Globális jelenségek
Amerikától kormányzati sznten nem lehet sokat várni, lakossági szinten viszont sokkal inkább. A japán Toyota tavaly több autót adott el az USA-ban, mint a Ford. A Toyoták fogyasztása jó, ráadásul az amerikaiak szeretik a hibrid hajtásúakat is.
Nem sok ez, de a semminél több!
Nem sok ez, de a semminél több!
Igen, ezt értem.
Engem nem a dolgok abszolut mérete hanem az arányok zavarnak inkább. Õk az egy fõre jutó legnagyobb szennyezõk... nézd meg az amerika kocsik (tudom, újabban változik a tendencia...) átlagos fogyasztását, az ott gyártott motorok minõségét: pl az egyik kultuszautójuk, a Ford Mustang új változatának teljesítményadatai egyszerûen nevetségesek, fogyasztása viszont 15-23 liter, pedig beleadhatnának mindent, akkor milyen lehet egy átlag kocsi?
Csak azt akarom mondani, hogy szépszép a sok hangzatos igéret meg a soksokmilliárd dollár, de a szennyezés mértékéhez meg az ottani viszonyokhoz képest igenigen kevéske, fõleg ha még lesz 1-2 ilyen háborúmániás olajimádó elnökük, aki egy tollvonással megvágja ezeket a számokat.
Pl 100 éves a geotermikus erõmûvek technológiája (1904ben indult az elsõ kisérleti példány), Izlandon 1958-ban indult az elsõ igazi erõmû, ehhez képest 150 év alatt elérni a 100 GW termelést nem olyan sárkányos dolog... fõleg hogy ha jól tudom, a geotermikus erõmû 20% áramot igényel, azaz a 100 GW teljesítmény 20GW áramfelvétellel jár.
Tényleg jó, hogy végre vannak igéretek meg megmozdult valami ott kint is, de továbbra is fenntartom hogy komoly intézkedéseket majd akkor fognak hozni, ha valami kósza vihar letarolja a fél országot...
Engem nem a dolgok abszolut mérete hanem az arányok zavarnak inkább. Õk az egy fõre jutó legnagyobb szennyezõk... nézd meg az amerika kocsik (tudom, újabban változik a tendencia...) átlagos fogyasztását, az ott gyártott motorok minõségét: pl az egyik kultuszautójuk, a Ford Mustang új változatának teljesítményadatai egyszerûen nevetségesek, fogyasztása viszont 15-23 liter, pedig beleadhatnának mindent, akkor milyen lehet egy átlag kocsi?
Csak azt akarom mondani, hogy szépszép a sok hangzatos igéret meg a soksokmilliárd dollár, de a szennyezés mértékéhez meg az ottani viszonyokhoz képest igenigen kevéske, fõleg ha még lesz 1-2 ilyen háborúmániás olajimádó elnökük, aki egy tollvonással megvágja ezeket a számokat.
Pl 100 éves a geotermikus erõmûvek technológiája (1904ben indult az elsõ kisérleti példány), Izlandon 1958-ban indult az elsõ igazi erõmû, ehhez képest 150 év alatt elérni a 100 GW termelést nem olyan sárkányos dolog... fõleg hogy ha jól tudom, a geotermikus erõmû 20% áramot igényel, azaz a 100 GW teljesítmény 20GW áramfelvétellel jár.
Tényleg jó, hogy végre vannak igéretek meg megmozdult valami ott kint is, de továbbra is fenntartom hogy komoly intézkedéseket majd akkor fognak hozni, ha valami kósza vihar letarolja a fél országot...
Úgy tudom, hogy konkrét számok nincsenek benne, nagy massza csak az egész. Ha tévedtem, akkor bocs.
És nem nemecsek ernõ, az õ esetében jogtalan volt a kisbetû, amerika esetében teljesen jogos.
És nem nemecsek ernõ, az õ esetében jogtalan volt a kisbetû, amerika esetében teljesen jogos.
Sok amerikai tudós ír olyan cikket, mely éppen a "globális felmelegedés" folyamatát taglalja, mi várható a jövõben stb. Sok olyan amerikai tudós is van, amely pedig éppen az elmúlt évszázadokat kutatja, hogy jobban megértsük az éghajlatválozásokat. Megjegyezném, sokat tudunk már, hogy hogy mûködnek a Föld éghajlati rendszerében a dolgok, de nem eleget.
Sõt, az is elõfordul, hogy ezek a tudósok egy intézményhez tartoznak. Ezek lehetnek egyetemek, nemzeti hivatalok, stb...
Arról nem is beszélve, hogy pl az IPCC Elsõ Munkacsoportjának egyik támogatója az amerikai NCAR intézet SC csoportja.
Másik dolog, hogy Amerika tudósai elég nagy számban "termeli" az újabbnál újabb tudományos szakcikkeket. Többek között olyanokat is, amelyek az IPCC által is meghivatkoztatottak.
Nem csak az egyik, de a másik oldalon is születtek már olyan cikkek, hogy az ember elgondolkodott azon, hogy talán "elszaladt a ló a nagy felmelegedési hévben alattuk"?
A grönlandi, arktiszi folyamatok megismerése pedig hát nagyon szükséges lenne. A nem rég indított, ott folyó kutatások reméljük nagyon sok új és hasznos eredménnyel szolgálnak majd.
Grönland jelnlegi felmelegedését - ugyanis a 20. század elsõ felében volt egy másik igen komoly és gyors felmelgedés ott is (nem egy cikk vizsgálta és vizsgálja még ma is, hogy mi és hogyan eredméyezte) - pedig valóban természetes és nem természetes okok is okozzák. Pl. nem természetes az ipari területek felól Grönlandra jutó korom részecskék, vagy éppen az ÜHG. Természetes viszont a Golf-áramlat, Észak-atlanti-áramlat, grönland melett elhúzódó hideg tengeráramlat intenzitásának, víztömeg transzportjának, hõmérséklet fluktuációjának évtizedes, több évtizedes oszcillációja, amely szintén kihat a térség éghajlatára.
Azt sem állítanám, hogy az USA nem tesz semmit. Nem ratifikálta a Kiotói Jegyzõkönyvet ez tény. De a következõk is érdekes hírek:
"The United States is already the world"s largest producer of geothermal
electricity, with 212 plants generating 3,119 megawatts. A panel
convened by the Massachusetts Institute of Technology
Link
concluded in a recent report that by 2050, geothermal plants could
produce 100 gigawatts, which would be equivalent to 10 percent of
current U.S. electricity capacity."
" " Over the next two years, the Energy Department
Link
will offer up to $13 billion in loan guarantees for energy ventures that
"avoid, reduce or sequester air pollutants and greenhouse gases," said
department spokeswoman Julie Ruggiero, "to make new and emerging
clean-energy technologies cost-competitive with traditional sources of
energy."
Ráadásul a másik sokat szapult országok közt Kína és India sem kevés dolgot tesz éppen, de valahogy nem jön át a hírekben.
Sõt, az is elõfordul, hogy ezek a tudósok egy intézményhez tartoznak. Ezek lehetnek egyetemek, nemzeti hivatalok, stb...
Arról nem is beszélve, hogy pl az IPCC Elsõ Munkacsoportjának egyik támogatója az amerikai NCAR intézet SC csoportja.
Másik dolog, hogy Amerika tudósai elég nagy számban "termeli" az újabbnál újabb tudományos szakcikkeket. Többek között olyanokat is, amelyek az IPCC által is meghivatkoztatottak.
Nem csak az egyik, de a másik oldalon is születtek már olyan cikkek, hogy az ember elgondolkodott azon, hogy talán "elszaladt a ló a nagy felmelegedési hévben alattuk"?
A grönlandi, arktiszi folyamatok megismerése pedig hát nagyon szükséges lenne. A nem rég indított, ott folyó kutatások reméljük nagyon sok új és hasznos eredménnyel szolgálnak majd.
Grönland jelnlegi felmelegedését - ugyanis a 20. század elsõ felében volt egy másik igen komoly és gyors felmelgedés ott is (nem egy cikk vizsgálta és vizsgálja még ma is, hogy mi és hogyan eredméyezte) - pedig valóban természetes és nem természetes okok is okozzák. Pl. nem természetes az ipari területek felól Grönlandra jutó korom részecskék, vagy éppen az ÜHG. Természetes viszont a Golf-áramlat, Észak-atlanti-áramlat, grönland melett elhúzódó hideg tengeráramlat intenzitásának, víztömeg transzportjának, hõmérséklet fluktuációjának évtizedes, több évtizedes oszcillációja, amely szintén kihat a térség éghajlatára.
Azt sem állítanám, hogy az USA nem tesz semmit. Nem ratifikálta a Kiotói Jegyzõkönyvet ez tény. De a következõk is érdekes hírek:
"The United States is already the world"s largest producer of geothermal
electricity, with 212 plants generating 3,119 megawatts. A panel
convened by the Massachusetts Institute of Technology
Link
concluded in a recent report that by 2050, geothermal plants could
produce 100 gigawatts, which would be equivalent to 10 percent of
current U.S. electricity capacity."
" " Over the next two years, the Energy Department
Link
will offer up to $13 billion in loan guarantees for energy ventures that
"avoid, reduce or sequester air pollutants and greenhouse gases," said
department spokeswoman Julie Ruggiero, "to make new and emerging
clean-energy technologies cost-competitive with traditional sources of
energy."
Ráadásul a másik sokat szapult országok közt Kína és India sem kevés dolgot tesz éppen, de valahogy nem jön át a hírekben.
Ez most éppen nem szerencsés megállapítás amerikáról (mint nemecsek ernõ), hiszen az elmúlt év végén írta alá Bush a csökkentést elõirányozó törvényt. Van is emiatt nagy sírás-rívás, de ez más kérdés, a lényeg, hogy ott is megmozdult valami, és meggyõzõdésem, hogy a jövõben még komolyabb lépések lesznek.
#7569. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: Snowhunter (#7565.) válasz 2008-01-16 15:25:03
Sokba kerül, de már megvan hozzá az infrastruktúra és a technológia, amit a biodolgok esetén ki kell építeni és meg kell fizetni, továbbra sem elfelejtve a túl kevés termõföldet és a lassú regenerációt, mint örök és áthatolhatatlan akadályt.
A gazdasági kockázatokat sokan szerintem szándékosan eltúlozzák, régesrég megvannak a tervek a szekrényben, fél év alatt mûködõ modellek születnek belõlük, ha szükséges.
Akkor lesz csak 150 dollár az olaj, ha lesz rá kereslet, nem lehet korlátlanul emelni.
Hangúlyozom továbbra is, hogy ha nem adtuk volna el a jó kis frissen talált gázmezõnket, akkor mindez Magyarországot a legkevésbé sem izgatná.
#7568. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: bandero (#7566.) válasz 2008-01-16 15:11:23
Így van, Ottawa felszíni tömegközlekedését több mint 10 éve a hivatalosan még nem kész technológiával (víz) oldják meg, he-he!
A Skandinávok minden tekinetben fejlettebb társadalmat képeznek, a természeti adottságaikat messzemenõen, jó értelemben ki is használják (víz, szél).
#7567. - jaurinum (Gyõr) válasz 2008-01-16 15:09:46
Jól elveszett a gázolajfüstben a link, ezért még egyszer Hari mai képei. Link
#7566. - bandero (Kecskemét) válasz 2008-01-16 15:07:01
Nemrégiben olvastam egy cikket, miszerint már tíz éve - sajnos nem tömegesen - rendelkezésünkre állnak azok a technológiák, melyek segítségével, a természeti energiaforrások jelenlegihez mérten felének felhasználásával is lehetnénk kétszer gazdagabbak. Az elmúlt tíz évben azok az országok voltak sikeresek, amelyek tömegesen álltak át energia-, és anyagtakarékos technológiákra. Ma a skandináv államokat tartják a globális világ legversenyképesebbjeinek, és õk vezetnek az energiatakarékos technológiák használatában!
Dániában 1980 óta nem nõtt az energiafelhasználás, miközben csak a közlekedés energiafelhasználása mintegy 50%-os növekedést mutat, ugyanakkor a viilamosenergia-felhasználás radikálisan csökkent.
Érdekes dolgok ezek!
#7565. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: Dexion (#7556.) válasz 2008-01-16 15:04:20
Az E85 elõállítása többletes?
Akkor nézz utána menynibe kerül a kitermelt olaj finomítása és stb.
Most nem a CO2 emisszió a döntõ, hanem a gazdasági kockázatok.
#7564. - kempeter (Salgótarján)
Elõzmény: Dexion (#7563.) válasz 2008-01-16 15:03:08
Egyetértünk
#7563. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: kempeter (#7562.) válasz 2008-01-16 14:59:23
nekem is
ezért mondtam hogy 1 literes dizel kellene és kész, mind a gázolaj ára, mind a biomotorok elvesztenék a jelentõségüket.
#7562. - kempeter (Salgótarján)
Elõzmény: Dexion (#7561.) válasz 2008-01-16 14:36:11
köszi a linkeket, igazad volt, bocs Elképesztõ, hogy a BMW miket ki nem talál...kedvenc márkám, namind1
#7561. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: kempeter (#7560.) válasz 2008-01-16 14:17:38
Link
és bmw.de, ott a 325d-t és 335d-t keresd.
Link
#7560. - kempeter (Salgótarján)
Elõzmény: Dexion (#7557.) válasz 2008-01-16 14:14:23
Egy linket mutass ,ahol ezeket megnézhetem
Szerk.: nem kötekedek, csak lehet, hogy le vagyok maradva?
#7559. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: kempeter (#7558.) válasz 2008-01-16 14:14:08
Nem , az a 2008-as verzió.
Gyárilag a 2005-ös a 177 LE.
#7558. - kempeter (Salgótarján)
Elõzmény: Dexion (#7557.) válasz 2008-01-16 14:11:28
gyárilag 177, bocs ...amit te írtál,az chiptuning
#7557. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: kempeter (#7555.) válasz 2008-01-16 14:10:31
Új BMW 320d 204 LE.
335d 296 LE, a tipusjelzés ellenére 3000 köbcentis.
Hányat mutassak még ?
#7556. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: Snowhunter (#7554.) válasz 2008-01-16 14:10:09
Nem, valóban nem süket duma, de egy 4 literes fogyasztású motorú autóban ülve (a mai 6-8 literes fogyasztáshoz képest) nem lenne számottevõ a költségnövekedés.
Nem a technológia a korlát, hanem az hogy a pazarló technológiára van kereslet.
Igen, át lehet alakítani a motorokat alkoholállóvá, de (asszem az éghajlat fórumban) kiszámoltam, hogy max 25%-al csökken ettõl 100 km-en a CO2 kibocsátás (ha a dizelek is átállnak, amiben van némi kétségem), ebbõl a 25%-ból jelentõs részt elvisz az E85 elõállítása, sztem 5%-on belül van a tényleges CO2 különbség.
#7555. - kempeter (Salgótarján)
Elõzmény: Dexion (#7552.) válasz 2008-01-16 14:06:24
Mutass nekem egy dízelt,amelyik ekkora literteljesítményt tud, he-he
#7554. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: Dexion (#7552.) válasz 2008-01-16 14:05:55
A gázüzem rendben lenne, csak nem lesz sosem belõle számottevõ tétel.
Az etanol mint motorgyilkos anyag az csak benzinüzemû motorokra motorgyiklos, egyébként Brazília megmutatta, mirõl is van szó ezügyben (ohne benzin).
A jelenlegi technológia az, ami meg fogja folytani a gazdaságokat, a tartalék pedig a körülmények (növekvõ igények, Kína és India ...) miatt stabilan emelkedõ árat garantál, nem süket duma a 150$os olaj, és 2-3€ közötti benzin és gázolajár jövõre!
#7553. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: Snowhunter (#7551.) válasz 2008-01-16 14:04:39
Ja és ha nem adtuk volna el a 35 évre teljesen elegendõ földgázmezõnket, akkor az MINDENFÉLE fosszilis energiafüggést megszüntetett volna 20-25 évre, azalatt meg lehetett volna még két Paksot meg két fúziós erõmûvet meg száz szélerõmûvet meg amit még kell építeni....
de ehhez már ész kellett volna ....
#7552. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: Snowhunter (#7551.) válasz 2008-01-16 13:59:25
Nem energiatermelésre értettem, hanem arra, hogy ha az eddig a földeken hagyott, felejtett terményt, szárat elhordják hogy bioetanol legyen belõle, akkor a tápanyagforgást is felborítják.
Sztem még a gázüzem is megoldás lenne, fõleg ha figyelembe veszed hogy az etanol milyen motorgyilkos anyag (nulla kenõképesség, viszont oldja a gumit és mûanyagot) és mennyi baj van vele ilyen szempontból.
Én személy szerint kihagynám a bioüzemanyagokat, a jelenlegi technológiában van annyi tartalék, hogy pont annyira legyen környezetterhelõ, mint a biobenzin/dizel.
Pl. egy turbós dízelmotor a mai állapotban literenként 100 LE-t ad le könnyedén, a technikai korlát jelen pillanatban 130 LE/liter, azaz egy normál utcai autóban nyugodtan lehetne 1 literes turbódízel. Fogyasztana 3-6 litert, máris minden szempontból jobb lenne, mint az etanol.
Én inkább ilyen irányban koncentrálnék, ha bármi hatásom lenne a világ folyására + hidrogéncella, mini atomreaktor, satöbb felé nyomnám a fejlõdést.
Ja és a megújuló energiaforrások felhasználásának egyik legnagyobb korlátja ma a soksok ezt meglovagoló sötétzöld és méregzöld szervezet, ld. dunántúli szélerõmûvek esete...
#7551. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: Dexion (#7550.) válasz 2008-01-16 13:48:38
A bioüzemanyagok csak közlekedési technológia megújulása elõtti tankolási helyzetre megoldás.
Nyugi, petrolkémiában dolgozom, nem a levegõbe beszéltem.
Az energiatermelés az más tészta, abban egyetértek, de ne keverjük.
Egyébként az alternatív forrásokból történõ energiatermelés (szél, víz, nap) lakossági szinten megoldható lenne, vidéki agglomerációknál mindenképp.
Az ipari és nagyvárosi célterület az, ami tényleg kéné a megújuló atomenergiát.
#7550. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: Snowhunter (#7547.) válasz 2008-01-16 13:37:08
Ez igaz, többen ezt jósolják (ettõl persze nem biztos hogy igaz lesz, mert ilyen árszint már csökkenti a keresletet), viszont ha a bioüzemanyagok iránti kereslet érdemi nagyságúvá válik (mondjuk az összes üzemanyag 10-20-50%-át bioban keresik) akkor az éghajlat változása és a népesség növekedése miatt zsugorodó termõterület nagyon hamar nagyon kevés lesz, fõleg hogy a technológiából eredõen még a tápanyagot is elhordják a földbõl, amit csak a sokszorosan szennyezõ vegyipar tud pótolni.
Lásd pl a mostani gabonaárákat, pedig "csak" aszály volt tavaly, a kukorica, búza rekordokat döntött tavaly õsszel az árutõzsdéken.
Mindebbõl következõen idõvel majd választani kell, hogy 1 kg kenyér vagy 1 liter benzin (vagy mindkettõ) kerüljön 500 Ft-ba.
Egyébként a németeknél vannnak nézetek, melyik 4 EUR literenkénti benzinárat vizionálnak hamarosan.
Továbbra is tartom hogy a bio... csak ködösítés, egyáltalán nem megoldás, a megoldás a nukleáris, fúziós, szél, nap, vízenergia lenne (na nem úgy mint Nagymaros...) mert ezek a naukleárist leszámítva tényleg korlátlanok.
#7549. - Hari (Nyíregyháza) válasz 2008-01-16 13:05:55
Link
#7548. - Hari (Nyíregyháza) válasz 2008-01-16 12:41:29
Kitûnõ idõ van most! Vizsga után felüdülés volt kint lenni másfél órát az állataim között és fotózgatni a kertben.
Képeket hamarosan teszek!
#7547. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: Dexion (#7546.) válasz 2008-01-16 10:30:20
A bioüzemanyagokat más síkon közelíteném meg, a fosszilis olajlobbit és így a gazdasági függést és annak erõs kockázatait lehetene vele elgyengíteni, mivel hamarosan a 100$-os olajár is csak régi álom lesz, irány a 150-200$...
#7546. - Dexion (Budapest XVIII.) válasz 2008-01-16 09:13:03
Kicsit számolgattam, hozzávetõleges eredmények:
100 km-en az E85 a benzinhez képest kb 25%-al kevesebb széndioxiddá ég el úgy hogy a benzin által kibocsátott co2-t felülbecsültem (100% oktánnal számoltam).
Dizelhez képest a különbség sokkal kisebb, mert a dizelek fogyasztása másfél - 2 literrel is a benzinesek alatt van, de a dizel összetételére nem találtam érdemi információt.
Ez a 25% különbség (sõt csak 12-13, mert az eladott üzemanyagok kb fele dizelolaj) szerintem nem fedezi a kukoricát, bármit vetõ, permetezõ, learató stb gépek, üzemek plusz co2- kibocsátását, azaz összességében talán többet árt, mint használ, pontosabban a szennyezést elosztja (nem a kocsiból jön ki a co2 egy része, hanem az üzembõl, ahol az E85 készül, vagy a termõföldön pöfögik szét).
#7545. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: ripley-téli észlelõ (#7539.) válasz 2008-01-16 08:43:32
Megint bioüzemanyag, megint csak légvárak... szerintem minden környezeti terhet összevetve (telepítés, betakarítás, feldolgozás, szállítás ide-oda, kisebb energiatartalom miatti nagyobb fogyasztás, az ezeket elégetõ motorok kényszerû átalakítása, termõföld kimerítése, élelmiszertermelés csökkenése) a bio üzemanyagok 5, de inkább 2%-on belül vannak a benzinhez/gázolajhoz/kerozinhoz képest, ha nem károsabbak.
Elõzmény: Snowhunter (#7565.) válasz 2008-01-16 15:25:03
Sokba kerül, de már megvan hozzá az infrastruktúra és a technológia, amit a biodolgok esetén ki kell építeni és meg kell fizetni, továbbra sem elfelejtve a túl kevés termõföldet és a lassú regenerációt, mint örök és áthatolhatatlan akadályt.
A gazdasági kockázatokat sokan szerintem szándékosan eltúlozzák, régesrég megvannak a tervek a szekrényben, fél év alatt mûködõ modellek születnek belõlük, ha szükséges.
Akkor lesz csak 150 dollár az olaj, ha lesz rá kereslet, nem lehet korlátlanul emelni.
Hangúlyozom továbbra is, hogy ha nem adtuk volna el a jó kis frissen talált gázmezõnket, akkor mindez Magyarországot a legkevésbé sem izgatná.
#7568. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: bandero (#7566.) válasz 2008-01-16 15:11:23
Így van, Ottawa felszíni tömegközlekedését több mint 10 éve a hivatalosan még nem kész technológiával (víz) oldják meg, he-he!
A Skandinávok minden tekinetben fejlettebb társadalmat képeznek, a természeti adottságaikat messzemenõen, jó értelemben ki is használják (víz, szél).
#7567. - jaurinum (Gyõr) válasz 2008-01-16 15:09:46
Jól elveszett a gázolajfüstben a link, ezért még egyszer Hari mai képei. Link
#7566. - bandero (Kecskemét) válasz 2008-01-16 15:07:01
Nemrégiben olvastam egy cikket, miszerint már tíz éve - sajnos nem tömegesen - rendelkezésünkre állnak azok a technológiák, melyek segítségével, a természeti energiaforrások jelenlegihez mérten felének felhasználásával is lehetnénk kétszer gazdagabbak. Az elmúlt tíz évben azok az országok voltak sikeresek, amelyek tömegesen álltak át energia-, és anyagtakarékos technológiákra. Ma a skandináv államokat tartják a globális világ legversenyképesebbjeinek, és õk vezetnek az energiatakarékos technológiák használatában!
Dániában 1980 óta nem nõtt az energiafelhasználás, miközben csak a közlekedés energiafelhasználása mintegy 50%-os növekedést mutat, ugyanakkor a viilamosenergia-felhasználás radikálisan csökkent.
Érdekes dolgok ezek!
#7565. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: Dexion (#7556.) válasz 2008-01-16 15:04:20
Az E85 elõállítása többletes?
Akkor nézz utána menynibe kerül a kitermelt olaj finomítása és stb.
Most nem a CO2 emisszió a döntõ, hanem a gazdasági kockázatok.
#7564. - kempeter (Salgótarján)
Elõzmény: Dexion (#7563.) válasz 2008-01-16 15:03:08
Egyetértünk
#7563. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: kempeter (#7562.) válasz 2008-01-16 14:59:23
nekem is
ezért mondtam hogy 1 literes dizel kellene és kész, mind a gázolaj ára, mind a biomotorok elvesztenék a jelentõségüket.
#7562. - kempeter (Salgótarján)
Elõzmény: Dexion (#7561.) válasz 2008-01-16 14:36:11
köszi a linkeket, igazad volt, bocs
Elképesztõ, hogy a BMW miket ki nem talál...kedvenc márkám, namind1 #7561. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: kempeter (#7560.) válasz 2008-01-16 14:17:38
Link
és bmw.de, ott a 325d-t és 335d-t keresd.
Link
#7560. - kempeter (Salgótarján)
Elõzmény: Dexion (#7557.) válasz 2008-01-16 14:14:23
Egy linket mutass ,ahol ezeket megnézhetem
Szerk.: nem kötekedek, csak lehet, hogy le vagyok maradva?
#7559. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: kempeter (#7558.) válasz 2008-01-16 14:14:08
Nem , az a 2008-as verzió.
Gyárilag a 2005-ös a 177 LE.
#7558. - kempeter (Salgótarján)
Elõzmény: Dexion (#7557.) válasz 2008-01-16 14:11:28
gyárilag 177, bocs ...amit te írtál,az chiptuning
#7557. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: kempeter (#7555.) válasz 2008-01-16 14:10:31
Új BMW 320d 204 LE.
335d 296 LE, a tipusjelzés ellenére 3000 köbcentis.
Hányat mutassak még ?
#7556. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: Snowhunter (#7554.) válasz 2008-01-16 14:10:09
Nem, valóban nem süket duma, de egy 4 literes fogyasztású motorú autóban ülve (a mai 6-8 literes fogyasztáshoz képest) nem lenne számottevõ a költségnövekedés.
Nem a technológia a korlát, hanem az hogy a pazarló technológiára van kereslet.
Igen, át lehet alakítani a motorokat alkoholállóvá, de (asszem az éghajlat fórumban) kiszámoltam, hogy max 25%-al csökken ettõl 100 km-en a CO2 kibocsátás (ha a dizelek is átállnak, amiben van némi kétségem), ebbõl a 25%-ból jelentõs részt elvisz az E85 elõállítása, sztem 5%-on belül van a tényleges CO2 különbség.
#7555. - kempeter (Salgótarján)
Elõzmény: Dexion (#7552.) válasz 2008-01-16 14:06:24
Mutass nekem egy dízelt,amelyik ekkora literteljesítményt tud, he-he
#7554. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: Dexion (#7552.) válasz 2008-01-16 14:05:55
A gázüzem rendben lenne, csak nem lesz sosem belõle számottevõ tétel.
Az etanol mint motorgyilkos anyag az csak benzinüzemû motorokra motorgyiklos, egyébként Brazília megmutatta, mirõl is van szó ezügyben (ohne benzin).
A jelenlegi technológia az, ami meg fogja folytani a gazdaságokat, a tartalék pedig a körülmények (növekvõ igények, Kína és India ...) miatt stabilan emelkedõ árat garantál, nem süket duma a 150$os olaj, és 2-3€ közötti benzin és gázolajár jövõre!
#7553. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: Snowhunter (#7551.) válasz 2008-01-16 14:04:39
Ja és ha nem adtuk volna el a 35 évre teljesen elegendõ földgázmezõnket, akkor az MINDENFÉLE fosszilis energiafüggést megszüntetett volna 20-25 évre, azalatt meg lehetett volna még két Paksot meg két fúziós erõmûvet meg száz szélerõmûvet meg amit még kell építeni....
de ehhez már ész kellett volna ....
#7552. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: Snowhunter (#7551.) válasz 2008-01-16 13:59:25
Nem energiatermelésre értettem, hanem arra, hogy ha az eddig a földeken hagyott, felejtett terményt, szárat elhordják hogy bioetanol legyen belõle, akkor a tápanyagforgást is felborítják.
Sztem még a gázüzem is megoldás lenne, fõleg ha figyelembe veszed hogy az etanol milyen motorgyilkos anyag (nulla kenõképesség, viszont oldja a gumit és mûanyagot) és mennyi baj van vele ilyen szempontból.
Én személy szerint kihagynám a bioüzemanyagokat, a jelenlegi technológiában van annyi tartalék, hogy pont annyira legyen környezetterhelõ, mint a biobenzin/dizel.
Pl. egy turbós dízelmotor a mai állapotban literenként 100 LE-t ad le könnyedén, a technikai korlát jelen pillanatban 130 LE/liter, azaz egy normál utcai autóban nyugodtan lehetne 1 literes turbódízel. Fogyasztana 3-6 litert, máris minden szempontból jobb lenne, mint az etanol.
Én inkább ilyen irányban koncentrálnék, ha bármi hatásom lenne a világ folyására
+ hidrogéncella, mini atomreaktor, satöbb felé nyomnám a fejlõdést. Ja és a megújuló energiaforrások felhasználásának egyik legnagyobb korlátja ma a soksok ezt meglovagoló sötétzöld és méregzöld szervezet, ld. dunántúli szélerõmûvek esete...
#7551. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: Dexion (#7550.) válasz 2008-01-16 13:48:38
A bioüzemanyagok csak közlekedési technológia megújulása elõtti tankolási helyzetre megoldás.
Nyugi, petrolkémiában dolgozom, nem a levegõbe beszéltem.
Az energiatermelés az más tészta, abban egyetértek, de ne keverjük.
Egyébként az alternatív forrásokból történõ energiatermelés (szél, víz, nap) lakossági szinten megoldható lenne, vidéki agglomerációknál mindenképp.
Az ipari és nagyvárosi célterület az, ami tényleg kéné a megújuló atomenergiát.
#7550. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: Snowhunter (#7547.) válasz 2008-01-16 13:37:08
Ez igaz, többen ezt jósolják (ettõl persze nem biztos hogy igaz lesz, mert ilyen árszint már csökkenti a keresletet), viszont ha a bioüzemanyagok iránti kereslet érdemi nagyságúvá válik (mondjuk az összes üzemanyag 10-20-50%-át bioban keresik) akkor az éghajlat változása és a népesség növekedése miatt zsugorodó termõterület nagyon hamar nagyon kevés lesz, fõleg hogy a technológiából eredõen még a tápanyagot is elhordják a földbõl, amit csak a sokszorosan szennyezõ vegyipar tud pótolni.
Lásd pl a mostani gabonaárákat, pedig "csak" aszály volt tavaly, a kukorica, búza rekordokat döntött tavaly õsszel az árutõzsdéken.
Mindebbõl következõen idõvel majd választani kell, hogy 1 kg kenyér vagy 1 liter benzin (vagy mindkettõ) kerüljön 500 Ft-ba.
Egyébként a németeknél vannnak nézetek, melyik 4 EUR literenkénti benzinárat vizionálnak hamarosan.
Továbbra is tartom hogy a bio... csak ködösítés, egyáltalán nem megoldás, a megoldás a nukleáris, fúziós, szél, nap, vízenergia lenne (na nem úgy mint Nagymaros...) mert ezek a naukleárist leszámítva tényleg korlátlanok.
#7549. - Hari (Nyíregyháza) válasz 2008-01-16 13:05:55
Link
#7548. - Hari (Nyíregyháza) válasz 2008-01-16 12:41:29
Kitûnõ idõ van most! Vizsga után felüdülés volt kint lenni másfél órát az állataim között és fotózgatni a kertben.
Képeket hamarosan teszek!
#7547. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: Dexion (#7546.) válasz 2008-01-16 10:30:20
A bioüzemanyagokat más síkon közelíteném meg, a fosszilis olajlobbit és így a gazdasági függést és annak erõs kockázatait lehetene vele elgyengíteni, mivel hamarosan a 100$-os olajár is csak régi álom lesz, irány a 150-200$...
#7546. - Dexion (Budapest XVIII.) válasz 2008-01-16 09:13:03
Kicsit számolgattam, hozzávetõleges eredmények:
100 km-en az E85 a benzinhez képest kb 25%-al kevesebb széndioxiddá ég el úgy hogy a benzin által kibocsátott co2-t felülbecsültem (100% oktánnal számoltam).
Dizelhez képest a különbség sokkal kisebb, mert a dizelek fogyasztása másfél - 2 literrel is a benzinesek alatt van, de a dizel összetételére nem találtam érdemi információt.
Ez a 25% különbség (sõt csak 12-13, mert az eladott üzemanyagok kb fele dizelolaj) szerintem nem fedezi a kukoricát, bármit vetõ, permetezõ, learató stb gépek, üzemek plusz co2- kibocsátását, azaz összességében talán többet árt, mint használ, pontosabban a szennyezést elosztja (nem a kocsiból jön ki a co2 egy része, hanem az üzembõl, ahol az E85 készül, vagy a termõföldön pöfögik szét).
#7545. - Dexion (Budapest XVIII.)
Elõzmény: ripley-téli észlelõ (#7539.) válasz 2008-01-16 08:43:32
Megint bioüzemanyag, megint csak légvárak... szerintem minden környezeti terhet összevetve (telepítés, betakarítás, feldolgozás, szállítás ide-oda, kisebb energiatartalom miatti nagyobb fogyasztás, az ezeket elégetõ motorok kényszerû átalakítása, termõföld kimerítése, élelmiszertermelés csökkenése) a bio üzemanyagok 5, de inkább 2%-on belül vannak a benzinhez/gázolajhoz/kerozinhoz képest, ha nem károsabbak.
Jaja, az usa folyton arrra az eredményre jut, hogy az ember nem, vagy csak részben felelõs az éghajlatváltozásért, legutóbb pl az Arktisz átlag feletti melegedésével kapcsolatban jutottak erre a "csodálatos" következtetésre.
Személy szerint elég biztos vagyok benne, hogy az usa hosszú távon sem fog semmit tenni érdemben a környezeti terhelés (nem csak CO2) csökkentésére, viszont nagy összegben merek fogadni rá, hogy az idõjárás záros idõn belül "bosszút áll" és az egyre szélsõségesebb éghajlat valamelyik megnyilvánulása 1 hét alatt letarolja fél amerikát.
(new orleans-ot sem sajnáltam nagyon, szvsz aki hurrikános vidéken tengerszint alá költözik, az simán csak hülye).
a publikáló intézmény valóban nem komoly ránézésre, sõt a weblapja meg kifejezetten ratyi...
Személy szerint elég biztos vagyok benne, hogy az usa hosszú távon sem fog semmit tenni érdemben a környezeti terhelés (nem csak CO2) csökkentésére, viszont nagy összegben merek fogadni rá, hogy az idõjárás záros idõn belül "bosszút áll" és az egyre szélsõségesebb éghajlat valamelyik megnyilvánulása 1 hét alatt letarolja fél amerikát.
(new orleans-ot sem sajnáltam nagyon, szvsz aki hurrikános vidéken tengerszint alá költözik, az simán csak hülye).
a publikáló intézmény valóban nem komoly ránézésre, sõt a weblapja meg kifejezetten ratyi...
A kérdés érdekes, a NASA-honlap cikke: Link alapján tényleg komolynak tûnnek a jelek, amik alapján a 2020 utáni napfoltmaximum igen gyenge lehet. A következtetések viszont enyhén szólva túlzóak... Ha az elmúlt 200 évben nem is volt példa ilyen gyenge naptevékenységre, elõtte annál inkább: Link
A 17. századi Maunder-minimum idején nemhogy legyengültek, hanem teljesen elmaradtak a 11 évenkénti napfoltmaximumok, a napfoltszám meg sem közelítette a cikkben igen alacsonynak tekintett 50-et. Ennek ellenére a Föld éghajlata nem borult fel... Igaz, ekkor következett be az európai "kis jégkorszak", de a szerzõk elfelejtették, hogy még ez a lehûlés is jóval kisebb volt, mint a most következõ évtizedekre az emberi CO2-kibocsátásból várható felmelegedés! Tehát figyelembe véve, hogy komoly CO2-többletünk van, és a naptevékenység gyengülése sem tûnik olyan drámainak, ebbõl nem lesz egykönnyen lehûlés, sõt, még a melegedést is alig-alig gyengítheti a dolog.
A hírt kiadó "Space and Science Research Center": Link pedig nem tûnik komoly intézménynek. Érdekes, hogy a honlapjukon semmiféle kutatógárdáról, semmiféle eddigi publikációról nincs szó, mindössze az igazgatójukról, aki szintén nem büszkélkedhet szakmai múlttal. Nyilván nagy-nagy szenzációt próbált gyártani, egy lehûlést jelzõ "eredményhez" pedig manapság az USA-ban könnyû támogatókat találni...
A 17. századi Maunder-minimum idején nemhogy legyengültek, hanem teljesen elmaradtak a 11 évenkénti napfoltmaximumok, a napfoltszám meg sem közelítette a cikkben igen alacsonynak tekintett 50-et. Ennek ellenére a Föld éghajlata nem borult fel... Igaz, ekkor következett be az európai "kis jégkorszak", de a szerzõk elfelejtették, hogy még ez a lehûlés is jóval kisebb volt, mint a most következõ évtizedekre az emberi CO2-kibocsátásból várható felmelegedés! Tehát figyelembe véve, hogy komoly CO2-többletünk van, és a naptevékenység gyengülése sem tûnik olyan drámainak, ebbõl nem lesz egykönnyen lehûlés, sõt, még a melegedést is alig-alig gyengítheti a dolog.
A hírt kiadó "Space and Science Research Center": Link pedig nem tûnik komoly intézménynek. Érdekes, hogy a honlapjukon semmiféle kutatógárdáról, semmiféle eddigi publikációról nincs szó, mindössze az igazgatójukról, aki szintén nem büszkélkedhet szakmai múlttal. Nyilván nagy-nagy szenzációt próbált gyártani, egy lehûlést jelzõ "eredményhez" pedig manapság az USA-ban könnyû támogatókat találni...
Ez nagyon érdekes, tehát egy pár év és bekövetkezhet egy 20-30 éves rendkívül hideg periódus, nagyon határozottan állítják. Lehet hogy ez fog megvalósulni? A Bush kormányt is tájékoztatták, nem is lehet hallani semmit róla a Tv-ben.
Most volt a rádió Szonda c. mûsorában egy beszélgetés Mika Jánossal arról, h. a NASA a Hold kõzetmintáiból akarja pontosabban megtudni, h. milyen hatásai vannak a Nap ciklusainak a Hold (és így a Föld) hõmérsékletére. Itt lehet meghallgatni(2. v. 3. riport):
Link
Link
A ,,durranógáz motor" létezik, úgy hívják, hogy belsõ égésû hidrogén motor. Egy földgázzal üzemelõ motort alakítanak át. Ugyanúgy víz a kipufogógáz, mint az üzemanyagcellának, csak jóval olcsóbb. Amerikában és Németországban közlekednek ilyen buszok és hamarosan egy magyar busz is el fog készülni.
Egyetértek, az egyre szigorúbb kibocsátási normák hajszolása kétes. Például a haszonjármûveknél óriási probléma a többletfogyasztás, a növekvõ üres tömeg és az adalékanyag igény. Az Euro 4-5 norma teljesítéséhez a legtöbb haszonjármûben AdBlue nevû karbamid oldatot használnak, amit szintén elõ kell állítani, szállítani...
Egyetértek, az egyre szigorúbb kibocsátási normák hajszolása kétes. Például a haszonjármûveknél óriási probléma a többletfogyasztás, a növekvõ üres tömeg és az adalékanyag igény. Az Euro 4-5 norma teljesítéséhez a legtöbb haszonjármûben AdBlue nevû karbamid oldatot használnak, amit szintén elõ kell állítani, szállítani...
Lehet, de ugye erre is a napenergia vagy a hidrogén vagy a nukleáris/fúziós energia lenne a megoldás (a biodizel, bioetanol, földgáz NEM megoldás, legfeljebb a probléma elodázása, bár az sem...), viszont jelen pillanatban a nukleáris/fúziós hajtás ilyen méretben nem létezik, a napenergiát nem tudjuk elég hatékonyan használni ahhoz hogy normál felületû, méretû és alakú autókat lehessen vele hajtani, a hidrogénhajtásnál meg a H elõllításának a hatásfoka és környezeti terhelése kérdéses...
Még valami az autókhoz: az Euro4, 5... stb normák értelme (CO2 szempontból) is kérdõjeles szerintem. Hogy miért? Mert pár motor úgy lesz Euro4 vagy 5, hogy pl a kuplung benyomásakor felviszi az alapjártot 2000-2500 ra, hogy a felengedéskor tisztább maradjon a kipufogógáz (a terhelési viszonyok okán). DE ! Ezek a motorok akár 1, másfél literrel is többet esznek mint a nem alapjáratemelõs motorok, igy mondjuk a 1000 km-re vetített CO2 kibocsátás nem biztos hogy kisebb, mint egy Eur3, 4-es, 1 literrel kevesebbet fogyasztó motoré.
Ugyanígy a koromszûrõs dizelek megnövekedett fogyasztása és a korom automatizált kiégetése is kérdéses az 1000 km-re vetített összes CO2-re nézve.
Még valami az autókhoz: az Euro4, 5... stb normák értelme (CO2 szempontból) is kérdõjeles szerintem. Hogy miért? Mert pár motor úgy lesz Euro4 vagy 5, hogy pl a kuplung benyomásakor felviszi az alapjártot 2000-2500 ra, hogy a felengedéskor tisztább maradjon a kipufogógáz (a terhelési viszonyok okán). DE ! Ezek a motorok akár 1, másfél literrel is többet esznek mint a nem alapjáratemelõs motorok, igy mondjuk a 1000 km-re vetített CO2 kibocsátás nem biztos hogy kisebb, mint egy Eur3, 4-es, 1 literrel kevesebbet fogyasztó motoré.
Ugyanígy a koromszûrõs dizelek megnövekedett fogyasztása és a korom automatizált kiégetése is kérdéses az 1000 km-re vetített összes CO2-re nézve.
nyilván így van, hogy az a része a légkörnek, ami kívül esik az üvegházon, kevesebb energiát kap lentrõl.
Vagy nevetõgáz, s akkor legalább nem volna anyázás sem az utakon... :-)
Valami olyasmit írtam, hogy nem igaz, hogy nem lehet olyan technológiát kitalálni, hogy durranógáz hajtsa a motort....
Inforádió, 2007.12.28 (www.inforadio.hu)
A Zöldjelzõ magazin 2007. december 28-ai adása, 1. rész
Nehezen született megállapodás a bali klímacsúcson. Kardos Péter, az Energiaklub munkatársa jelen volt a tárgyalássorozaton. Vele hallhatnak zöld szempontból értékelést a megállapodásról.
Link
A Zöldjelzõ magazin 2007. december 28-ai adása, 2. rész
Tudomány és politika ütközött meg a bali klímacsúcson - Kardos Péter, az Energiaklub munkatársa szerint ésszerû kompromisszum született.
Link
Gyûjtõ lap: Link
A Zöldjelzõ magazin 2007. december 28-ai adása, 1. rész
Nehezen született megállapodás a bali klímacsúcson. Kardos Péter, az Energiaklub munkatársa jelen volt a tárgyalássorozaton. Vele hallhatnak zöld szempontból értékelést a megállapodásról.
Link
A Zöldjelzõ magazin 2007. december 28-ai adása, 2. rész
Tudomány és politika ütközött meg a bali klímacsúcson - Kardos Péter, az Energiaklub munkatársa szerint ésszerû kompromisszum született.
Link
Gyûjtõ lap: Link
Az 5-6 liter túlzás. Szerintem ez a fogyasztósdi is beugrató, mert egyrész a bp-i dugóban kevés benzines autó fogyaszt 7.5(8.5) alatt, városon kivül meg ezelõtt 15-25 évvel is el lehetett menni 6 literrel még egy Ladával is.
Arról nem beszélve, hogy az 1.4es Dacia anno 56 LE volt, most meg egy Suz vagy bármi 95-100 (igaz hogy nem városi sebességtartományban, hacsak nem kettesben jársz vele), ehhez meg adott hogy mennyi benzin kell, tehát én úgy látom, hogy az 1 km-re esõ CO2 kibocsátás nem csökkent. Fõleg hogy ma már 95-ös benzin kell, akkor meg 89, 91-es kellett, amiben esetleg 1-2%-al kevesebb szénatom volt.
Arról nem beszélve, hogy az 1.4es Dacia anno 56 LE volt, most meg egy Suz vagy bármi 95-100 (igaz hogy nem városi sebességtartományban, hacsak nem kettesben jársz vele), ehhez meg adott hogy mennyi benzin kell, tehát én úgy látom, hogy az 1 km-re esõ CO2 kibocsátás nem csökkent. Fõleg hogy ma már 95-ös benzin kell, akkor meg 89, 91-es kellett, amiben esetleg 1-2%-al kevesebb szénatom volt.
Igen, de ehhez az is kell hogy a sötétzöldek ne ellenezzenek mindent csípõbõl, pl a széltornyokat...
Teljesen iagazad van. Ráadásul nézd meg, hogy általában hány ember ül egy autóban! Megdöbben tõ, de a szám közelebb van az egy égészhez mint a kettõhöz.
Vesszõparipám,hogy a tömegközlekedés szándékos tönkretétele(fõleg a vasúté)nálunk nem csak környezetszennyezés,hanem össztársadalmi szinten a legégetõbb bajok egyike.Ahelyett,hogy villamosított vasútvonalakon bonyolódna a személy és teherforgalom zöme,áttevõdött minden a közúti forgalomra.Teherautók,buszok,kamionok és személykocsik õrületes tömege közlekedik a kritikán aluli közutakon,hatalmas szennyezõdést okozva.A vasutat és az alsóbbrendû utakat elsorvasztják,és autópályákat építenek iszonyú költségen,melyek fenntartását vastagon megfizettetik az autósokkal.Pl.az elhíresült autópályhíd költsége több,mint a magyar polgárok vizitdíjra egy év alatt kifizetett pénze.Míg ez uóbbiról állandóan pofáznak,a híd költségeit csak felépülése után árulták el.
Óriási demagógia lapul a "gazdaságtalanok a vasutak"szövegben.Évtizedekig nem törõdtek a kisebb forgalmú vasutakkal(ezek átlagsebessége 30 km/hó),az embereknek nincs ideje,mondjuk fél napot utazni,hogy megtegyenek átszállással100-150 km-t és átnyergeltek buszra,autóra.Most meg kevés az utas,zárjuk be a vasutat a jelszó.Saját bõrömön tapasztaltam,évekig utaztam vasút-busz-kombinációval Pápáról Csesznekre.A 45 km jó csatlakozással 2-2,5 óra,ha nincs vagy lekési a vonat Veszprémvarsányban a buszt(a busz egy percet sem várt a vonatra),akkor akár 4-5 óra(már gyalogoltam is).Ezt már gyerekkel nem lehetett csinálni,így kénytelen voltam kocsit venni 98-ban.Azóta a vasúti közlekedés meg is szûnt Pápa és Tatabánya közt.Kérdem én "olcsóbb" az nekünk,ha a térségben lakó tízezrek,vagy legyenek csak ezrek,vonat helyett autóval járnak ?Az utakra meg nincs pénz.Ha a kamionok(nem a személykocsiktól kályúsodnak, meg horpadnak be)végleg tönkreteszik õket,akkor áttérünk a repülõre,helikopterre,terepjáróra?Ha már épülnek autópályák,akkor csak ott engedném a kamionforgalmat,de ma a legkisebb faluba is bemennek,a legszûkebb utcába is behajtanak.Ahelyett,hogy megoldanák a kisebb tömegû áruk kisebb autókonszállítását a vasútállomásokról,ill. autópálya melletti "kamionpályaudvarokról".
Csodálkozunk ezek után,hogy miért hal meg évente 1300 magyar az utakon ?És ugyanennyi vagy több autófüstmérgezésben?Plusz azéghajlat-de az lassabban öl...
Óriási demagógia lapul a "gazdaságtalanok a vasutak"szövegben.Évtizedekig nem törõdtek a kisebb forgalmú vasutakkal(ezek átlagsebessége 30 km/hó),az embereknek nincs ideje,mondjuk fél napot utazni,hogy megtegyenek átszállással100-150 km-t és átnyergeltek buszra,autóra.Most meg kevés az utas,zárjuk be a vasutat a jelszó.Saját bõrömön tapasztaltam,évekig utaztam vasút-busz-kombinációval Pápáról Csesznekre.A 45 km jó csatlakozással 2-2,5 óra,ha nincs vagy lekési a vonat Veszprémvarsányban a buszt(a busz egy percet sem várt a vonatra),akkor akár 4-5 óra(már gyalogoltam is).Ezt már gyerekkel nem lehetett csinálni,így kénytelen voltam kocsit venni 98-ban.Azóta a vasúti közlekedés meg is szûnt Pápa és Tatabánya közt.Kérdem én "olcsóbb" az nekünk,ha a térségben lakó tízezrek,vagy legyenek csak ezrek,vonat helyett autóval járnak ?Az utakra meg nincs pénz.Ha a kamionok(nem a személykocsiktól kályúsodnak, meg horpadnak be)végleg tönkreteszik õket,akkor áttérünk a repülõre,helikopterre,terepjáróra?Ha már épülnek autópályák,akkor csak ott engedném a kamionforgalmat,de ma a legkisebb faluba is bemennek,a legszûkebb utcába is behajtanak.Ahelyett,hogy megoldanák a kisebb tömegû áruk kisebb autókonszállítását a vasútállomásokról,ill. autópálya melletti "kamionpályaudvarokról".
Csodálkozunk ezek után,hogy miért hal meg évente 1300 magyar az utakon ?És ugyanennyi vagy több autófüstmérgezésben?Plusz azéghajlat-de az lassabban öl...
Ne feledkezzetek el valamirõl !
Sokan azt hiszik, hogy az ipari emisszió a legerõsebb szennyezõforrás. Ez nem igaz. Ma már a közlekedés okozza a legdurvább levegõszennyezéseket, ráadásul az iparban már olyan szûrõket új technológiákat alkalmaznak, ami csökkkenti a kibocsátást.
Bár az autóknál is elértek eredményeket...lásd...20-30 éve 8-10 litert ettek a személykocsik, ma már elmennek 5-6 literes fogyasztással is...igen ám de a számuk megsokszorozódott az elmult 1-2 évtizedben. Igy a kibocsátás növekedése is sokszoros volt.
Egyik vizsgámon ez volt az egyik beugrató kérdés, hogy mi a legfontosabb szennyezõ, én rávágtam az ipart, a tanár meg dörzsölte a kezét, hogy nem jó a válasz...hehe.
Sokan azt hiszik, hogy az ipari emisszió a legerõsebb szennyezõforrás. Ez nem igaz. Ma már a közlekedés okozza a legdurvább levegõszennyezéseket, ráadásul az iparban már olyan szûrõket új technológiákat alkalmaznak, ami csökkkenti a kibocsátást.
Bár az autóknál is elértek eredményeket...lásd...20-30 éve 8-10 litert ettek a személykocsik, ma már elmennek 5-6 literes fogyasztással is...igen ám de a számuk megsokszorozódott az elmult 1-2 évtizedben. Igy a kibocsátás növekedése is sokszoros volt.
Egyik vizsgámon ez volt az egyik beugrató kérdés, hogy mi a legfontosabb szennyezõ, én rávágtam az ipart, a tanár meg dörzsölte a kezét, hogy nem jó a válasz...hehe.
Bizony ez lenne a kulcs, a lakossági és az ipari fogyasztás különválasztására.
Elõbbire a nyugat-európai országok jó példát (kombinálva a nap, a szél, a víz, és a biológiai erõforrásokat) szolgáltatnak, utóbbira azonban még várnunk kell (a fúziós technológiára).
Elõbbire a nyugat-európai országok jó példát (kombinálva a nap, a szél, a víz, és a biológiai erõforrásokat) szolgáltatnak, utóbbira azonban még várnunk kell (a fúziós technológiára).
Tökéletesen egyetértek Veled. A megoldás a CO2 kibocsátás csökkentése lenne, nem pedig azon, hogy lecseréljük az egyik rosszat egy másikra, ami ráadásul az õshonos növényzet kárára is megy.
Úgy gondolom, hogy a megoldás regionális és lakossági szinten az energia elõállításának differenciálása lenne: kistérségi szél, vizi erõmûvek
Az ipari felhasználásra pedig a megfelelõ technológiájú, biztonságú és koncentráltságú nukleáris energia elõállítása atom (késõbb fúziós) erõmûvekben.
Úgy gondolom, hogy a megoldás regionális és lakossági szinten az energia elõállításának differenciálása lenne: kistérségi szél, vizi erõmûvek
Az ipari felhasználásra pedig a megfelelõ technológiájú, biztonságú és koncentráltságú nukleáris energia elõállítása atom (késõbb fúziós) erõmûvekben.
Az lehet elsõ ránézésre hogy nem tûnik gazdaságosnak az ilyen fajtaváltás, de ez fatüzelésû erõmûvek nélkül is megtörtént részben! Természetesen fõleg a tölgyfélék helyén, s azt meg én nem hiszem el, hogy majd a lassan növõ, rövidebb távon ki nem termelhetõ tölgyet fogja telepíteni, ha egyszer sikerült letakarítani. Az eddigi gyakorlat is efelé hajlott, tehát a tölgyfélék helyett hamarabb kitermelhetõ akác, erdei, feketefenyõ...stb. A tendenciától, a nem kellõ megszorítások esetén fellépõ rövid távú érdekektõl lehet tartani e téren,szerintem nem alaptalanul. Az erdõsültség még növekedhetne is... Azt hiszed növekszik?! Gyakorlatilag nem! Tehát nincs más választásuk, mint a lábon állót zülleszteni. Nagy gondok lehetnek ebbõl.
A fa, szalma, energiafû satöbb tüzelésû erõmûvel szerintem nem ez a legfõbb baj, hanem:
Ha a termõföldön megtermett, megtermelt bármit (erdõt is pl) elvisszük onnan és elégetjük, azzal a földbõl kihordjuk a tápanyagokat. Ezeket meg pótolni kell és mi fogja pótolni? Nagyrészt a vegyipar, ami az egyik legszennyezõbb és legenergiaigényesebb iparág. Arról már nem is beszélve, hogy egy tüzeléssel mûködõ erõmû hatásfoka nem nagyon szokta elérni még a 60%-ot sem.
Az is figyelemreméltó hogy így a növényben lekötött CO2-t visszatermeljük a légkörbe, azaz ezzel a CO2 szint legjobb esetben is csak stagnálhatna, azonban még ez sem igaz, mert a tüzelés céljából letarolt terület kevesebb CO2-t nyel el, mint az elõtte ott álló (energia)növényzet.
Azaz szerintem a "termeljünk valamit, égessük el és majd csökken a CO2 terhelés" koncepció alapvetõen hibás, durva szóval parasztvakítás, az eljárások hatékonysága mitt max a CO2 koncentráció növekedése lassulhat, bár ez sem biztos.
Az üvegházhatás szempontjából tiszta (vagy nem nagyon szennyezõ legalább) energia a nap (a napkollektor, napelem elõállítása az egyik legszennyezõbb iparág, bár a tükrös-lencsés verzió jó lehetne), víz, szél, fúziós vagy nukleáris energia lehet, ebbõl az utóbbi kettõ lehet nagyon környezetszennyezõ, de mindegyik sokkal jobb mint BÁRMIT elégetni és abból áramot nyerni.
Ha a termõföldön megtermett, megtermelt bármit (erdõt is pl) elvisszük onnan és elégetjük, azzal a földbõl kihordjuk a tápanyagokat. Ezeket meg pótolni kell és mi fogja pótolni? Nagyrészt a vegyipar, ami az egyik legszennyezõbb és legenergiaigényesebb iparág. Arról már nem is beszélve, hogy egy tüzeléssel mûködõ erõmû hatásfoka nem nagyon szokta elérni még a 60%-ot sem.
Az is figyelemreméltó hogy így a növényben lekötött CO2-t visszatermeljük a légkörbe, azaz ezzel a CO2 szint legjobb esetben is csak stagnálhatna, azonban még ez sem igaz, mert a tüzelés céljából letarolt terület kevesebb CO2-t nyel el, mint az elõtte ott álló (energia)növényzet.
Azaz szerintem a "termeljünk valamit, égessük el és majd csökken a CO2 terhelés" koncepció alapvetõen hibás, durva szóval parasztvakítás, az eljárások hatékonysága mitt max a CO2 koncentráció növekedése lassulhat, bár ez sem biztos.
Az üvegházhatás szempontjából tiszta (vagy nem nagyon szennyezõ legalább) energia a nap (a napkollektor, napelem elõállítása az egyik legszennyezõbb iparág, bár a tükrös-lencsés verzió jó lehetne), víz, szél, fúziós vagy nukleáris energia lehet, ebbõl az utóbbi kettõ lehet nagyon környezetszennyezõ, de mindegyik sokkal jobb mint BÁRMIT elégetni és abból áramot nyerni.
Nincs sok energiám most belemenni az erdõ-energiafa-ültetvényerdõ-természetszerû erdõgazdálkodás-magán erdõ-állam erdõ-biomassza erõmûvek-pénzpiaci viszonyok - tüzifa ár-ipari fa ár stb.-stb. bûvös körének és szövevényes feed-backjeinek boncolgatásába.
Ám csak annyit, hogy sok termõhely ismerettel, alapvetõ ökológiai törvényszerûségek ismeretével úgy tûnik nem rendelkezel.
Akácot és nyárfát nem lehet gazdaságosan és eredményesen telepíteni, felújítani és nevelni zonális vagy azonális szubmontán vagy montán bükklímán, tölgy termõhelyen.Talaj viszonyokról és sok egyéb abiotikus és biotikus tényezõkrõl nem beszélve...helyüket nem foglalja el akác és nyár.Max. új területeken növekedhet az ültetvény erdõk aránya de az egy egészen más történet.Tehát ne keverjük.
Ám csak annyit, hogy sok termõhely ismerettel, alapvetõ ökológiai törvényszerûségek ismeretével úgy tûnik nem rendelkezel.
Akácot és nyárfát nem lehet gazdaságosan és eredményesen telepíteni, felújítani és nevelni zonális vagy azonális szubmontán vagy montán bükklímán, tölgy termõhelyen.Talaj viszonyokról és sok egyéb abiotikus és biotikus tényezõkrõl nem beszélve...helyüket nem foglalja el akác és nyár.Max. új területeken növekedhet az ültetvény erdõk aránya de az egy egészen más történet.Tehát ne keverjük.
A környezetkímélõ energia egyenlõre banális, nem számottevõ. Ebbõl sem marad ki a bûzhedt érdek, a szinte meghaladhatatlan butaság. Be akarják velünk etetni, hogy nekünk jó az ha a megújuló energiát (pl. fatüzelésû erõmû) un. energiaerdõ szolgáltatja. Az észak balkáni viszonyok között jelentem qrvára nem jó! Itt az fog történni , hogy a lassan növekedõ , de természati szempontból kívánatos fajtákat fognak brutálisan megtizedelni (tölgyfélék, bükk...) tájidegen energiafák javára (akác, nyárfélék...). S, ha mindez nem lenne elég, az erdõterületek meglévõ állományát is rendkívül megnyirbálja . És ehhez nekünk, mint "haladáshoz" jó pofát illene vágnunk...Hát nem, sõt fel kell ellene lépnünk. A mezõgazdasági területeket, réteket is fenyegeti veszély ezzel kapcsolatban. Végeláthatatlan energiafû mezõket látni, a kapzsiságból feltört természetes rétek, legelõk helyén. Hasonló a repce, kukorica, bár az eddig mûvelt területeket ezelõtt is jellemezte a nagy területû monokultúra a termesztett növényzetben. Itt találhat utat a géntechnológia, hiszen a biodízel mindegy (?!) , hogy mibõl készül. Tehát komoly veszély fenyegeti környezetünket. Hogy titkos kezek milyen technológiákat süllyesztettek páncélszekrénybe (lehet, hogy már vízüzemü, hidrogént használó hajtások is vannak?) az erre a kérdésre nézve rövid távon nincs nagy hatással. Évtizedek kellenének egy ilyen, és más technikai találmányok esetén is a fosszillis energiahordozók nagyobb mértékû "felváltására" más energiára építve.
Ez egyPÉNZ és HATALOM kérdés...Nekünk a pénz egy kézzel fogható/ kártyával is fogható csereeszköz.A nagy államoknak , akik vagy birtokolják, vagy uralják a területet energia terén, azok nem akarnak változtatni.Ez egy folyamat, amit az ÉRDEK diktál.Nem hiszek egyiknek sem.Amikor a környezetkímélõ energiahordozó kerül a piacra, megszületik a világ újrafelosztása...Szomorú vagyok.
Ma este 20:55-kor lesz a Spektrum csatornán egy érdekes mûsor. Címe: "Eljön a rossz idõ?". Már a leírásben is felteszi a kérdést: "Valóban éghajlati katasztrófa fenyegeti bolygónkat?" Szerintem akit érdekel a téma, az nézze meg. Én biztos nem hagyom ki.
Véleményem szerint egyfajta "tehetetlenségi spirálba" vagyunk, egyszerûen lehetetlen ezt a kérdést kezelni a közeljövõben. Ez összetett gazdasági, társadalmi kérdés, és azzal hogy kiizzadnak egy világszintû pl. 10 %-körüli csökkentést nem változnak számottevõen a tendenciák. Gyökeres átalakulás hozhatna eredményt az energiafelhasználás, és fajtái terén, amire semmiféle esély nincs a közeljövõben.
Más. Hátborzongató belegondolni egy nyáron jégmentes északi sarkra, milyen hatása lesz ennek az észak atlanti légkörzésre?!
Más. Hátborzongató belegondolni egy nyáron jégmentes északi sarkra, milyen hatása lesz ennek az észak atlanti légkörzésre?!
Ennél azért egy fokkal jobb. Elfogadták, hogy 2009-ig beszélni kell valamirõl ami valamennyivel csökkenti majd a kibocsátásokat. A számokat és a hogyanokat kell behelyettesíteni, de ez az ENSZ-nél már nagy dolog, hogy megvan a tárgyalási menetrend. Évente 4x találkoznak a 2009-es Koppenhágai csúcsig az országok, addigra dûlõre kell jutni. (Addigra pl már túl leszünk az amcsi elnökválasztáson is, ahol ez úgy tûnik fõszereplõ lesz)
Összegezeve politikai értelemben elképesztõ sebességgel haladnak a dolgok, a baj csak az, hogy úgy tûnik ez vajmi kevés lesz az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
Összegezeve politikai értelemben elképesztõ sebességgel haladnak a dolgok, a baj csak az, hogy úgy tûnik ez vajmi kevés lesz az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
Csak idéznék egy most olvasott véleményt errõl az eseményrõl:
"....Elfogadták, hogy tervezik, hogy majd beszélnek róla, hogy csinálnak majd valamit...."
"....Elfogadták, hogy tervezik, hogy majd beszélnek róla, hogy csinálnak majd valamit...."
A 2007-es évrõl készült elsõdleges összefoglalók elérhetõk már.
WMO:
Link
Röviden össszegzi, az év néhány fõbb jellemzõti.
Az év elsõ 11 hónapja alapján, a globális átlaghõmérséklet a 7. legmagasabb idén az átlagoshoz képest (1961-1990).
A hír a ScienceDaily honlapján is elérhetõ:
Link
illetve a MetOffice-nál egy diagrammal is kiegészülve:
Link
A regionális hõmérsékleti anomáliáknál megemlítik a nyári hõhullámokat, amelyek fõleg Dél-Európát érintették. Ezen kívül, a mi nyári idõszakunk alatt, a déli féltekén elõfordult rekord hideg idõt is:
"Two extreme heat waves affected south-eastern Europe in June and July, breaking previous records with daily maximum temperatures exceeding 40°C/104°F in some locations, including up to 45°C/113°F in Bulgaria."
"In contrast, Australia recorded its coldest ever June with the mean temperature dropping to 1.5°C below normal. South America experienced an unusually cold winter (June-August), bringing winds, blizzards and rare snowfall to various provinces with temperatures falling to -22°C/-7.6°F in Argentina and -18°C/-0.4°F in Chile in early July."
A NOAA NCDC is kiadta a szokásos évet értékelõ, összegzõ elemzését:
Link
Térképes összefoglaló az évrõl:
Link
Globális analízis:
Link
Itt pedig havi lebontással a szignifikáns eseményeket lehet megtekinteni US-re és az egész Földre vonatkozóan:
Link
WMO:
Link
Röviden össszegzi, az év néhány fõbb jellemzõti.
Az év elsõ 11 hónapja alapján, a globális átlaghõmérséklet a 7. legmagasabb idén az átlagoshoz képest (1961-1990).
A hír a ScienceDaily honlapján is elérhetõ:
Link
illetve a MetOffice-nál egy diagrammal is kiegészülve:
Link
A regionális hõmérsékleti anomáliáknál megemlítik a nyári hõhullámokat, amelyek fõleg Dél-Európát érintették. Ezen kívül, a mi nyári idõszakunk alatt, a déli féltekén elõfordult rekord hideg idõt is:
"Two extreme heat waves affected south-eastern Europe in June and July, breaking previous records with daily maximum temperatures exceeding 40°C/104°F in some locations, including up to 45°C/113°F in Bulgaria."
"In contrast, Australia recorded its coldest ever June with the mean temperature dropping to 1.5°C below normal. South America experienced an unusually cold winter (June-August), bringing winds, blizzards and rare snowfall to various provinces with temperatures falling to -22°C/-7.6°F in Argentina and -18°C/-0.4°F in Chile in early July."
A NOAA NCDC is kiadta a szokásos évet értékelõ, összegzõ elemzését:
Link
Térképes összefoglaló az évrõl:
Link
Globális analízis:
Link
Itt pedig havi lebontással a szignifikáns eseményeket lehet megtekinteni US-re és az egész Földre vonatkozóan:
Link
Mar uton vagyok hazafele, udv Szingapurbol!
Nos, ugy nez ki, hogy egy kompromisszumra futotta, talan ez egy fokkal jobb, mintha nem szuletett volna semmilyen megallapodas. A szamokat (-25-40%) kivetettek az amerikaiak. Azert elkepeszto, hogy amikor a tudomany nagy nehezen - 19 ev utan - vegre allast foglal, akkor azt ilyen mertekben figyelmen kivul lehet hagyni...
Nos, ugy nez ki, hogy egy kompromisszumra futotta, talan ez egy fokkal jobb, mintha nem szuletett volna semmilyen megallapodas. A szamokat (-25-40%) kivetettek az amerikaiak. Azert elkepeszto, hogy amikor a tudomany nagy nehezen - 19 ev utan - vegre allast foglal, akkor azt ilyen mertekben figyelmen kivul lehet hagyni...
Köszi linket, bizony érdemes nézegetni.
Most kell imádkozni, most dõl el minden itt Balin. Itt már elmúlt este 10 óra, mindenki alaposan elfáradt. A legnagyobb fejesek meg egy szobában tárgyalnak, mindenki várja, hogy történjen már valami. A TV-sek mindenesetre készenlétben vannak, bár ahhoz képest nincsenek is sokan, milyen komoly dologról van szó. Illetve, hogy komoly lesz-e, majd meglátjuk. Még bármi megtörténhet...
Most kell imádkozni, most dõl el minden itt Balin. Itt már elmúlt este 10 óra, mindenki alaposan elfáradt. A legnagyobb fejesek meg egy szobában tárgyalnak, mindenki várja, hogy történjen már valami. A TV-sek mindenesetre készenlétben vannak, bár ahhoz képest nincsenek is sokan, milyen komoly dologról van szó. Illetve, hogy komoly lesz-e, majd meglátjuk. Még bármi megtörténhet...
Link
Lehet már volt linkelve. Az OMSZ oldaláról letölthetõ 2007-es IPCC jelentés az éghajlatváltozásról (PDF ~13Mb)
Lehet már volt linkelve. Az OMSZ oldaláról letölthetõ 2007-es IPCC jelentés az éghajlatváltozásról (PDF ~13Mb)
Nem vagyok szent (egyelõre még katolikus sem vagyok, ez pedig tudtommal alapfeltétel a szentté avatáshoz :-) ).
Csak teszem a dolgomat, ahogy másoknak is illene. :-)
Csak teszem a dolgomat, ahogy másoknak is illene. :-)
Noli!
Tudod, hogy van amiben nem értünk egyet, de ebben most maximálisan!
És amúgy kifejezetten kedvelem a "szent" embereket!
Tudod, hogy van amiben nem értünk egyet, de ebben most maximálisan!
És amúgy kifejezetten kedvelem a "szent" embereket!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat