Globális jelenségek
Ha így gondolja, akkor elég sok alapvetõ ellentmondást fel kellene oldania. A légköri CO2-szint növekedése jól mérhetõ, mint ahogy az is könnyen kiszámítható, hogy a tapasztalt többlet milyen hullámhosszakon mennyi sugárzást nyel el. A légkörbe a CO2 sugárzáselnyelése miatt bekerülõ többletenergia pedig egy nagyságrenddel nagyobb, mint a Nap sugárzásában tapasztalható ingadozások.
"A CO2 szint növekedését sem az emberi kibocsátással magyarázza, hanem a csökkent sugárzás miatt bekövetkezõ fotoszintéziscsökkenésbõl adódó kevesebb CO2 beépülés..."
Ezzel pedig az a probléma, hogy a légköri CO2 mennyisége az elmúlt 200 évben töretlenül növekszik, naptevékenységi minimumok és maximumok során egyaránt. A napsugárzás pedig épp az ipari forradalom elõtt volt számottevõen gyengébb, de ekkor jóval kevesebb CO2 volt a levegõben! Tehát az adatok azt mutatják, hogy ilyen összefüggés nincs.
"A CO2 szint növekedését sem az emberi kibocsátással magyarázza, hanem a csökkent sugárzás miatt bekövetkezõ fotoszintéziscsökkenésbõl adódó kevesebb CO2 beépülés..."
Ezzel pedig az a probléma, hogy a légköri CO2 mennyisége az elmúlt 200 évben töretlenül növekszik, naptevékenységi minimumok és maximumok során egyaránt. A napsugárzás pedig épp az ipari forradalom elõtt volt számottevõen gyengébb, de ekkor jóval kevesebb CO2 volt a levegõben! Tehát az adatok azt mutatják, hogy ilyen összefüggés nincs.
Ez érdekes. Link
Részlet:
„Számos fizikus azt jósolja, hogy a következõ Nap-ciklus jóval kevésbé lesz intenzív, mint az elõzõ. Ha igazuk van, akkor a Föld lényegesen hûvösebb lesz” – foglalta össze a Nap polaritását és a klímaváltozást összefüggésbe hozó feltételezéseket David C. Archibald az Energy and Environment címû tudományos folyóiratban. Akár a 19. század eleji, szokatlanul hideg húszegynéhány évhez hasonló idõjárás köszönthet be az elkövetkezõ években.
(pl ha jól emlékszem 1812-ben volt a Kárpát-medencét betemetõ brutál hóvihar
Részlet:
„Számos fizikus azt jósolja, hogy a következõ Nap-ciklus jóval kevésbé lesz intenzív, mint az elõzõ. Ha igazuk van, akkor a Föld lényegesen hûvösebb lesz” – foglalta össze a Nap polaritását és a klímaváltozást összefüggésbe hozó feltételezéseket David C. Archibald az Energy and Environment címû tudományos folyóiratban. Akár a 19. század eleji, szokatlanul hideg húszegynéhány évhez hasonló idõjárás köszönthet be az elkövetkezõ években.
(pl ha jól emlékszem 1812-ben volt a Kárpát-medencét betemetõ brutál hóvihar
Nekem elsõre az jutott eszembe, (vízhõmérséklet emelkedés), hogy még bikább mediterrán ciklonok lehetnek. Másodjára meg a szokásos nyomasztó érzés ilyenkor, ki tudja milyen következményei lehetnek akár néhány évtizeden belül is a légköri CO2 emelkedésnek.
Igen, de talán akad a világon, aki ezen elméletet kutatva kiszámolgatja. Talán elég "divatos" a téma ahhoz, hogy érdekelhessen biológusokat is.
Nem veszekedés ez, hanem kérdés. Amúgy a met.hu oldalon meg lehet találni a budapesti napi adatokat, ott mellette kódolva van a jelenidõ. Abból ki lehet bányászni:
Link
Ha ráérsz, nézz utána.
Ha kérdésed van tedd fel én segítek, ha tudok.
Link
Ha ráérsz, nézz utána.
Ha kérdésed van tedd fel én segítek, ha tudok.
Cauchy:
Igazából akkor lenne teljes az elemzés ha tudnám hogy az adott csapadék zivatar vagy csendes esõ volt Én nem akarok veszekedni hiszen olyan mérvadó adatom nincs én csak ezt vettem ki az adatokból, de persze nem akkora az eltérés, én azt néztem hogy az adott hónapban melyik nap maradt 10mm alatt a csapadék persze ebbõl nem az következik hogy a 10mm feletti nem csendes esõ volt. Ebben az esetben lehet látni valami válltozást de persze ez nem állítható hogy így van Így ha én láttam rosszul akkor elnézést.)
Igazából akkor lenne teljes az elemzés ha tudnám hogy az adott csapadék zivatar vagy csendes esõ volt
Én nem akarok veszekedni hiszen olyan mérvadó adatom nincs én csak ezt vettem ki az adatokból, de persze nem akkora az eltérés, én azt néztem hogy az adott hónapban melyik nap maradt 10mm alatt a csapadék persze ebbõl nem az következik hogy a 10mm feletti nem csendes esõ volt. Ebben az esetben lehet látni valami válltozást de persze ez nem állítható hogy így van Így ha én láttam rosszul akkor elnézést.)
...Csak hát, a Kárpát-medencében ez keveseket érdekel. Sokkal nagyobb érdeklõdésre tart számot a Golf-áramlat elmaradása. Elõfordulhat az, hogy a globális felmelegedés ellenére ránk egy mini jégkorszak készül beköszönteni? „Sejtéseim” szerint nem. Magyarország túl messze van az Atlanti-óceán partjaitól. .....
Ez valami vicc akar lenni? Már hogy ne lenne ránk hatása a golf áramlás esetleges gyengülésének, elmaradásának. Réthly könyvében vannak rá példák, azon a télen mikor a Temze pl. 3 hétig be volt fagyva mindenfelõl zord telekrõl jöttek a hírek európából. De lásd 1963 - at, vagy 1987 januárját. Az észak atlanti térség vízhõmérséklete alapvetõ hatással van az adott év európai telére, meg lehet nézni az archív téli tengervíz hõmérsékleteket, és az adott tél átlagait. A golf áramlás megszünése esetén, (rémísztõ rágondolni is.) az izlandi minimum se igen izland térségében tanyázna, hiszen ez esetben ott jég lenne télen. Ha pedig jelentõsen délebbre kerülne, a szokványos poláris, szubtrópusi keveredési zónával együtt, nem kell nagy fantázia ennek európára gyakorolt hatását elképzelni. Talán a kisjégkorszakok idõjárásával lehet szemléltetni egy ilyen esemény bekövetkeztét ( Britannia partjainál eszkimó csónakok jelentek meg), de lehet hogy nagyon szerény példát mondtam.
Ez valami vicc akar lenni? Már hogy ne lenne ránk hatása a golf áramlás esetleges gyengülésének, elmaradásának. Réthly könyvében vannak rá példák, azon a télen mikor a Temze pl. 3 hétig be volt fagyva mindenfelõl zord telekrõl jöttek a hírek európából. De lásd 1963 - at, vagy 1987 januárját. Az észak atlanti térség vízhõmérséklete alapvetõ hatással van az adott év európai telére, meg lehet nézni az archív téli tengervíz hõmérsékleteket, és az adott tél átlagait. A golf áramlás megszünése esetén, (rémísztõ rágondolni is.) az izlandi minimum se igen izland térségében tanyázna, hiszen ez esetben ott jég lenne télen. Ha pedig jelentõsen délebbre kerülne, a szokványos poláris, szubtrópusi keveredési zónával együtt, nem kell nagy fantázia ennek európára gyakorolt hatását elképzelni. Talán a kisjégkorszakok idõjárásával lehet szemléltetni egy ilyen esemény bekövetkeztét ( Britannia partjainál eszkimó csónakok jelentek meg), de lehet hogy nagyon szerény példát mondtam.
Ezt a fotoszintézis dolgot könnyen igazolni lehetne. Van-e összefüggés a CO2 szint éves változása és a mérsékelt övi növényzet földfelszínen elfoglalt arányában ismert évszakos fotoszintézismentes idõszak között?
Magyarul: az É-i félteke telének idején annyival nõ-e a CO2, amennyivel relatíve kevesebbet használnak el az ottani lombos növények a tél pihenõideje alatt?
Magyarul: az É-i félteke telének idején annyival nõ-e a CO2, amennyivel relatíve kevesebbet használnak el az ottani lombos növények a tél pihenõideje alatt?
Én úgy vettem ki a szövegbõl, hogy azt állítja, hogy a felmelegedésben a CO2 szintnbek sokkal kisebb szerepe van a szoláris hatáshoz képest. Emiatt hiába magas ennyire a CO2 szint, ennek hatását elnyomja a napból érkezõ sugárzás csökkenése. Ráadásul a CO2 szint növekedését sem az emberi kibocsátással magyarázza, hanem a csökkent sugárzás miatt bekövetkezõ fotoszintéziscsökkenésbõl adódó kevesebb CO2 beépülés emeli a szén-dioxid relatív arányát a légkörben.
Nem egészen világos számomra az orosz kutató gondolatmenete... Abban semmi meglepõ nincs, hogy egy általános melegedõ tendenciára rárakódhatnak rövidebb periódusú, kisebb ingadozások - pl. attól, hogy most épp napfoltminimum van, így a napsugárzás némileg gyengébb. De az, hogy nem minden egyes év melegebb az õt megelõzõnél, egyáltalán nem jelenti a tendencia megfordulását. Az emberi CO2-kibocsátás miatt a 21. századra számítható melegedés pedig majd" egy nagyságrenddel nagyobb, mint a "kis jégkorszak" lehûlése. Tehát külsõ hatások (naptevékenység gyengülése) hiába okoznának elvileg ugyanakkora lehûlést, ez végsõ soron legfeljebb egy árnyalattal gyengítené a CO2-többlet melegítõ hatását.
Ja és még valami: ez az éghajlatváltozás csak az embernek fáj ennyire, ennél sokkal nagyobbakat is túlélt az élõvilág (és túl is fog). Ha mi meg nem készülünk rá, vagy nem befolyásoljuk, akkor így jártunk és kemény évtizedeink lesznek, de ennyi történik is nem több.
A Föld szempontjából lényegtelen, hogy 10 milliárd vagy 10 ezer ember él rajta....
(Bulizni mindenki szeret, de takarítani senki sem akar....)
A Föld szempontjából lényegtelen, hogy 10 milliárd vagy 10 ezer ember él rajta....
(Bulizni mindenki szeret, de takarítani senki sem akar....)
Az ember túl önzõ ahhoz hogy elfogadja a változást, ha az nem jár nyilvánvaló elõnyökkel.
Ezért igenis ezeket felülrõl kell végrehajtani, PROFI (nem magyar módra...) tájékoztatással (kampánnyal) bevezetve.
A soksok változásban van jópár azonnal látszódóan elõnyös:
Pl:
A kisköbcentis autónak kicsi az adója, keveset fogyaszt, ez ma is vonzó lenne. A fúziós reaktor látványos (igen, ez is kell!), tiszta, nem szennyezik a fûtõanyagot szállító kamionok az utat, megszünteti az energiafüggõséget, olcsóbbá teszi hosszú távon az áramot. A kis és nagy épületekre szerelt napelemek, napkollektorok a fûtési és áramktgeket csökkentik látványosan. Ezek mellé és még sok más mellé simán oda lehetne állítani nagy tömegeket és megint hangsúlyozom, hogy NEM az olajlobbi ellenében kellene megtenni, ami igen komoly lendületet adna a dolognak.
Ezért igenis ezeket felülrõl kell végrehajtani, PROFI (nem magyar módra...) tájékoztatással (kampánnyal) bevezetve.
A soksok változásban van jópár azonnal látszódóan elõnyös:
Pl:
A kisköbcentis autónak kicsi az adója, keveset fogyaszt, ez ma is vonzó lenne. A fúziós reaktor látványos (igen, ez is kell!), tiszta, nem szennyezik a fûtõanyagot szállító kamionok az utat, megszünteti az energiafüggõséget, olcsóbbá teszi hosszú távon az áramot. A kis és nagy épületekre szerelt napelemek, napkollektorok a fûtési és áramktgeket csökkentik látványosan. Ezek mellé és még sok más mellé simán oda lehetne állítani nagy tömegeket és megint hangsúlyozom, hogy NEM az olajlobbi ellenében kellene megtenni, ami igen komoly lendületet adna a dolognak.
Nem tudom, a cikket elolvastad-e a link mögött, vagy csak az én félmondatomat?
Itt 1996-os és 2006-os adatok összehasonlításáról volt szó, miszerint a 12 évvel ezelõttihez képest jelentõsen nõtt az Antarktisz jegének fogyatkozási üteme 2006-ban. Ezt elsõsorban a gleccserek mozgása felgyorsulásának tualjdonítják.
Itt 1996-os és 2006-os adatok összehasonlításáról volt szó, miszerint a 12 évvel ezelõttihez képest jelentõsen nõtt az Antarktisz jegének fogyatkozási üteme 2006-ban. Ezt elsõsorban a gleccserek mozgása felgyorsulásának tualjdonítják.
Az lehet, ám ilyenkor figyelembe kell venni az utóbbi évek érdekes tendenciáját: Az Északi-sark körüli, különösképp a Grönland körüli térség erõsödõ jegesedését, ám ez most épp nem fér bele a klímaváltozást ezzel (is) magyarázó kampányba.
Köszi, nézem.
Nekem csak az nem derül ki belõlük, hogy a csendes esõk száma csökkent.
A másik bajom, hogy nincsenek az adatok feliratozva, így nem tudom, hogy melyik oszlopban milyen adatok találhatók.
Nekem csak az nem derül ki belõlük, hogy a csendes esõk száma csökkent.
A másik bajom, hogy nincsenek az adatok feliratozva, így nem tudom, hogy melyik oszlopban milyen adatok találhatók.
Szívesen venném/vennénk/, ha velünk is megosztanád, itt, a metneten, nyilvánosan. Gondolom, nincs benne semmi államtitok....
"pl nálunk a nyáron egyre inkább eltünnek a csendes esõk és csak zivatarokból kapunk nagyobb esõt ami nem kedvez annyira mint a csendes esõ
"
Ezt a kört már párszor megfutottuk...
Nyáron az esõt javarészt zivatarokból kapjuk.
Aki ilyet állít annak ezt nem árt bizonyítania kell az állítását.
"Ezt a kört már párszor megfutottuk...
Nyáron az esõt javarészt zivatarokból kapjuk.
Aki ilyet állít annak ezt nem árt bizonyítania kell az állítását.
Pontosan ahogy mondod Mindenki azt nézi hogy õ abban a korban amit megél jól érezze magát. De a jövõre nem gondolnak hogy márpedig nagy katasztrófák lesznek és már voltak is eddig is. pl nálunk a nyáron egyre inkább eltünnek a csendes esõk és csak zivatarokból kapunk nagyobb esõt ami nem kedvez annyira mint a csendes esõ de ez csak egy kisevbb példa akart lenni
Mindenki azt nézi hogy õ abban a korban amit megél jól érezze magát. De a jövõre nem gondolnak hogy márpedig nagy katasztrófák lesznek és már voltak is eddig is. pl nálunk a nyáron egyre inkább eltünnek a csendes esõk és csak zivatarokból kapunk nagyobb esõt ami nem kedvez annyira mint a csendes esõ de ez csak egy kisevbb példa akart lenni
Szerintem meg egyéni látásmód-változás nélkül semmit sem lehet elérni. Nincs az a vezetés, ami átvisz egy sokakat érzékenyen érintõ változást, ha az emberek nem akarják (persze nálunk tutira menne, de mi csak tízmillióan vagyunk...). Ahhoz, hogy akarják, be kell látniuk, hogy az unokáik életét mentik meg éppen, amikor lemondanak a pazarlásról.
Erre majd legyintenek azzal, hogy ó, de ilyen volt már x millió éve is, írta a Blikk, oszt mégis itt vagyunk...
Az emberek nagy része el van már butítva, észre sem vesz semmit, s eszében sincs kis korallpolipokért vagy õserdei békákért agódni. Mert csak az orra hegyéig lát, mert nincs jövõképe, nincs célja, csak a napi túlélés sajnos... Erre idomították a kormányok... :-(
Az emberek nagy része el van már butítva, észre sem vesz semmit, s eszében sincs kis korallpolipokért vagy õserdei békákért agódni. Mert csak az orra hegyéig lát, mert nincs jövõképe, nincs célja, csak a napi túlélés sajnos... Erre idomították a kormányok... :-(
Nemrég olvastam egy könyvet ami a klímaválltozással foglalkozik. És bemutatja az eddig bekövetkezett eseményeket. Hogy vannak az oceánban olyan élõlények amelyeknek élõhelyük több szász kilóméterre eltolódott az eredetitõl, és ennek a következménye hogy azoknak az állatoknak is vándorolniuk kell akik ezeket az élõlényeket fogyasztják. Na meg a korall zátonyok is milyen pusztulásnak indultak hihetetlen És igazából szerintem itt is a hiba hogy az embereknek csak mondják hogy így klímaválltozás úgy klímaválltozás. Inkább felkéne tárni az emberek elõtt hogy eddig mit okozott mind ez.
És igazából szerintem itt is a hiba hogy az embereknek csak mondják hogy így klímaválltozás úgy klímaválltozás. Inkább felkéne tárni az emberek elõtt hogy eddig mit okozott mind ez.
Szerintem felesleges abban hinni, hogy majd kis(nagy) egyéni spórolással bármit el lehet érni.
Az EU-ban 1000 lakosra 500 autó jut, Kínában 12, Indiában 8.
Akkor mit remélünk mégis? Spórolhatok akárhogy, India meg Kína összesen kb 500 millió (1 autó/4 lakos, az EU átlag fele) autót fog venni a következõ 10-20-30 évben.
Ezért továbbra is azt mondom hogy elsõsorban nem (csak) az energiatakarékos égõn (aminek kellemetlen a fénye egyébként) kell spórolni hanem ÉRDEMI takarékosságot kell bevezetni és az energiatermelést kell megreformálni: kisköbcentis motorok (1000 ccm max átlagosan), H-üzemû autó, fúziós reaktor, szélerõmû, naperõmû.
Amig ezek felé nem fordul a fejlõdés, addig még szélmalomharcnak nevezni is túlzás, ami megy, az okozott károkról (bioüzemanyag kis energiakoncentrációja miatt pl hatalmas szállított mennyiségek stb) nem is beszélve.
Ennél már az is jobb, ha az átmeneti megoldások feljesztése leállna, a megtakarított pénzt meg az éghajlatváltozás következményeire és a mini fúziós meg atomreaktorok (autóba, hajóba, kisvárosba, stb), hatékonyabb (50% hatásfok feletti) napelemek elõállítására költenék, arról nem is beszélve hogy mivel nem az olajlobbival kellene igy szembemenni (ui a fúziós reaktor nem konkurrencia), a hatékonyság rögtön megugrana.
Alapvetõ koncepcióváltásra van szükség, fel kell ismerni hogy két kis ugrással (benzin-hibrid-bio-villanymotor) NEM lehet átjutni a szakadékon, áthidalónak mondott megoldások keresése alapvetõen csak figyelemterelés és pénzkidobás.
Az EU-ban 1000 lakosra 500 autó jut, Kínában 12, Indiában 8.
Akkor mit remélünk mégis? Spórolhatok akárhogy, India meg Kína összesen kb 500 millió (1 autó/4 lakos, az EU átlag fele) autót fog venni a következõ 10-20-30 évben.
Ezért továbbra is azt mondom hogy elsõsorban nem (csak) az energiatakarékos égõn (aminek kellemetlen a fénye egyébként) kell spórolni hanem ÉRDEMI takarékosságot kell bevezetni és az energiatermelést kell megreformálni: kisköbcentis motorok (1000 ccm max átlagosan), H-üzemû autó, fúziós reaktor, szélerõmû, naperõmû.
Amig ezek felé nem fordul a fejlõdés, addig még szélmalomharcnak nevezni is túlzás, ami megy, az okozott károkról (bioüzemanyag kis energiakoncentrációja miatt pl hatalmas szállított mennyiségek stb) nem is beszélve.
Ennél már az is jobb, ha az átmeneti megoldások feljesztése leállna, a megtakarított pénzt meg az éghajlatváltozás következményeire és a mini fúziós meg atomreaktorok (autóba, hajóba, kisvárosba, stb), hatékonyabb (50% hatásfok feletti) napelemek elõállítására költenék, arról nem is beszélve hogy mivel nem az olajlobbival kellene igy szembemenni (ui a fúziós reaktor nem konkurrencia), a hatékonyság rögtön megugrana.
Alapvetõ koncepcióváltásra van szükség, fel kell ismerni hogy két kis ugrással (benzin-hibrid-bio-villanymotor) NEM lehet átjutni a szakadékon, áthidalónak mondott megoldások keresése alapvetõen csak figyelemterelés és pénzkidobás.
Azért ez a kettõ erõsen össze fog kapcsolódni, ha mégsem jön ez az a várt technikai forradalom. Én nem ebben bíznék, és azt sem hiszem, hogy olyan sokat "ölnek" a KF-be... Ráadásnak, ha az analógiádat nézem az újkori technikai forradalommal, ott sem a nagy egyetemek, hanem a zseniális elmék hozták az eredményeket. Ma nincs olyan helyzetben egy zseniális tudós sem, hogy meg tudjon oldani egy ilyen kérdést - szerintem.
Én is ismerek ilyen elvetemültet... aki mindemellett 6 heti villany és 7 heti vízfogyasztását spórolta meg az elmúlt esztendõben az azt megelõzõhöz képest, és autója sincs (csak lába, bár abból rögvest kettõ is, adóztatni kéne...) és nem utazik repülõn, és nem használ nejlonszatyrot, a hazai élelmiszereket részesíti elõnyben és a többi...
Lehet egyéni szinten sokmindent tenni. Csak akarni kell.
Lehet egyéni szinten sokmindent tenni. Csak akarni kell.
Egyáltalán nem elképzelhetetlen ez a technikai forradalom, lásd az elmúlt másfél évszázad technikai forradalmait.
30 éve még elképzelhetetlen volt az internet mai formája, még a Commodore64 sci-fi volt. A mikrochipek hozták meg a forradalmat, s meggyõzõdésem, hogy 5-20 éven belül az energiafelhasználás is egy hasonló technikai áttörés eredményeként fog megoldódni. Elsõsorban azért, mert végre billiókat ölnek a fejlesztésekbe.
A globális klímaváltozásnál sokkal veszélyesebb a társadalmat szétfeszítõ, amelyekkel viszont túl keveset foglalkozunk.
30 éve még elképzelhetetlen volt az internet mai formája, még a Commodore64 sci-fi volt. A mikrochipek hozták meg a forradalmat, s meggyõzõdésem, hogy 5-20 éven belül az energiafelhasználás is egy hasonló technikai áttörés eredményeként fog megoldódni. Elsõsorban azért, mert végre billiókat ölnek a fejlesztésekbe.
A globális klímaváltozásnál sokkal veszélyesebb a társadalmat szétfeszítõ, amelyekkel viszont túl keveset foglalkozunk.
Sajnos az emberek többsége önként nem fogja csökkenteni a fogyasztását.Nyáron hûvöset, télen meleget, éjjel pedig világosságot szeretnének. Ha pedig véletlenül olyan helyre vetõdnek ahol csend van, rögtön bekapcsolnak valami zajkeltõ kütyüt ami szintén energiával mûködik.
Olyan elvetemültekrõl is tudok akik ha meglátnak egy légköroptikai jelenséget, nem elégszenek meg a látvánnyal, hanem lefotózzák, felteszik a netre... Ez mind-mind energia.
Olyan elvetemültekrõl is tudok akik ha meglátnak egy légköroptikai jelenséget, nem elégszenek meg a látvánnyal, hanem lefotózzák, felteszik a netre... Ez mind-mind energia.
Így bizony, a fogyasztás csökkentése nélkül lehetetlen közelebb jutni a megoldáshoz, bár ahogy Rossmann is írja, a Föld jó részén még évtizedekig nõni fog az energiafelhasználás. 
A fejlõdõ országokat nem lehet csak úgy "lebeszélni" arról a luxusról (pl. autózás), ami eddig a fejlettek kiváltsága volt. Akkor is nagyon nehéz lesz, ha már õk is szembesülnek a súlyos következményekkel...
Ugyanakkor Boj-nak is igaza van: az elektromos energia az, ami a legváltozatosabb módokon állítható elõ, így ennek a részarányát is növelni kellene pl. a robbanómotorokban elégetett benzinnel szemben. Ha a közlekedésben nem állunk át elektromos üzemre, akkor hiába épül sok-sok CO2-mentes erõmû, vagy akár fúziós reaktor...
A fejlõdõ országokat nem lehet csak úgy "lebeszélni" arról a luxusról (pl. autózás), ami eddig a fejlettek kiváltsága volt. Akkor is nagyon nehéz lesz, ha már õk is szembesülnek a súlyos következményekkel...Ugyanakkor Boj-nak is igaza van: az elektromos energia az, ami a legváltozatosabb módokon állítható elõ, így ennek a részarányát is növelni kellene pl. a robbanómotorokban elégetett benzinnel szemben. Ha a közlekedésben nem állunk át elektromos üzemre, akkor hiába épül sok-sok CO2-mentes erõmû, vagy akár fúziós reaktor...
Vágyálom lesz az még belátható ideig, mármint a szükséges energia megtermelése megújuló energiaforrásokból. A magam részérõl reménytelennek tartom az eddig meghozott intézkedéseket. Kínában még ezután kezdenek el rendesen autót vásárolni, nem beszélve más térségek várható ipari fejlõdésérõl, ami óhatatlanul újjabb CO2, és egyéb gázok kibocsájtásával jár.
Szélmalomharc az egész, egy felfoghatatlan változást hozó technológiai forradalom hozhatná meg a kívánt változást.
Szélmalomharc az egész, egy felfoghatatlan változást hozó technológiai forradalom hozhatná meg a kívánt változást.
Tiszta energiát kell termelni, ami nem termel CO2-t. Mindig is ez volt az egyetlen megoldás, az összes többi csak trükközés meg pénzügyi haszonlesés, semmi más.
Az olajba (biodizelbe satöbb) eddig befektetett pénzbõl ezer nap, szél, fúziós erõmûvet lehetett volna építeni.
Az olajba (biodizelbe satöbb) eddig befektetett pénzbõl ezer nap, szél, fúziós erõmûvet lehetett volna építeni.
Lehet, hogy kissé sommás lesz a véleményem:
ne tessék semmit elégetni az ÜHG kiváltására! Tessék több elektromos energiát használni, ennek forrását pedig a napban, szélben, földben és a vízben keressétek!
ne tessék semmit elégetni az ÜHG kiváltására! Tessék több elektromos energiát használni, ennek forrását pedig a napban, szélben, földben és a vízben keressétek!
Nem valószínû. Klimatológiai szempontból a nyári légnyomás átlaga 1010 hPa alatt van. Pl. a nyári T850 átlag olyan 18-19 °C. Magas a páratartalom és esik rendesen is.
Ott a nyári idõjárási viszonyokat inkább a monszun határozza meg.
Ott a nyári idõjárási viszonyokat inkább a monszun határozza meg.
Hát igen... egy játék tényleg, szerintem jó a szó.
Kína egyébként most bizonyithat (sajnos vagy szerencsére?) Peking levegõjével az olimpián. Kiváncsi vagyok, mennyire lesz téma akkor a szmog, vagy hogy milyen idõ lesz... arra is lehetnek ilyen 2-3-4 hetes anticiklonok ? Van esély hogy az olimpia egy ilyen idõszakban legyen nagy melegben ás mozdulatlan levegõben ?
Kína egyébként most bizonyithat (sajnos vagy szerencsére?) Peking levegõjével az olimpián. Kiváncsi vagyok, mennyire lesz téma akkor a szmog, vagy hogy milyen idõ lesz... arra is lehetnek ilyen 2-3-4 hetes anticiklonok ? Van esély hogy az olimpia egy ilyen idõszakban legyen nagy melegben ás mozdulatlan levegõben ?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat