Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Az utolsó képen Kevin-Helmholtz hullámok láthatóak! Nagyszerû!!!
Néztem a modelleket! Amolyan szárazkeleti hideg lesz ez február 10.étõl nem? Tehát hasonló, mint ami most van!
Néztem a modelleket! Amolyan szárazkeleti hideg lesz ez február 10.étõl nem? Tehát hasonló, mint ami most van!
Ja bocsi, én meg azt hittem hogy nem tudja hogy mit linkelt. 
Tudja õ ,hogy mi miatt írta az ,akire reagált ,csak kikívánkozott belõle ez a kis szösszenet... 
A legújabb : POZZO FREDDO
"Il bel tempo fa sua l'Italia, ma l'inverno è solo in dormiveglia
Alta pressione e bel tempo almeno fino a tutto il fine settimana. Tra l'8 e il 10 del mese graduale cedimento con preparazione di scenari più movimentati, compresi quello di un possibile ritorno in grande stile dell'inverno."
Azaz,a lényeg : az olaszok szerint 8-10 nap múlva visszatérhet a tél...
A legújabb : POZZO FREDDO
"Il bel tempo fa sua l'Italia, ma l'inverno è solo in dormiveglia
Alta pressione e bel tempo almeno fino a tutto il fine settimana. Tra l'8 e il 10 del mese graduale cedimento con preparazione di scenari più movimentati, compresi quello di un possibile ritorno in grande stile dell'inverno."
Azaz,a lényeg : az olaszok szerint 8-10 nap múlva visszatérhet a tél...
Valahogy el vagy tévedve...
Akire reagáltál, a csapadék esélye miatt írta,m amit, nem azért mert nem tudja mit linkelt.
Akire reagáltál, a csapadék esélye miatt írta,m amit, nem azért mert nem tudja mit linkelt.
Ez kérlekszépem a Szlovák Meteorológiai szolgálat radaranimációja. Nem szabad összetévesztened a felhõképpel mert többen összetévesztik. Egyébiránt Magyarországon is találsz ilyet. Link
Egy kicsit segítek neked radar értelmezésében mert nagyon tanácstalan vagy:
A 80-s évek elejétõl a rövid távú elõrejelzésekben is a mûhod szerepe jelentõsen megnõtt. Részletesen foglalkozott ezzel a problémakörrel Tanzer-Saikó a 80-as évek közepén, javaslom a mûveit (privátban küldöm ha érdekel). Elsõsorban a felhõzeti mezõ karakterisztikálya alapján igyekeztek összefüggést találni a mûholdképbõl kivehetõ felhõzeti paraméterek és a felhõzet csapadékaktivitása szempontjából fontos fizikai tényezõi között. Ennek a becslésnek az alapja, hogy a koaguláció mértékét a felhõ vízgõztartalma és a függõleges feláramlás sebessége határozza meg. Jelentõs csapadékhullás tehát ott következik be, ahol nagy magasságokba felnyúló, vagyis alacsony hõmérsékletû tartományba érõ, nagy vízgõztartalmú vastag felhõzet alakul ki. Az infravörös felvételeken a fényesség a felhõ-tetõ hõmérsékletérõl, annak magasságáról ad információt. Kiegészítõ információkat is felhasználtak a mûholdképek mellett, amely a becslést pontosította (pl: szinoptikus helyzet, felhõzet szervezõdési formája, felhõtipus, földi észlelés, radar..stb). A vizsgá-latnál többféle sugárzási tartomány felvételeit alkalmazták. Az egyparaméteres közelí-tésnél az infravörös, a bispektrális analízisnél a látható és infravörös, a multispektrális közelítésnél az infravörös és vízgõz elnyelési sávban készült felvételeket hasznáta föl. A módszert a legtöbb kutató a trópusi területekre dolgozta ki, ahol gyakori erõs konvektív feláramlás tapasztalható. A kísérletek, alapvetõ jellemzõje tehát, hogy a felhõtetõ fé-nyességi értékeibõl becsüli meg a csapadékot.
A másik jelentõsebb kutatási terület a radarral történõ csapadékbecslés esetén Bodolainé Jakus Emma (õt is javaslom). Ennek a becslésnek az alapja, hogy a radar álltal kisugárzott és az esõ-cseppekrõl a radarra visszavert elektromágneses hullámok intenzitása a visszaverõ felü-letek méretétõl is függ. A visszavert energia a radar technikai paraméterétõl és az esõ-cseppek méretétõl függ.
Az esõcseppek átmérõje, esési végsebessége, és a talajon mérhetõ csapadékintenzitás közötti összefüggést már a radar megjelenése elõtti idõkben is vizsgálták. A csapadékin-tenzitással együtt megadták a cseppméretek empirikus eloszlásfüggvényét. Sajnos a kezdeti idõszakban rövid távra is igen pontatlan volt a radaros csapadékbecslés hibája. Általában 2-s faktorral (néha elérheti az 5-ös faktort is) különbözött a mért és becsült mennyiség. Ez azt jelent, hogy ha pl a mért intenzitás 10mm/óra, akkor a becsült érték 5-20 mm/óra lehet. Ezek a hibák nem a radarmérés hibájából eredtek, hanem a meteoro-lógiai közelítés pontatlanságából. A kisérleti ponton (Anglia) ugyanis a fennt emlitett összefüggés a mennyiség alábecslését okozta. A másik jelentõs hibaforrás nem volt szisztematikus. Erõteljes szelek jelenlétében az egész csapadékintenzitásmezõ elsodró-dott a mérés helyétõl. A csapadék területi szétszóródása igy a mérttõl lényegesen na-gyobb volt /természetesen ezeket az okokat a teljesség igénye nélkül, csak a két legfon-tosabbat említettem/. A radaros mérést földfelszíni független méréssel kalibrálták. Igy egy 3 órás csapadékmennyiség becsléséhez 1 kalibráló pont felhasználásával 25 %-nál kisebb hibákat észleltek. A módszer hátránya, hogy csak az adott területre lesz pontos a becslés. További némi hibacsökkenést értek el, amikor a talajközeli pontmérések és a radaros mérések független összehasonlításául az interpolációt alkalmazták. A kisebb csapadékmennyiségek esetében fordultak elõ. A Magyarországi mérésekbõl az derült ki, hogy 1 mm-nél kisebb intenzitású csapadék esetében a radar 120-150 km-ig tulbecslést adott, nagyobb csapadékoknál pedig alulbecslést.
Egy kicsit segítek neked radar értelmezésében mert nagyon tanácstalan vagy:
A 80-s évek elejétõl a rövid távú elõrejelzésekben is a mûhod szerepe jelentõsen megnõtt. Részletesen foglalkozott ezzel a problémakörrel Tanzer-Saikó a 80-as évek közepén, javaslom a mûveit (privátban küldöm ha érdekel). Elsõsorban a felhõzeti mezõ karakterisztikálya alapján igyekeztek összefüggést találni a mûholdképbõl kivehetõ felhõzeti paraméterek és a felhõzet csapadékaktivitása szempontjából fontos fizikai tényezõi között. Ennek a becslésnek az alapja, hogy a koaguláció mértékét a felhõ vízgõztartalma és a függõleges feláramlás sebessége határozza meg. Jelentõs csapadékhullás tehát ott következik be, ahol nagy magasságokba felnyúló, vagyis alacsony hõmérsékletû tartományba érõ, nagy vízgõztartalmú vastag felhõzet alakul ki. Az infravörös felvételeken a fényesség a felhõ-tetõ hõmérsékletérõl, annak magasságáról ad információt. Kiegészítõ információkat is felhasználtak a mûholdképek mellett, amely a becslést pontosította (pl: szinoptikus helyzet, felhõzet szervezõdési formája, felhõtipus, földi észlelés, radar..stb). A vizsgá-latnál többféle sugárzási tartomány felvételeit alkalmazták. Az egyparaméteres közelí-tésnél az infravörös, a bispektrális analízisnél a látható és infravörös, a multispektrális közelítésnél az infravörös és vízgõz elnyelési sávban készült felvételeket hasznáta föl. A módszert a legtöbb kutató a trópusi területekre dolgozta ki, ahol gyakori erõs konvektív feláramlás tapasztalható. A kísérletek, alapvetõ jellemzõje tehát, hogy a felhõtetõ fé-nyességi értékeibõl becsüli meg a csapadékot.
