Csillagászat és űrkutatás
Nekem nincs se hõlégballonom, de repcsim. Te hol láttad? :-)
Na mindegy, csak hajnalra kotródjon el, 2 után a Hold sötét fele meleltt alig fél fokra fog figyelni az Antares, azért ezt el kéne csípni. :-)
Ugyanitt felhõk eladók vagy derült égre értékkülönbözettel becserélhetõk. Fiatal baknyulat beszámítok!
Na mindegy, csak hajnalra kotródjon el, 2 után a Hold sötét fele meleltt alig fél fokra fog figyelni az Antares, azért ezt el kéne csípni. :-)
Ugyanitt felhõk eladók vagy derült égre értékkülönbözettel becserélhetõk. Fiatal baknyulat beszámítok!
No, most volt egy kis idõm
Alapvetõen minimum kétféle gammakitörés ( továbbiakban GRB - Gamma-Ray Burst) létezik. A rövid illetve a hosszú periódusú. Valójában nem lehet ilyen élesen kettéválasztani, de a gyakoriságukban két csúcs mutatkozik az ~1mp ill. a ~10-100mp idõtartam körül. Legvalószínûbb az, hogy a rövid GRB-k kettõs (vagy többes) rendszerekben található kompakt objektumok (neutroncsillag, fekete lyuk) ütközésekor keletkeznek, míg a hosszú idõtartamúak Ib/Ic típusú szupernóva robbanáskor. Ezeket általában megerõsítik az idõskálából számolt sûrûségek is: rövidnél 10E7 g/cm3, hosszúnál a 10E3 g/cm3. Ez utóbbi pl. a gravitációs összeomlás elõtt álló csillagmag He-héjának tipikus sûrûsége. A lényeg, hogy mindkét estben gravitációs energia alakul át elektromágneses sugárzássá (is). Legyen most elég ennyi a felszínes elméleti háttérbõl, hisz gondolom, hogy téged a földi bioszférára gyakorolt hatása érdekel. Nos, nem te vagy az egyetlen, hiszen számos kísérlet (természetesen elméleti) történt már arra vonatkozóan, hogy miként érintené egy GRB sugárzása a Földet. A rövid elméleti háttérbõl látható, hogy a hosszú GRB-khez „semmi különös” nem kell, „csak” egy megfelelõ típusú SN. (persze ez sem így van, hiszen a robbanásnak aszimmetrikusnak kell lennie és a kibocsátott gammasugázásnak egy keskeny, kollimált nyalábban kell elhagynia az összeomló mag környezetét) Mindenesetre, statisztikai módszerekkel kiszámolható, hogy az elmúlt 1 milliárd évben történt a Föld környezetben olyan robbanás 1 -2 kpc-en belül, melynek a kollimált nyalábja épp bolygónk felé nézett. Az egyik ilyen kísérletben (B.C Thomas et al) a következõ kiindulófeltételeket használták: 5x10E44 W luminozitás, 10 mp idõtartam, 2kpc távolság, 100KJ/m2 fluxus és olyan spektrumot választottak, melynél az intenzitás maximuma 187,5 keV-nál van. A GRB idõskálája miatt, természetesen csak a légkör felét érinti közvetlenül a gamma ill a röntgen sugárzás. Ez a sugárzás nagymértékben gyengül a légkörben, így csak fõleg indirekt módon éri el a felszínt. Ezért valószínûtlen, hogy a sugárzás direkt módon jelentõs hatást gyakoroljon a bioszférára (jelentõs alatt értsd, kihalások stb.), mindamellett mutagén hatása lehet. Az igazi veszélyt a légkörben létrejövõ kölcsönhatások rejtik. Az ilyen sugárzásnak rendkívül erõs disszociációs hatása van a molekulákra nézve. Tehát a N2 és az O2 molekulák atomokra, ionokra hullása következik be az érintett hemiszférában. Az ózonréteg másodpercek alatt lebomlik, így a késõbbiekben az élõvilágot ostorozó rövidhullámú - fõleg szoláris UV-sugárzás - már szabadon érheti el a felszínt. Ez a sugárzás a DNS és egyéb nagy atomszámú biomolekula bontásában fejtené ki hatását. Számítások szerint a DNS-sérülések gyakorisága majd' 20-szor annyi lenne, mint a kitörés elõtt. Ez éves átlagra értendõ. Nyílván a kitörést követõ napokban ez nagyságrendekkel nagyobb érték. A GRB sugárzásának lecsengése után megindul az ionok, majd atomok rekombinációja. A számítások alapján fõleg NO és NO2 keletkezik, mely egy barna „ernyõt” von a felszín felé, így gátolva meg a hosszabb hullámhosszú sugárzás (látható, infravörös) felszínre jutását. Természetesen így egy globális átlaghõmérséklet-csökkenés is kezdetét veszi. A fotoszintézis is kisebb hatékonyságú lenne. Tehát egy hûvös, sejtromboló sugárzással teli környezetben igencsak fel lenne adva a lecke a mai biodiverzitásnak. Ezt tetézi még az is, hogy a nitrogén-oxidok kiürülésekor salétromsavas csapadék áztatná a bolygó felszínét. Bár ez némi pozitív visszacsatolással is bír a talaj nitrogénben való feldúsulása miatt. Attól függõen, hogy milyen leépülést szenvedett el, az ózonréteg néhány év alatt – 75%-os veszteségnél ~15 év alatt – már majdnem a kitörés elõtti állapotba tornássza vissza magát. Természetesen komplexitása miatt a biológiai hatások ennél sokkal kevésbé megfoghatóak, de annyi mindenképpen elmondható, hogy az élõvilág hosszabb idõ múlva billenne vissza a „normális” kerékvágásba. Ha egyáltalán visszabillenne és nem egy másik egyensúlyi állapotot venne fel....
Alapvetõen minimum kétféle gammakitörés ( továbbiakban GRB - Gamma-Ray Burst) létezik. A rövid illetve a hosszú periódusú. Valójában nem lehet ilyen élesen kettéválasztani, de a gyakoriságukban két csúcs mutatkozik az ~1mp ill. a ~10-100mp idõtartam körül. Legvalószínûbb az, hogy a rövid GRB-k kettõs (vagy többes) rendszerekben található kompakt objektumok (neutroncsillag, fekete lyuk) ütközésekor keletkeznek, míg a hosszú idõtartamúak Ib/Ic típusú szupernóva robbanáskor. Ezeket általában megerõsítik az idõskálából számolt sûrûségek is: rövidnél 10E7 g/cm3, hosszúnál a 10E3 g/cm3. Ez utóbbi pl. a gravitációs összeomlás elõtt álló csillagmag He-héjának tipikus sûrûsége. A lényeg, hogy mindkét estben gravitációs energia alakul át elektromágneses sugárzássá (is). Legyen most elég ennyi a felszínes elméleti háttérbõl, hisz gondolom, hogy téged a földi bioszférára gyakorolt hatása érdekel. Nos, nem te vagy az egyetlen, hiszen számos kísérlet (természetesen elméleti) történt már arra vonatkozóan, hogy miként érintené egy GRB sugárzása a Földet. A rövid elméleti háttérbõl látható, hogy a hosszú GRB-khez „semmi különös” nem kell, „csak” egy megfelelõ típusú SN. (persze ez sem így van, hiszen a robbanásnak aszimmetrikusnak kell lennie és a kibocsátott gammasugázásnak egy keskeny, kollimált nyalábban kell elhagynia az összeomló mag környezetét) Mindenesetre, statisztikai módszerekkel kiszámolható, hogy az elmúlt 1 milliárd évben történt a Föld környezetben olyan robbanás 1 -2 kpc-en belül, melynek a kollimált nyalábja épp bolygónk felé nézett. Az egyik ilyen kísérletben (B.C Thomas et al) a következõ kiindulófeltételeket használták: 5x10E44 W luminozitás, 10 mp idõtartam, 2kpc távolság, 100KJ/m2 fluxus és olyan spektrumot választottak, melynél az intenzitás maximuma 187,5 keV-nál van. A GRB idõskálája miatt, természetesen csak a légkör felét érinti közvetlenül a gamma ill a röntgen sugárzás. Ez a sugárzás nagymértékben gyengül a légkörben, így csak fõleg indirekt módon éri el a felszínt. Ezért valószínûtlen, hogy a sugárzás direkt módon jelentõs hatást gyakoroljon a bioszférára (jelentõs alatt értsd, kihalások stb.), mindamellett mutagén hatása lehet. Az igazi veszélyt a légkörben létrejövõ kölcsönhatások rejtik. Az ilyen sugárzásnak rendkívül erõs disszociációs hatása van a molekulákra nézve. Tehát a N2 és az O2 molekulák atomokra, ionokra hullása következik be az érintett hemiszférában. Az ózonréteg másodpercek alatt lebomlik, így a késõbbiekben az élõvilágot ostorozó rövidhullámú - fõleg szoláris UV-sugárzás - már szabadon érheti el a felszínt. Ez a sugárzás a DNS és egyéb nagy atomszámú biomolekula bontásában fejtené ki hatását. Számítások szerint a DNS-sérülések gyakorisága majd' 20-szor annyi lenne, mint a kitörés elõtt. Ez éves átlagra értendõ. Nyílván a kitörést követõ napokban ez nagyságrendekkel nagyobb érték. A GRB sugárzásának lecsengése után megindul az ionok, majd atomok rekombinációja. A számítások alapján fõleg NO és NO2 keletkezik, mely egy barna „ernyõt” von a felszín felé, így gátolva meg a hosszabb hullámhosszú sugárzás (látható, infravörös) felszínre jutását. Természetesen így egy globális átlaghõmérséklet-csökkenés is kezdetét veszi. A fotoszintézis is kisebb hatékonyságú lenne. Tehát egy hûvös, sejtromboló sugárzással teli környezetben igencsak fel lenne adva a lecke a mai biodiverzitásnak. Ezt tetézi még az is, hogy a nitrogén-oxidok kiürülésekor salétromsavas csapadék áztatná a bolygó felszínét. Bár ez némi pozitív visszacsatolással is bír a talaj nitrogénben való feldúsulása miatt. Attól függõen, hogy milyen leépülést szenvedett el, az ózonréteg néhány év alatt – 75%-os veszteségnél ~15 év alatt – már majdnem a kitörés elõtti állapotba tornássza vissza magát. Természetesen komplexitása miatt a biológiai hatások ennél sokkal kevésbé megfoghatóak, de annyi mindenképpen elmondható, hogy az élõvilág hosszabb idõ múlva billenne vissza a „normális” kerékvágásba. Ha egyáltalán visszabillenne és nem egy másik egyensúlyi állapotot venne fel....
Német szavakat tanulok, 18:06-kor viszont "felszólított" a tudatalattim, nézzem meg az elõrejelzést, és lám, 18:07-kor volt a maximuma. Szerencsés véletlen. A következõ szûk másfél óra múlva lesz, errõl viszont már tudok. :-)
Had jelezzem (itt is) , hogy az extrás tárhelyem megszûnik, így a honlapomat a következõ címen találjátok meg:
Link
Az extrás egy darabig még automatikusan átirányításra kerül!
Link
Az extrás egy darabig még automatikusan átirányításra kerül!
Köszi!
Nálam kibukkant a házak közül, egybõl lõttem! Akkor még kb 2000km-re volt tõlem, majd egybõl fel is fényesedett! A flare elég közel volt a horizonthoz! A Zenitre érve a 4. képnél már fordítottam a gépen egyet! Azt a képet nem raktam fel, de ha az ISS elõbb halványodik fel, akkor minden bizonnyal azis egy látványos kép lett volna!
Ma megpróbálkozok az állomással! Viszont 18:04:06-kor és 19:39:01-kor jön! Az elsõ a déli égboltrészen vonul el teljes egészében. Szerintem a flare valahol középen lesz! A második alkalommal nyugat felõl a Cassiopeát lövi meg, de elõtte elhalványul - ott a flare a horizont alatt lesz, szóval lehet próbálkozni este!
Nálam kibukkant a házak közül, egybõl lõttem! Akkor még kb 2000km-re volt tõlem, majd egybõl fel is fényesedett! A flare elég közel volt a horizonthoz! A Zenitre érve a 4. képnél már fordítottam a gépen egyet! Azt a képet nem raktam fel, de ha az ISS elõbb halványodik fel, akkor minden bizonnyal azis egy látványos kép lett volna!
Ma megpróbálkozok az állomással! Viszont 18:04:06-kor és 19:39:01-kor jön! Az elsõ a déli égboltrészen vonul el teljes egészében. Szerintem a flare valahol középen lesz! A második alkalommal nyugat felõl a Cassiopeát lövi meg, de elõtte elhalványul - ott a flare a horizont alatt lesz, szóval lehet próbálkozni este!
Jaj, azt annyira csípem, amikor szép színes az íve, akár kel, akár nyugszik! Tavaly Márkóról nézve volt igen szép vörös sokáig, ahogy kelt!
Úgy vélem mára "megszokott" lett az ISS fotózás ezért nem is "versenyzek" csak egy kivágat
Pályakivágat (90°-ban elfektetve), az "elgázolt" csillagok és az ISS fényének összeolvadása okozhatta a szabadszemes látványban az imbolygás/kilengés szabadszemes optikai csalódását az emberi szem kis felbontása miatt a látóidegen összeolvadva
Pályakivágat (90°-ban elfektetve), az "elgázolt" csillagok és az ISS fényének összeolvadása okozhatta a szabadszemes látványban az imbolygás/kilengés szabadszemes optikai csalódását az emberi szem kis felbontása miatt a látóidegen összeolvadva
Rafy GRAT halkan (NEM fanyalgásból) hozzátéve, azért malacod is volt DE kimentél a fagyos szélbe Én vaksötét területen sötét égháttérrel vártam az ISS-re de nem ragadt rá az állatövi fény a képre. A képeket nagyítva csak a ki tudja honnan a fenébõl érkezõ vöröses szórt fény (nem hõzaj!) erõsödik az eredetileg vaksötét területen és megjelenik néhány vékony felhõcsík. Igaz én csak 30 sec expo F2,0 és ISO400 mellett fotóztam, mert az ISS rendkívül fényesnek (Vénusszal azonos -3,5m) ígérkezett, aminthogy az is volt Feltûnése nálam késett egy percet (rádiós órajelhez mérve) a 19:11-es képen még nincs semmi, a 19:12-es képen bukkan fel csíkja a kép alsó negyedében (a kép "alsó fele a horizontig ért", 47x64°W álló téglalap-területet fotózva). Vizuálisan szép volt, a megjósolt magnitúdóval a horizont felett felbukkanva elõbb a kelõ Holdhoz hasonlóan sárgás fénye volt, emelkedve fokozatosan váltott ragyogó ezüstfehérbe. Zenitbe érve szinte pontosan a fejem fölött kezdett gyorsan halványulni és árnyékba lépett. Pályaívén érdekes oldalirányú "kilengések" voltak érzékelhetõek mozgásában, ez persze nem lehetséges. A nagyított képeket áttekintve azonban jól látható hogy elég sok csillag/fedés/súrolás jelentkezett, vélhetõen ez keltett optikai csalódást, a csillag és az ISS fénye szememben összeolvadva látszólagos oldalirányú kilengések látványát keltette
Rafy, még1X GRAT a "malacfogáshoz" fogadd szívbõl jövõ irígységemet
Rafy, még1X GRAT a "malacfogáshoz" fogadd szívbõl jövõ irígységemet
Csúcs, hogy a fényszennyel együtt is látni, le vagyok nyûgözve!
Akarok ilyen eget holnap estére....
Akarok ilyen eget holnap estére....
Köszönöm!
Feltöltöttem õket! Sokat gondolkodtam, hogy egybe menjen, vagy külön. Külön lett a választás, de az utóbbit elfelejtettem!
Még a templom fénye mellett is látszódott az egész! Pedig majdnem úgyvolt, hogy kigyaloglok a falu elejére! De szerencsére ittis látszódott! Link
Feltöltöttem õket! Sokat gondolkodtam, hogy egybe menjen, vagy külön. Külön lett a választás, de az utóbbit elfelejtettem!
Még a templom fénye mellett is látszódott az egész! Pedig majdnem úgyvolt, hogy kigyaloglok a falu elejére! De szerencsére ittis látszódott! Link
Rafi, az ISS helyett inkább az állatövit kellett volan feltolnod SW-re, bár még pótolhatod, TEDD MEG, sokkal ritkább, s ráadásnak igen állat képeket csináltál róla!
Hát gratula!
Nálam pont felettem volt felhõ...láttam, ahogy belép a horizontnál, majd kb. 5°-on eltûnt a felhõ mögött. Így nulla képet sikerült készíteni.
Nálam pont felettem volt felhõ...láttam, ahogy belép a horizontnál, majd kb. 5°-on eltûnt a felhõ mögött. Így nulla képet sikerült készíteni.
Igen nagyon hideg szél fúj, az ISS gyönyörû volt, kíváncsi leszek, mennyire mozgatta be a szél a képeket...
Mind több az esély az esti derült idõre. Én is kint leszek a szabad ég alatt egy binokulárral és egy teleszkóppal.
Csodaszép derült idõ van, ha ilyen is marad beszállok én is az ISS vonuláslesésbe
Drukkolok az égnek meg Neked is, nálam a Gemini derekáig megy, remélem, látni fogom!
Úgy még izgibb képet lehet csinálni, ha kicsit felhõske, csak legyen ég is a felhõk közt.
Áki, Rafi, a mûholdanimációk szerint este majdnem egészen biztosan mindketten látni fogjátok a Nemzetközi Ûrállomást. (A mediterráni ciklon elvonulóban van, a felhõzet határa itt van a Tiszántúlon.) Nagyon szép élményt kivánok a megfigyeléshez és az esemény megörökitéséhez!
Ez izgi lesz!
-3.5ös magnival. nálam a Gemini felett tûnik el! Talán belefér az elõtétlencsébe! Csak szorítani kéne, hogy jó idõ legyen este!
-3.5ös magnival. nálam a Gemini felett tûnik el! Talán belefér az elõtétlencsébe! Csak szorítani kéne, hogy jó idõ legyen este!
Földrengés... "szerencsémre" több földrengést átéltem Pesten és vidéken Nem vagyok ijedõs, de úgy tapasztalom, a rengés erejétõl és tartamától függõen, akarja nem akarja valami õsi félelem telepedik az emberre, melynek fõ eleme hogy merre menjek, mit csináljak, minden mozog köröttem, alattam, az idegtépõ mély morajlás megõrjít. Nagyon elterjedt urbánus legenda volt, hogy földrengéskor legjobb valamelyik ajtó küszöbére állni, a legenda szerint az omlik össze utoljára. Szerencsére ilyen erejû földrengést nem éltem át hogy kipróbáljam a tippet (mintha a Mythbusters kipróbálta volna) Az elsõ rengést ötéves fejjel éltem meg Pesten a Dunaharaszti földrengés "jóvoltából". Századfordulós épület harmadik emeletén laktunk és örök idõkre szóló emlék lett a majd öt percig tartó félelmetes morajlás, az épület és az "életre kelt" bútorok (közöttük apám mázsás könyvszekrénye) boszorkánytánca. Lakásunk utcával határos falán a mennyezettõl kiindulva méterhosszú, kiindulópontján 1 cm széles repedés keletkezett, látszott a szabad ég és befújt a szél. Cementes löttyöt öntve a ránézésre eléggé riasztó résbe, nagyjából befoltozták, a ház azóta is áll (Egy újabb talajmozgás szinte bizonyosan lerogyasztja a ház sarkát. Az épületstatikus védelmében mondom, akkoriban bontásra tervezték, de évekkel késõbb lebontás helyett felújították a láthatatlan, cementtel kiöntött és bevakolt repedéssel együtt. Egyszer majd kideríthetetlen okokból hirtelen leomlik. Vajon mennyi ilyen "idõzített bomba" épület lappang a városokban?) A második rengést 1963 táján szintén Pesten éltem át, ez csak magasabb épületekben volt érezhetõ de elég kellemetlen arra ébredni hogy valaki nagyon rázza az ágyat, felébredek, a tárgyak csörömpölnek, csillár leng, a hosszú rugalmas "V" szobaantenna ágai vízszintes spirálban kilengve kísértetiesen kopognak a falon. Morajló "földrengéshangot" nem hallottam, az ágy lengésére vagy a tárgyak zajára ébredtem fel. Hol pattant ki, nem tudom már, annyi maradt hogy 100 km-nél messzebb volt valahol az északi országrészben, egy toronyházban komolyabb károk is keletkeztek. A harmadik földrengést 1975-ben Pest környékén éltem át. Üldögéltem a tikkasztó meleggel párosult délutáni csendben, hirtelen süket csend lett kutyák, madarak elhallgattak, egyúttal közeledõ, leginkább orgonára emlékeztetõ nagyon jellegzetes mély moraj hallatszott, de idõm se volt felfogni, mert a széket "valami" hirtelen meglökte (felfelé és hátrafelé, mintha vízhullám emelt volna meg) majd távolodó "infrahangba mélyülõ" búgás hallatszott. A negyedik földmozgást Balatonszárszón éltem át, melyet Noli említett az elõbb. Szépen megmozgatta a vízparti egyszintes házat, de csak a tetõtérben volt ijesztõ a gyerekeknek, vélhetõen a laza talaj miatt elmaradt a riasztó mély moraj, csupán a mozgó épületelemek bútorok zörgése látszott/hallatszott. Kamaszkoromban átéltem egy vitatott földmozgást is Pesten, kerékpárszerelés közben. Lehajolva hirtelen meginogtam, meg is jegyeztem "földrengés van?". Környezetem cáfolta, én sose szédültem, vitatkoztam. Az esti hírekben közölték hogy aznap Pécsen volt egy kisebb, csak magasabb házakban érezhetõ földrengés.
Összegezve az átélteket, bár ilyen helyzetben nehéz, meg kell õrizni az önuralmat. Minden mozog, csörög, morajlik, üvölt a föld, de bármennyire is kiszaladnál a világból, VÁRD KI A VÉGÉT ott ahol vagy és bízd magad a sorsodra. Ha emeleten vagy maradj is ott, mert a rengés(ek) erejét és számát nem ismerheted, könnyen lehet hogy a lépcsõház lesz a lifted vagy liftbe szállva az lesz a koporsód. Esetleg lépj olyan közelebbi helyre amiben ránézésre megbízol, de ne próbálj menekülni, keress közeli, biztosnak vélt helyet és várd ki a végét - mert nem biztos hogy élve eléred a kijáratot (pld. rádront egy görgõs nehéz bútor). Így némi esélyed LEHET hogy a romok alatt életben maradsz, majdcsak kimászol vagy kiszednek onnan. Aki viszont egyetlen iramodással kikerülhet a szabadba az épületbõl persze hogy szaladjon mentse a bõrét
Bocs a filóért és a hossz miatt, nem az észt akarom osztani, csak az itthon átélt földmozgások tapasztalatait megosztani
Összegezve az átélteket, bár ilyen helyzetben nehéz, meg kell õrizni az önuralmat. Minden mozog, csörög, morajlik, üvölt a föld, de bármennyire is kiszaladnál a világból, VÁRD KI A VÉGÉT ott ahol vagy és bízd magad a sorsodra. Ha emeleten vagy maradj is ott, mert a rengés(ek) erejét és számát nem ismerheted, könnyen lehet hogy a lépcsõház lesz a lifted vagy liftbe szállva az lesz a koporsód. Esetleg lépj olyan közelebbi helyre amiben ránézésre megbízol, de ne próbálj menekülni, keress közeli, biztosnak vélt helyet és várd ki a végét - mert nem biztos hogy élve eléred a kijáratot (pld. rádront egy görgõs nehéz bútor). Így némi esélyed LEHET hogy a romok alatt életben maradsz, majdcsak kimászol vagy kiszednek onnan. Aki viszont egyetlen iramodással kikerülhet a szabadba az épületbõl persze hogy szaladjon mentse a bõrét
Bocs a filóért és a hossz miatt, nem az észt akarom osztani, csak az itthon átélt földmozgások tapasztalatait megosztani
Jó lenne, ha lenne ég este. Érdekes lesz az ISS, az Orion felett fog eltûnni, pont mikor a legfényesebb lesz. Legalábbis nálam. Link
Nagy élmény lehet egy ilyen, az biztos.
Nekem nagyapám mesélte el és meséltettem el vele sokszor az õ átélt földrengését Sátoraljaújhelyen. Kis csengõ a polcon csilingelt, poharak zörögtek a konyhában, képek ferdültek a falon, stb.
_______
Link
Nekem nagyapám mesélte el és meséltettem el vele sokszor az õ átélt földrengését Sátoraljaújhelyen. Kis csengõ a polcon csilingelt, poharak zörögtek a konyhában, képek ferdültek a falon, stb.
_______
Link
Ez csúcs élmény lehetett! Emlékszem, milyen piszkosul élveztem anno a berhidai földrengést (távcsõ nélkül).
Komolyan, egy ilyen élmény tuti meghatározó egy életre, fõleg, ha utólag azt is megtudtad, hogy miért reszketett a kép. :-) Irigyellek, na. :-)
Komolyan, egy ilyen élmény tuti meghatározó egy életre, fõleg, ha utólag azt is megtudtad, hogy miért reszketett a kép. :-) Irigyellek, na. :-)
Erre van egy sztorim! Réges rég, mikor kezdtem amatõrcsillagász pályafutásom, otthonról az erkélyrõl kémleltem a Holdat, egy NDK faállványra szerelt Urániás teleszkóppal. Ezek együtt nagyon masszívak voltak, gyakorlatilag viharban is használható volt, pláne a 25x nagyítás miatt. Bámulom a Holdat, csodálom a Jura vonaulatait, mikor furcsán beremegett a kép. Azt hittem, hogy a már akkor sem kicsi lábam ért az állványhoz, de meggyõzõdtem róla hogy nem. Pár perc múlva ismét bekövetkezett a jelenség. Nem igazán értettem, de a Hold pazar látványa nem hagyta, hogy gondolkozóba essek. Pár perc múlva az égi szomszédunk eltûnt a betonfalak mögött, bementem a szobába TV-t nézni. Majd jött a rengés, ha jól elmékszem 3-4 mag. körüli volt. No az elõrengéseket szépen észleltem, csak akkor még nem tudtam
Az elsõ képen látható forma egy szirmait bontó virágra is hasonlít. Nagyon ötletes!
Ez a virtuális örvényekbõl összeállt hatszög emlékeztet a híressé vált Szaturnusz-hatszögre
A tûzgömbrõl eszembe jut a székely vicc poénja - "ez vagy valami vagy megy valahová"
Végül is egyenlõre (még) nincs kimért pálya, a szemtanúk, pilóták, légtérfigyelõk beszámolói sajnos hézagosak, a felvételek pozicionálásra gyengék. Földet ért darabokat nem hiányolok, mivel eléghettek természetesen, de azért jó lenne ha akadna törmelék is. Objektív szemtanú ("Ultima Thulae" profi csillagász, éppen a felhõzetet észlelõ meteorológus vagy legalább képzett, megfigyelésben jártas amatõrök) is több kellene -
nem véletlen Deepsky felhívása és kérése szemtanuk jelentkezésére, beszámolóira. (lentebb)
Végül is egyenlõre (még) nincs kimért pálya, a szemtanúk, pilóták, légtérfigyelõk beszámolói sajnos hézagosak, a felvételek pozicionálásra gyengék. Földet ért darabokat nem hiányolok, mivel eléghettek természetesen, de azért jó lenne ha akadna törmelék is. Objektív szemtanú ("Ultima Thulae" profi csillagász, éppen a felhõzetet észlelõ meteorológus vagy legalább képzett, megfigyelésben jártas amatõrök) is több kellene -
nem véletlen Deepsky felhívása és kérése szemtanuk jelentkezésére, beszámolóira. (lentebb)
A szegmentált tükrök csodát tesznek. A 30 m-es távcsõ után jön az európai 42 m-es ELT és már tervezik a 60/100 méteres OWL távcsövet. A tervek szerint 2019-ig megépülnek.
Link
Ez mekkora már! Chilei fotó, 88 sec, a berezdülést egyik utórengés csinálta, nem más. Hihetetlen, hogy micsoda ötlet a földrengések csillagászati ábrázolása! (normális fotós ilyenkor törli a képet, a még normálisabb meg elküldi a vödörbe, szuper ötlet!)
Ez mekkora már! Chilei fotó, 88 sec, a berezdülést egyik utórengés csinálta, nem más. Hihetetlen, hogy micsoda ötlet a földrengések csillagászati ábrázolása! (normális fotós ilyenkor törli a képet, a még normálisabb meg elküldi a vödörbe, szuper ötlet!)
Igen, megvan, köszönöm! És nagyon köszönöm a linket is a csillagászat-történeti értékû videóról!
Nem csak megnõ de még találnak is emberek meteorit darabokat [esõ]
Link
Amúgy pazar a videó amit ma bemutattak
Link
Amúgy pazar a videó amit ma bemutattak
Már van hang is. A maximális fénye csakugyan messze meghaladta a holdét. A bolidák akár többszörös robbanást is mutathatnak (ez okozza az ismétlõdõ, váltakozó erõsségû villogásaikat), a legnagyobbat, az utolsót a szétesésekor. Bizzunk benne, hogy mielõbb találnak darabokat a kozmikus jövevénybõl.
Megelõztél, egyébként 20 órakor a nyilvánosságra hozó tv csatorna "közkedvelt" magazinjában részletesebb összefoglalót ígérnek, talán a Földet érési esélyekrõl-lehetõségekrõl is hallhatunk valamit. Egyébként annyit még, hogy édesapám észlelte az eseményeket és határozottan állította, hogy kettõ felvillanást látott, amelyek között néhány másodperces idõköz volt. A két villanás egy-két felvételen is felmerült már, asszem a Miskolcin is. Ez vajon mit jelenthet? Talán a darabokra robbanás után még maradt nagyobb darab és az is robbant. No mindjárt kezdõdik az általam évek óta nem látott hírös magazinmûsor, most kivételesen eléülök. (Képes lennék kocsiba ülni és elindulni darabokat keresni, úgyse volt még birtokomban ilyen kõdarab, aztán persze leadnám egy múzeumnak).
Amennyiben nem tudnátok a hangerõt felvinni (elõször én sem találtam... ), akkor itt egy másik link, "rendes" hangerõ csúszkával: Link