváltó" is lesz egyben!
Az augusztust, szeptembert meg csak túléljük addig valahogy.
Az augusztust, szeptembert meg csak túléljük addig valahogy.
Hűtőt, klímát kikapcsoltad ugye?
Nálam duplája lesz a villanyszámla, mint májusban. A gáz csak 4 m3/ hó.
Nálam duplája lesz a villanyszámla, mint májusban. A gáz csak 4 m3/ hó.
Arra szerintem még várhatunk egy ideig. Pedig nagyon kellene már a csapadék.
Alig várom már az újabb hidegfrontot, ami jelentős felfrissülést és bőséges csapadékot hoz az ország nagy részére, sokfelé látványos zivatarokkal és mindenféle érdekes időjárási eseményekkel.
Sylvester.93-nak adott válaszodban szóba hoztad a balkáni genetikát. Mivel 1 héttel ezelőtt jártam arra, röviden leírom, amit laikus szemmel láttam.
A Vajdaság területén, valamint Újvidék és Belgrád között 4-5 nap leforgása alatt nagyon sokat romlott a helyzet. Amikor mentünk odafelé, az a rész még viszonylag jól nézett ki, amikor jöttünk haza, akkor már nagyon kezdett lesülni a táj.
De igazából nem is erről szeretnék írni, hanem inkább Közép - és Dél - Szerbiáról. A Belgrád utáni dimbes-dombos, majd középhegység jellegű vidéken határozottan látszódnak az általad is említett jelenségek. Pontosan nem tudom, hogy a szárazság, a perzselő napsütés, vagy a kártevők okozzák (talán együttesen), de eléggé ramaty állapotban vannak az erdők. Ez a helyzet az autópálya lehajtója után, Cacak nevű települést követően csúcsosodott ki. Teljes hegyoldalak vannak lesárgulva, bebarnulva, vagy éppen már lekopaszodva. Hasonlóval én még nem igazán találkoztam. Utána magasabb hegyek közé érkezvén a helyzet elkezd javulni, de még Zlatibor előtt, Uzice városánál is elég megviselt a flóra. Zlatiborban aztán már igazi alpesi jellegű tájra értem. Utána még jött egy alacsonyabb rész a montenegrói magashegység előtt, itt szintén komoly szárazság jeleit láttam. Montenegró hegyei közt kacskaringózva viszont igazi oázisban éreztem magam, odafent még semmi jele annak, ami idelent tarol. Itt egyébként átutaztam egy Zabljak nevű kisvároson. A feleségemnek megfogadtam, hogy addig nem vagyok hajlandó feldobni a talpam, amíg oda nem viszem el télen pár napra olyan időpontban, amikor a Balkán déli részét megszórja egy mediciklon. Lelki szemeim előtt láttam, ahogy leesik 2 méter hó 1-2 nap alatt arrafelé. Át akarom élni, nincs mese!
A Vajdaság területén, valamint Újvidék és Belgrád között 4-5 nap leforgása alatt nagyon sokat romlott a helyzet. Amikor mentünk odafelé, az a rész még viszonylag jól nézett ki, amikor jöttünk haza, akkor már nagyon kezdett lesülni a táj.
De igazából nem is erről szeretnék írni, hanem inkább Közép - és Dél - Szerbiáról. A Belgrád utáni dimbes-dombos, majd középhegység jellegű vidéken határozottan látszódnak az általad is említett jelenségek. Pontosan nem tudom, hogy a szárazság, a perzselő napsütés, vagy a kártevők okozzák (talán együttesen), de eléggé ramaty állapotban vannak az erdők. Ez a helyzet az autópálya lehajtója után, Cacak nevű települést követően csúcsosodott ki. Teljes hegyoldalak vannak lesárgulva, bebarnulva, vagy éppen már lekopaszodva. Hasonlóval én még nem igazán találkoztam. Utána magasabb hegyek közé érkezvén a helyzet elkezd javulni, de még Zlatibor előtt, Uzice városánál is elég megviselt a flóra. Zlatiborban aztán már igazi alpesi jellegű tájra értem. Utána még jött egy alacsonyabb rész a montenegrói magashegység előtt, itt szintén komoly szárazság jeleit láttam. Montenegró hegyei közt kacskaringózva viszont igazi oázisban éreztem magam, odafent még semmi jele annak, ami idelent tarol. Itt egyébként átutaztam egy Zabljak nevű kisvároson. A feleségemnek megfogadtam, hogy addig nem vagyok hajlandó feldobni a talpam, amíg oda nem viszem el télen pár napra olyan időpontban, amikor a Balkán déli részét megszórja egy mediciklon. Lelki szemeim előtt láttam, ahogy leesik 2 méter hó 1-2 nap alatt arrafelé. Át akarom élni, nincs mese!
Úgy néz ki tujáim végleg megadták magukat. Elmentünk nyaralni, mire visszaértünk mindenfelé pusztuló tuják és a fűzfám is siralmas állapotban.
Ezt a fajta hosszú száraz forró periódusokat sok növényfaj nem fogja bírni. Biztos nem áll meg majd a tujáknál...
Közben nagyokat ugrál a T. Hamar meglett a 29°, majd visszament 28-ra, most megint kilőtt 30,5-re
Ezt a fajta hosszú száraz forró periódusokat sok növényfaj nem fogja bírni. Biztos nem áll meg majd a tujáknál...
Közben nagyokat ugrál a T. Hamar meglett a 29°, majd visszament 28-ra, most megint kilőtt 30,5-re
Mit írjak a következő hét időjárásáról,hogy pozitív legyek?
Hmmm. Igazi gyümölcsérlelő meleg lesz sok-sok napsütéssel.
Szuper strandidő várható.
Hmmm. Igazi gyümölcsérlelő meleg lesz sok-sok napsütéssel.
Szuper strandidő várható.
Győr-Likócs
5:30- 18 fok
8:00- 28 fok
Klasszik déli szeles bemelegítés.
Mondjuk az Alföldön ment ez szél nélkül is.
5:30- 18 fok
8:00- 28 fok
Klasszik déli szeles bemelegítés.
Mondjuk az Alföldön ment ez szél nélkül is.
Köszönöm szépen a részletes és érdekes választ!
Ha legközelebb Orosháza és Szentes között utazom, akkor igyekszem majd úgy indulni, hogy legyen időm néhány fotót csinálni. Ezen a részen vannak olyan szakaszok, ahol az ember azt érzi, mintha ez már egy másik ország lenne. De Kakasszék, Székkutas, illetve Kardoskút környéke is meghökkentő lenne az északon, illetve Dunántúlon élő emberek számára.
Kb erről a részről beszélek:
Ha legközelebb Orosháza és Szentes között utazom, akkor igyekszem majd úgy indulni, hogy legyen időm néhány fotót csinálni. Ezen a részen vannak olyan szakaszok, ahol az ember azt érzi, mintha ez már egy másik ország lenne. De Kakasszék, Székkutas, illetve Kardoskút környéke is meghökkentő lenne az északon, illetve Dunántúlon élő emberek számára.
Kb erről a részről beszélek:
Így reggel még szépen kilőtt a T itt is, már most meleg van, de 3-4 óra és beröffen a jó öreg Ény-i.
Vizuális esemény sajnos továbbra sem várható, de legalább délkeleten lábasmeleg lesz.. a növényzet ezt biztos kiváltképp imádni fogja, mégha persze nem is lesz majd' 40 fok a T/Td különbség.
Vizuális esemény sajnos továbbra sem várható, de legalább délkeleten lábasmeleg lesz.. a növényzet ezt biztos kiváltképp imádni fogja, mégha persze nem is lesz majd' 40 fok a T/Td különbség.
Na akkor lássuk a mai újabb semmitérő, száraz, húgymeleg bazsalikommal töltött lófarok "frontot"...
Tél és a nyár találkozása a Glacier Nemzeti Parkban. Medvét nem láttunk, minden mást igen
Hát igen, és mindamellett, hogy a videóban vannak korrekt állítások is, sajnos hasonló fals kijelentésekkel-következtetésekkel is találkozni benne bőven, amivel éppen agyoncsapja az egész hitelességét. Kezdve azzal a többször is elhangzott az a már mások által is hangoztatott marhaság, hogy ez volt életünk leghűvösebb nyara, ami még akkor sem lenne igaz, ha a címhez hasonlóan elétette volna a hátralévő szócskát, de anélkül meg már önmagával is ellentétbe kerül, hiszen az elején mondja, milyen hűvös nyarakat élt át az 1970-es, 80-as években. A grafikonoknál meg egy korábbi átlagértéket hasonlít egy lokális minimumhoz, ami megint csak nem korrekt statisztikai módszer (a fagyos napok csökkenése és a hőségnapok/kánikulai napok növekedése persze úgy is bőven kijön, de az arány más).
Viszont mivel vannak azért benne hasznos információk is, mint pl. az időjárás-módosításos konteók cáfolata, egyelőre magát a videót nem töröltem, csak a "csapkodó" kommenteket, de ezek mellőzését a továbbiakban mellőzzük!
Viszont mivel vannak azért benne hasznos információk is, mint pl. az időjárás-módosításos konteók cáfolata, egyelőre magát a videót nem töröltem, csak a "csapkodó" kommenteket, de ezek mellőzését a továbbiakban mellőzzük!
A képet árnyalja a kénháztartás borulása. A légkörben lévő ammónium-szulfát - a stratiform felhőképződés alapanyaga - legalább 40%-ban biogén a légkörben. Ez az algák áltak pörgetett kén- anyagcsere folyamat a légkörben a dimetil-szulfoxid ciklus. Talán a nitrogén geokémiai ciklusánál kisebb teratonnákról beszélünk, de mivel itt csak kondenzációs magok alapanyagáról van szó, talán ez a pár teratonna is számít...
Ez a 40% így volt még abban a korszakban is, amikor vizsgálni kezdték a dolgot kb. 35 éve, vagyis bőven egy iparosodott korszakban már. Vallom, hogy előtte még hangsúlyosabb volt a biogén kénforgalom. A dimetil-szulfoxid "anyagcsere" irodalmát, ide a Bioszférába fölreferáltam Nektek még 2015 -ben, az antarktiszi algamezők évszakos albedo növelő hatásáról (Cox et al.), a DMSO 1978-as felfedezéséről (Andreae, Lovelock, et al.), a korallok szulfát (DMS) kibocsátásáról - mennyiségi és biológiai leírással - stb., esetleg érdemes visszanézni.
A tengeri olajtermelés, hajózás szennyező hatása éppen a felhőképzést segítő sekélyvízi algamezőket és a korallzátonyokat veszélyezteti legjobban. Ezért aztán méginkább a tenger fölött, és a tengerpartokon hullik vissza a tengerből kipárolgott csapadék, nekünk szárazföldieknek csak a konvektív erőlködés marad. - világszerte. Hiába párolog jobban a tenger, ha a szállítással - stratiform felhőtakaró híján - gondok vannak...
A felhők energetikája is hiányzik (halmazállapot-váltások tárolható, szállítható hője) a légkörből, ezért aztán a régiós széljárás is változik. Ismét csak szállítási gondok... Ha a felhőalap is följebb kerül -mert pl. petrol - párák dobják meg azt a kitevőben lévő "k" együtthatót - akkor az üllő is közelebb van, a zivifelhő működési tere beszűkül, dögcsepergés... száraz zivatar.
A jégképző magok szintén biogén alapúak (pl. talajszemcsék csak akkor válnak IFN-né, ha azokon gombafonalak, zuzmótöredékek vannak feltapadva.) Baktériumok stb. is segítik, hogy -40 C helyett, a hókristály - képződés már -5 C-nál elindulhasson... ha van belőlük elég.
A mérsékelt éghajlat egy biológiai rendszer terméke. Most azt látjuk, hogy a nyers fizika hogyan veszi át az uralmat világunk fölött.
Ez a 40% így volt még abban a korszakban is, amikor vizsgálni kezdték a dolgot kb. 35 éve, vagyis bőven egy iparosodott korszakban már. Vallom, hogy előtte még hangsúlyosabb volt a biogén kénforgalom. A dimetil-szulfoxid "anyagcsere" irodalmát, ide a Bioszférába fölreferáltam Nektek még 2015 -ben, az antarktiszi algamezők évszakos albedo növelő hatásáról (Cox et al.), a DMSO 1978-as felfedezéséről (Andreae, Lovelock, et al.), a korallok szulfát (DMS) kibocsátásáról - mennyiségi és biológiai leírással - stb., esetleg érdemes visszanézni.
A tengeri olajtermelés, hajózás szennyező hatása éppen a felhőképzést segítő sekélyvízi algamezőket és a korallzátonyokat veszélyezteti legjobban. Ezért aztán méginkább a tenger fölött, és a tengerpartokon hullik vissza a tengerből kipárolgott csapadék, nekünk szárazföldieknek csak a konvektív erőlködés marad. - világszerte. Hiába párolog jobban a tenger, ha a szállítással - stratiform felhőtakaró híján - gondok vannak...
A felhők energetikája is hiányzik (halmazállapot-váltások tárolható, szállítható hője) a légkörből, ezért aztán a régiós széljárás is változik. Ismét csak szállítási gondok... Ha a felhőalap is följebb kerül -mert pl. petrol - párák dobják meg azt a kitevőben lévő "k" együtthatót - akkor az üllő is közelebb van, a zivifelhő működési tere beszűkül, dögcsepergés... száraz zivatar.
A jégképző magok szintén biogén alapúak (pl. talajszemcsék csak akkor válnak IFN-né, ha azokon gombafonalak, zuzmótöredékek vannak feltapadva.) Baktériumok stb. is segítik, hogy -40 C helyett, a hókristály - képződés már -5 C-nál elindulhasson... ha van belőlük elég.
A mérsékelt éghajlat egy biológiai rendszer terméke. Most azt látjuk, hogy a nyers fizika hogyan veszi át az uralmat világunk fölött.
Köszönöm a jó kérdést, ígérem holnap érdemben válaszolok rá...mára elég ennyi belőlem, mert még felkerülök az inváziós listára, de hát most van az ideje, hogy kissé újra képbe kerüljünk a téren,....
Nem cél az elképedtetés, ez a valóság...sajnos nálunk látni kell, hogy az "erdők a mi gleccsereink"...én örülnék a legjobban, ha ezt se nem látnám, se nem kellene írni róla. De az jó és fontos, ha van iránta érdeklődés ás minél többen tisztában vagyunk az erdeinkben zajló rohamtempójú változásokkal. Még, ha ez elsőre nem is tűnik fel, hiszen zöld a levél, áll a törzs, és ráadásul minden tavasszal kilombosodik. Mi itt a gond?...Kis Hazánkban nem lesz harz-hegységi, vagy thüringiai szintű, több százezer hektáros tömbös erdőpusztulás, mint ami a németek nyakába szakadt.
Elég döbbenetes a látvány és ez helyenként valóban ameddig a szem ellát....
Link
Ahhoz szerencsére, főleg a középhegyvidéken és a dombvidékeinken, kellően sok fajú, elegyes, változatosabb korosztályú és a németeknél messze természetszerűbb, ellenállóbb, lombos(!!) erdeink vannak. De ettől még, nagy területi szórás mellett, komoly gondok vannak. Vakarjuk ott is, ahol nem viszket...
Ha lassabb lenne az ütem és pl. Antibulvár sokkoló adatai évről évre nem egyre nagyobb anomáliákat jeleznének, akkor talán maguktól is megbirkóznának vele. Az a baj, hogy képtelenek lekövetni ilyen gyors és drasztikus átalakulást, és, hogy a klíma gyors változása "csak" egy nem biológiai alapú (abiotikus) kár ok. Alapvetően, abból eredően egész biológiai (biotikus) kárláncolatok fejlődnek ki, a baktériumos fertőzésektől, az inváziós fajok agresszív terjedésén át, pl. épp a Dél-Alföldön egyre drasztikusabb tölgy-csipkéspoloska tömeges tarolásáig.
Ez azért kocsányos tölgyes erdőben nem túl bíztató látvány, augusztusban...hervad az egész, tögymakktermés kb nulla...
Link
És nálunk is megjelent ami eddig sose volt, a keménylombos erdők tűzveszélye, lásd Jávorkút, 2022. Erre már külön szakmai figyelőrendszert kellett beépíteni az erdővédelmi monitoringba.
A KMNP igazgatója, dr. Tirják László ugyan maga is erdész, de az NP Békésben vagy Csongrád-Csanádban kisebb területű erdőkben gazdálkodik csak. Állami erdőket a Dél-Alföldön, a DALERD Zrt. kezeli. Ez alapvetően nem természetvédelmi, hanem erdészeti feladat. De az tény, hogy komoly befolyásoló tényező egy NP mindenhol, ahol a működési területén erdőgazdálkodás folyik.
Az Alföldön, a Kiskunságtól Békésig sokkal drasztikusabb a helyzet, mint a középhegységekben (egyelőre).
Alföldi erdésznek lenni, az bizony kemény dió manapság, főleg, ha az erdők felújításáról van szó.
Azért attól egyelőre talán még nem kell tartani, hogy fátlan pusztasággá válik a nagytáj és pl. a Mályvádi-erdő maradék nélkül eltűnik.
De jelenleg már egyértelmű, hogy az Alföld számos helyén, nagy területeken, egyszerűen nem lehet a zárt erdőket, aktív erdészeti kezelés mellett sem, fenntartani, legyen az akác, kocsányos tölgy, erdei vagy fekete fenyves, nyáras vagy bármi.
(Az Alföldi erdők kiterjedését sokszor alapból lekicsinylik, pedig messze nem így van. Igaz nagy részük ültetvény-, vagy kultúrerdő - megnézném, ki tudna természetes erdőt felhozni pl. a bugaci sívó homokon - de amikor még volt Állami Erdészeti Szolgálat, annak csak a kecskeméti területi igazgatósága, melynek hatásköre Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Csanád megye erdeire terjedt ki, 183.000 hektáron felügyelte az erdőgazdálkodást!!)
Az Alföldön nagy részt valószínűleg a ligetesebb erdőssztyepp lesz a jövőkép, egyre jobban felnyíló (kiritkuló) erdőkkel, egyre nagyobb mozaikossággal, egyre több sztyeppesedés felé mutató folyamattal. Ez azt jelenti, hogy nagy mértékben fognak fogyni, pusztulni, száradni, dőlni az alföldi erdők, és nem fogja tudni az erdész felújítani, új erdőket nevelni, sem telepíteni. Ha csak nem sikerül megoldásokat találni, mert azért nem ülnek ölbe tett kézzel az alföldi kollégák sem...Főleg, mert naponta futnak bele eddig nem tapasztalt, újabb és újabb károsításokba. Pl. a kiskunsági fiatal fenyveseket manapság a Balkánról behurcolt, fenyőtű károsító darázslárvák zabálják fel szó szerint, hektárszámra.
Érdemes ezt a kissé időnként talán hatásvadásznak tűnő, de szerintem rögvalóságot jelentő Szciliai körkép tudostást megnézni. Döbbenetes, hogy az a kép ami élt bennünk a sziget gazdagságáról - a citrusligetektől az olajfa ültetvényekig - ma 30 százalékban félsivatagi képet mutat.És ne higyjük, hogy a legrosszabb klímaforgatókönyvek megvalósulása esetén nincs rá esély, hogy a Kárpát-medence közepén, az Alföld "katlanában" ez néhány évtized alatt nem következhet be....
Link
Elég döbbenetes a látvány és ez helyenként valóban ameddig a szem ellát....
Link
Ahhoz szerencsére, főleg a középhegyvidéken és a dombvidékeinken, kellően sok fajú, elegyes, változatosabb korosztályú és a németeknél messze természetszerűbb, ellenállóbb, lombos(!!) erdeink vannak. De ettől még, nagy területi szórás mellett, komoly gondok vannak. Vakarjuk ott is, ahol nem viszket...
Ha lassabb lenne az ütem és pl. Antibulvár sokkoló adatai évről évre nem egyre nagyobb anomáliákat jeleznének, akkor talán maguktól is megbirkóznának vele. Az a baj, hogy képtelenek lekövetni ilyen gyors és drasztikus átalakulást, és, hogy a klíma gyors változása "csak" egy nem biológiai alapú (abiotikus) kár ok. Alapvetően, abból eredően egész biológiai (biotikus) kárláncolatok fejlődnek ki, a baktériumos fertőzésektől, az inváziós fajok agresszív terjedésén át, pl. épp a Dél-Alföldön egyre drasztikusabb tölgy-csipkéspoloska tömeges tarolásáig.
Ez azért kocsányos tölgyes erdőben nem túl bíztató látvány, augusztusban...hervad az egész, tögymakktermés kb nulla...
Link
És nálunk is megjelent ami eddig sose volt, a keménylombos erdők tűzveszélye, lásd Jávorkút, 2022. Erre már külön szakmai figyelőrendszert kellett beépíteni az erdővédelmi monitoringba.
A KMNP igazgatója, dr. Tirják László ugyan maga is erdész, de az NP Békésben vagy Csongrád-Csanádban kisebb területű erdőkben gazdálkodik csak. Állami erdőket a Dél-Alföldön, a DALERD Zrt. kezeli. Ez alapvetően nem természetvédelmi, hanem erdészeti feladat. De az tény, hogy komoly befolyásoló tényező egy NP mindenhol, ahol a működési területén erdőgazdálkodás folyik.
Az Alföldön, a Kiskunságtól Békésig sokkal drasztikusabb a helyzet, mint a középhegységekben (egyelőre).
Alföldi erdésznek lenni, az bizony kemény dió manapság, főleg, ha az erdők felújításáról van szó.
Azért attól egyelőre talán még nem kell tartani, hogy fátlan pusztasággá válik a nagytáj és pl. a Mályvádi-erdő maradék nélkül eltűnik.
De jelenleg már egyértelmű, hogy az Alföld számos helyén, nagy területeken, egyszerűen nem lehet a zárt erdőket, aktív erdészeti kezelés mellett sem, fenntartani, legyen az akác, kocsányos tölgy, erdei vagy fekete fenyves, nyáras vagy bármi.
(Az Alföldi erdők kiterjedését sokszor alapból lekicsinylik, pedig messze nem így van. Igaz nagy részük ültetvény-, vagy kultúrerdő - megnézném, ki tudna természetes erdőt felhozni pl. a bugaci sívó homokon - de amikor még volt Állami Erdészeti Szolgálat, annak csak a kecskeméti területi igazgatósága, melynek hatásköre Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Csanád megye erdeire terjedt ki, 183.000 hektáron felügyelte az erdőgazdálkodást!!)
Az Alföldön nagy részt valószínűleg a ligetesebb erdőssztyepp lesz a jövőkép, egyre jobban felnyíló (kiritkuló) erdőkkel, egyre nagyobb mozaikossággal, egyre több sztyeppesedés felé mutató folyamattal. Ez azt jelenti, hogy nagy mértékben fognak fogyni, pusztulni, száradni, dőlni az alföldi erdők, és nem fogja tudni az erdész felújítani, új erdőket nevelni, sem telepíteni. Ha csak nem sikerül megoldásokat találni, mert azért nem ülnek ölbe tett kézzel az alföldi kollégák sem...Főleg, mert naponta futnak bele eddig nem tapasztalt, újabb és újabb károsításokba. Pl. a kiskunsági fiatal fenyveseket manapság a Balkánról behurcolt, fenyőtű károsító darázslárvák zabálják fel szó szerint, hektárszámra.
Érdemes ezt a kissé időnként talán hatásvadásznak tűnő, de szerintem rögvalóságot jelentő Szciliai körkép tudostást megnézni. Döbbenetes, hogy az a kép ami élt bennünk a sziget gazdagságáról - a citrusligetektől az olajfa ültetvényekig - ma 30 százalékban félsivatagi képet mutat.És ne higyjük, hogy a legrosszabb klímaforgatókönyvek megvalósulása esetén nincs rá esély, hogy a Kárpát-medence közepén, az Alföld "katlanában" ez néhány évtized alatt nem következhet be....
Link
Zalában és az Alpokalja tágabb vidékén is, az Őrségtől a Kőszegi-hegységen át egészen a Soproni-hegységig, kb. 20 éve kezdődött a tömeges lucpusztulás és 2012-2013 óta megállíthatatlan. Azóta folyamatos a szúkárok miatti egészségügyi letermelés. A megyében gyakorlatilag lassan, de biztosan fel kell számolni a lucosokat. Nem véletlenül vettek pl. a Zalaerdőnél 100 milliós Komatsu harveszter-forwarder fakitermelő gépeket. Ezt nem lehetne győzni fakitermelő brigádokkal. Legfrissebb helyzetjelentés, elég autentikus forrásból:
Link
Vagyis szó nincs róla, hogy "helyrejöttek".
A zalai bükkpusztulás szintén a 2010-es években indult, de ott sajnos komoly szakmai hiba volt a túlzott erélyű bontóvágások kivitelezése. Azóta komoly erőfeszítésekkel sikerült fékezni a nagy területű, látványos száradásokat és az ezzel járó végvágásokat, de a korosabb állományok romlása folyamatos. Az egykor hűvösebb, kiegyenlítettebb, csapadékosabb klíma már a múlté. Ezek a bükk alap igényei. És az a következő fafaj, sajnos, amelyik követni fogja a luc sorsát, ha jóval lassabban is. Bár ez épp Zalában nem lesz igaz, mert ott ún. extrazonális bükkösök vannak. Vagyis nem bükkös klímában élnek a kiterjedt bükkösök. Igaz ezek illír bükkök, ahogy az egész Dél-Dunántúlon, vagyis nem északi (kárpáti), hanem balkáni eredetű genetikával rendelkeznek. Ettől függetlenül a felújításuk (a letermelés utáni fiatal erdők nevelése) és a fenntartásuk komoly fejtörést okoz a zalai erdészeknek, legyen magánerdős, vagy állami (kb. 50-50 % az arány.)
Link
Vagyis szó nincs róla, hogy "helyrejöttek".
A zalai bükkpusztulás szintén a 2010-es években indult, de ott sajnos komoly szakmai hiba volt a túlzott erélyű bontóvágások kivitelezése. Azóta komoly erőfeszítésekkel sikerült fékezni a nagy területű, látványos száradásokat és az ezzel járó végvágásokat, de a korosabb állományok romlása folyamatos. Az egykor hűvösebb, kiegyenlítettebb, csapadékosabb klíma már a múlté. Ezek a bükk alap igényei. És az a következő fafaj, sajnos, amelyik követni fogja a luc sorsát, ha jóval lassabban is. Bár ez épp Zalában nem lesz igaz, mert ott ún. extrazonális bükkösök vannak. Vagyis nem bükkös klímában élnek a kiterjedt bükkösök. Igaz ezek illír bükkök, ahogy az egész Dél-Dunántúlon, vagyis nem északi (kárpáti), hanem balkáni eredetű genetikával rendelkeznek. Ettől függetlenül a felújításuk (a letermelés utáni fiatal erdők nevelése) és a fenntartásuk komoly fejtörést okoz a zalai erdészeknek, legyen magánerdős, vagy állami (kb. 50-50 % az arány.)
Klasszikus déli szeles helyzetnek köszönhetően még most is 27 fok van kint, ahogy bent a szobában is. 34 fok lett a Tmax végül, végre afrikai homok nélkül, nem azzal rossz levegővel.
Nálam 21.2°C lett a hőingás, Tmin.: 11.9°C, Tmax.: 33.1°C.
Vajon mikor jönnek még a kiterjedt esők? 2022 kegyetlen évében augusztus végéig kellett várni!
Nálam szintén.
Ma jól felfrissült hajnalra a levegő, a Tmin 13,8 fok volt, délután viszont rendesen berobbant a kánikula, a Tmax 33,6 fok lett az egész napos derült ég alatt.
Hosszú ideje ma kerültem a legközelebb a 20 fogod napi hőingáshoz, de nem lett meg, egész pontosan 19,8 foknak adódott.
Nagy meleg ide vagy oda, a hűvös éjszaka miatt a mai közép T. 23,7 fok lett, így a havi közép T. még csökkent is egy tizedet, tegnap még 24,8 fokon állt, a mai nap végére már csak 24,7 fokon áll.
Ma jól felfrissült hajnalra a levegő, a Tmin 13,8 fok volt, délután viszont rendesen berobbant a kánikula, a Tmax 33,6 fok lett az egész napos derült ég alatt.
Hosszú ideje ma kerültem a legközelebb a 20 fogod napi hőingáshoz, de nem lett meg, egész pontosan 19,8 foknak adódott.
Nagy meleg ide vagy oda, a hűvös éjszaka miatt a mai közép T. 23,7 fok lett, így a havi közép T. még csökkent is egy tizedet, tegnap még 24,8 fokon állt, a mai nap végére már csak 24,7 fokon áll.
Közel 20 fokos hőingás volt ma, 14,2-ről indultunk és 34.0-ig emelkedtünk.
Ma azért már melegebb lesz az éjszaka, tippem szerint 20 fok környékén leszünk itt a domboldalban.
Ma azért már melegebb lesz az éjszaka, tippem szerint 20 fok környékén leszünk itt a domboldalban.
Kapásból én is tudok 2 helyet a salgói vár környékén (400+ m-en). Ezek 25-35 m-es fák voltak.
Az ez évi pusztulás még nincs is benne.
Hiába van nálunk hűvösebb idő, a rendkívül kevés csapadék (kb. 6 mm) miatt nagyon rossz a helyzet, ráadásul a dombokról gyorsan le is folyik (a vár környékén nagyon sekély a termőréteg a sziklák miatt).
Az ez évi pusztulás még nincs is benne.
Hiába van nálunk hűvösebb idő, a rendkívül kevés csapadék (kb. 6 mm) miatt nagyon rossz a helyzet, ráadásul a dombokról gyorsan le is folyik (a vár környékén nagyon sekély a termőréteg a sziklák miatt).
Itt az udvarba már 2-3 hete kiégett a fű, azóta szinte eltűnt, növények szenvednek, kukorica napraforgó szárad el !!!
Tavaly ehhez képest özönvíz víz.
Most már több mint egy hónapja nem esett eső.
Tavaly ehhez képest özönvíz víz.
Most már több mint egy hónapja nem esett eső.
Tegnap jártam felétek, igaz csak vonatból láttam de brutális a szárazság, volt egy hely ahol teljesen barna volt a kukorica tábla, de egész Veszprém megyében rossz a helyzet.
Nézd meg a hozzászólásokat, rögtön az első....Novemberben már 25 cm- es hó volt és mindig csak esett hozzá, nem olvadt el márciusig, és nem emelkedett fagypont fölé a hőmérséklet....Azért ezt nehéz elhinni bár nem éltem akkor, de ez manapság szinte Szibéria területére értendő! Egyértelműen melegszik a klíma, de nagyon sokan tulzásokba esnek.
Viszont 2022-ben 3 héttel később zárták el a csapokat, legalábbis nálunk. És még hol van a nyár vége?
Takt 34,9°C, remélem meglesz a forró nap. Nem számítottam ilyen melegre, de ha ma ennyi, holnap akár 36-37 is lehet majd
Bejártam a határt, este szeretnék írni az oldalamra egy rövid helyzetképet az aszályról, majd belinkelem nektek is.
Bejártam a határt, este szeretnék írni az oldalamra egy rövid helyzetképet az aszályról, majd belinkelem nektek is.
Elképesztően beteg dolognak tartom, hogy a fáklyán augusztus 7-8-9 környékén a tagok t850 ÁTLAGA 22-23 fok körül mozog és nem igazán látszik, hogy onnantól süllyedésbe akarna kezdeni.
Tudom, 10-12 napról van szó. De akkor is, a 30 tag középértéke ennyi.
Csapadék pedig reménytelen.
Mindenkinek kitartást az augusztushoz!
Tudom, 10-12 napról van szó. De akkor is, a 30 tag középértéke ennyi.
Csapadék pedig reménytelen.
Mindenkinek kitartást az augusztushoz!
Még egy dolog amit már akartam említeni, hogy szerencsétlen mélynövésű almafánk még életébe nem produkált sem mennyiségileg, sem méretben, sem ízben hasonló termést, mint idén. Nem olyan rossz év ez azért..
Egyébként te mit érzel, ha egy nyári napon 30 fok alatt marad a Tmax? Fázol? Vagy depresszióba esel? Őszintén érdekelne.
33 fok, élénk déli szellő, a reggeli nyugodt víz és hűvös levegő délutánra szépen inverzére fordult, szépen fodrozta a szél Dunát, plusz persze.. (ma nekem nem volt szerencsém.)
Ti vagytok ma a nyerők meg a Kisalföld.
Remélem meg lesz nálad a 35 fok.
Remélem meg lesz nálad a 35 fok.