A másik jelentõsebb kutatási terület a radarral történõ csapadékbecslés esetén Bodolainé Jakus Emma (õt is javaslom). Ennek a becslésnek az alapja, hogy a radar álltal kisugárzott és az esõ-cseppekrõl a radarra visszavert elektromágneses hullámok intenzitása a visszaverõ felü-letek méretétõl is függ. A visszavert energia a radar technikai paraméterétõl és az esõ-cseppek méretétõl függ.
Az esõcseppek átmérõje, esési végsebessége, és a talajon mérhetõ csapadékintenzitás közötti összefüggést már a radar megjelenése elõtti idõkben is vizsgálták. A csapadékin-tenzitással együtt megadták a cseppméretek empirikus eloszlásfüggvényét. Sajnos a kezdeti idõszakban rövid távra is igen pontatlan volt a radaros csapadékbecslés hibája. Általában 2-s faktorral (néha elérheti az 5-ös faktort is) különbözött a mért és becsült mennyiség. Ez azt jelent, hogy ha pl a mért intenzitás 10mm/óra, akkor a becsült érték 5-20 mm/óra lehet. Ezek a hibák nem a radarmérés hibájából eredtek, hanem a meteoro-lógiai közelítés pontatlanságából. A kisérleti ponton (Anglia) ugyanis a fennt emlitett összefüggés a mennyiség alábecslését okozta. A másik jelentõs hibaforrás nem volt szisztematikus. Erõteljes szelek jelenlétében az egész csapadékintenzitásmezõ elsodró-dott a mérés helyétõl. A csapadék területi szétszóródása igy a mérttõl lényegesen na-gyobb volt /természetesen ezeket az okokat a teljesség igénye nélkül, csak a két legfon-tosabbat említettem/. A radaros mérést földfelszíni független méréssel kalibrálták. Igy egy 3 órás csapadékmennyiség becsléséhez 1 kalibráló pont felhasználásával 25 %-nál kisebb hibákat észleltek. A módszer hátránya, hogy csak az adott területre lesz pontos a becslés. További némi hibacsökkenést értek el, amikor a talajközeli pontmérések és a radaros mérések független összehasonlításául az interpolációt alkalmazták. A kisebb csapadékmennyiségek esetében fordultak elõ. A Magyarországi mérésekbõl az derült ki, hogy 1 mm-nél kisebb intenzitású csapadék esetében a radar 120-150 km-ig tulbecslést adott, nagyobb csapadékoknál pedig alulbecslést.
Eleve K-re mutogatta jó sokáig, csak az elmult 2 futás adta teljesen ránk.
Voltam fent Bánkúton fotózgatni, képek hamarosan
Szibéria, õ arra gondol, hogy esõ vagy hó lesz
Voltam fent Bánkúton fotózgatni, képek hamarosan
Szibéria, õ arra gondol, hogy esõ vagy hó lesz
Szépen össze lettek gyûjtve a legkeményebb téli idõszakok, he-he!
A friss gfs épp lehûti majd a kedélyeket, figyelmeztetve, hogy az ilyen mérvû makrováltások a modellekben, ilyen idõtávban még borzasztó bizonytalansággal bírnak.
Azaz teljesen más légnyomási mezõvel számol, mint elõdje, ám a hideg-elárasztás más módon, keletebbre, de mutatkozik.
A friss gfs épp lehûti majd a kedélyeket, figyelmeztetve, hogy az ilyen mérvû makrováltások a modellekben, ilyen idõtávban még borzasztó bizonytalansággal bírnak.
Azaz teljesen más légnyomási mezõvel számol, mint elõdje, ám a hideg-elárasztás más módon, keletebbre, de mutatkozik.
Na, mi lesz ez? Link 
[esõ]
King, tegnap a végén Stuleckre mentem gyönyörû napsütésben szétsieltem magamat, igaz egy kissé jeges volt néhol a pálya, reméljük majd legközelebb!
[esõ] King, tegnap a végén Stuleckre mentem gyönyörû napsütésben szétsieltem magamat, igaz egy kissé jeges volt néhol a pálya, reméljük majd legközelebb!
Húú köszi szépen, van még ez épp nem jutott el a szürkeállományomig:-)
Nekem ez visz mindent, óriási hóvihar söpört végig Európán és nálunk is, ekkor mérték a kontinens legalacsonyabb értékét -58,1 fokot, Lengyelek a balti-államok belefulladtak a hóba, ezt a térképet érdemes megnézni!
Link
Mikor látunk ilyet a kontinens felett közel -40 fok és mi is megkaptuk, no ezt kéne ismét megélni húú de karaj lehetett:-)
Nálunk is volt ám -20 fok közelében január elsõ napjaiban.
Link
Na jó még egy klasszikus 1956 és be is fejezem a nyálcsöpögést:-)
Link
Link
Link
Link
Jó néhány napon keresztül kerülgette a -20 fok körüli érték a medencét.
Ja közben 1963 február 28-ról jutott eszembe, hogy akkor is elkapott minket a -20 fok, tavasz elõtt hmm:-)
Link
Ja gyerekek ismét jut eszembe az a durva 1987-es év, még hidegebbet hozott március elején igen ez visz mindent áá csak picit mozgatni kell ami itt van bent, vagy legalábbis a helye:-)
Link
No igen kár temetni a telet idõ elõtt:-)
Nekem ez visz mindent, óriási hóvihar söpört végig Európán és nálunk is, ekkor mérték a kontinens legalacsonyabb értékét -58,1 fokot, Lengyelek a balti-államok belefulladtak a hóba, ezt a térképet érdemes megnézni!
Link
Mikor látunk ilyet a kontinens felett közel -40 fok és mi is megkaptuk, no ezt kéne ismét megélni húú de karaj lehetett:-)
Nálunk is volt ám -20 fok közelében január elsõ napjaiban.
Link
Na jó még egy klasszikus 1956 és be is fejezem a nyálcsöpögést:-)
Link
Link
Link
Link
Jó néhány napon keresztül kerülgette a -20 fok körüli érték a medencét.
Ja közben 1963 február 28-ról jutott eszembe, hogy akkor is elkapott minket a -20 fok, tavasz elõtt hmm:-)
Link
Ja gyerekek ismét jut eszembe az a durva 1987-es év, még hidegebbet hozott március elején igen ez visz mindent áá csak picit mozgatni kell ami itt van bent, vagy legalábbis a helye:-)
Link
No igen kár temetni a telet idõ elõtt:-)
Néhány napja mondtam is, hogy nagy fordulatokat hozott a fáklya napok alatt, lásd ez a zonális irányítás, ami most lesz, meg ez a kis hidegöblítés hirtelen ránk pakolása. Nem gyakori 240 óránál: Link
Köszi szép kis összefoglaló, jól látszik, h van amikor jó pár év eltelik, h nem menjünk -15 fok alá, ami sztem azért is meglepõ kissé mert szinte minden télen mutogatnak az ens vagy operatív elõrék -15 alá bevágódó tagokat. Én direkt a mért szondás értékeket nézem csak, ami persze korántsem a valóság, mert csak Bp-en (2X ) és Szegeden (1x) van mérés. 
Délután diótörés közben hallgattam a közszolgálati mr1 rádiót.. A mûsorvezetõ vidáman újságolta, hétvégén megjön a tavasz. Nem ártana lehûteni a kedélyeket, mielõtt Gran Freddo teszi meg!
Tûzifám fogytán, jövõ héten zsebbenyúlós téma. Nem kesergek, mert a favágónak szállítónak (és akiket érint) is meg kell élni, majd lesz pénzük tõlem krumplit uborkát és egyebet venni!
Tûzifám fogytán, jövõ héten zsebbenyúlós téma. Nem kesergek, mert a favágónak szállítónak (és akiket érint) is meg kell élni, majd lesz pénzük tõlem krumplit uborkát és egyebet venni!
És 1979 jan 3-án is nyaldostuk a -20-at 850-en.Többet én sem találtam.
Lesz még ebben puffer, de mindenesetre a tendencia alapján - szerintem - elképesztõen rövid lehelletet kap az atlanti szörnyû, már - már sajnálni kezdem! 
Azért volt 2008 február 17:
Link
ez nagyon rövid ideig volt ahogy jött már ment is tovább de -16 fok körül voltunk akkor.
2006 január 24, igaz ez sem volt -15 fok alatt, illetve volt de csak keleten.
Link
2001 december 14 egy finom hidegcsepp keretein belül is -15 fok alá pottyantunk:
Link
21-én is volt egy jó hidegbetörés:
Link
1999 se rossz január végén:
Link
1996 december vége is -15 fok alá csökkent 850-en.
Link
Néhány példa után a nagyágyú, és kétség sem fér hozzá, hogy ez visz mindent:-)1987 január 14-én bizony -20 fok alá csökkentünk:-)
Link
Szóval volt jó néhány, most ami eszembe jutott, de ez tudott valamit:-)
Ha lúd akkor itt van 1985 februárja is:
Link
És 1982 január eleje is az sem volt rossz:-)
Link
Kíváncsian várjuk a mostani adagot:-)
Link
ez nagyon rövid ideig volt ahogy jött már ment is tovább de -16 fok körül voltunk akkor.
2006 január 24, igaz ez sem volt -15 fok alatt, illetve volt de csak keleten.
Link
2001 december 14 egy finom hidegcsepp keretein belül is -15 fok alá pottyantunk:
Link
21-én is volt egy jó hidegbetörés:
Link
1999 se rossz január végén:
Link
1996 december vége is -15 fok alá csökkent 850-en.
Link
Néhány példa után a nagyágyú, és kétség sem fér hozzá, hogy ez visz mindent:-)1987 január 14-én bizony -20 fok alá csökkentünk:-)
Link
Szóval volt jó néhány, most ami eszembe jutott, de ez tudott valamit:-)
Ha lúd akkor itt van 1985 februárja is:
Link
És 1982 január eleje is az sem volt rossz:-)
Link
Kíváncsian várjuk a mostani adagot:-)
Pont a napokban mondta pár ismerõsöm, hogy már jön a tavasz, hétvégére már komoly enyhülést jeleznek a szakik. Én csak annyit mondtam nekik, hogy butaság lenne azt hinni így febr. elején, hogy már nincsenek tartalékai a télnek... Látszik, hogy még fenyegetnek igen hideg, télies napok.
Látszik, hogy még fenyegetnek igen hideg, télies napok. 
Szerintem lesz. Már a lehülés közben kéne lennie mint eddig máskor is. Csak az a baj, hogy én nem kifejezetten szeretem azt a fajta havazást ami esõbõl megy át hóba. De ha más nem lehet akkor legyen
A szezonrekord (mért) 850 -14.9(12.17-én). A mi térségünkben -15 alatti 850-en igen ritka, ennek fényében is érdemes nézni az elõréket. A 87-es emlékezetes januári hideg esetén volt talán -19, -21 fok körüli 850-es érték...bár ezt pontosan nem tudom. Mindenesetre egy -18 körüli érték az elmúlt évek (akár 10-15 év?) leghidegebbje lenne....ennek érdemes lenne utánanézni
Mindenesetre a múltbéli tapasztalatok alapján nekem most a -13, -16 közötti T850 érték tûnik reálisnak...
Mindenesetre a múltbéli tapasztalatok alapján nekem most a -13, -16 közötti T850 érték tûnik reálisnak...
Én is nagyon rühellem ezt a hideg párnás semmit,de sajnos a fáklya alapján kb 6 napot kaphatunk a tavaszból.Utána meg ha a száraz hideg verzió jön be,a kardomba dõlök 
Vagy legyen tél,ami hó nélkül nekem nem tél,vagy jöjjön a tavasz!
Vagy legyen tél,ami hó nélkül nekem nem tél,vagy jöjjön a tavasz!
Dévénynél új idõk új szelei fújnak,befújtak Ény-ra egy kis meleget: süt a nap és +2,3 fok. Ez az igazi pápai idõjárás,nem a mocskos fagyos szmogos köd !
Én is erre szavazok ha lehet választani, nem igazán érdekelne ha két nap alatt elolvadna csak legyen egy tiszteséges hó!
Ha lehet én a mérsékelten hideg de havas felállásra szavaznék. Ahogy haladunk a tavasz felé, úgy fogynak a lehetõségek húzzunk bele!
Teljesen egyetértek nem kell a rúd elé szaladni, mert az lesz mint a tavaszvárókkal Viszont azért amit vártunk a zonalitásnak nyek, hogy milyen hideget kapunk arra még várjunk
Viszont azért amit vártunk a zonalitásnak nyek, hogy milyen hideget kapunk arra még várjunk
Nem ünneprontás,szerintem mindenki tisztában vele hogy ez csak egy futás aminek nõ az esélye,de el is maradhat.A medi létrejötte,iránya még kérdésesebb.
Csak hát van egy ECM is, ami szintén támogatja az igen hideg verziót. Ahogy szokás mondani, nem a GFS irányítja az idõjárást
Nem akarok ünneprontó lenni, de most a 13:7-bõl még csak 14:6-ra fordított a lehûlés, viszont hirtelen az operatív is ott van, sõt nem is kicsit. Ennek ellenére esélye még mindig sovány, csupán kezd kirajzolódni, hogy tényleg szakadhat ránk is a hideg. Innen még nagyon sok tánc lesz és simán elõfordulhat, hogy Romániába belenyal a -20-as T850, mi meg épp csak mínuszba megyünk a magasban. Ezek a helyzetek mindig ilyenek. Súlyos hiba Koczkás-módra kinevetni az ezt latolgatókat, még súlyosabb lenne most pezsgõt bontani. Latolgatni, azt mondom!
Annyi hipotézist én is megengedek magamnak, hogy hivatkozzak lassan 1 hete elhangzott hosszútávú-dolgokra: Ezek a helyzetek gyakran hoztak havat az országba (és ott a szórás a fáklyánkon is)
Annyi hipotézist én is megengedek magamnak, hogy hivatkozzak lassan 1 hete elhangzott hosszútávú-dolgokra: Ezek a helyzetek gyakran hoztak havat az országba
(és ott a szórás a fáklyánkon is) 
AVE!
Minden térkép nézegetés nélkül, csak az emlékeimre alapozva, engem ez az 1999-es évre emlékeztet, amikor a velencei karneválra indultunk 3 busszal, de csak 1 ért oda, a többi a hó ölelésében ragadt a Dunántúlon.
Minden térkép nézegetés nélkül, csak az emlékeimre alapozva, engem ez az 1999-es évre emlékeztet, amikor a velencei karneválra indultunk 3 busszal, de csak 1 ért oda, a többi a hó ölelésében ragadt a Dunántúlon.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat